Délmagyarország, 1981. március (71. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-15 / 63. szám

2 Vasárnap, 1981. március 15. Tanácskozik a Hazafias Népfront kongresszusa Népben és nemzetben gondolkodunk Sarlós István beszéd* Mintegy négy és fél esz­tendő telt el a Hazafias Nép­front VI. kongresszusa óta. Eseményekkel és nehézsé­gekkel teli, de — ami a leg­fontosabb — jelentős, sike­rekbep gazdag időszak áll mögöttünk. A Magyar Szo­ciálisig Munkáspárt XII. kongresszusa átfogó elemzést adott ezekről az évekről Ezekben az esztendőkben ls érvényesült, á párt több mint két évtizedes töretlen, az egész nép érdekeit kife­jező és szolgáló politikája. E politika legkézenfekvőbb eredménye az, hogy hazánk­ban a munkásmozgalom szi­lárd. belpolitikai életünk kiegyensúlyozott. A nehe­zebbé vált Hazat és nemzet­közi feltételek ellenére is számottevő sikereket értünk el. eredményesen munkál­kodtunk a fejlett szocialista társadalom építésén. A XII. kongresszus helyzetünket és ség a szövetségi politika le­gyében valósul meg. Ez történelmi szövetség, amely mindaddig fennmarad, mig megszűnnek előbb az. osztá­lyok es a rétegek közötti különbségek, majd végül maguk az osztályok. A nemzeti egység állam, polgáraink együttes. meg­fontolt, azonos módon való gondolkodását és cselekvését jelenti a közösen elfogadott cél megvalósítása érdeké­ben. Népünk egysége olyan tudatos törekvés eredménye­ként jött létre, melynek alapja a nagy többség által elfogadott, követett politika. Ehhez szükséges az a poli­tikai erő, amely a célt meg­fogalmazza, a módszereket kidolgozza, az embereket meggyőzi, az együttes tevé­kenységét szervezi. Ez az erő nálunk a Magyar Szo­cialista Munkáspárt, a tár­lehelősegeinket figyelembe Sarlós István előterjeszd a Hazafias Népfront Országos T»- xadalom köréje csoportosuló véve jelölte ki a szocialíz- nácsának beszámolóját Intézményrendszere, s maga mus építésének feladatait, s a szocialista állam, ezzel programot adott nem- ségre szólít bennünket ez a fogására és együttes tevé- Meggyőződéssel valljuk, •/etünknek. Országos tana- tömör mondat. Mindenkinek kenységének a megszerve- hogv a szocializmus az em­csunk, .bizottságaink és mind- módja van arra. hogy ered- zésére. berek mind teljesebb sza­azok. akik részesei a mun- ményesen szolgálja népün- Kongresszusunkon arról badságát. egvénl fejlődésük kánknok. elfogadták a kong- ket, hazánkat Mindenkinek adunk számot, hogy a népi- széles távlatait, a népek kö­resszusi beszámoló, a ható- az a kötelessége, hogy a ké- nemzeti egység erősödőben /8W egyenlőséget a háború rozalok mega lapításait s szülő műbe, a szocialista Ma- ma már minden tele- Sa^Snek tehetbfeft Vállalták: részt vesznek a gvarorszag alaptaiba beépít- „ülésünkön érezteli a iobb kimiszonoteseneK íenerosegei kiivetkező evek jövőt forma- se a maga tégláit. ló munkájában is Ezt tar- Arról tanácskozunk, azt beri''éle"tre serkentő""hatáséi den hazáját őszintén szerető tnttuk szem előtt, amikor keressük, hogy a nép egv­felkészültünk a VII. kong- ségét erősítő, a jólétet biz­munkára és a teljesebb em- teremti meS- Ez 8 cél miru eri életre serkentő hatását A szocialista nemzeti egy- embernek elfogadható. resszusra A gondolat — tosítö. a jövőt megalapozó Rmely feliratként szerepel tervek megvalósítása érde­Itt a teremben — Kölcsey- léiben mí legyen a mi teen­től ered. de jelszóként hoz- dőnk. Részesei voltunk a ter­zánk. a szocializmust építő vek kidolgozásának és most Magyarország állampolgárai- a végrehajtás során részt hoz szól: „Hass, alkoss, gya- kérünk minden, az anvagi. a rapits, a a haza fényre de- „p]1-m, .. p..krtip,.