Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-19 / 66. szám

8 Csütörtök, 1981. március 19. Táskák Szegedről I Kötetben ö az SZKP XXVI. kongresszusánalt anyaga A Kossuth Könyvkiadó di­cséretes gyorsasággal jelen­tette meg a Szovjetunió Kommunista Pártja 1981. február 23 és március 3. kö­zött tartott XXVI. kong­resszusának anyagát. A kiadvány tartalmazza az SZKP Központi Bizottsá­gának beszámolóját, me­lyet Leonyid Iljics Brezs­nyev terjesztett elő; közli Nyikolaj Tyihonov minisz­terelnök előadói beszédét a szovjet népgazdaság fejlődé­sének fő irányairól az 1981 —85-ös évekre és az 1990-ig terjedő időszakra, valamint Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának felszó­lalását és Leonyid Brezs­nyev zárszavát. A kiadvány végül fölso­rakoztatja az SZKP vezető szerveit, s tagjait. A Kos­suth-kiadvány megvásárol­ható a kirendeltségeknél és az üzemi könyvterjesztők­nél. Nagy László felvétele Tavaly 51S ezer nőj táskát gyártott a Szegedi Bőrdíszmű Ipari Szövetkezet. Divatcikkei szinte valamennyi szocialista országban rangot vívtak ki maguknak. Ezt bizonyítja az is. hogy elnyerték a RAVNOEXPORT elismerő oklevelét is. Az elmúlt év közepén sikerült betörniük a nvugati piacok­ra. A szegedi női táskák az Egyesült Államokban és Kana­dában találnak azóta vevőkre. A szövetkezetről megálla­pítható, hogy termelési értéke 1975 óta maidnem megkét­szereződött. Kénünk a szövetkezet szegedi Gólya utcai üze­mében készült, ahol exportra készítenek táskákat Munkaverseny Szocialista brigádvezetők tanácskozása a KSZV-nél Nem beszélhetünk n mun- ben, jó minőségű ponyvát szocialista brigád kongresz­ka verseny eredményeiről juttat szovjet exportra. szusi és felszabadulási fel­anélkül, hogy ne ismernénk Kevesebbet gyárthattak a ajánlásához. A kommunista azokat a közgazdasági kő- műanyag alapanyagú ter- műszakon 1958-an vettek rülményeket, termelési fel- mékekből, mint amennyire a részt, 210 ezer forintot aján­tételeket, amelyek közt egy kapacitás futotta. A kö- lottak fel a gyermekintéz­adott vállalat vagy gyár a zös piaci országok ugyanis menyek javára, munkáját végzi. A közel- korlátozták a hozzájuk ér- A mozgalom fő erejét a múltban kilencedik alkalom- kező mennyiséget, ám, amit sjrociaiista brigádok jelen­mai gyűltek össze a Kender- ki tudtak szállítani, azzal tik Tagjaik stabil dolgozói kapcsolatban is — jogos — a vállalatnak. Megértésük­minösegi kifogások merül- j.e jó hozzáállásukra a gya­tek fel időnként. korj átszervezések idején is Előbbre léptek a hulladék-, számítani lehet. Sokan kö­hasznositasban: elaatait, vagy EÜIÜk képezik magukat, kö­visszakeverték a keletkező zépiskolába, szakmai tanfo­hulladekot. A korábbi ál- lmokra járnak, lapotokhoz kepest ez javu­lásnak számít, ám valóban fonó és Szövőipari Vállalat szocialista brigád vezetői, hogy értékeljék a vállalatnál folyó szocialista munka­verseny-mozgalom eredmé­nyeit, s feltárják az okokat abban a néhány esetben is, amikor elmaradtak az ered­mények. Feladata volt a ta­nácskozásnak az is, hogy gazdaságos csak azt lehet tekinteni, ha minél kevesebb hulladék keletkezik. A nyugat-európai versenytársak gyáraiban néhol 1 százalék alatt van A dolgozók társadalmi megoldásnak munkában óvodákat, bölcső­° ' dékét, általános iskolákat, szociális otthonokat segíte­nek. 1980-ban 849-en össze­sen 14 ezer órát dolgoztak díjmentesen a város külön­az összes seleit és hulladék bözö intézményeiben. A vál­az összes selejt es nuiiacie* JalaU kömyezet javftására döntsön a közeljövő felada tairól, meghatározza azokat az elveket és konkrét felada­tokat, amelyek alapul szol­gálnak majd á mozgalom jö­vőbeni tevékenységéhez. A maga gyárában, üzem- 2117-én összesen 43 ezerórát hogy ebben is versenyképes a 02 legyen. Csökkent az üzemi bal­esetek száma: 1979-ben 204­173-an szen­vedtek üzemi balesetet. Ez a szám — noha halálos bal­eset nem történt, csonku­lássa] is csak öt eset