Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

Kellene a világosság! R égen leérettségiztek, dip­lomát is szereztek azok. akiaet iiajdanában min­den reggel ott lehetett látni a vi­cinálisokon. amint iskolába me­net — vagv délután, onnan jö­vet — térdükre tették a tanköny­veket. és amíg a vónat megtette a maga útját, már meg is tanul­ták valamelyik tárgyból az az­napi leckét. Régen volt mégis igaz volt bár a mai. az iskolák székhelyén vagv a kollégiumok­ban lakó diákok csak hírét hal­lották ennek. Az egykori vasúti diákszaka­szok emlékét inkább azért érde­mes felidézni, mert manapság sokan vallják: ingázó munkások között nehéz terjeszteni a kultú­rát Kétségtelen tény: nehezen keresi a kenyerét az. aki napi 4—5. vagy még több órát utazik lakóhelyéről a munkát adó vá­rosba és onnan vissza. Reggel még álmos, esetleg szunyókál egy kicsit az ' éjszakai rövid nyugo­dalom pótlására, este pedig fá­radt. alig várja, hogy hazaérien. Kimarad tehát — mondják — a kulturálódásból. a művelődés­ből. s minden mentsége megvan hozzá. Mégsem lehet egyszerűen bele­nyugodni ebbe. Meg kell és meg is lehet találni a mód iát hogy az ingázó munkások bekapcsolódja­nak a kultúra ..fogvasztóinak" egyre népesebb gárdájába. Az első lépés ehhez az. hogy az üze­mi és a lakóhelyi népművelők, könyvtárosok, pedagógusok segít­senek nekik a módokat megta­lálni. Statisztikák bizonyítják, hogy az ingázók nagy többsége szak­képzetlen segédmunkás. iskolai végzettségük pedig igen alacsony. Sokan az általános iskola nyolc osztályát sem végezték el — s ami még nggvobb bai: nem is mutatnak haflandóságot a to­Kit ne izgatna, milyen lesz a jövőnk? Mi várható a XXI. szá­zadban? Mennyi ember él maid a Földön? Mi vár fiainkra, uno­káinkra? Mindezekkel a kérdé­sekkel Budapesten, a Közgazda­sági Egyetem Népgazdasági Ter­vező Intézete, s azon belül a jö­vőkutatási osztály foglalkozik, élén ar. Kovács Géza egyetemi tanárral. — ttnnek a „Jövőkutatás és társadalmi tervezés" című könyvéi már hirdetik. Miről szól? — A társadalom tudományos irányításához társadalmi méretű tervezésre van szükség. A nép­gazdasági tervezés elégtelen a társadalmi méretű folyamatok tudományos irányításához. Az anyagi javak újratermelése mel­lett újratermelődnek társadalmi­termelési viszonyaink. intéz­ményrendszerünk, sőt maga az ember és tudata is. A másik alapgondolat: a jövőkutatás és tervezés szoros kapcsolata. — A jövőkutatás a problé­mák szélesebb körével foglal­kozik. mint amiben tervezünk vagy döntünk? — Mi a nagy távlatú jövő­képalkotással foglalkozunk. Vizs­gálódásaink átlépik az ezredfor­dulót. kilépünk a XXI. század évtizedeire. — Mit lehet látni ..horosz­kópunkon"? vábbtanulásra. (Általánosságban van ez így. s nem sokat változ­tat a tényéken, hogv családi vagy egvéb kényszerokokból in­gáznak magas képzettségű dol­gozók is.) Induljunk ki a nagy többségből. Tagadhatatlan, hogv naponta 30 —10 kilométert vagv még töb­bet utazni munkába menet, s még annyit hazafelé — nagy megterhelés. Ilyenkor az ember­nek természetszerűen szüksége van kikapcsolódásra. Sajnos ezt a túlnyomó többség az italban keresi, könnyű zsákmányává