Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

töJlkO IfllÁG RROtETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÍO ÍI* Svfolyaffl 19. szám 19813 március 224 vasárnap Aras 1,80 forinf AZ MSZMP SZEGED VÁ R O SI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának határozata a megye VI. ötéves területfejlesztési irányelveiről (Lapunk 2—5. oldalán.^ A cél: eleget fonni a város igényeinek Ahogyan fejlődik Szeged, úgy növekednek gondjai is. Mert hiszen az új lakóhá­zakat. utakat, intézménye­ket nem elég föl- és meg­építeni, azokat működtetni kell. s karban is kell őket tartani, arról nem is be­szelve, hogy a lassanként elöregedő, ám sokezer em­bernek otthont adó, a vá­roskép szempontjából is pó­tolhatatlanul értékes épü­leteknek egyre nagyobb ré­sze szorul rá a felújításra. Mondhatnánk: ez csak pénz kérdése. Részben valóban az, ám a tanács és IKV szakemberei a megmondha­tói. hogy évek hosszú so­rán át egészen egyszerűen nem sikerűit elkölteni a la­kóházak, intézmények (pL iskolák) felújítására rendel­kezésre álló pénzeket, mert nem akadt ezekre a mun­kákra vállalkozó, kivitelező. Tovább romlott tehát szá­mos fontos épületünk .álla­pota. Időközben aztán változott a helyzet. Csökkent a beru­házások lehetősége. így az építőiparra/ is valamivel ke­vesebb íeher nehezedett s a kevésbé feszített igények közepette több figyelmet tudott fordítani ezekre a munkákra. Erre a változás­ra nyilván nagyon is szük­ség volt. hiszen értékes épü­leteinket nem hagyhattuk fokozatosan tönkremenni. Elvben úgy tűnik, hogy ez a folyamat a VI. ötéves tervbén is folytatódni fog. Mert kevesebb lehetősé­günk lesz új beruházásokra, de több figyelmet lehet. s kell is fordítanunk megle­vő értékeink megőrzésére, felújításra. Am kérdés, hogy a gyakorlatban valóban megvannak-e az ehhez szük­séges feltételek, azaz: lesz­e elegendő kivitelezői ka­pacitás? A dolgok természetéből következően Szegeden a fel­újítások nagy részét a Sze­gedi Magas- és Mélyépítő Vállalatnak kell elvégeznie. Vajon eleget tudnak-e ten­ni feladataiknak? — fag­gattam Antolik András igaz­gatót. Kezdjük az elmúlt, az V. ötéves tervidőszak adataival. A tervek szerint öt év alatt 200 millió forint értékű fel­újítási munkát kellett vona végezniük az IKV számára, ebből azonban csak mintegy 170 millió értékű munkát vé­geztek el. A lemaradás szembetűnő, de mielőtt az okokat firtatnánk, érdemes megvizsgálni, hogy ezek a számok hogyan viszonyulnak a vállalat munkájának egyéb mutatóihoz. Az V. öt­éves tervben összesen 952 millió forint értékű munkát végzett a vállalat, amelyből 423 millió volt. a magasépí­tési tevékenység részaránya. Ez utóbbihoz lehet viszonyí­tani a felújítások összegét. Az arány tehát jelentós, megközelíti a magasépítési tevékenység 50 százalékát. Legalábbis a tervek szerint. A gyakorlatban azonban el­maradtak a tervezettől. Hogy miért? Az okok szerteágazóak, de végül is közös nevezőre hoz­hatók. A vállalatnál évek hosszú sora alatt kialakult Kommunista műszakok Szombaton több szegedi vállalatnál tartottak kom­munista műszakot. A részt­vevők erre a napra eső fi­zetésüket a mozgássérültek javára utaltatták át. A DÉLÉP dolgozói közül több mint 4 ezren vettek részt az idei első kommu­nista műszakon. Szokásos munkájukat végezték a központi telepiek és a ház­gyáriak, elemeket gyártot­tak többek között a szeged­rókusi lakótelep építőinek. A Szegedi Kábelgyárban két kommunista műszakot szerveztek 1981-re. a moz­gássérültek javára. Tegnap tartották az első ilyen mű­szakot. amely minden eddi­ginél nagyobb részvétellel zajlott le. A gyár 830 dolgo­zója vett részt az önkéntes műszakban, s a KISZ-bizott­ságok köiötti együttműkö­désben a néphadsereg 43 katonája is velük dolgozott. A nap eredménye több mint 2 millió forint értékű ter­mék volt. egy létszám- és szakmai struktúra. Vagyis a szak- és szerelőipari területek gyor­san fejlődtek — mert hiszen egyre nagyobb igények je­lentkeztek ezek iránt —, az építőmesteri szakterületek pedig relatíve kisebb jelen­tőségűvé váltak a vállalaton belül. Mindezt végül is az élet, a piaci követelmények diktálták. Ám ahogyan nö­vekedett