vég­ződött — így is meglehető­sen magas: ezer dolgozó­ból 35-en sérültek meg, fő­leg fiatalok és olyanok, akik Üj árak. uj szabalyozorend- rövid ideje doigoznak a vál­szer határozták meg a mun- [alatnál. ka kereteit. Növelte a vál- Differenciáltan emelték a lalat vezetőinek gondjait, munkabéreket: azok kap- giai terveinek szolgálatába hogy nehezebb feladatokat tak többet, akik kulcspozí- állítják. Azt kérik a dol­kellett megoldani kevesebb ciókban, a termelés egész fo- gozóktól, jó munkával érjék munkáskézzel. A létszám ]yamatát meghatározó gé- el. hogy megszűnjenek a mj­pek mellett dolgoznak. nőségi reklamációk, s ma­A munkaverseny-mozga- guk is rugalmasan alkal­Iom egyes kollektív formái­ban még ezután értékelika/ egységében valamennyi szo­cialista brigádvezető tisztá­ban van a termelés helyi feladataival, sőt, ezek vál­tozásával, az időnkénti át- , szervezések okával-céljavai ent 1JBU"Dan is. Tóth László, a KSZV vezérigazgatója arra is fel­használta a tanácskozást, hogy az egész vállalat előtt álló feladatokról tájékoztas­sa a brigádvezetőket. 1980 a változás éve volt. Az országos hatáskörben adományozható kitüntetések­ről még ezután döntenek. A Vállalat Kiváló Brigádja címet kapta a Szegedi Ken­derfonógyár Augusztus 20., a Pécsi Fonó- és Szövő­gyár Augusztus 20., az Üj­szegedi Szövőgyár Május 1., a Nagylaki Kenderfonógyár Ezüstfonal és a Kornádi Ken­derfonógyár szocialista bri­gádja. Az idei év munkaverseny­mozgalmát a vállalat straté­csökkenését új telepek be­indításával, a gépek kihe­lyezésével tudják úgy-ahogy ellensúlyozni. Gondot okoz, mazkodjanak a piaci viszo­nyok és a vállalati érdekek hogy a Börzsöny Művekkel eredményeket. A KSZV-sek által megkövetelt változá való kooperáció megvalósí­tása elhúzódik. Az új szabályozók szank­cionálják a nagy értékű készletek felhalmozását. A vezérigazgató példákat so­rolt fel, hol, hogyan, milyen értékben csökkentették eze­ket Az elmúlt években ja­vult. a kender alapanyagú termékek piaci pozíciója. A pamutfonal-ellátásban vi­szont mennyiségi és minő­ségi problémák nehezítet­ték a munkát. Kiemelte a vezérigazgató az újszegedi szövőgyár és konfekcióüzeme, a szegvá­ri telep, az eperjesi zsák­gyár jó munkáját. A konfek­áóüzem, nagy mennyiség­a megyében elsőként csat­lakoztak a Sziklai Sándor sokhoz. T. I. Hol a küzdőképesség? Er szegedi vállalat személyzeti vezető­iétől. Azt mcmdta. hogv baj van a küzdőképességEel. Előbb arra gondoltam: a gvári labdarúgó-csapat játékosait korhol­a hiszen mindenki látja tapasztalja, hogv focistáink mily kényelmesen futkosnak a zöld gyepen. Aztán kiderült, hogv szó sincs a sportról, annál inkább a pályakezdő mű­szakiakról. Náluk hiányolja a személyzeti vezető a küzdőképességet. Elöljáróban szeretném megiegvezni. az említett személyzeti vezetőről senki se gondolja, hogy ..régi harcos", aki nyugdíj előtti pihenőül került beosztásába. Fiatal nő. s úgymond mai szemmel vizsgálja a világot és munkahelyének körülményeit, saját korosztályáról mond jó. vagy elma­rasztaló véleményt. Előnyére szolgál hogy fiatal kora ellenére már jelentős tapaszta­latokkal rendelkezik vállalatának életében, tehát nincs okom kételkedni megjegyzése igazában. Magam is régótd ismerem, s azt is tudom hogy elfogulatlan, jóindulatú. Ha ő ilyesmit állít, abban van igazság bár nem kell szentírásként elfogadni megálla­pításait. IIosSzú beszélgetésünk során mindunta­lan előbukkantak régi akut dolgok. Kijön­nek az iskolából a fiatalok, s általában mást találnak az életben, mint amit el­képzeltek az egyetemi évek ideién. Ta­nulmányaik folyamán ritkán jutnak el a leendő műszakiak olvan üzemekbe ' illet­ve pontosabban abba az üzembe, ahol a pályakezdés rájuk vár. Tudom hogv ez ab­szurdum s ilyesmi aligha fordul elő ál­talánosságban. legfeljebb néhány fiatal­embernél. akiket az ..anyaüzem" küldött az egyetemekre. A személyzeti vezető ígv fo­galmazott: ..Valami mást