lesz a vasúti .butykoscsárdák" tulaj­donosainak. Nem egv hétvégi há­zat. kacsalábon forgó üdülőt, luxusgépkocsit építettek-vásárol­tak már az ingázók nehezen ke­resett forintjaiból a vasúti ital­árusok. Pálinka helyett könyv? A cse­re kitűnőnek látszik, csábító, jel­szónak is szépen hangzik — de nem könnyű megvalósítani. Már csak azért sem. mert jelenleg a vasút — rosszul felfogott takaré­kosságból — félhomályosán köz­lekedteti a vasúti kocsikat, ez pedig zugivászatra nagyon alkal­mas. olvc.iásra annál kevésbé. Az ingázók pedig — különösen az év hidegebb felében — sötét­ben indulnak, sötétben mennek haza. Kellene a világosság — minden értelemben. Ritka kivétel egy-egy üzemben az az ingázó, aki az utazás óráit mégis tanulásra. művelődésre használja fel. Kétségtelen, hogy ehhez elsősorban belső indíttatás, nagv és SZÍVÓS akarat szükséges. Aki elhatározza, hogy néhány év alatt pótolja a gyermekkorában elmulasztottakat, elvégzi a hiány­zó iskolai osztályokat, a legtöbb munkahelyen kap hozzá segítsé­get. Ám ahhoz megint csak erős akarat kell. hogv az italozó-kár­tyázó környezetben elővegye a — Az a fejlődés, amelyet az 50-es évek eleién a szocialista iparosítással elindítottunk, ma már 30 éves termelési apparátust ielent. Az ezredfordulón pedig 50 éveset Eltekintve a rekonst­rukcióktól. újabb gváralt építé­sétől. a termelóberendezések elöregednek. A 90-es években újabb, „második" szocialista ipa­rosításra kell hogv sor kerüljön. Nagy feladat lesz! Korszerűségé­ben is más. — Jelenleg mivel foglalkoz­nak? — Ismeretes, hogy a világnagy távlatú jövőjéről különböző vi­lágmodellekben. globális jelenté­sekben felvázoltak elképzelése­ket. hol a „Római Klub" égisze alatt, hol az ENSZ megbízásából. Mi azt vizsgáljuk, miiven tanul­ságok vonhatók le a világmodel­lekből. — Szabad néhány példát kérői? — Vegyük a népesség kérdését. A világ népessége tovább nő: 2020-ra mintegy, 12 milliárd em­ber él maid a Földön. Arányai­ban jelentős eltolódás várható. A fejlett országokhoz tartozó, na­gyobb részt fehér népesség rész­aránya a iövő század 20-as évei­re a ielenlegi 20 százalékról 10 rtázalékra esik vissza. Ez a vilá­got mozgató értékekben gondol­kodásmódban jelentős változáso­kat fog eredményezni, és ennek tankönyvet vagv akár a szépiro­dalmi. ismeretterjesztő művet, és olvasson, tanulion. miközben kö­rülötte egyre fokozódik az alko­holfogvasztók zajongása. Nincs iobb helyzetben az sem. aki va­lamelyik megszüntetett vasútvo­nal pótlására beállított autóbu­szon ingázik. Ott nagv szerencse iell ahhoz, hogy egyálta'án ülve tehesse meg az utat. Féllábon állva pedig az sem szívesen ol- . vas akinek különben mindennapi szükséglete a könyv. A munkahelyeken többnyire egyszerűen tudomásul veszik, hogv a kulturális rendezvényeken az ingázók nem vesznek részt, hi­szen alkalmazkodniuk kell a vo­nat. autóbusz indulásához. Rit­kán. de előfordul, hogy az ingázó maga mondia: van későbbi köz­lekedési eszköz is. szívesen marad még egv előadás meghallgatására. Másutt viszont érdekesebb labda­rúgó-mérkőzésen maradt ott elő­ször az ingázó, s kérdezősködésre derült ki. hogv kulturális