Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

12 Vasárnap, 1981. március 22. Hz MSZMP Csongrád megyei Bizottságának határozat a megye VI. ötéves területfejlesztési irányelveiről Csongrád megye gazdasága az V. ötéves tervidőszakbari az MSZMP XI kongreszszusa, valamint az 1975. évi megyei pártértekezlet határozatai által megjelölt Irányba fejlődött. Alapvető, gazdaságpolitikai célkitűzés volt a népgazdasági egyensúly javításához való hozzájárulás, a társadalmi termelés területi hatékonyságának növelése, a lakosság életkörülményeinek javítása. A gazdaság fejlődése a vártnál kedvezőtlenebb külső és belső feltételek között valósult meg, ezért — az MSZMP KB 1978 decemberi határozatában foglaltaknak megfelelően — szükségessé vált a gazdaságpolitikai gyakorlat módosítása. Ez egyes lerületekeh a tervtől eltérő tendenciák érvényesítését követelte meg. A megváltozott feltételek ellenére az V. ötéves terv megyénk eddigi fejlődésének egyik leggazdagabb, • legeredményesebb időszakának bizonyult. A területi gazdaságszervező munka eredményesen szolgálta társadalmi-politikai céljaink megvalósítását, és kedvező alapot teremtett a következő- tervidőszak feladatainak megalapozásához: — az országos átlagot meghaladta az ipari, a mezőgazdasági és az építőipari. termelés növekedése, bár a tervelőirányzatokat megyénk anyagi termelési ágazatai sem teljesítették; — a népgazdasági egyensúlyt, valamint a társadalmi termelés hatékonyságát érintő fontosabb területeken pozitív . irányú tendenciák bontakoztak ki. Dinamikusan növekedett a munka iin- terirtelekényséáe, valamint az..ipar és g ..mezögazdasag exportképessége; VT- a megye. gazdasága alapvetően intenzív jelleggel fejlődött. O

öt alatt a tervezettet meghaladóan. mintegv 35 milliárd forint értékű beruházás valósult meg á szocialista szektorban. A beruházások összetételében kisebb arányeltolódás következett be a nem termelő létesítmények javára: — a gazdaság szerkezetének kedvező irányú változását és a külgazdasági egyensúly javítását szolgáló beruházások az átlagosnál gyorsabban növekedtek, és emelték a termelés műszaki színvonalát; — a nem termelő beruházások nagyobb része a lakásépítéssel kapcsolatos. Tervszerűbb volt a járulékos létesítmények megvalósulása. A beruházási munka folyamatosságát esetenként hátráltatta a szűk építőipari kapacitás és a szervezetlenség. A beruházási piac. feszültségei némileg mérséklődtek. Ennek ellenére jelentősek a VI. ötéves tervre áthúzódott feladatok, főként az egészségügyi-szociális és az oklatásiközművelődési célú tanácsi fejlesztéseknél. A létesítmények egyharmadánál jelentős többletköltség keletkezett. O

A megye lakosságának gyarapodása ellenére csökkent az aktív keresők száma. Mérséklődött az anyagi ágakban' és növekedett a szolgáltatásban foglalkoztatottak részaránya. Ezt elősegítette a bővülő szakmunkásképzés, valamint a munkaerő-gazdálkodás korszerűsítése. Néhány Ipari szakmában.' valamint a felsőfokú műszaki végzettségűekből hiány keletkezett, ugyanakkor elhelyezkedési nehézségek mutatkoztak a szakközépiskolákban, illetve egyes felsőfokú tanintézetekben végzettek esetében. A gazdálkodó egységeknél fokozatosan mérséklődött a munkaerő-kereslet, a meglevő munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása került előtérbe. Eredményeket értünk el a teljesítménykövetelmények szélesebb körű alkalmazásában. A hatékonyabb foglalkoztatást gátolta, hogy — célkitűzéseinktől eltérően minden ágazatban nőtt á nem fizikai dolgozók aránya, jelentős volt a nem vállalati kezdeményezésre' történt munkahely-változtatás és továbbra is nagyok a munkaidőn belüli veszteségek. • AZ MSZMP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA 1911. FEBRUÁR 13-1 ÜLÉSEN . MEGV ITATTA VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJÁT A MEGYE V. ÖTÉVES TERVE TERÜLETFEJLESZTÉSI FELADATAINAK TEL.IESITKSEROL- A VI. OTEVES TERV TERÜLET FEJLESZTÉSI IRÁNYELVEIRŐL ES HATAROZATOT FOGADOTT EL. A HATAROZATQT TARTALMAZZA E KÖZLEMÉNY. O

