Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-19 / 66. szám

« 8 Csütörtök, 1981. március 19. Húszéves az ÁPN Húsz évvel ezelőtt, 1961ben alapították meg oz APN (Novosztyi) szovjet sajtóügynökséget. Az alapításról « Szovjet Újságírók Szövetsége. a Szovjet Írók Szövetsége. a Szovjetunió Külföldi Baráti és Kulturális Kapcsolatai Társaságainak Szövetsége. valamint a Znenyije Ismeretterjesztő Társaság képviselőinek moszkvai konferenciája döntött. Ma a sajtóügynökség 85 országban tart fenn képviseltet. ezekben az államokban 111 irodája, kirendeltsége működik. Az APN-nek a Szovjetunió területén, a szövetségi köztársaságokban ás a nagy ipari központokban 28 szerkesztősége van. A munkát több mint 3000 r.izal és külföldi tudós, közéleti személyiség, író művész támogatja. A sajtóügynökség központi apparátusa u főszerkesztőségből és a könyvkiadóból áll- Ezek készítik és adják ki az Irodalmi és az időszaki kiadványokat. Az APN 110 európai, afrikai. amerikai, ázsiai országban. valamint Ausztráliában és Új-Zélandon törleszti anyagait. 110 ország több mint 4000 tájékoztatási szervével, könyv- és folyójratkiadójával. lapjaival, rádiótársaságaival tart kapcsolatot- A külföldi olvasók részére az APN 21 képes folyóiratot. 5 lapot, é* több mint 150 egyéb kiadványt jelentet meg 55 nyelven, 2,5 millió példányszámban. A legismertebb magyarországi APN-kladvánv a Fáklya. A sajtóügynökség tájékoztató irodalmat, könyveket ls meglelentet, 30 nyelven sok millió példányszámban. Fotóarchívuma rendívül gazdag. (BUDAPRESS—APN) Korszerű termelésirányítás Kaptár a mezőn Bizonyos Norman Wiener mondta kl először egy emberöltővel ezelőtt; a régi felfogás idejét múlta: a világ nem csak anyagból és energiából áll, hanem anyagból, energiából és információkból. A fejlődés hallatlan mérvű felgyorsulását bizonyítja; alig harminc esztendő múltán az információé forradalom kellős közepében élünk; s megtanultuk azt ls, hogy az információ értékesebb az aranynál. A felismerések azonban tettek nélkül mit sem érnek. — SZEAK (Szegedi Adatgyújtó és Feldolgozó Központ) feladata — mondja Varga Géza, villamosmérnök, a központ vezetője —, hatékony termelésirányítási rend. szer megvalósítása a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemében. Sommás, de a laikus számára talányos megállapítás.,. — Az algyői szénhidrogén, mező gyüj főállomásai és a központi technológiai üzemek között bonyolult kapcsolatok vannak, aztán az országos energiarendszer Igényeihez ls rugalmasan kell alkalmazkodnunk. Ennek a feladatnak központosított diszpécserszervezet nélkül ma már nem lehet eleget tenni. — Ezért épült a kaptár az algyői mezőn? (Sok embertől hallottam, hogy kaptárnak hívják a SZEAK épületét, ám arról, hogy miért, megoszlottak a vélemények; volt aki azt — A számítógépekről azt mondta, azért kaptár, mert is szokták mondani: buta díszborítása épp olyan hat. matematikusok; csak azt tud. szögletű. mint a méhviasz ják, amit az őket irányító elemei; mások azt mondtak: ember.,, Stnek ^r^dfín" - ^ *az ~ Var" S» Géza de beszélgetünk íormaclókat...) velük, éa az U Igaz, hogy va— A munka az épület alá- lamit jobban tudnak nálunk, pozásával kezdődött 1975- Gyorsabban számolnak. így ben. A következő évben ké- aztán lehetővé válik, hogy szült el a dlszpécsertelefo- azonnal jelezzenek bárminők rendszere; a következő