a felújítások iránti kereslet, kiderült, hogy ott elsősorban építőmesteri te­vékenységre (pl. kőművesek­re) van szükség. Talán az olvasónak is föltűnik a konzekvens múlt idő, amit az indokok hogy 1980-ban a helyzet már meg­változott. S a változás okai? Amíg szakipari munkát 1979-ben 5,3 millió forint értékben rendelt az IKV, 1980-ban már 12,7 millió volt ez a szám. a szerelőipari munkák iránti igény pedig 1979-ben 1,7 millió, 1980-ban már 4,3 millió forint volt. Mindez arányosan több épí­tőmesteri munka elvégzését is lehetővé tette a vállalat számára. A tavalyi adatok alapján úgy gondolhatnánk, hogy a Jövőben már felhőtlen lesz a kép. Pedig nem egészen így van. Az ország gazdasági helyzete, a takarékosság igé­nye a felújítások során is érezteti hatását. Az, hogy az IKV számára megszabták, mennyit költhet átlagosan egy-egy lakás felújítására, is­mét csak csökkenteni fogja a szak- és szerelőipari mun­kák iránti igényeket. A vál­lalat, s ezzel együtt a város ismét nehezebb helyzetbe kerülne tehát, ha nem tud­nak 'változtatni struktúráju­kon vagy módszereiken, vagy mindkettőn. Hiszen a VI. öt­éves tervben 245 millió fo­rint értékű felújítást kellene elvégezniük az IKV, 30 mil­lió értékűt pedig különböző vállalatok, intézmények szá­mára. (Például üzletek fel­újítására.) A vállalatnál tudják: elő­re kell lépniük. Csakhát épí­tőmesteri területekre szak­embert nem tudnak leakasz­tani a szögről. Megpróbálják tehát a szakmunkásképzés útján biztosítani az utánpót­lást, csakhát kevesen jelent­keznek kőművestanulónak. Jelenleg 9 tanulójuk van a három évfolyamon mindösz­sze. Sz. I. Bőrdíszmű Isz-ben Közgyűlésükön részt vett és fölszólalt dr. Korom Mihály Tegnap délelőtt tartotta mérlegzáró közgyűlését a sze­gedi Bőrdíszmű Ipari Szö­vetkezet Mindszenten, abban a nagyközségben, ahol hosz­szú évek óta telephelye mű­ködik. A közgyűlés elnöksé­gében helyet foglalt dr. Ko­rom Mihály, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagja, a KB titkára, Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára, Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára, Horváth János, a KISZÖV el­nöke, dr. Bozó Sándor, a me­gyei tanács vb-titkára, Cse­terki Lajos, az Elnöki Ta­nács nyugalmazott titkára, Molnár József, a TANIM­PEX vezérigazgatója, vala­mint a szentesi járás és Mindszent község párt-, álla­mi vezetői. A szövetkezet. dolgozóit kedves műsorral köszöntötték a központi általános iskola úttörői. Ezután Benkő János, a szövetkezet elnöke ismer­tette a vezetőség beszámoló­ját az elmúlt évi gazdálko­dásról. az elért eredmények­ről és a soron következő fel­adatokról. Az elmúlt tervidő­szak tennivalói új módszere­ket igényeltek a szövetkezet irányító testületeitől. A kol­lektíva az elmúlt öt év alatt 50 százalékkal növelte a tel­jes termelési értéket, mely 1980-ban meghaladta a 75 millió forintot. Ugyancsak az elmúlt évben több mint 900 ezer női táskát készítettek. Bővítették az export és a ha­zai piac áruválasztékát és évente csaknem 200 modellt dolgoznak ki a divatigények kielégítésére. A szövetkezetben az egy főre eső átlagos bérszínvonal tavaly meghaladta a 40 ezer forintot. A tiszta nyereség több mint 14 millió forint és a részesedési alap összege megközelíti a 600 ezer forin­tot. Széles körben kibontako­zott a szocialista munka ver­seny, 1980-ban 10 szocialista brigádban közel 130 fő tett eleget termelési és társadal­mi vállalásának, együttmű­ködve a szövetkezet többi tagjaival, akiknek közel 90 százaléka női dolgozó. A jövőben fokozzák az ér­tékesítést, törekednek a mű­szaki fejlesztésre. Többek kö­zött 1985-re 730 ezer női tás­ka gyártását tervezik. Mindez kapcsolatban áll a minőség javításával, a körültekintő takarékos gazdálkodással, és nem különben a szövetkezet­politikai célok megvalósítá­sával is. A közgyűlés további részé­ben ismertették a pénzügyi eredményeket; majd elfogad­ták a felügyelő bizottság, a szövetkezetpolitikai bizottság és a nőbizottság jelentését. A hozzászólók kiemelték a szocialista munkaverseny je­lentőségét, a munkakörülmé­nyek javítását és a minőségi nyersanyag biztosítását a mi­nőségi termékekhez. Dr. Korom