Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-08 / 33. szám
4 Vasárnap, 1981. február 8. t 9 Egy szociaüsta orvos életútja Dr. Berkes Pál születésének 80. évfordulójára Szegeden, 1901. február 8-án született d,r. Berkes Pál, az ellenforradalmi korszak kevés számú, ám éppen ezért különleges jelentőséggel bíró szocialista meggyőződésű, helyi értelmiségének jelentékeny személyisége. Családja haladó szellemű volt Édesapja könyvtárában lelte meg és olvasta el Marx, Engels, Kautsky és Bebel sok munkáját, s ezek mély nyomokat hagytak benne. Sórara és nagybátyja a Tanácsköztársaság idején a proletárdiktatúra szolgálatában fontos szerepet töltött be. Bizonyára a hozzájuk való szoros emberi kötődés sem maradt hatás nélkül az iskoláit kiváló eredménnyel végző fiatalemberre, aki a középfokú tanulmányok után Budapesten beiratkozott az Orvostudományi Egyetemre. A diploma megszerzése után, 1927-ben visszatért Szegedre. Azonnal kapcsolatot keresett a szociáldemokrata mozgalom helyi vezetőivel, s szinte minden szabad idejét a Munkásotthonban töltötte. Itt ismerkedett meg a kommunistákkal, a mindenkor együttműködni kész szocialista orvoskollegájával, dr. Szepesi Imrével is, aki pártfogásába vette, s — egyebek között — bevonta a Munkás Testedző Egylet irányításába. Dr. Szepesi halála után dr. Berkes Pálra bízták az SZMTE vezetését. A munkássport azonban korántsem egyszerű időtöltés volt. Ennél jóval többet jelentett A rendőrfőkapitány-helyettes levele megvilágítja ezt: „A Munkás Testedző Egyesület jelenlegi tisztikarát a szocialista párthoz tartozó, szervezett tagok alkotják... tehát, Gémes Eszter mivel a szociáldemokrata pórt egyik kultúrszerve, és teljesen annak irányítása alatt működik, úgy hazafias, mint politikai szempontból megbízhatatlan." Dr. Berkes egyik fő patrónusa volt a Munkások Gyermekbarát Egyesületének is, amelynek a munkás gyermekek nyaraltatása és segélyezése adta a leglényegesebb feladatait Jelentős tevékenységet fejtett ki a Munkás Turista Egyesületben, ahol a kommunista befolyás különösen erős volt, önéletírásából tudjuk, hogy — bár távolról sem értettek egyet minden kérdésben — szívélyes kapcsolatban volt olyan ismert kommunistákkal, forradalmi szocialistákkal, mint Krajkó András, id. Komócsin Mihály, Gyólai István, Ladvánszky József, Dáni János. Dr. Berkes Pált 1932-ben a Szociáldemokrata Párt végrehajtó bizottságának tagjává választották, s kisebb megszakításokkal e tisztében a párttagság bizalmából meg is maradt Nagyhatású szónokként tartották számon, ezért az 1930-as években többször sikerrel indították a törvényhatósági választásokon. Például 1934-ben a móravárosi szavazókörzetben sikerült legyőznie azt a Petrik Antalt, aki az 1929. évi választósok egyik vezéralakja volt. Ezzel szocialista képviselőként bekerült Szeged város törvényhatósági bizottságába is. 1936-ban Móraváros lakossága ismét bizalmat szavazott neki. Szoros kapcsolatot tartott választóival, akik megbecsülték, mert bátran és következelesen képviselte ügyüket. Az 1937. január 10-én a móravárosi szociáldemokrata pártszervezetben az id. Komócsin Mihály elnökletével megtartott tisztújító gyűlésen választói előtt arról is beszélt, hogy „.. csak egyedül erős pártszervezeteken keresztül tudják kivívni mindazt, ami a dolgozók érdekeinek megfelel." Gyakran tartott érdeklődéssel kisért előadásokat Felsővároson és Somogyitelepen, s természetesen a Munkásotthonban is. Tiszaszőlősre hurcolták 1944-ben munkaszolgálatra. Innen deportálták. 