féle üzemzavart. A SZEAKállomás a telemechanikai be- ban azonban nemcsak zavarrendezések szerelése volt. napló, hanem eseménynapló majd helyükre kerültek a ja készül. Az utóbbi az emszámítógépek is. A próba- berek és a gépek kapcsolaüzemre tavaly került gor; — tát dokumentálja, valószínűleg nemsokára teljes kapacitással üzemelhet a SZEAK. Az épületben működik Gulyás László vezetésével a sépkönyvelésl csoport Js. Az A központról szóló Ismer- Itt dolgozók különféle tábletésben olvasom: ma már lázatokat készítenek, s mintegy 1200 analóg mérés ezek adatait távátvitellel teás 1800 kétállapotú jelzés vábbl'tják Szolnokra. ahol gyűjtését, ledolgozását vég- M«t»wák azokat. TulajtSSSO^TSSTt dokumentálja az eseménye- VndeLk ismeretében felköt es a technológiai foiya- tehatmk a kérdést; gépek mamaat. veszik át az irányítást az Két szakági diszpécser dol- emberektől? gozlk; az egyik a gáz, amá- Szó sincs erröl. A SZEAK sík az olajtermelést tartja közvetlen termelésirányításszemmel a műszerek segít- ra nem alkalmas, a folya•énével A mérési adatok matokba nem avatkozik be. scgecei. A merem adatok csak az operHtív irányító hetpereenként érkeznek. személyzetet tájékoztatja; Könnyű kiszámítani, milyen információi alapján dönthetóriáai információhalmaz ez nek arról( hogy hol naponta. Háromezer méréa; a ges az emberi beavatkozás. háromezret be kell szorozni A központ pontosan és igen annyival, ahányszor hat perc gyorsan informál, az inforvan huszonnégy órában Ha máctó pedig: értékesebb az jód saccolom az eredményt, aranynál, kétazáznegyven... P, F. reflektor Veszélyes kereszteződések Folyólraisxoml* Főváros, vidék Két februári lap is közli — az Alföld teljes, terjedt, lemben, a Kritika részleté. bén — Szabolcsi Miklós bevezető előadását a debreceni tanácskozáson: Irodalmi fo. luóirataink a 70.es években. A központi lápoknál* — ée ide értve a vidéken szerkesztett központi folyóirato. lai t u — minden értéket számbavevő, nagyvonalú, szeles látókörű szerkesztéssel kell arculatukat tovább alakítani. E széles látókör egyik ismérve a fiatalok állandó beemelése az irodalmi szerkezetbe — állapítja meg Szabolcsi Miklós, tulajdonképpen egy új, vagy legalábbis eddig alig forgalmazott kifejezéssel élve: vidéken szerkesztett központi folyóiratok. Ezeket jellemzi ugy. hogy legnagyobb részük többnyire saját gárdával dolgozik, alját hagyományai. szokásai, ízlésvilága által meghatározott körben, nem kizárólag arra támaszkodva, de azt jellegadónak tekintve. Törekvésüket folytatni kell) persze nem kizárólagossággá1. nem kllkkszerüíéggel, bezárkózottsággttl és agresszivitással. A helyi csoport- és gárdaképződós nem azonos az eszmel-polltikal irányzat szerinti szerveződéssel. Egyébként egyre idejétmúltabbá válik, és szervezési intézkedésekkel, anyagi intézkedésekkei is idejétmúlttá kell tenni a „vidék vagy Budapest" hamis alternatívát. A jelsnlegi folyóirat-struktúrán belül Szabolcsi az egységes, bár ízléscsoportokra, belső irányokra különülő szerkesztés híve, hozzátéve, hogy ezen a koncepción belül is lehetne folyóirataink jelentős részét még vonzóbbá, érdekesebbé tenni, új kezdeményezésekkel frissíteni. Három tényezőt említ, melyen át -méri majd a jövő mai folyóirataink helyét, fontosságát. Mennyiben tük. rözték és alakították az irodalml folyamatot? Észlel, ték-e a magyar társadalmi valóság