Mihály felszóla­lásában a központi, megyei, járási, nagyközségi párt- és állami vezetők nevében is kö­szöntötte a szövetkezet tagsá­gát és vezetőségét az eredmé­nyes gazdálkodás és a jó munka alkalmából. Hangsú­lyozta: a közgyűlés jelentős Mindszent társadalmi életé­ben is. A szövetkezetben meg­értették a párt gazdaságpoli­tikáját és cselekvőleg támo­gatják a párt XII. kongresz­szusának határozatait. A jö­vőben attól függ az előreha­ladásuk. hogy milyen követ­kezeteseéggel teszünk eleget az új követelményeknek. A szövetkezetben is kötelessége a vezetőknek, hogy a dolgo­zóknak a munka megjavítá­sával kapcsolatos javaslatait messzemenően megvalósítják és változatlanul gondot for­dítsanak az emberi ténye­zőkre, a jó légkörre. Szólott ezután a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltó, sának 62. ünnepi évforduló­járól, érintette a nemzetközi helyzet alakulását, a béke biztosítását, amelyik legfon­tosabb külső feltétele a szo. cialista építőmunkának. Vé­gezetül újabb sikereket kí­vánt a szövetkezet dolgozói­nak és vezetőinek. A közgyűlés jutalmak és elismerő oklevelek átadásá­val zárult. SZ. R. Gyenes Kálmán felvétel© Cárok Balázs brigádja alapoz Szeged-Ró kuson Emelkedő vízállás Jól bírják a gátak a terhelést A több napja emelkedő- ván. az Alsótiszavidéki Víz­ben levő Tisza tovább ügyi Igazgatóság fömérnö­árad, s Szegednél a Körösök ke elmondta, a jelenleg a vizével megduzzasztott fo- város szintje fölötti ma­lyó Tápé után még a Ma- gasságban vonuló árhullám ros árhullámait is magába ellenére aggodalomra nincs fogadja, amely a jelenlegi ok. mert itt, s a folyók vízügyi jelentések szerint ATIVIZIG-védte szakaszán levonulóban van. Ennek az a gátak jól tartják a vizet. Szegednél a folyó vízszint­je szombaton délelőtt 43 1 kiváló munka elismerése A KISZ KB Vörös Vándorzászlójával tüntették ki a Szegedi Kereskedelmi és Vendéglátóipqri Szakmunkásképző KlSZ-szervezetét A szegedi szakmunkáskép- sadalmi munkát végeztek. György, a megyei KISZ-W­zö intézet KISZ-szervezete Növekedett az alapszerveze- zottság első titkára, Vastag évek óta elismerésre méltó, tek önállósága, s ezt jól ka- Györgyi, a Szeged városi színvonalas munkát végez. A matoztatták az iskola KISZ- KISZ-bizottság titkára, dr. 902 tanuló mintegy hatvan esei. KISZ-tanácsadó taná- Müller Józsefné, a megyei százaléka tagja az ifjúsági ruk Péterné Szabó Irén se- tanács osztályvezetője, s az , f. , , . gitségevel színvonalas prog- iskolaval kapcsolatban allé szovetsegnek. A Hatatok az ramokat szerveztek. A haté- vállalatok, intézmények kép­utóbbi években igen sok tár- kony KISZ-munka eredmé- viselői. m^m^^mmm^m^m^mmm^^ nye, hogy jó politikai vita- Az ünnepi műsort követő­köröket tartanak, tájékozot- en 182 új KISZ-tag tett ío­tak a fiatalok. gadalmat. majd dr. Vastagh Tegnap délelőtt az iskola Pál, a KISZ KB Intéző Bi­tornatermében tartottak ün- zottságának tagja átadta a nepi megemlékezést a Ta- kiváló munka elismeréseként nácsköztársaság megalakulá- a KISZ KB Vörös Vándor­sának 62. évfordulója alkal- zászlaját Marunák Mariann­mából. Lázár Katalin nyi- nak, az iskola KlSZ-titkárá­totta meg az ünnepséget, nak- Ezután a testvériskolák melyen részt vett dr. Sebe ^pviselői díszes szalagot kő­tottek a zaszlora. es koszon­Janos, a megyei partbizott- tötték a kitüntetett KISZ­ság osztályvezetője, Bódi szervezetet árhullámnak az elmúlása rövid vízszintcsökkenést eredményez ugyan, de a Tisza árhullámának tetözé­se még nem érte el Szegedet. Üzemmérnökök .. ., , , | Az ENSZ kulturális szer- képzésről. A három napos ceniimeterrei taiaata meg j vezete az UNESCO közre- konferencián nyolc ország se meu etLe eiV^'fJ ol i működésével nemzetközi szakemberei az úgynevezett továbbá a mostani levonuló ! tanácskozást. rendez a Mü- kooperatív mérnökképzés marosi árhullámot a folyó K C teienies | velddéSj Minisztérium már- nemzetközi tapasztalatait vízállása | dús 24—28. között Duna- és új módszereit vitatják fölső szakaszán egy újabb szerint a Tisza követi. Mint dr. Vágás ist- Szegednél: 849 centiméter. I újvárosban, az üzemmérnök- meg. i

Next

/
Thumbnails
Contents