| 1ava. fül." szellem, és az, eikölest java ka és az emberek együtt- módszerek és Munkára, gondolkodásra— inkát gyarapító tevekenység- működési készsége tette le­mai, nyelven szólva,-közéleti- bői. „ . A nemzetiségiek egyenlő jogú állampolgárok A helyesen alkalmazott baráti kapcsolatrendszer köl­elveink, a jó politikai mun. csönösen biztosítja a jó eredmények megismerését és felhasználá­hetővé, hogy — az állam ea sát. Hazánk tekintélye vi­az egyházak közötti megül- lágszerte figyelemre méltó. . ,f,.: . , I , ,c- lapodás szellemében — val- Ebben a sikerben nemcsak a — "" * """m *"*""*• lásos emberek és egyházi mi jó munkánknak van vezetők, lelkészek, főpapok szerepe, hanem annak is, is részt vegyenek a Hazafi- hogy részei vagyunk a szo­as Népfront munkájában. eialista világnak, és szövet­Népben és nemzetben gon- kiskereskedők, egyházi em- Ez a részvétel azt is jelen- ségesei vagyunk a Szovjet­dolkodunkj amikor a Haza- berek, magyarok és nemzeti- ti, hogy — a képviseleten uniónak, és a többi baráti fias Népfront kötelességeiről ségiek vesznek részt tanács- túl — az egyházak is támo- országnak. Barátaink életét szólunk. Arra törekszünk, kozásunkon. hogy hitet te- gatják a művelődési, az élet- ismerjük és tudjuk, hogy ők hogy tetteink és szavaink kő- gyenek népünk szocialista je- szinvonalunkat, és az élet- is hozzánk hasonlóan tesz­zött meglegyen az az össz- lene, jövője mellett. körülményeinket tervszerű- nek erőfeszítéseket a saját hang. amelyre a dolgozó em- Állampolgáraink ismerik en javító, vagy a környezet- országuk felvirágoztatásáért. A folyamatos és általános fejlődés, valamint a társa­dalmi szabadság előfeltéte­A tettek és szavak összhangjáért korlatot De arra is, hogy ezek során az egyes rész­kérdésem illetően dönté­sek szülessenek, hogy a he­lyes elvek általánosan el­fogadottá váljanak. Alkotmányunk biztosítja a demokrácia érvényesülé­sének lehetőségét,, de csak a lehetőségét. A törvények szerepe jelentős, de ugyan­ilyen fontosnak tekinthető, hogy az intézményeink kü­lön-külön és együttesen is demokratikusak legyenek. A demokráciához az is szükséges, hogy a munkafo­lyamatokban a fegyelmezett­ség. a szervezettség, és ha kell, az utasítás érvényesü­lése legyen a jellemző. A demokráciád nem szabad úgy értelmezni, hogy az nem róhat kötelességet az egyes emberre. Hazánkban minden állampolgárnak vannak jo­gai és kötelességei. Ezek nem elkülönítve és nem egymástól függetlenül, ha­nem egymást feltételezve ér­vényesülnek. Minél jobban és eredményesebben teljesí­tik az emberek kötelességei­ket. annál tágabb tere nyí­lik a jogok bővítésének és gyakorlásának. A Hazafias Népfront fó­rumait alkalmasnak tart­juk arra, hogy azokon a társadalmunk minden égető gondja napirendre kerül­jön. Ezek megtárgyalásakor sor kerülhet a mienkétől el­térő. vagy azzal éppen szem­ber álló nézetek kifejtésére is. Vállalnunk kell és vál­laljuk is az így kialakuló vi­tát. mert tudjuk, hogy a más