túlórá­zást" is tudna vállalni. Persze, csak akkor, ha úgy látia. hogy „megéri". Ilyenkor aztán a közművelődés szervezőin a sor. Olyan műsoro­kat kell összeállítaniuk, amelye­ket az alacsony műveltségi szín­vonalon álló emberek is szíve­sen fogadnak. Még az is elképzelhető, hogyha egv-egv községből sokan járnak ugyanabba az üzembe — össze­fog a lakó- és a munkahely köz­művelődési felelőse. Például úgy. hogy a lakóhelyen szerveznek előadásokat, amelvek kezdési idő­pontját az ingázók hazaérkezésé­hez igazítják. Vagy: az üzemben szervezett öntevékeny együttes ad műsort a sok ingázót, küldő fa­luban — a falubeliek pedig az üzemi művelődési házban. Ehhez már lehet egv-egv közérdekű előadást is hozzákapcsolni. S ta­lán az ilyen műsorok kedvet csi­nálnak egyik-másik ingázónak is ahhoz, hogv részt vegven a ké­sőbbiekben hasonlókban. Mindez nem megy egvik nap­ról a másikra. Mint ahogvan az sem. hogy a kulturális tevékeny­ségbe egyszer belekóstolt ingázó maid tanuljon is. az olvasásra is rászokjon. Rengeteg valóban fennálló nehézséget, kell addig legyűrni, köztük sok olyat is, amelynek megszüntetéséhez alig kell több. mint egy kis jóindulat és odafigyelés. Nem néhány emberről, száz­ezrekről van szó. Az ipari üze­mek elhelyezésén, a munkaal­kalmak és a lakóhelyek közti tá­volságokon aligha lehet hamaro­san változtatni. Azon sem. hogy i nem kaphat, még mindenki lakást ott. ahol dolgozik. De a művelő­dési „fehér foltok" egvik legma­kacsabbján. az ingázók butvkos­csárda-centrikusságán" lehet és mihamarabb kell is változtatni. V. E. Pillantás a jövőbe konzekvenciáit nekünk is le kell vonni. Va.gv például az energia­Struktúra kérdésköre!... Az olaj és földgáz részesedése csökken, és ez életmódunkban is változást fog hozni. A szén. de az urán is. amalv az atomerőművek alapanyaga, kimerülnek. bár a szén. mint. nyersanyag sokat fog érni. A XXI. században megnő a fú­ziós energia szerepe, nő a nap­energiáé. a biogázoké, esetleg más erőforrásoké. — A XXI. században egész­ségesebb körülmények között fog az einber cini? — Nehéz erre válaszolni. Civi­lizációnk haladásával megteremt­hető egy egészségesebb életfelté­tel lehetősége. Számolni kell azonban azzal, hogv a népesség nemzetközi raéretű növekedése, az emberi szervezet egyoldalú igénybevétele, bizonyos gyógysze­rek hatékonyságának csökkenése ronthatja az életmód feltételeit. Erre is időben fel kell készül­nünk — A hazai népesség hogyan alakul? — Hazánk változatlanul az alacsony népességnövekedésű tér­séghez fog tartozni. Szerintünk a magvarok száma nem haladia meg a mostanit mintegv 11 mil­lió lesz. SZ. D. Bezzeg János Feleségemnek im keretezés előtt a kép: már csak egyetlen szóra várva minek kimondva egv élet az ára mert egésszé így áll a törédék s aztán szökni se — az utak zárva bár az idő ha mindent téllé átkoz álruhás nvarat fölvirágoz testünk tüzétől rémül halálra hisz a menyasszonyruhás tavasztól szerettelek el örök asszony méhedben készül minden nők éke — mert a gyönyörök ama napja vérzésedet is fölitatja — megfogan benned az eleven béke Ha átlépünk a XXL századba Szabó András rajzai

Next

/
Thumbnails
Contents