Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

Vasárnap, 1981. február 8. t 9 A képviselő hétköznapjai Tiszán innen, Tiszán túl U

gv ismeri a körzetét, mint más a tenyerét. Pedig de sok ..barázda" szeli keresztbe-kasul: a iáráa tizenegy községe fölött vállalt védnökséget. dr. Rusz Márk. Tizenegy édes gyereket is nehéz egyformán szeretni, a ló szülő mégis igyekszik itia^sdaosan adagolni a gondoskodást. A képviselő különösen ügvel arra, ne adjon okot a testvérféltékenvségre. A Tiszán túli övéit sem látogatja ritkábban, mint a Tiszán innenieket. nehogv azt mondják az emberek: „persze, mert hogv deszki. velük többet törődik". Az elmúlt félévben a legtávolabbi községekben, Üllésen. Forráskúton négyszer is megfordult. Orvos, megvei tanácstag, a délszláv szövetség elnöke. Hivatása, társadalmi megbízatásai mind segítségére vannak az országgyűlési képviselő ezerféle hétköznapi teendőiében, ö mégis azt tartja talán a közéleti ember legfőbb erényének, hogv kénes együtt érezni, együtt gondolkodni azokkal. akik bíznak benne. Bordánvban például minden panaszos szóból azt vette ki: Itt az óvoda szívügye a lakosságnak. Mint ahogy nem érzéketlenül hallgatta végig az édesanyák mindennapi gondjait, a megyei tanácson, a járási hivatalban sem tudta közömbösen továbbítani az igényeket: az ésszerű mérlegelés mellett az együttérzés is hasznos érveket sorakoztatott töd. Az idős emberek sorsát megveszerte rendeznünk kellene. A Járásban a kiterjedt tanyavilág fékezi a gondok enyhítését Szatvmazon lehetőség kínálkozott arra. hogy létrehozzák az öregek napközi otthonát. A tanács és a község lakóinak jóvoltából egv régi épületből sikerült otthont varázsolni az idős embereknek. Egv szépséghibája azonban volt a dolognak: a házban levő lakásra is szükség lett volna Ehhez kérték a képviselő közbenjárását. ak| segítőkész partnerekre talált a hivatalokban. Dr. Rusz Márk a délszláv szövetség elnöke is. ígv bizalommal fordulhatnaK hozzá Deszk és Üjízentivan szerb-horvát anyanyelvű lakói is. Valamennyiük közös bánata: nincs megfelelő helviségük a kulturális életre. A deszki kultúrotthon kicsi, Ülszentivánnok otdig nincs is művelődési háza. A szűkös esztendők egyhamar nem is teremtenek úlat. de a régi épületek felújításával még megvalósíthatók ezek az álmok is. Zsombó elavult egészségházának is valószínű, ez lesz a sorsa. A bizalom iele. hogv választói egvéni gondokkal Is bekopogtatnak Rusz doktorhoz, A deszki tüdőgyógyintézet orvosi szobáidban kere-jte fül egv idős férfi, segítene rajta: 70 kilométert tesz meg kerékpáron minden hét végén. hogy a derekegvházi szociális otthonban élő. mozgássérült lánvét láthassa. Azóta közelebb került egymáshoz apa és Unva... „Falun születtem, ott éltem, szeretem a falusi élet szépségeit, átérzem az ott boldogulni akaró emberek gondlalt. Boldog vagyok, ha bármiben segítségükre lehetek" — mondta Rusz doktor, bizonyítékéul annak, hogv ebben a körzetben valóban egymásra találtak a választók és kéovLjelőJUk. CHIKAN ÁGNES Herceg Árpád Kinek az álmában Nehéz álmaim vannak mostanában: szétroncsolt arcú nőket, férfiakat látok feküdni hanvatt sárban, pocsolyában. hasukra szorított kézzel s margarétás mezőkön át katonák szaladnak lőnek, lőnek, lőnek, de csak a variak rebbennek meg egykedvűen a puska dörrenéstől. Nem voltam katona: háborús filmet is már tizenöt éve láttam utoljára s a családi tévénézés ideién egykedvűen bámulok az asztalom túlfelét lezáré csíkos tapétáié falra — mi ez hát? miféle félelem, bűntudat? az agvnak. a gerincnek, a? idegeknek ez az alattomos támadása? Sokszor megébredek: lőnek rám! eltalálnak! Vagv szeretném elsütni a váratlanul tenyerembe simuló fegyvert: de csak ügyetlenkedem, s bűcsús céllövöldéknél is távolról figyelem a biztosan