véleményen levő ér­vekkel. és nem visszautasí­tással győzhetők meg cél­jaink helyességéről. A de­mokrácia köíös gondolkodást, á cselekvésre való közös fel­készülést jelenti és a „több szem többet lát" alapon is azt kell mondanunk, hogy minden időben csakis de­mokratikus módszerekkel le­het előrehaladni. Arra szólítunk mindenkit, hogy demokratikus módon éljen, művelődjön, alkosson és viselkedjen. Ez azt is je­lenti, hogy olyan légkört te­remtünk. amelyben az ál­lampolgár a véleményét nyugodtan elmondhatja, nem kell félnie az elhangzó vé­lemény esetleges visszaható következményeitől, semmi­féle háttérbe szorítástól. Sarlós István ezt követő­en a családi élet kiegyensú­lyozottságának, belső de­mokratizmusának, a kölcsö­nös megbecsülésnek és tisz­teletnek társadalmi jelentő­ségét hangsúlyozta. Majd így folytatta: Amikor a jelenlegi hely­setét vizsgáljuk, akkor azt mondjuk, hogy a kétségtele­nül meglevő gondok ellené­re ie kiegyensúlyozott, jó a helyzet Magyarországon. Arra kell törekednünk,­hogy ennek az igazságnak a megállapítása ne megnyug­vást eredményezzen. ha­nem az előrehaladás új esz­közeinek és útjainak ki­munkálására ösztönözzön. Jó nálunk a helyzet, töb­bek között azért is. mert jó a gazdaságpolitikánk. A további előrehaladást bizto­sító gazdasági programnak tekintjük hazánk VI. ötéves tervét, valamint a munka minőségének javítására, az ágazatok összhangjának erősítésére, a hatékonyság, ra és a takarékosságra vo­natkozó elképzeléseket Kongresszusunkon is arra kérjük állampolgárainkat. jobb munkával, kezdetné-­nyezőkészséggel járuljanak hozzá a terv megvalósításá­hoz. A VI. ötéves terv sikeréért bereknek és a .szocialista és jelentősnek tartják ered- védelmet biztosító tevékenv­építőmunkánHk szüksége van. ményeinket. de ismerik éle- ségünket. Ölömmel nyugtaz­Arra törekszünk, hogv a mii- tünk nehézségeit, valamint zuk, hogy itthon is és kül­liók vágyait és törekvéseit annak okait is. Mindebből földön is képviselik a Kor- lének az emberiség haladó megértsük; hogy vállalt szol- azt a következtetést vonták mány békepolitikáját, és azt szellenji nagyjai — mindiga gálatunkban érthető és el- le: az eddiginél jobban és a törekvését, hogv erősítse néphatalom teljes körű meg­/felelősségteljesebben kell dol- barátságunkat más nepeK­A békéért, az enyhülésért valósulását tekintették. A különböző társadalmak — jellegüktől függően — ehhez a népuralomhoz vagy közel kerültek, vagy tőle rendkívül messze távolodtak. A mi történelmi múltunk­ban az 1848—49-es és az 1918-19-es forradalmakat le­verték, mielőtt demokratikus vívmányaik kibontakozhat­fogadható programot dolgoz zunk ki, goznunk. ha akár csak egyet Kel. Kongresszusunkon — kül- is előre akarunk lépni. Száz- . . ... ... döttel révén — jelen van az ezrek megnyilatkozásai, mll- .A. hazánkban élő nemzeti­egész nép. Munkások, pa- Hók jó munkája tanúsítja: ségiek — németek, szlova­rasztok, értelmiségiek, al- népünk egyetért szocialista kok- délszlávok és románok kalmazottak, kisiparosok, céljainkkal. — velünk magyarokkal egyenlő jogú és ezért azonos lehetőségekkel rendelkező állampolgárok, ök gyakran hivatkoznak erre, mert. A. világ állandó mozgás- is a béke. az együttműködés hü^gü°k^némzetisé^ kuítú' tak volna A felszabadulás ban, fejlődésben van. Ebben ügyet