A termelőerők ésszerű területi elhelyezésének folytatása lehetővé tette a megye településeinek és tájegységeinek arányosabb fejlődését: — kedvezően változtak Szeged területi szerepköréből adódó feladatai, ellátásának feltételei, melyek elősegítették a megye lakossága ellátásának javítását; — a rendelkezésre álló ipartelepítési lehetőségek hasznosítására (Makón gumiipari, Kisteleken kábelgyártó kapacitás létesítésével, Eerencszálláson, Kiszomboron, Ullésen szénhidrogéntermelés kialakításával stb.) lehetővé vált a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő foglalkoztatása; — a megye mezőgazdasági adottságainak intenzívebb hasznosítását szolgálta a fejlesztési lehetőségek szelektív felhasználása; a Makó' környéki komplex meliorációs program megvalósítása ; a hajtatott zöldségtermelő kapacitások jelentős bővítése Szentesen és Szegeden; a szőlő- és gyümölcstelepítés a gyengébb termöképességü talaj, de kedvező klimatikus adottságú szegedi járásban; a mezőgazdasági termékeket feldolgozó és tároló kapacitások bővítése a hús-, tej-, baromfi- és gabonaiparban; — a városokban, a gyorsabban fejlődő községekben szolgáltató komplexumok, kereskedelmi létesítmények üzembe helyezésével mérséklődtek az ellátás területi aránytalanságai. 3ó íödzeji jíí rsr.chsAt. -.bi.T.ők-wi t. Njjyekedett,ajt- ipari .. ágasat jsúlya, - ami serkentette a települések, városiasodásának folyamatát. A közel 14 milliárd forint értékű ipari beruházás a termelőeszközök országos átlagnál gyorsabb ütemű növekedését és korszerűsítését tette lehetővé. A kapacitást qövelö tervek többsége megvalósult. A fejlesztések jelentós része központi programokhoz, kiemelt gazdaságpolitikai célokhoz kapcsolódott. A kisebb szénhidrogénmezők leművelésére, több létesítmény üzembe helyezésére került sor. Az energetikai fejlesztések lehetővé tették az energiaszükséglet biztonságosabb, korszerűbb -összetétel melletti kielégítését. A gumiipar. kábelgyártás, aluminiumfeldolgozás, járműipar, orvosiműszer-gyártás részére átadott telephelyeken bővítették és korszerűsítették a termelés technikai feltételeit. ••••.• A hagyományos könnyű- és élelmiszeriparban döntően rekonstrukciós jellegű fejlesztésekre került sor. Jelentősen bővült a hús- és baromfi-feldolgozó kapacitás. Az előirányzotthoz és szükségeshez képest visszafogottabb fejlesztés valósult meg a konzerv-, textil- és cipőipar területén. Nem épült meg a. tervezett szentesi sörgyár, valamint a Szegedi Nyomda új üzemháza. A beruházási • források szűkülése miatt a szövetkezeti ipar fejlesztése is lelassult. Az ipari termelés volumenének növekedési üteme mérséklődött. A tervidőszak egészében elért mintegy 21 százalékos termelésbővülés meghaladta az országos növekedési ütemet. Legdinamikusabban a nehézipar termelése bővült; de üteme fokozatosan mérséklődött. Kiugróan nőtt a bányászati, vegyipari termelés, valamint az energiaszolgáltatás teljesítménye, A technikai korszerűsítés több, hosszú tavon is versenyképes gyártmány — speciális gumiipari tömlők, hírközlő kábelek, alumíniumtermékek, zöldségbetakarító gépek, légtechnikai berendezések, villanyszerelési cikkek, kerámiaipari termékek — bevezetését biztosította. A könnyűiparban nőtt a piaci követelményeknek jobban megfelelő műanyag kötöző- és csomagolóany agok, modern bútorok, kötöttáruk, öltönyök gyártása. Az élelmiszeriparban elsősorban a gazdaságosan exportálható szalámi- és a krpmfehérsajt gyártását, valamint a baromfi-feldolgozást fokozták. A versenyképes termékek termelése az indokoltnál lassabban bővült a gép- és textiliparban. Egyes területeken nőtt a fő profilon kívüli tevékenység, és magas volt az importanyag-felhasználás. A termelésnél gyorsabb ütemben — 50 százalékkal (folyó áron 80. százalékkal) — emelkedett a külkereskedelmi értékesítés. Az összesi kivitelen belül n' rem .rubelelszámolású export növekedett nagyobb ütemben, közel 150 százalékkal. Az ipari szervezetek összességében eredményesén gazdálkodtak. Az élen járó technika alkalmazása, a létszám egy részének a progresszívebb iparágakba áramlása, a bekövetkezett szervezeti átrendeződések, a nyersanyagokkal és energiával való takarékosabb gazdálkodás elősegítette a hatékonyság és a jövedelmezőség kedvező alakulását. Az építőipari kivitelező, tervező szervezetek a tervezettet meghaladó szükségletekhez növekvő teljesítménnyel, a minőség szerényebb mértékű javításával igazodtak. A szükségesnél kisebb mérvű műszaki előrehaladás valósult meg. Megkezdődött a házgyári rekonstrukció. A szövetkezeti építőipari szervezeteknél a termelés körülményei továbbra is elmaradottak. Az' építőipar teljesítménye — az országos átlagot meghaladó mértékben — 23 százálékkal növekedett. A kapacitás kisebb részét megyén kívüli beruházások kötötték le. A szakipari teljesítmények az előirányzottnál lassabban emelkedtek. A lakóház-felújítás kismértékben elmaradta pénzügyi lehetőségektől. Az építőipari műszaki tervezés teljesítménye mintegy 30 százalékkal növekedett, a tervező szervezetek az igényeket javuló színvonalon elégítették ki. O