1945-ben, a deportálásból hazatérve űjra bekapcsolódott a Szociáldemokrata Párt munkájába. A párt baloldalához tartozónak vallotta magát. A felszabadulás utáni évtizedekben dr. Berkes Pál tevékeny segftóje a népi demokratikus, majd a szocialista fejlődés folyamatának. Az 1956. évi ellenforradalmi lázadás letörését követő időszakban újra fontos pártmegbízatásokat kapott így tagja lett az MSZMP Szeged városi bizottságának is. Harcos életútját a Szocialista Munkáért Érdemérem arany fokozata és a Szocialista Hazáért Érdemérem kitüntetésekkel ismerték el. Mozgalmi-közéleti munkájával együtt orvosi hivatását közmegelégedésre végezte. Hosszú éveken át városi főorvosként dolgozott A párt által rábízott feladatokat nyugállományba vonulása után is odaadással, fáradhatatlanul végezte. 1972-ben hunyt el. Harcostársai, barátai tisztelettel és megbecsüléssel emlékeznek annak az embernek az életútjára, aki egész tevékenységével egy szebb, igazabb társadalom felépítésén munkálkodott Dr. Hegyi András Családjogi tudnivalók (t) A házasságkötésről lésről es a nevvise Magyarországon évente csaknem 100 ezer házasságot kötnek. A házasság és a család intézményét alkotmányunk is védi. Családjogi törvényünk részletesen szabályozza például a házasság megkötésének módját, jogi előfeltételeit, a névviselés kérdését, a házasfelek egymással szembeni jogait és kötelességeit: A házasulni szándékozóknak a házasságkötést megelőző eljárásban igazolniuk kell az anyakönyvvezetőnél állampolgárságukat, személyi adataikat továbbá azt, hogy a házasság megkötésének nincs törvényes akadálya. A házasulók a házasságkötést megelőzően család- és nővédelmi tanácsadáson is kötelesek részt venni. Ez a tanácsadás az úgynevezett család- és nővédelmi tanácsadókon, valamint a rendelőintézeti szülészeti-nőgyógyászati szakrendeléseken történik. Ha valakinek a lakóhelyén egyik szolgálat sincs, úgy a tanácsadást a körzeti orvos vagy az üzemorvos is elvégezheti. A részvételről a házasulók igazolást kapnak, amit be kell mutatniuk az anyakönyvvezetőnek. Fontos tudnivaló, hogy a felek házasságkötési szándékukat legalább 30 nappal korábban kötelesek bejelenteni az illetékes anyakönyvvezetőnél. Ennek a kötelező várakozási időnek a célja a könnyelmű, meggondolatlan házasságkötések megakadályozása. A kötelező várakozás alól csak egészen kivételes esetekben adható felmentés. Ilyen méltánylást érdemlő ok lehet például a nő terhessége, a férfi katonai szolgálatra való bevonulása, a külföldi kiküldetés, esetleg súlyos betegség. A felmentést a tanácsok igazgatási osztályai adhatják ki. A házasságkötés rendkívül lényeges feltétele a házassági korhatár betöltése, ami a férfiaknál 18, a nőknél pedig 16 év. E korhatár alatt csak kivételesen indokolt esetben, gyámhatósági engedéllyel lehet házasságot kötni. Tizenhat évnél fiatalabb férfi, illetve 14 évnél fiatalabb nő részére még a gyámhatóság sem adhat házasságkötési engedélyt. A házasságkötéssel kapcsolatban az egyik olyan kérdés. ami a legtöbb embert foglalkoztatja, kétségtelenül a feleség névviselése. Köztudott, hogy ma már az aszszonyok igen sok lehetőség közül választhatnak. Hatályos jogunk szerint a menyasszony teljesen önállóan dönti el — ehhez tehát vőlegényének hozzájárulására sincs szükség —, hogy a házasságkötés után milyen nevet kíván viselni. Választhatja