találnak, mint amit vártak. Másképpen képzelték el a műszakok munkáját, a technikai fölsze­relést. a munkaerő képzettségét, fegyelmét, kultúráját és általában a termékek minő­séget. a piaci viszonyokat, s ami a leglé­nyegesebb: a mindennapok apróságait." Irányítani is kellene, de ami ennél is foníosabb. olykor felelősséget vállalni ap­róbb vagv nagyobb kérdésekben. Ez vi­szont már esetleges sok fiatal, egyetemet, főiskolát, vagy technikumot végzett kez­dőnél. Már az alapállás ez: nem akarok ott megmaradni, ahová letettem a vokso­mat. Mindenki azon spekulál, miként le­hetne mielőbb elmenni valami kényelme­sebb beosztásba. Az tapasztalják" az ~ Idősebb vezetők, hogv a kezdők könnyen bedobják a töröl­közőt. ha rájuk szakad a felelősség, a gond. Ismert szövőgyárunkban tavaly egy frissen végzett fiatalembert kineveztek mű­vezetőnek. Hamarosan panaszkodni kez­dett. hogy őt idegesítik a napi operatív tennivalók, de a három műszak sem tet­szett. Addig-addig talpalt, míg . sikerült megszereznie egy műszaki ügyintézői állást valamelyik műszaki irodában. A jövedel­me ugyan kevesebb lett. de ez egyáltalán nem zavarta. Kijelentette: neki egyetlen álma volt csupán, hogy délelőttös műszak­ban dolgozzék, s minél messzebb legyen a gépek zaiától. Mi ennek az oka? — érdeklődtem a sze­mélyzeti vezetőtől. Közvetlenül a termelés első vonalában nagyobbak a terhek — mondta —. ott nehezen lehet mellébeszél­ni. A dolgozók csak a valós megállapításo­kat. válaszokat fogadiák el. Nem tettem magamévá ezt a kinyilatkoztatást. Vannak olvan ténvek is. amelyek a műhelyből ..el­menekülő" műszakiak mellett szólnak. Ve­gyük példának az előbb említett szövőüze­met. ahonnan a kezdő művezető olv gyor­san elmenekült. Elegendő csupán két dol­got szemügyre venni: az anyagi és az er­kölcsi megbecsülést. A szorgalmasan dol­gozó és mennyiséget, minőséget iól teljesítő szövőnő havi jövedelme általában eléri, sőt meghaladja az ötezer forintot, jogosan és megérdemelten. A technikusi oklevelet szerzett és vezetői rutinnal is rendelkező művezető még a negvezret sem éri el. Az üzemmérnöki diplomával rendelkező mű­szakiak zöme ezért inkább elvágyódik a termelés első vonalából. Nem azért sorolok most ellentétes példá­kat hogv a mérleg nyelve egyensúlyba ke­rüljön. hanem azért, mert nem volna tisz­ta a kép s talán méltatlanul mondanánk egyoldalú véleményt, a kezdő műszakiak küzdőkéoességéről. Előfordul, s nem is olv ritkán, hogv a kezdőkkel mitsem törődnek a fölöttesek. Esv másik textilüzemben tör­tént. hogv a régebb óta ott dolgozó tiszt­viselőnő kedvet kapott a tanuláshoz. Jő eredménnyel el is végezte a közgazdaság­tudományi egyetemet. Ezután szervezési kérdésekkel bízták meg de munkája irá­nyához már kevés támogatást adtak. Pedig nagyon ráfért volna a gyakorlati a terme­lésből közvetlenül kiáramló információk átadása. A friss diplomás nagyon is elvont, elméletieskedő munkát tett le az asztalra. Amikor a vezetők csalódottságát látta, kedvét vesztve kilépett abból a gvárból. ahol körülbelül tíz esztendőt eltöltött és amely üzem őt kedvezményekkel taníttatta. Még egv példa, mely ugyancsak szegedi textilüzemben történt. A pályakezdő fiatal műszakiak igazán komolyan vették megbí­zatásaikat. sőt még azon túl is törték a fe­jüket keresték-kutatták a gazdaságosabb termelés útjait. Aktívan bekapcsolódtak a fiatal műszakiak társaságának munkájába, pályázati felhívásra olyan dolgozatot ké­szítettek. amellyel második díjat szereztek az országos értékelés során. Témájuk is érdekes volt de amellett kézzelfogható — legalább húszmillió forint többletet ered­ményező — hasznot jelentett a cégnek. Az ő kezdeti buzgalmukat azzal hűtötték le. hogv még egy gratulációval sem honorál­ták szép eredményt szülő erőfeszítésüket. Ma már ők sem dolgoznak régi munkahe­lyükön. Tol a küzdőképesség? Valahol min­denkiben benne rejtőzik a küzdeni vágyás, a tenniakarás. Ez az embe­rek