A mezőgazdaság a tervidőszakban kiegyensúlyozottan fejlődött, a tervceíok többségét — a gyakori kedvezőtlen időjárás ellenére — elértük. Közel 5,5 milliárd forint beruházás valósult még. A területegységre jutó országos átlagnál nagyobb fejlesztés — az intenzív kertészeti, meliorációs és az 500 hektár területű halastó építése segítette technikai felzárkózásunkat az országos színvonalhoz. ' 1 A tervezettnél szerényebb fejlődést értünk el a nagyüzemi ültetvénytelepítések. . teüétír""A-- telepítés - nem tartott lépést az elöregedett szorványültetvényék felszámolásával. A tervezett 1500 hektár szőlőtelepítésből 90. az 1600 hektár gyümölcstelepítéshői 220 nem valósult meg. A leggyengébb minőségű talajokon közel 2800 hektár érdőt telepítettek. Növekedett a gépesítésre fordított beruházás, megháromszorozódott a nagv teljesítményű traktorállomány. A szemestermény-szárító kapacitás 30 százalékkal bővült. Á foglalkoztatottak száma mintegy 15 százalékkal csökkent. Számottevően emelkedett a. felsőfokú végzettségűek száma, javult a dolgozók szakképzettsége. Ma már a fizikai -dolgozók közel egyharmada szakmunkás. Az előirányzottnak megfelelő. 16—17 százalékos termelésnövekedés kisebb földterületén valósult meg. és meghaladta az országos átlagot. A vetésszerkezet a népgazdasági célokkal összhangban alakult. A gabonatermő terület csökkent, a zöldségtermelés szinlen maradt. A kender- és napraforgó-termelés bővítésével . .az ipari növények aránya emelkedett. A gyepterületek és a melléktérmékek nagyobb mértékű hasznosításával csökkent a szántóföldi szálas és a tömegtakarrnábyok területe. A nagyarányú belvízrendezés jelentősen növelte a növénytermesztés biztonságát. Mintegy 46 ezer hektáron befejeződött a komplex vízrendezés és 34 ezer hektáron a talajjavítás. Kedvezőtlen, hogy az öntözőkapacitás tovább csökkent, és a meglevő hálózat műszaki állapota is jelentősen romlott. Növekedtek a növénytermelés hozamai, a legtöbb kultúránál megyénk mezőgazdasága túlszárnyalta az országos átlagot. A rét- és legelőterületek, valamint a silókukorica hozama nem növekedtek a kívánt mértékben. Az állattenyésztés fejlődése tervszerű volt, részaránya növekedett. Legdinamikusabban a sertés-, a hal- és a baromfihús, valamint a tejtermelés émelkedett. A szarvasmarha-állomány — a számottevő selejtezés miatt — a nagyüzemekben csak mérsékeltebben növekedett, és nem ellensúlvozta a kisüzemekben bekövetkezett csökkenést. A juhászat az erőteljes fejlődés ellenére még mindig alacsony részarányt képvisel. A nagyüzemek kiegészítő tevékenysége tovább fejlődött.. Bővült a• zöldségfélék előfeldolgozása, és a táptakarmány előállítása. . Előrelépés történt a háztáji és kisegítő gazdaságokban rejlő lehetőségek kihasználásában. a nagyüzemeket segítő integrációs tevekenységben. A gazdálkodás eredményének javításához hozzájárult a termelési rendszerek . íérhómtásá, valaivü'nt- a in i kroköÁtet ekre•• épülő szakosodás és együttműködés erősödése. Megkétszereződött a termelési rendszerek keretében termelt növények területe. A kedvezőtlen adottságú üzemek gazdálkodása is kiegyensúlyozottabbá vált. Az adottságok nem kielégítő hasznosítása következtében továbbra is jelentős maradt a nagyüzemek közötti indokolatlan differenciáltság. A zöldség- és gyümö'lcsforgalmazasban nem javult kellően a szerződéses fegyelem, a termelő és feldolgozó vállalatok együttműködése. O

