Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

Az avarok üzenetei A múlt m.:;;ismerést, a históriai hipotézisek hitelesítése a reális,' szocialista történeti tudat eKylk fontos alappillére. Ennek kialakításához, megerősítéséhez szolgál látványával, megjelenésében Is nagyszerű segítséget a szegedi Móra Ferenc Múzeum friss, régészeti kiállítása a várban. A Kagánolt népe című bemutató az avar fejedelmi leletek középpontba állításával, az egész avar kor világát nyomon követi, vallatóra fogja a honfoglalás előtti évszázadok itt élt népeinek emlC'.teit. A nemzetközi rangú régészeti kiállítás anyagát a Magyar Nemzeti Múzeum, a Báes-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Hajdú-Bihar és Szolnok megyei múzeumok gyűjteményéből válogatta és rendezte H. Tóth Elvira, a kecskeméti Katona József Múzeum tudományos főmunkatársa és dr. Garam Éva, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezető helyettese. A tárlat anyagához kapcsolódva ezúttal három szakember cikkét közöljük. Hunok, akik avaroknak nevezik magukat... Simái Mihály Széthulló ház Pontosan emlékszel a széthulló házra: a költözőkre, a rakott kocsikra, a megingó falakra s a fiúra, akit azóta sem húztak kj a romok alól Most az utolsó tégladarabok guberálói néha megbotolnak*" óriás ciDÓfűzőmasnijába. Homokdombján gyerekek játszanak. S mintha a föld meg-megmozdul velük egy továbbrengő gondolat. Mondja meg a Délmagyarországnak! Találkozó a Bartók Béla Művelődési Központban Szinte már közhely, hogy a bizánci birodalom krónikásai gyűjtőnéven említik azokat r» népeket melyek a Dunától a Kaukázusig húzódó sztyeppén éltek. így volt ez korábban a szkítákkal, maid Attila hatalmának fénykora után mindenki hunnak számított, aki számukra különösnek tűnő ruházatában keletről érkezett. A hun birodalom azonban alig néhány évtizedig ielentett fenyegetést Közép- és Dél-Európa lakói számára. Tiszavirág életű tündöklése. bukása után a Kárpát-medencében több mint száz esztendeig germán törzsek veszik át az uralmat Az avarokkal a bizánci történetírók már akkor kapcsolatba kerültek, mikor még hírük sem ért el a Tiszatáiig. Természetes tehát hogy hunnak tartották őket bár megjegyzik, hogy saját tiwOukat avarnak nevezik. S itt kapcsolódhat ehhez a kettős elnevezéshez az egyik legismertebb történeti félreértés. Attila koporsójának históriája. A szerző Attila halála után száz évvel írt a hun király temetéséről, s könnven elképzelhetőnek tartjuk, hogv saiát korának információit is vlszszavetitelte évszázadnyi távolságba. A Szeged-Nagvszéksóson előkerült. hun fejedelmi lelet egyértelműen bizonyítja, hogvan temették el a hun előkelőket. Az itt megfigyelteket számos. Dél-Oroszországban előkerült sír leletei is megerősítik. A Kagánok népe című kiállításon az utóbbi evtized avar kutatásának legszebb hazai leletegyütteseit láthatia egvütt az érdeklődő. A kiállított tárgyak, amellett. hogv a korszak tel jes emlékanyagának áttekintését teszik lehetővé. kitűnően szemléltetik előállításuk technikáját, az ötvösművészet. fazekasság stb. fogásait — az avar művészetet. Ezen a kiállításon a nagyközönség megismerkedhet az ismeretterjesztő irodalomból már jól ismert fogalmak tárgyi hátterével is így például az avar kor belső tagolásának alapiául is szolgáló övdíszek elkészítési technikájával. Kétségtelen, hogy az egész avar korszak (VI—IX. sz.) legreprezentatívabb leletei a bronzból, ezüstből, aranyból készült, változatos formájú és díszítésű övdíszek. Függetlenül attól, hogv mikor és hol készültek, minden knrban lehetőséget nyújtottak az öfcvösmestereknek tudásuk legjavának bemutatására. A korai időszakra (568—670 között) a préselt övdíszek a jellemzőek. Ezeket a leginkább ezüstből. aranyozott bronzból készült díszeket nagy ötvösműhelvekben állították elő bronzból öntött préselőmintákon (Kunszentmárton. Rákóczifalva). Az egv-egv övhöz, vagv lószerszámhoz tartozó veretek díszítése együttesenként egyezik: gyakori a figurális ábrázolás: hal (Csanvtelek. Rácalmás), madár (Haiós). kutya (Csengele). de sűrűn fordulnak elő geometrikus ieliegű díszek (Gerla. Kecskemét. Kunszentmárton) is. Az övek bronzcsatiai öntöttek, gyakran emberi fejet ábrázolnak. A nagygömbös, granulációs díszű fülbevalókkal együtt bizánci eredetűnek tartják őket. A korai avar időszak egvik legjellegzetesebb veretcsoportia az úgynevezett kettőspajzs alakú övdiszeké (Csanvtelek. Csengele Hajós. Kecskemét* Rácalmás. Akkor hát honnan származik az aranykoporsó legendája? Ügy gondolom, az avaroktól. Már Móra megfigyelte, hogv avar síroknál valamilyen koporsó nyomai rekonstruálhatók, sőt arra is fölfigyelt. hogy a sír földiében néha lehelet vékony aranyfüstlemezkék találhatók. ..Arany pillangók úsznak a vízen". írja az egvik fehértói avar sír feltárásáról. Ezeket a nagyon vékony lemezkéket semmiképp sem tarthatjuk ruhadísznek. hanem mindenképpen a halotti szertartással lehettek kapIcsolatba. Ügy tűnik, a kunbábonyi lelet még jobban alátámasztja feltételezésünket. A leletben ugyanis előkerültek a koporsó aranyozott lemezekkel borított fogantyúi. és ugyancsak megtalálták az aranyfüstlemezkéket is. Ha nem is színaranyból készült tehát a halott utolsó ágya. a ráragasztott aranylemezkék azt a hatást keltették, mintha a koporsó aranyból lenne. Az avar fejedelmek e különös halotti szokásáról értesülhetett tehát a kortárs történetíró. aki. mivel ők az avarokat is hunnak nevezték, úgy vélte. Attilát is ígv temethették el. A nagv hun király. Attila temetéséről szóló legenda tehát szép. de nem igaz valószínűleg avar kagánok halotti szertartásáról olvashatunk, azokról a hunokról, akik avaroknak nevezik magukat. TROGMAYER OTTÖ Szélek utas). Ez a típus gvakran a korai vezéri sírokra iellemző kardokkal bukkan fel (Csanvtelek. Csengele. Kecskemét), s valamennyi esetben kapcsolatban van az ötvössírok leieleivel (Kunszentmárton stb). A gerlai leletek. valamint a Magvar Nemzeti Múzeumban látható kunágotai fejedelmi temetkezés alapján egv részük egyértelműen az első avar beköltözőkhöz köthető. Ez a típus — kissé átalakult formában — újraéled a középavar időszakban is. E kor legjellegzetesebb leletegvüttese a kiállításunkon is bemutatott igari fejedelmi lelet. Az előző időszakhoz képest a kettőspaizs alak itt egyenesebb vonalakkal jelenik meg. a felület díszítése pedig alapjaiban tér el az előzőtől. Űj elemként jelenik meg a rekeszes kőberakás. Ez a lelettípus a kor legjellemzőbb tárgya: szerényebb kivitelben az átokházi vezéri sírban fordul elő (ez utóbbi ivókürtje e csoportot a kunbábonyi kagán és a nagvszentmiklósi kincs köréhez és korához sorolja), s még egyszerűbb kivitelben a szeged-fehér-tói temető egyik sírjában. Ebben az időszakban