kérdéseit, és milyen módon ragadták meg azokat? Az egész magyar kultúrára vonatkozólag fel tudtak-e állítani egy sajátos értékrendet, s ezt az — esztétikai, politikai, emberi — értékrendet el tudták-e fogadtatni saját körükkel, ás a szélesebb közönséggel? Egy esztendeje szánta vi. taindítónak a Tiszatáj Bakos István Társadalomtudo. mányi kutatások — vidéken című tanulmányát, s az elmúlt hónapokban szorgaL masan közölte is a hozzászólásokat. Az eszmecsere záradékaképpen ismét a szerző kapott lehetőséget, az utolsó szó jogán. Reflexióit Társadalom — tudomány — cselekvés címmel olvashat juk a márciusi Tiszatájban. Érdekes módon a „vidék" szó jelentéstartalmáról Bakosnak ls van mondandója. „Szegedről nézvést a környékbeli, tápai vagy rösz. kei mellett a városba érkező budapesti vagy debreceni polgár is vidéki, m'g Londonból vagy Párizsból a Budapestre. Belgrádra. Bukaresre vagy Makóra való hivatkozás gyakran egybemosódó balkánit jelent, amolyan perifériális Európát." Hol húzható az egyetemesség társadalomkutatói horizontja — teszi föl a kérdést —, hiszen elgondolkodtató, hogy ezeri a mi tájunkon az egyetemes emberi és nemzeti problémák, eérel. mek, a legprogresszívebb társadalmi törekvések, szándékok kifejezői nagyobbrészt költőt Írók, kisebbrészt politikusok voltak. s elvétve akadt néhány ol-;«m politikus szerepet is vállaló társadalomformáló tudós egyéniség, mint Eötvös József vagy Erdei Ferenc. Tudományunk eredményei azt bizonyítják, lépést tartunk a világgal, legalábbis formálisan. Kérdés viszont, merre halad a világ. A tudomány egyetemessége, a tudósok Internacionalizmusa és aktív humanizmusa, cselekvő és cselekedtető társadalmi részvétele szükségeltetik ahhoz, hogy földünk népe kijusson a jelenlegi válságokból. Egészséges viták hiányában nincs valódi tudományos és társadalmi kontroll, minőségi szelekció — szögezi le Bakos —, csak látensen felbukkanó divatos témák vannak, és egyre több olyan kutató, akik igyekeznek mindig a felszínen maradni, akiket saját karrierjük jobban foglalkoztat, mint a közösség, a társadalom gondja, perspektívája. Kemény szavak, jó hogy kimondja valaki. Miként azt is, hogy az alkotó munka feltételei vidéken általában rosszabbak, mint a fővárosban — s javítsunk rajta! Üj, hiányt pótló közös vállalkozást sürget Bakos István. Honismereti sorozatot hazánkról és nemzetünkről, annak tájairól, természeti szépségeiről, népéről, történetéről, kultúrájáról, városairól és községeiről, mely jó alkalom lehetne régi adósságok törlesztésére, másrészt a helyi erők nemes összefogására. Ennek a vállalkozásnak adhatna megfelelő keretet és támogatást a „Történelmi, kulturális hagyományaink, emlékeink komplex kutatása" címmel tervezett új, országos kutatási főirány. S remélhetően nagyobb figyelmet szentelnek majd illetékes hatóságaink a vidéki felsőoktatási intézményekre, azok gondjaira, perspektíváira ís. Bakos István vltazáró elmélkedésében megismétli, amit vitaindítójában is leírt; az ehhez vezető legfontosabb lépéseket Budapesten kell megtenni. Bár — jegyzi meg — néhány javaslat megvalósítását Szegeden is el lehetne kezdeni. Legalább kísérletképpen... ' N. L Vízi út a Dunától t » az Egeitengerig Jugoszláv és görög vízügyi szakemberek tanulmányt készítettek a Vardar-folyó szabályozásáról és a Duna útjának a Morava. valamint a Vardar-íolyókon keresztül