például a férje teljes nevét a házasságra utaló ,,-né" toldattal (Szabó Józsefné Fazekas Gizella). Viselheti ugyanezt a nevet leánykori nevének teljes elhagyásával, ez a hagyományos forma. (Szabó Józsefné). Választhatja férje családi nevét a ,,-né" toldattal, amihez a saját teljes leánykori nevét hozzácsatolhatja. (SzaTörténetek Rúzsa Sándorról Sándor gazda megveszi a saját lovait — Egy hónap múlva Halason lösz vásár, az őrhalmi dülőbű indulunk. Éjfélre ért haza a gazda agyonfáradva. — Ez napságtul kezdve a lovakat nappal legeltessük, éccakára istállóba lösznek! — adta ki parancsba. Ügy két hét múlva, éjjel felrohantak a kutyák, de el is hallgattak, mert egy nagy kotla pirított tarhonyát odaszórtak nekik. Beálltak a betyárok az istállóajtóba, várták, hogy a küszöbön fekvő család elaludjon. Mert akkor minden gazda, a felesége is, a küszöbön feküdt. Nem bírtak elaludni Sándor gazdáék, ezért mit sem törődve velük, odamentek, kihúzták a fejük alól a párnát. Persze, hogy nem mertek szólni sem, mert agyonverték volna őket Még három birkát is elvittek. Utána két hétre a halasi vásárkor ismét eljöttek. Szép holdvilág volt. Most nem tarhonyát hoztak, hanem az az átkozott Pisze Matyi jött velük, leguggolt a fal tövébe, minden kutya a lábóhoz feküdt. — Asszony! Itt vannak a betyárok! — Hányat lát ke? — Ötöt! Ahun szödi a kutyákat az ölibe, a Bundás még a képit is nyali. Vezették a lovakat kifelé áz istállóból. Mivel Márta sosem volt megkötve, az is ballagott mögöttük. — Vissza, hékás! — csapta orron a betyár a szamarat. — Gazdádnak is maradjon valami. Hanem Halason lösz a vásári — szólt vissza a betyár. — Tűlem lőhet Bécsbe is. Annyi, mintha kétsző léégött vóna a házam. Nagy eret vágtatok rajtam, betyárok! * Ez a történet ükapám. Gémes Sándor házánál zajlott le. az 1830—40-es évek közt. ^ •!• f mm I w Szili szejjelnez Egyszer együtt volt a banda, azt mondja Rúzsa: — Hát cimborák: kezd a kinyér a hajábú kifonni. Valamőre szét kő nézni. Hónap Szögedébe van a vásár, émégy. Szili, szétnéző a nagyjószágvásárba, ki mit ód é? Ha nem üsmeröd. eridj utána, avatkozz hozzá, útközbe kiszödöd majd belűle. hun lakik. A többi mán gyerekjáték! Árulósok ide nem nagyon gyünnek. de azé azokat, is böcsüld fő! Régön mulattunk mán, úgy izletósenl Másnap korán reggel Szili eivágtat Szegedre; Lovát megköti egy lanoz, ö, maga kóborol hol a lóvásárban, hol a marhavásarban. Farkas gazda elhatározta, hogy a szép, hat fehér öltret eladja, mert ott vannak utána a növendék tinók. A gazdaságban meg sok mindent kell gyarapítani, nagy szükség van az árukra El is hajtották a béressel a hat szép ökröt a szegedi vásárra. A vásár közepén terelgették őket egy bandában. Messzire villogott a tizenkét szép tülök. Még aki nem vett is, megcsodálta ókét Szili jól ismerte a gazdát, csak az észre ne vegye ót! Kérték a fehér ökröket sokan, de mégis legjobban három dunántúli ember környékezte. Vissza-v isszajártak. alkudoztak, nagy pacsik csattogtak. A vásároknak régi magyaros szokása volt a nagy alkudozás, a nagy tenyérbe csapkod ás. Kettőezerért tartotta Farkas az ökröket — Ezernyolc! Csapj a tenyérbe! — Nem adom! — felel a gazda. — Felezzük meg! — így a vevő. — Egy krajcár engedni való sincs belűle! — Nem patika ez. hogy szabott ára legyen! De már ekkor közeledett a dergovác. Ez olyan egyén volt. akit az eladó megfogadott, hogy mikor komoly vevőie van. menjen oda és ígérien rá. A dunántúli