célzó legényeket. Mi ez hát? honnan ez a halálos képzelet? Bolyongok C6ak. szívom a cigarettát, sorra veszem a lakás minden négyzetméterét, néha elidőz szemem a kalandorkodásomat nehezen viselő asszonyon. betakargatom a fiúkat és tréfásan elmormolom: az évek szállnak, mint a darvak i a gverekek nőnek, mint a gombák — honnét e fáradt optimizmusom?! Megvirrad, végül mindig megvirrad: a tizedik emeletről flgvelem a nárásan ébredező várost a félhomályba vesző arcokat: melyik lőtt? t melyikre akartam én? » kinek az álmában szikrázott föl szemem? A giccs bővített újratermelése E

gykor bezárkózott a lakásokba. Megelégedett azzal, hogy gombolyaggal Játszó cicák képében díszelegjen a kombináltszoba rekamléja fölött Illuzórikus történelmi nyomatok és színezett esküvői fotográfiák aranykeretes társaságában; bájologjon a konyhai sparheld mögött nyomott szarvasokként, idétlen jelenetekben bárgyú verssorok illusztrációjával; pöffeszkedjen kerti törpéknek álcázva drótkerítések mögött ... Aztán mindinkább demokratizálódott a giccs, s a kispolgárság alsó rétegeiből föltornázta magát össztársadalmi szintre. Autók visszapillantó tükrein mint műanyag csontváz twistéi, a hátsó szélvédő mögött műanyag kutyaként ingatja bárevú felét vagy mint „zöldkőevő" rágja mérgében a fémperemet. A kirakatokban kiváló műalkotások A

tél általiban nem a legkedveltebb évszak, bár. el kell ismerni, hogy megvannak a maga szépségei és érdekességei. A meteorológusok szerint pedig éppen a legérdekesebb és legváltozatosabb időszak. A meteorológiában a tél kezdetét az első jelentősebb havazás napjától számitiák. Pontosabban az első olyan havazás napjától, amikor a hó nem olvad él azonnal, hanem megmarad a felszínen. A tájképnek ez a fehér színbe borulása az ország nagv részén november 20-a körül szokott bekövetkezni. Persze előfordulnak olyan évek is. amelyeknek a novemberi és a decemberi időjárása tartósan száraz. Ilyenkor, bár a hőmérséklet elég alacsony ahhoz, hogy eső helyett hó keletkezzék. heteken át mégsem hull semmi csapadék, és a „tél kezdete" december második felére is eltolódhat. Az időjárás évszakos lehűlésének egyik kísérőjelensége az. hogy a felhők alsó határfelülete egyre alacsonyabb szintre kerül. Októberben a felhőalap még gyakran ezer méter magasságban vagy még magasabban foglal helyet. A felhőmagasság azonban november első felében rendszerint már néhány száz méterre csökken, és november közepétől kezdve gyakran megtörténik. hogv a felhőalap leszáll a felszínre; a felhők egészen a földig érnek. Az ilven felhőket ködöknek nevezzük. A köd éppúgy lebegő vízcsöppecskék óriási tömegéből áll. mint maga a felhő. A gyakori köd az elmúlt évszázadok telein nem okozott annvi kellemetlenséget az emberiséinek mint úiabban A nagyvárosok megnövekedésével és a eváripar kialakulásával azonban a helvzet kedvezőtlen iránvban változott meg A köd — a szennyező korom. Milyen nálunk a tél? füst. por miatt — sokszor sárga. barna vagv éooen fekete színű. Kedvezőtlen légmozgási viszonyok mellett alakul ki az ún. füstköd, amely miatt a városokra naoközben is éjszakai sötétség borul. Mai közlekedési eszközeink, a gépkocsi, a vonat, a repülőgép közlekedését erősen nehezíti a ködös idő. mert fokozza a baleseti kockázatot Ilyenkor szükséges a földi közlekedési eszközök sebességének a jelentős csökkentése. Szerencsére a ködképződés nem annyira gyakori jelenség az egész tél folyamán. A ködös napok száma már januártól kezdve fokozatosan ritkul. Igaz. bizonyos napokon még februárban, sőt márciusban is kaohatunk kellemetlen ködöt. Noha a karácsony előtti helekben a magvar tái rendszerint már fehér palástba öltözik. mégis gyakran megtörténik. hogv karácsony előtt vagv éooen az ünnepek alatt az időiárás nagvon megenyhül