feltehetőleg az előzőtől eltérő. új etnikum került a Kárpátmedencébe: új. az előzőeknél talán intenzívebb bizánci kapcsolatokkal. Az úi jövevények megjelenésé természetesen korántsem jelenti az eddigi népesség kihalását: bizonyos elemek továbbélése a tárgyi anyagban is megfigyelhető. Időpontban kevésbé megfogható változás történik valamikor a VIII. sz. eleién amikor ugyancsak újonnan jöttként megjelenik az úgynevezett griffes-indás csonort. A leletanyag széles körű változása ugvancsak népi változást jelent, de pillanatnyilag ezt a változást nem tudjuk konkrét történelmi eseményhez kötni. Az ötvösművészetben uralkodóvá válik az öntés, mint technika s a bronz, mint alapanyag. Az övdíszek egv részét indák borítiák. más részükön griffek egymással viaskodó állatalakok ielennek meg. Saiátos vonása a korszaknak. hogv a korai avar időszakkal ellentétben, ötvössírt, vagv az öntött tárgyak előállításához szükséges öntőmintákat eddig alig találtunk (Szeged-Bilisics). Egyes magyarázatok szerint ennek oka talán a két kor eltérő hitvilágában, illetve társadalmi berendezkedésében keresendő: míg a korai időszakban az ötvösműhelvek nagyobb tételekben készíthették áruikat, addig a késeiben az egves övdíszek egyedi megrendelésre készülhettek, s az öntőmintákat — egvszeri felhasználás után — megsemmisítették. Űgv tűnik, a fentiek értelmében az övdíszeken ábrázolt motívumkincs talán a nemzetségek, törzsek szimbólumaként is felfogható. KÜRTI BÉLA Sokféle hatások együttese A Szegvár határában 1980 elején előkerült női sír leletei, amellett, hogy szépségükkel, különlegességükkel a nagyközönség számára is élménvt nyújtanak, a korszakkal kapcsolatos tudományos kérdések egész sorát vetik fel. A szegvári sírban eltemetett fiatal nőt olyan ékszerekkel ékesítették fel. amelyek az avarságot ért sokirányú kulturális hatásokról tanúskodnak. Aranyozott ezüst gúlaesüngős fülbevalója és a nyakát díszítő négy darab, kőberakásos mellboglár a Kaukázus környéki fémművesség remeke. Aranyozott elektron mellkorongjai (magas szintű technikai kivitelük alapján) talán bizánci készítmények, vagy közvetlen bizánci hatás alatt áiló kaukázusi műhely termékei. Lábbelijét úgynevezett martlnovkai típusú préselt ezüstveretek díszítették, melyek a dél-orosz sztyeppeövezet északi részén készülhettek. A lábainál talált kisméretű, finoman megmunkált csontfésű a kárpátmedencei germánok hagyatékának egyik jellemző tárgya. Az emberi váz fölött egvkori hátaslovának lenyúzott, maid kitömött és felszerszámozott bőrét temették el. A fej kantárzatát díszítő vereteket (az aranyozott, öntött bronz, kereszt alakú szíielosztót stb.) feltehetőleg germán ötvös készítette. A Kárpát-medencében egyedülálló, csontból faragott kengyel eredete az avar őshaza irányába mutat. A hozzátartozó. magas mesterségbeli tudásra valló faragott csontcsat. valamint a csontkengyel fémből készült párhuzamai közvetlen belső-ázsiai kapcsolatot bizonyítanak. éppúgy, mint magánok a sírban eltemetett, körülbelül 16—18 éves nő csontvázának mongoloid jellege. Az ázsiai őshazából nyugat felé menekülő avarok először a Kaukázus előterében vették fel g kapcsolatot a bizánci birodalommal. kerültek kapcsolatba annak szellemi és anyagi kultúra iával. E kapcsolat tárgyi bizonyítékai az említett boglárok és mellkorongok. A sztyeppesávon való átvonulásuk alatt