emberek rapacsiztak a kétezerre szabályosan, a kéz hátsó élével el is lett vágva az alku. Ennyi pénz után nagy áldomás jár ám! — Amit rászánok, odaadom, oszt ha öccő iszik, kétsző iszik, vagy ha hazaviszik, én avva se törődök! Fizetésre kerül a sor, igy szól a gazda: — Lóhetőleg bankóvá fizessenek kentök! Nő csak avvá a kis szemétté! A papírpénzt szépen elrakja a sárga bőrbugyellárisba, az aranyakat meg egy csikós botosszarba. Megrázza a botost: — Ez anyjukomé! Emezt mög a háztáji nyeli é! Mind a kettőt a lajbi belső. nagy. mély zsebébe rejté el. Ihol ez a négy hatos „áldomásra", amit a pattantós potyeszból vesz elő. Ilyenképpen, mint ki dolgát jól elvégezte, széjjelnéz. Meglátja Szilit, felismeri, a borzadály annyira feltúrja a haját, hogy a kalap rögtön leesik a fejéről. — Végem van! De az még köszön is neki. — Jó vásárja vöt kennek? — Vöt a ménykű! Annyi príma állatot olyan kis pénzé köllött épocsékázni! — Indul-e mán kend haza? — Ammég odább lösz! Lőhet, hogy haza só mék. belépők Cibola sógorékhon, olyan régön követöli, hogy mikó mék hozzájuk. Farkas elfordult Szilitől. De nem úgy ám Szili! Nem is titkolta, bámészan. szemmeregetve nézte minden lépését, minién mozdulatát. Az ökrök a vásári korláton kívül voltak kötve, a többi marha közé, akiket lajcsárok indítottak falkásan. túl a Dunára. Nézi i jószágait Farkas, hullik a lelke-könnye befelé. Je Szili máris hozzászegődött. — Addig nem indulok, még a saját nevelésű ökreim láthatom. A béres akkor ér oda az átírt passzusokkal. Kezdik a hajcsárok őket rakásra verni. A hat ••stép-'-ökör 'összeforog, de nem akar az idegen n-uphák közé állni. Az a hat szép vallás szarv! Fai kas gazda szeme minden áhítata az ökröknek SZÓI. — De szépek vagytok! Nem tom. hogy bánnak veletök! Mikor a hajcsárok terelik őket, háthosszba, hasaljba, szarv közé osztogatják ám nekik az ütleget. Farkas nézi, mit müveinek, rájuk kiált: — Hé! Né verjék kentök azt az örökét!! Főnevetem űket hatéves korukig, alig vertem mög. — Eadta űket? — Csak é! — Akkó mönyjék kí a dógára! Azé kő nekünk ütni. mert ké nem tanította mög. Különben is kédnek az ökrökhöz semmi köze, nekünk mög a pézhő, hogy ké mit csinál vele! — Jó mögmondták kédnek. Pali bácsi! — nevet Szili. De azért, még a csorda el nem haladt, Farkas nem mozdult. Kis idő múlva elment a duttyánba, megvett egy tábla sós kalácsot, kétfelé törte. Öt darabot a bérese, ötöt meg maga evett még. Ez a kalács fonatos volt. Mire megették, odaértek a városszéli kocsmához, megiuak egy-egy üveg sört, elindultak gyalog hazafele. Szili meggyőződött. hogy a pénzt nem költötték el, hozzák haza. Elvágtatott hát mellettük, meg joccakát is kívánt nekik. Hazaérkeznek Farkasék. az asszony már a ház előtt várja az urát. A gyerekek is meglátják, sivítva szaladnak a teknő hátú, nyaktól bokáig sima ingekben. A béres is átvedlik, egy pár ruhacserével. megy egyenesen a jószágok közé, etetni. — Mit hozott ké, ércsapám? Az ember a bőrtarisznyából kihúz egy tégla nagyságú csomagot, kockás szakajtó ruhaba bugyolálva : — Osz' szét nekik! Ahogy veszi át az asszony, kihullik belőle egy száraz kenyérdarab. Mert ebbe a kockás ruhába kötve vittek az útra magukkal kenyeret, szalonnát. Ahogy kiesett a kenyér, felveszi, megfújja a portól, megcsókolja, kétfelé töri. odaadja a két, pulyának. Belép Farkas a pitvarba, a tarisznyából kiveszi a pálinkás butellát, helyére teszi, a tarisznyát felakasztja