és a hótakaró eltűnik a téli sportok barátainak a bosszúságára. Budapesten a fehér karácsony ritkábban fordul elő. mint a fekete. Ennek főként az az oka. hogv a nagyváros belső területein rendszerint egv-két fokkal magasabb a hőmérséklet, mint kint a szabad területen, és ez a hőmérsékleti különbség már elegendő a hóréteg eltűnéséhez. Az erős szél minden évszakban kellemetlen ie'en.sée léten azonban különösen megrtideregteti az. embert. Az országnak sok olvan vidéke van. ahol a téli szélviharok gyakran nagv hófúvásokat idéznek elő. Ilyen terület elsősorban a Dunántúl nvugati és északi része, a Bakonyhegység vidéke és az Alföld északkeleti körzete. A heves szélviharok ezeken a területeken felkapják a földeken fekvő laza hótömegeket. nagv távolságra magukkal viszik őket. és ha valamilyen akadályba ütköznek, a hóból hatalmas méretű hóakadályokat építenek. Minden télen előfordul négy vagy öt olyan nap. amikor a természeti tárgyakat zúzmara borítja A zúzmara állhat apró leheletfinom jégtűkből, de állhat hatalmas kiterjedésű alaktalan jégtömegekből is. A városok belső területein ritkábban gyönyörködhetünk zúzmarában. mert lerakódásához az szükséges, hogv a tárgvak szabadon legyenek kitéve a széljárásnak. A tél első fele .hidegtűrésünket" rendszerint még nem nagvon teszi próbára. A tél második felében azonban a nagv szélviharok gyakorisága és a hideg is fokozódik. Mikor következik be a tél leghidegebb időszaka? Ebből a , szempontból a téli Időlárásnak kétféle alakját kell megkülönböztetnünk. Vannak „jóindulatú" telek, amelvekben a leghidegebb napok lanuár folyamán. többnvlre január 10. és 20. között köszöntenek be, és utánuk már lassú iavulás következik. Ritkábban fordulnak elő a „keménv telek", amelyekre az lellemző hogy a januári hideghullámokat februárban is eevre újabb hideghullámok követik. Ezek rendszerint, mind súlyosabbá válnak Az ilven években még a március ls teliesen télies jellegű. Vannak persze rendellenes időiárású évek is. amelvekben a hőmérséklet alakulása meglepő fordulatokat hozhat. II. J. vászonra nyomott „olyan mintha igazi volna"-másolatal kelletik magukat es sokak számára még az sem feltűnő, hogy igazi vászonra nyomták a szobrok és kerámiák reprodukcióit ls. De változtak-e valamit az oly sokat bírált magyar nóták szentimentális szövegei, a régi táncdalok versezetei a mai rockzene szövegeihez képest?! Egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Sorolhatjuk a karrierregények reneszánszának újabb és újabb darabjait, s néha még a íllrnátvétel többszörös zsilipéin Is átcsúszik egy-egy könnyfacsaró, szívfájdító, elzsongító, valóságtól elszakadt alkotás. S akkor még nem is beszéltünk az ajándékboltok és játékárusító helyek zsúfolt készleteiről, Frédi és Béni műanyag rajzolatáról, a trikóra vasalható emblémák sokaságáról, a farok-felemelve cigarettát kínáló faszamárról, a bronzozott alumínium női aktokról, melyeknek legnemesebb testrészeiken lehet elnyomni a csikket, tudniillik hamutálaknak szánták őket. <S hol vagyunk még a gyufaszálakból készített Parlamenthez, a csigaházakból összerakott Mátyás-templomhoz, a sztaniolpapirból formált szegedi domhoz? Szóval a giccs nem ismer határokat, műfajokat és lehetetlent Hogy a téma benne van a levegőben, sok jel bizonyítja. Nemrégiben a tévé Stúdió '81 című műsora tudósított egy giccsekről készült fotókiállításról, s néhány napja magam is részt vehettem egy szegedi giccskiállításon, s az annak kapcsán szervezett beszélgetésen. A legdöbbenetesebb az, hogy a giccs nemcsakhogy demokratizálódik, hanem óriási méretekben elönti mindennapjainkat. Mint egy pusztító áradat, s ehhez még hivatalos elismerést Ls nyer. Azon rég túl vagyunk, hogy a giccs egyszerűen valamilyen műfaj, művészeti ág puszta