bensőiéből természetesen fakad. Ám az megint más kérdés, hogv ez a természetes hajlam mivé válik, milyen irányba tereli a pályakezdő magatartását. Friss fejjel sok­kal többet lehet látni a termelés minden­napjaiból is. mint a megszokottság birto­kában. Ezért, is elsőrendű a kezdőkkel szemben a türelem, a figyelem, s egy-egy javaslatuk gyors fölkarolása, anyagi és er­kölcsi elismerése. Beszélgetőpartnerem el­mondta azt is hogv ma már szervezettelv­ben foglalkoznak a kezdőkkel. A gvár min­den szakterületét megismertetik velük. Később a gyakorlat birtokában, a műhe­lyek konkrét tevékenységének megismeré­se után döntenek a végleges beosztásróL A kezdőkben levő ambíciókat, a küzxtő­képességet — amelv mindenkiben létezik — nem elhervasztani hanem öntözgetni. ápolgatni érdemes inkább A szakma meg­ismerése időt ivénvel. tehát a türelem el­engedhetetlen. Ebből szüíetik a termelési gvakorlat megszerzése aminek birtokában íránvítani 1 í1 tudó és felelősséget is vállaló emberekké fejlödnek a ma még kezdő fia­talok. Gazdagh István H' Veielüképzés A vezetőképzés fejlesztő- gos Vezetőképző Központ sének feladatai címmel két- szervezte azzal a céllal, hogy napos konferencia kezdődik meghatározzák a vezetőkép­szombaton az MTESZ Kos- zés megújulásának feladata­suth Lajos téri székházában it és gyakorlati segítséget Budapesten. A konferenciát nyújtsanak a vezetőképzés szerdán a Magyar Sajtó Há- szervezetének. tartalmának zában -rendezett sajtótájé- - és terminológiájának fej­koztatón elmondták, a Szer- lesztéséhez. vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság és az Orszá­a Duna árhulláma A szerdára virradó éjsza- apadás várható, csütörtök- Körös apadásával meggyor­ka Budapestnél — a leg- re mindössze 880—690 centi- sult a víz kiáramlása a utóbbi előrejelzés szerint méterre csökken a folyó víz- mályvádi árvízi vésztározó­715 centiméter körüli víz- szintje. ból. Szerda reggelig a 75 szinttel — tetőzött a Duna A Körösök vízrendszeré- millióból 19 millió köbméter arhullama. s a lánchídi au- ben a napokban lehullott víz áramlott vissza a Feke­tomatikus vízmérce jelzése csapadék következtében a szerint reggel 8 óráig 702 Sebes-Körös felső szakaszán te-Körösbe, s a tározó víz­szintje 56 centimeterrel centiméterre csökkent a víz- átmenetileg öt centiméterrel ipadt. Így lényegesen csök­állás. tehát az apadás is emelkedett a víz, de a véde­megkezdödött. Az előzetes kezési munkálatokban nem számítások szerint lassú okozott gondot. A Fekete­kent a tározót határoló loka­lizációs töltésre nehezedő 1 «e A vezetőképzés magában foglalja az utánpótláskép­zést és a gazdasági vezetők továbbképzését is. A képzési intézményrendszer kiépíté­se 10—12 éves múltra te­kint vissza, ám az utóbbi években nemcsak megnőtt, hanem némiképp meg is változott a vezetőkkel szem­beni elvárás. Ennek oka az, hogy az intenzív fejlesztés és gazdálkodás közepette minden szervezetben az ed­ligieknél jobban fókuszba kerül a vezetők felkészültsé­Különösen érvényes ez vízterhelés. napjainkban. Megjöttek a szélkiáltók Del-Alföld vadvízországá­ba, a Szegeddel határc* Fehér-tói rezervátumba már folyamatosan érkeznek a tavasz szarnyas hírnökei. Téli szálláshelyükről, Af­rikából most jöttek meg a ,agypólingok, ezeket a hosz­szú csörű madarakat népie­sen szélkiáltóknak is hív­ják. Találó nevüket annak köszönhetik. hogy erősen csengő, trillázó hangjukat messze viszi a szél. nagy tá­volságból is meghallani ki­áltásukat. A Csongrád me­gyei vadvizeken már bő­séges élelmet kínál nekik az éledő természet. A legkoráb­ban hazatért vándorok, a oíbicek párokra oszolva iár­nak, s a vizektől megszaba­Jult réteken, legelökön, ke­resik azokat a helyeket, ahol biztonságosan fészket rakhatnak. A tavakat nagy számban ellepő tőkés récék nászruhában jarnak. leve­tették megfakult szürkés­barna téli tollazatúkat, s új. díszes tavaszi köntösbe öltöztek.

Next

/
Thumbnails
Contents