az Egei-tengerig történő meghosszabbításáról. A terv Jugoszlávia és Görögország technikai és anyagi részvételével, az ENSZ Fejlesztési Programjának, az UNDP-nek a keretében valósulna meg, A tanulmány részletesen elemzi a Vardar medrét, vízmennyiségét, felbecsülj a várható vízszükségletet egészen a 2025. évig és javaslatokat tartBlmaz az alkalmazandó műszaki-gazdasági módszerekre. Jugoszlávia n legdélibb köztársaságában, Macedóniáben mér évek ótd foglalkoznak a Vardar szabályozásával. Szkopiében sok adatot gyűjtöttek össze a tpvábbl munkához és kidolgozták: mit jelent majd az öntözés, az energiatermelés, az árvízvédelem szempontjából a folyamszabályozás. A vízenergia hasznosításának tervei is készek. Eszerint kétmilliárd köbméteres víztározót szándékoznak létesíteni a Vardaron és mellékfolyóin. Európai vízügyi szakemberek véleménye szerint a nagyszabású tervek megvalósítása után már a Vardar —Rajna vízi út kialakítása sem elképzelhetetlen, A Szaloniki—Rotterdam hajózható csatorna, ami összekötné a Vardart. a Moravát, a Dunát és a Rajnát, a világ legnagyobb vállalkozása lenne, összekapcsolná Észak- és Dél-Európát és mintegv kétezer kilométerrel rövidítené meg a Közel-Keletre vezető jelenlegi vízi utakat. (BUDAPRESS—TAN JUG) Az emberek többsége hallomásból, kisebb részük tapasztalatból tudja, lakóhelyén hol történik a legtöbb közlekedési baleset. A szakemberek, a forgalomszervezéssel foglalkozók, a közlekedés biztonságáért munkálkodók nem elégedhetnek meg a tények egyszerű regisztrálásával. Ismereteik feldolgozásával, megfelelő csoportosításával a balesete, ket előidéző okok, a megelőzés lehetőségeinek feltárására törekszenek, s miként a tények ls bizonyítják, nem eredménytelenül Feltérképezik a veszélyes gócokat, mikor a balesetekhez vezető körülményeket la megállapították, javaslatot tesznek, hogyan lehetne biztonságé, sabbá tenni a közlekedést. A megelőzés érdekében sikeresen munkálkodni persze csak a tapasztalatok kicserélésével, a törekvések egyeztetésével lehet. A rendőrség, a tanácsok, a KPM szakemberei ezért rendszeresen tanácskoznak, közös erővel fáradoznak azon, hogy a gépjárművek számának rohamos emelkedése ellenére se szaporodjanak a balesetek. Tájékoztatásuk alapján mi mo»t a legkritikusabb útkereszteződésekre szeretnénk a járművezetők és a gyalogosok figyelmét felhívni. A KPM Közúti Igazgatósága — a Csongrád megyei Rendőr-főkapitánysággal közösen — meglehetősen rész. letes elemzést készített a veszélyes gócokról A főútvonalak városokat átszelő és külső szakaszán, a csomópontokban és az alsóbbrendű utakon vizsgálták a tavaly történt, személyi sérüléssel végződő baleseteket Az Információk számítógépes feldolgozásával megálla. pttották többek között, hogy az ES.ös főút, 169. ét 160. kilométer közötti szakasza különösen veszélyes. Két halálos és egy súlyos baleset történt itt tavaly. Helyszíni szemléjük alapján „halszálkás" jelzőtábla elhelyezését javasolták, a Budapest felől Szeged felé tartó járműveze. tők érdekében. Az E5-ÖS szegedi átkelő szakasza, a Dorozsmai út és a Napos utca kereszteződése ugyancsak veszélyesnek mondható. A balesetek többsége Itt kanyarodás közben történt. Minden bizonnyal azért, mert a Napos utcából kihajtó Járművezetők — az Izabella-hld korlátja -miatt — csak késve veszik észre a városközpont felől érkező járműveket A