kívánják szolgálni. A rajukhoz ragaszkodásuk tör el6tti fasiszta kormányzat a folyamatban meghatározó ml kongresszusunk is üd- ténelmi ' haavománvaiknoz kegyetlenül üldözött minden a szocialista országok sze. vözli az SZKP XXVI, konfi- ps az a tény ,hogy műveUk demokratikus törekvést, repe, amelyek az államon resszusának béketörekvése- anyanyelvüket nem lazítja egyenlőségen alapuló eny- it, kezdeményező lépéseit. hanem erősíti a közös ha hülési politikát képviselik. Tesszük ezt annál is in- /ánkhoz való kapcsolatukat. Az emberiségnek békére, ba- kább, mert azonosulunk a pjem "szabad megfelerikez­rátságra, megértésre van Magyar Szocialista Munkás- niink arról, hogv határain­szüksége. Az enyhülés ellen- párt. s a magyar kormány kon kívül is sokmillió ma­felei fegyverkezéssel és rá- külpolitikájával. Egyetér- gyar Azt kérjük, hogv galomhadJárattal, átmene- tünk ezzel a külpolitikával, Tegyenek új hazájuk ' dolgos tileg elérhetik ugyan a bé- mert hazánk kapcsolatainak ^ a haladási szolgáló "d­Olyan tényezőként beszélt a demokráciáról, amely er­kölcstelen és idegen a ma­gyar nép arculatától. A de­mokratikus gyakorlat nálunk lényegében a munkások, a parasztok és a fiatalok for­radalmi mozgalmaiban ér­vényesült. Történelmünk így nem hozott létre elégséges kés folyamatok megtorpanó- szélesítésére törekszik anél- -Umpolgáral. Reméljük, hogv . sát — de az emiatt kiala- kül, hogv elveinkből en- [smerik hazánk mai életét demokratiKUS hagyomanyo­kuló politikai, gazdasági gedményeket tenne. Helye- ^s bízunk összecsapások leleplezi* seljük, mert világos és ert- egyetértenek célkitűzéseink­szándékaikat Valljuk: vé- hető magyarázatát adja kej ps törekvéseinkkel, gül is el fogunk jutni az szándékainknak, s mert — enyhülés ú.i szakaszához. a lobbi szocialista országgal Az SZKP XXVI. kong- összhangban — feltárla min­resszusa Ismét hitet tett e den' kérdés tárgyalások út­politika mellett. Leonyld .ián történő feloldásának le­Brezsnyev főtitkári beszá- hétőségét; mert feltétel nel­molóia jelentős, javaslatokat kül támogatja a világ né­tartalmazott a két- és töbo- peinek függetlenségi, vala­otdalú tárgyalások folvta'á- mint szabadságharcát, sára. a fegyverkezési hai- A Hazafias Népfront a sza visszafogására, a rakéta- szocialista népi-nemzeti egy­telepitési program elhalasz- ség megvalósításának és fej. fására, a fegyverzetcsökken- leíxtésének politikai mozga, tési tárgyalások továbbvlte- ma. Ezért vállalkozott a . . , kat —. ezért ezen az úton a kezdő lépéseket l§45-ben kellett megtennünk. A mi társadalmunk a teljes nép­A magyar nép a szocializ- uralom meg valósítására tö­népei- rekszik. Következésképpen must építő országok vei ebben a szellemben erő- napi és távlati programja siti baráti kapcsolatait, örü- egyaránt a nép érdekeit fe­lünk annak, hogy a kialakult jezi k! és szolgálja. A demokrácia a jogok és kötelességek egysége > Elvben mindenki egyetért választhatatlanul összetarto,­ezzel. De az alkalmazásáért zik és feltételezi egymást lére. s a bizalomkeltő intéz, társadalmi osztályok és ré. nem mindenki buzgólkodik a Vannak és a jövőben is lesz­kedésekre. Mindez világos tegek. a magyarok és 3 kötelességének megfelelően nek viták a szocialista de­kézzelfogható bizonyítéka nemzetiségiek, á különböző Pedig, aki a