torzulása. Sokkal több annál. Nem műfaji vagy stíluskérdés, hanem a tudat torzulása, ízlésficam, egyszóval hamis tudat. Lukács György szerint: „...hazug Illúziókon nyugvó elképzelést táplál az ember társadalmi valósággal kapcsolatos viszonyáról, osztálya helyzetéről, az ezen belül neki kijutó életpályáról, és ennek következtében saját személyisége jellegéről és hozzáillő sorsáról is." Azt tartják a szakemberek. a giccs a boldogság művészete. De vajon a boldogság nem alapvető emberi cél, élettartalom-e?! Csakhogy valamennyiünknek meg kell küzdenünk érte, ellentmondások között, harcok árán érhető el közelsége, mely újabb és újabb célképzeteket, terveket tűz ki. Ezzel szemben a giccs tálcán kínálja. készételként adagolja a boldogságképletet. Hazug, mert illúziókat gyárt; becsap. mert felhőtlennek és problémamentesnek hiteti el a körülöttünk levő világot; elfordít a valóság tényleges örömeitől és gondjaitól, álmegelégedettséget sugall. Természetesen a glccstenvészetnek társadalmi gyökerei vannak. Részint öröklöttek, részint új hajtásúak. Talán legfontosabb éltetője a kispolgárság boldogság utáni vágya, a nemzedékek által egymásra hagyományozott ízléakonzervativizmusa, a konzerv-érzések kényelmessége, az önmagunkkal való szembenézés bátorságának hiánya, a készen kapott megoldások olcsó öröme, a műveltség fehérfoltjai, az Ismeretek hiánya és sorolhatnánk, De vajon miről ismerhetjük fel az igazi művészetek egyik torzszülöttét, a giccset?! Részint, hogy a már említett hamis illúziókat mint tartalmakat közvetíti, részint közhelyekkel, klisékkel operál. Egykori kiüresedett igazságokat sorjáztat, idilli hangulatokba igyekszik elringatni, tudatosan apellál gyengeségeinkre, mint például a szeretet, az ellágyulás. Arra indítja az embereket, hogy ha giccsekkel bástyázzák körül magukat, akkor világuk, mindennapjaik problémamentesek lesznek. Eleg ránézni a falon levő vérző naplementre, a finom horgolt terítőn kecses pózba merevedett balett-táncosnő vonzó formáira, elég föltenni egy andalító táncdalt vagy egy búsongó magyarnótát a lemezjátszóra, elég elpihentetni szemünket a tenyérnyi kertben strázsáló festett kertitörpére, elég belelapozni az Elfújta a szél fejezeteibe, máris megszépül köiulöttünk a világ, elfelejtjük, hogy holnap végre meg kellene mondani a véleményünket K-nak, hogy a gyerek megint intőt hozott az iskolából, hogy kitől kérjünk kölcsön a vasárnapi ebédre, hogy meg kellene már látogatni az öreget a kórházban ... Ami az egészben a Iegboszszantóbb, hogy egyre inkább ellenőrizhetetlen e sokágú, torz jelenség. Egyre nehezebb gátakat emelni újabb és újabb támadásai elé. Még leginkább figyelhető a képzőművészet álarcában megjelenő gicesármádia: az a néhány képkeretezőnek álcázott. giccsfestő, kertitörna-gyáros és nagymúltú porcelángyár okozza a legkisebb rombolást. Sokka.Ua veszélyesebbek a játékés ajándékkészítő kisiparosok, a szuvenirboltok. Itt ugyanis tömegesen állítják elő a giccset, sorozatgyártással. jól működő technológiával, óriási apparátussal. S itt már ízléskontrollnak, hivatalos zsűrizésnek nyoma sincs. Az engedélyeket a tanácsok kereskedelmi osztályai adják kl, s számukra a rentabilitás és a fölszított igény foltosabb, mint a termékek esztétikai megjelenése, ízlésromboló hatása, tudattorzító elszaporodása. Orvosság?! Mint annyi másra, erre sincs. Anellálha+nánk az iskolákra, a közművelődésre, a művészetek felelősségére, dehát eddig is ezt tettük A g'ccs bővített Úirntermelé-ének nem tudtunk gátatvetni?! Egv biztos: autonóm művészet befogadására csak autonóm emberek kéoesek. Ezek kialakítása, formálása pedig hosszú távú, csak társadalmi méretekben mérhető nevelési feladat. S addig? Születnek az újabb és újabb cikkek (és gicscsek)... TANDI LAJOS / j