a szögre. Mire ő már ma piszkos munkát nem akar végezni, csak kötényt köt eléje. Ezalatt a gyereksereg nagy zsivajjal fogyasztja a madárlátta kenyeret. Osztozás is keletkezik: — T® többet kaptá! — Tied azé kisebb, mer nagyobbakat haraptá bejűle. mint én! — Én vagyok a legnagyobb, oszt csak másfelet kaptam! Ilyen osztozások sűrűn előfordultak. — Egy kukk s® tovább, mer odamék! — szól az apa. Meg is szűnt a veszekedés, a gyerekek elvonul- I tak homokot mérni, liszt fejében. — Még tán köszönni is elfelejtöttem. egész nap úgy szaladgát bennem a mádra — szól a gazda. — Mi lelte kendet!? (Folytatjuk.) bóné Fazekas Gizella). A következő lehetőség, hogy a férje családi nevéhez a saját utónevét illeszti. (Szabó Gizella). Végül mód van arra, hogy az asszony a házasságkötés után is a saját korábbi, tehát lánykori nevét viselje. (Fazekas Gizella). Felvetődhet a kérdés: ha a feleség úgy dönt, hogy a házasságkötés után is a saját leánykori családi nevét viseli, hogyan alakul majd a gyermek névviselése? Alapelv, hogy a házasságban élő szülök valamennyi közös gyermekének csak közös családi nevet lehet adni. Nem fordulhat tehát elő például, hogy az egyik gyermeket a férj, a másikat pedig a feleség családi nevén anyakönyveztessék. Aligha kell magyarázni ennek a szabálynak a fontosságát. Ha ez nem lenne, adott esetben vérszerinti testvérek különböző családi neveken szerepelhetnének. Ezért a házasfeleknek még a házasságkötés előtt feltétlenül meg kell állapodniuk abban, hogy születendő gyermekük vagy gyermekeik melyikük családi nevét viselik majd. Ha az asszony megtartja leánykori családi nevét, elképzelhető, hogy a házasfelek kölcsönös megállapodása alapján a gyermekek az anya leánykori családi nevét kapják. De ez esetben utólag már egyik gyermek sem kaphatja az apa családi nevét, csakis az anyáét. Sokan nem ismerik azokat az okokat, amelyek érvénytelenné teszik a házasságot. Nyilvánvalóan ilyen ok például az, ha valamelyik félnek, aki már, korábban is házas volt, az előző házasságát a bíróság még nem bontotta fel. Érvénytelen továbbá az a házasság, amelyet egyenesági rokonok, illetve testvérek, féltestvérek kötöttek egymással. Hasonló a helyzet, ha a testvér testvérének vér szerinti leszármazojával (például a nagybácsi az unokahúgával) és a házastárs volt házastársának egyenesági rokonával házasodik össze. Nem lehet érvényes házasságot kötni teljesen cselekvőképtelen személlyel, valamint azzal, aki a házasságkötési korhatárt még nem érte el. Arra sincs lehetőség, hogy az örökbefogadó szülő örökbefogadott gyermekével házasodjon öszsze. Érvénytelen a házasság akkor is, ha az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben járt el vagy a házasulók a házasságkötésnél nem voltak együttesen jelen. Mindezekben az esetekben ls azonban a házasságot érvényesnek kell tekinteni, mindaddig. amíg azt a bíróság érvénytelenné nem nyilvánítja. D. A. Készülődés a lovasjátékokra Máris megkezdték a felkészülést a Balatonfelvidék kétévente megrendezendő kiemelkedő eseményére, a Július 31—augusztus 1—2-én sorra kerülő nagyvázsonyi történelmi lovasjátékokra. A Balaton Tourist-Nord, számos társrendező és vendéglátóipari szervezettel, s 7 lovasiskola képviselőivel közös programot fogadott el. Sorrendben tizennegyedszer rendezik meg idén a történelmi lovasjátékokat. A 300 szereplővel és 250 ló fölléptetésével sorra kerülő játékok szórakoztató időtöltést ígérnek.