megelőzést szolgáié javaslat; a Napos utca Elsűbbségadás kötele, tői jelzését Stop! táblára tanácsos cserélni. Az E5-ÖS főútnál és Szegednél maradva szólnunk kell még a Kossuth Lajos sugárút Te. ré2 utca és Nagykörút közötti szakaszáról. Kilenc balesetet számolhattak itt tavaly, Mindannyiszor gyalogosokat ütöttek el. A sugárút e szakasza évek óta vezet a balesetekben. Korábban gyalogátkelőhely felfestésével próbáltak javítani a helyzeten, de ez az intézkedés sem vezetett eredmény, re, A KPM ezért sárgán vlllogó figyelmeztető Jelzőiám. ne elhelyezését javasolja, Nem hagyhatjuk kl a felsorolásból a 43 főút szegedi átkelő szakaszát sem. Legtöbb baleset — szám szerint nyolc — a Kamaratöltésnél következett be. Valószínűleg amiatt, hogy az Itt elkanyarodó út, az árvízvédelmi töltés miatt, rosszul „Látható be", A felfestett záróvonal nem elegendő a veszély elhárítására. a KPM 60 kilométeres óránkénti sebesség, korlátozás elrendelését tanácsolja. A városi tanács kezelésében levő utakon. Szegeden, a Lenin körúton — a jelzőlámpás csomópontok, ban, a kijelölt gyalogátkelő. helyeken — Q. körút és az Attila utca kereszteződésében — a Bartók Béla tér és a Jósika utca sarkán, a Zákány és a Pacsirta utcai csomópontban különösen gyakori a sérüléstel végződő baleset. A Szent György té. rl kijelölt gyalogátkelőhelyen ls veszélyes a közlek* dés, a megelő.zés érdekében a tanács nátrlumgőzös világítólámpákat szereltetett itt fel. Sok baleset történt tavaly a Petőfi Sándor sugárút és a Rákóczi utca kereszteződésében is. Amiatt, hogy a mellékutcákból kihajtó járművezetők késve vették észre a sugárúton haladó Villamost. Most Stop! tábla és a kereszteződés előtt 50 méterre mindkét oldalon felállított, villamosveszélyre figyelmeztető jelzés segíti a Rákóczi utcából a sugárútra igyekvő járművezetőket Veszélyesnek mondható a 46-ös főút Szentesen átkelő, Kossuth téri csomópontot átszelő szakasza. A balesetek Jó része itt olyankor történik, amikor csak sárgán villog a jelzőlámpa, Gyakori a baleset a 47-es főút Szegeden áthaladó, József Attila sugárúti szakaszán is, A megelőzés érdekében a Budapesti körút be. csatlakozásánál várakozási tilalom elrendelésére lenne szükség. A sugárút Retek utca—Rózsa utcai kereszta. ződésében a csomópont átépítése, jelzőlámpa felállítása segítene a helyzeten. Csongrádon, a Felszabadulás és a Széchenyi utcán — a 481. számú főút átkelési szakaszán —, Makón, a Szabadság téren sűrű a baleset Az elsőként említett helyen főként kerékpárosok a balesetek szenvedő alanyai vagy okozói. Ezért Javasolja a KPM a tanácsnak, alakítsanak ki itt kerékpárutat' Nagy számban fordulnak elő kerékpáros balesetek az ES-ös főút kisteleki. 3,2 kilométer hosszú átkelési szakaszán Is. A megoldás itt is a kerékpárút kiépítése lenne. A 4415 jelű út Hódmezővásárhelyt átszelő, BajcsyZsilinszky utca— Zsdanov tér—Csomorkányl utca—Makői országút közötti szakaszán tavaly ismét megszaporodtak a balesetek. Ügy tűnik tehát, hogy a három kilométeres útszakasz korszerűsítése nem hozta meg a várt eredményt. Az 1980ban számolt hat balesetből négy „kerékpáros-elütós" megjelöléssel szerepel a statisztikában, A két keréken közlekedők biztonsága érdékében kerékpáros terelő, nyomvonal kialakításét javasolja a KPM, s azt ajánlja, tiltsák kl a bicikliseket a forgalmas Csomorkányl utcáról. Ladányi Zsuzsa