szocializmust mokrácia jellegéről. érvé­annak. hogy a Szovjetunió világnézetű emberek, a nű. akarja, az szükségszerűen nyesülésánek módozatairól, és a vele szövetséges szo- veltség. a iólét más-más to- demokrata is, mert szocia- Szükség van ezekre a vitalt­cialista országok továbbra kán élő állampolgárok össze- lizmus és a demokrácia el- ra, mert érlelik a jó gya­A választásokon nemzeti programként fogadtuk el a XII. pártkongresszuson ki­tűzött célokát. és ezen be­lül is a gazdasági helyze­tünk megjavítására elő­irányzott programot. Ezen. a fórumon is megerősítjük, hogy e programok és a VI. ötéves terv végrehajtásában részt veszünk. A szocialista társadalom a munka társa­dalma, amelyre az jellemző hogy megbecsül minden jól végzett munkát, és tiszte­lettel kezel minden dolgos embert. Nagyon fontos a sorrend. Első helyen áll az elvégzett munka, és ezt is­meri el a munkabér. Es mi­vel az emberek képességei­ben, készségében és szor­galmában eltérések vannak., ennek érződnie kell a oé­rekben is. Túl kell lépni azon az állapoton, amikor a béreket egyenlőségi ala­pon és nem a végzett mun­ka minősége szerint oszt­ják el. De az emberi mun­ka értékét nemcsak anvagi eszközökkel, hanem erkölcsi elismeréssel is lehet nvua­tázni. Gyakran tapasztaljuk, hogy az elismerő ió szót. a dicséretet nehezebben adiak. mint az anyagi jutalmat. Az utóbbi években gaz­daságpolitikai és erkölcsi kérdésként is állandóan na­pirenden van nálunk az ér­dekeltségi viszonyok hely­zete. Társadalmunkban a meghatározó közösségi ér­dek teszi lehetővé, hogy ér­vényesüljön a törvényein­ket és erkölcseinket tiszte­letben tartó keretekben a csoportérdek és az egyéni erdek. A társadalomnak nemcsak az a dolga, hogy biztosítsa, hogy a munkával arányosan anyagi eszközök­höz jussanak az állampol­gáraink, hanem az is, hogv a pénz okos, célszerű fel­/ használásának a lehetősé­geit is megteremtse. Ehhez szükséges a fogyasztási cik­kek minőségi színvonalának javítása, a választék bőví­tése. a beszerzés megköny­nyitése. Mindez nem lehet kizárólagosan állami fel­adat: a mi bizottságaink is tehetnek és tesznek is lépé­seket azért, hogy a dolgo­zók megértsék: mindez a kö­zös munka eredményessé­gének a kérdése is. Egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés: milyen legyen a szocialista emberek élet­módja. milyenek legyenek életkörülményei. Azt vall­juk, hogyha a szocialista társadalom magasabbrendű akkor az ezt megteremiő embernek is ilyennek kell lennie. Ez pedig olyan életet ie­lent. melynek teljességéhez a jól végzett munka, az em­berekkel való szoros, segí­tőkész kapcsolatok erősödé­se. a nagyobb tudás meg­szerzésére irányuló törek­vés. az élet szépségeinek birtokba vétele ég a rossz elutasítása éppúgy hozzá, tartozik, mint a hazám iránti hűség és a más ne­pek megbecsülése. Az egyetértés hozott el bennünket erre a kongresA­szusra. Az egyetértés tette lehetővé, hogv eredményes munkáról számoljunk be e tanácskozáson. Az egyetértés jellemző a jelenünkre, és reméljük, hogy még' Inkaob ismérve lesz a lövőnknek Bízunk abban, hogy az űr­szágos Tanács beszámolóm találkozik az önök véleme-, nyével, Kérem, hogy a oe­számolöt. az állásfoglalás­tervezetet, az írásban ' ki­adott. jelentéseinket vitas­sák meg és fogadjak el. <

Next

/
Thumbnails
Contents