kerülhettek hozzájuk a martinovkai típusú tárgvak. s itt ismerhették meg azt a temetkezési szokást, melvet e sírban is megfigyelhettünk: az elhunyt hátaslovát megnyúzzák, bőrében bennehaayják a fejét és lábait, s kitömve, felszerszámozva temetik az elhunyt mellé. A sirban talált fent említett germán jellegű tárgyak az avar— germán kapcsolatok dokumentumai. Egyetlen sír leletanvagával ígv illusztrálhatjuk azt az eseménvláncolatot. melynek kiindulópontja Belső-Ázsia, végpontja a Duna —Tisza vidéke volt. A sírban megfigyelt temetkezési szokás é* a feltárt régészeti etnléV-onvp" elemzése feldolgozása mé? sok ban gazdagíthat (s vészben módosíthatja) a korai avarságról annak történetéről alkotott kéoünket. LÖRINCZY GABOK Találkozni szeretnének lapunk munkatársai az olvasókkal. Nem csak azért, hogy beszélhessenek, hiszen napról napra mást se tesznek. mint kimondják, amit gondolnak. azért inkább, hogv az olvasók véleményét hallják. Sok panaszunk nem lehet egvegv cikk után gvakran csörög a telefon, levelet is kanunk bőven. Néha egyetértenek velünk olvasóink. olykor úgv vélik, hogv nincs igazunk. Gvanítiuk azonban. többen mondanák el véleményüket. ha szokásuk lenne telefonálgatni vagv levelet írogatni. Örömmel fogadtuk a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatójának. Tóth Attilának a szavait, amikor fölajánlotta, hogv különböző folyóiratok estje után szívesen fogadná a Délmagvarország estjét is. Alkalmat adna arra. hogv az olvasó megmondhassa, amit mondani akar. Megegyeztünk az időpontban is. két hét múlva, február 23-án. hétfőn este 7 órakor kezdődne a találkozó. Gondolnunk kell azonban azokra is. akik nem tudnak eljönni, de ötleteikkel készek segíteni bennünket Aki kivágja ennek a lapnak az aljáról a kis cédulát, ráírja az újságíró nevét. is. akinek mondanivalóiát szánja és üzen neki valamit, kérdez tőle. vagv témát ajánl, nagv szolgálatot tesz vele. Aki már most tudja, hogv eljön a találkozóra, de nem sajnálja tőlünk ezt a kis fáradságot. kérjük, küldje be az is a nélmagyarország Szerkesztősége 6710 Szeged. Sajtóház cédulát, hogv kérdésére megfelelő választ tudjunk adni. A cédulán hagvtunk ugvan helvet az aláírásra, de ha valaki ismeretlen akar maradni előttünk, névtelenül küldött föl jegyzését is szívesen fogadjuk, és vagv a találkozón válaszolunk rá. vagv a lap hasábjain. Föltett szándékunk, hogv minden kérdésre felelünk, ha tudunk. A művelődési központ segítőkész munkatársai kis ládikókat helyeztek el a Szeged Nagyáruház. a Centrum Áruház és a Bartók Béla Művelődési Központ bejárata előtt. ma. hétfőn és kedden ide is bedobhatok a cédulák. Illetve a Sajtóház (hirdető) levelesládájába bármikor. A következő vasárnap, illetve hétfőn és kedden mindez megismételhető. A szegedi iárásban vagv az ország más részén lakó olvasóink borítékban. postán adhatják föl kérdéseiket. véleményüket. A találkozón belépőjegyet szed ugvan a rendező művelődési kfteDont. de érte fizetni nem kell. A Sajtóház portáján holnaptól kezdve reggel 8-tól este 9-ig. a művelődési központ portáján pedig délután 2-től este 8-ig kérhető belépő. A távolról érkezők, ha levélben kérik, a találkozó kezdete előtt ls átvehetik. Minden érdeklődőt és minden iavaslatot szeretettel várunk. A SZERKESZTŐSÉG Mondfa meg a Délmagyarországnak! üzenet, kérdés vagy témajavaslat: t I Ötvösök és ötvösmunkák V í