A közlekedésfejlesztési előirányzatok többsége megvalósult. Korszerűsödött a járműpark. Befejeződött az E5-ös út Szeged városi szakaszának rekonstrukciója. Több alsóbb rendű út szélesítésére és megerősítésére is sor került. Nem volt kielégítő ütemű a tanácsi utak korszerűsítése. Elkészült a szegedi északi Tisza-híd, késik a Csongrád— szentesi közúti Tisza-híd kivitelezése. Befejeződött a Szeged—Békéscsaba közötti vasútvonal rekonstrukciója. A tiszai víziszállitás fejlesztése terén az indokoltnál kisebb eredményeket értünk el. A személyszállítás kulturáltságát javította az autóbuszállomány növelése, m trolibuszközlekedés beindítása Szegeden, új motorvonatok és gyorsvonati kocsik üzembe helyezése, a gőzvontatás megszüntetése. a forgalmi kiszolgáló létesítmények rekonstrukciója es az utastájékoztatás korszerűsítése. Az árufuvarozásban eredményes együttműködés jött létre a vasút és a Volán Vállalat között, mely segítette a személyés áruszállítási feliidatok szervezettebb lebonyolítását. A tervidőszak végén megállt a vasút személyszállítási teljesítményének csökkenése. Befejeződött a szegedi és peremközségi postaközpontok beruházása, valamint az ezekkel kapcsolatos távbeszélő-hálózat nagy részének kiépítésé, illetve rekonstrukciója. Üzembe helyezték a szentesi URH-rádióprogram, valamint á tv 2-es műsort sugározó berendezéseket. A levél, távirat, sajtótermékek kézbesítésének színvonala nem javult kielégítően. O

A kis- és nagykereskedelemben az életszínvonal emelkedesevel párhuzamosan növekvő ellátási feladatokat oldottak meg. Fejlesztésére mintegy 880 millió forintot fordítottak. 60 százalékkal többet, mint az előző tervidőszakban. A felépült kereskedelmi létesítmények alapterülete 57 ezer 700 négyzetméter. A feltételek számottevően javultak a szegedi koordinált kereskedelmi raktár, a Szeged Nagyáruház és a Domus Áruház, a. Makói Maros Áruház üzembe helyezésével. A kereskedelmi értékesítés volumene az országossal közel azonos ütemben, mintegy 16 százalékkal növekedett. Az átlagosnál dinamikusabban fejlődött az élelmiszer- és vegves iparcikkek forgalma. A ruházati cikkek és a vendéglátás forgalma viszont az elvárhatónál alacsonyabb volt. Az áruforgalom fejlődésétől kissé elmaradtak a gazdálkodási eredmények. A megyét érintő idegenforgalom. a fogadóképesség javulásával, a megnövekedett szabad idővel összhangban jelentősen fejlődött. A határállomások forgalma közel másfélszeresére növekedett. A szállásfeltételek kedvgzőbbé váltak a szegedi új Hunaária-szálló átadásával és a kempinget- fejlesztésével. A régi szállodák korszerűsítésére nem kerüjt sor. A vendéglátás teliesítménvének bővülése, az árszínvonal emelkedése és a tárgyi feltélelek tervezettnél lassúbb javulása miatt elmaradt az elvárástól. Kedvező változás történt a tömegétkeztetésben, melvet a végrehajtott rekonstrukciók, feilesztések (oéldául Szeged. Hódmezővásárhely) alapoztak meg. O

A párt XI. kongresszusa és a megyei pártértekezlet életszínvonal-politikai célkitűzéséi — a néogazdasag lehetőségeivel összhangban — az előirányzottnál szerényebb mértékben valósultak neg. Az alapvető osztályok és rétegek életkörülményeiben folytatódott az egymáshoz való közeledés tendenciája. Az eltelt időszakban a lakossag pénzbevétele mintegy 55—57 százalékkal emelkedett. A iövfcd"elemnövekedés az atlagbérek évi 6.5 százalékos, a megyében jelentős mezögazdasagi. kisegítő, valamint egyéb melléktevékenységből származó bevételek és a társadalombiztosítási kiadások dinamikus emelkedésén alapult. A munkások és a parasztság közös munkából származó kereseté közel azonosan, mintegy 34 százalékkal — az országos átlagnál nagvobb mértékben — növekedett. . A társadalmi juttatások aránva tovább emelkedett, mel ven belül meghatározó volt a nyugdíjak emelkedése. A férfiak es a nők jövedelemkülönbséget egyre inkább a