Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

Vasárnap, 1981. február 8. t 9 Kabátok belföldre, külföldre Divatos és tetszetős panofix bundákat is gyártanak hazai vásárlóknak a Szegedi Ruházati Szövetkezet szűcsüzemében. A 150 dolgozót foglalkoztató textilvarrodából pedig svájci és NSZK piacokra kerülnek az esőkabátok, anorákok. Nagy gondot fordítanak a késztermékek minőségére. Képünkön: a szűcsüzem részlete. Felelősséggel a lakosságért Irta: Szabó Sándor, a megyei tanács elnöke Szövetkezetek számvetése Erősödött a sándorlalvi Jé évzárás ioriá Korábban munkahelyi tanácskozásokon, vezetőségi üléseken vitatkoztak a tavalyi esztendő gazdálkodásáról a sándorfalvi Magyar— Lengyel Barátság Tsz-ben. Tegnap, szombaton a küldöttek mondtak véleményt a vezetőség és a maguk munkájáról; nyereséges esztendőt összegeztek. A jó gazdálkodás, a szervezett munka eredményeként csaknem ötmillió forint a nyereségük. A többnek azt tartják, hogy egységesebb lett a kollektíva, jobban összetartottak az emberek, mint ezelőtt. Különösen a tavalyi mostoha időjárás kívánta meg az öszszehangolt, közös munkát. A 'növénytermesztés sikerei — elsősorban a gabona- és a kukoricaföldek gépeinek köszönhető, de az emberek helytállása nélkül mindez nem következett volna be. Napraforgóból, vöröshagymából többet termeltek, mint amennyire számoltak, s szerencséjükre időben túl is tudtak adni ezeken a növényeken. A burgonyaföld viszont megtréfálta a gazdaságot. A hetvenöt hektáros területre 2 és félmillió forintot ráfizettek. Pörösküdnek ugyan a vetőgumót adó szövetkezettel, de a kár pénzben nem fizethető meg. Az állattenyésztők munkájával elégedett, a vezetőség, hiszen majdnem másfél millió forint hasznot hoztak a közösségnek. Főleg a baromfiállomány gondozói jeleskedtek az elmúlt esztendőben. Takarékoskodtak az energiával, kevesebb takarmányt etettek, mégis átadtak 43 vagon vágott szárnyast. (Másfél kilogrammos átlagot 49 nap alatt értek el.) Gondjuk viszont, hogy a naposcsibék közül — amelyeket a szentesi vállalattól kapnak — sok elpusztul. A gondoskodás ellenére is elhullott sok kis jószág. (Hasonlót panaszoltak más csirketartó gazdaságok is.) A sándorfalvi téeszben lassan már hagyománya lesz a birka tartásnak. Mivel ez a vállalkozás általában kockázatokkal jár, nem „kapkodnak utána" a gazdaságok. Ezért is figyelemre méltó a téesz igyekezete, hogy a meglevő állományt szaporítják, kétezerről háromezerre. Szintén az idei esztendő tennivalói közé sorolják még. hogy valamicskét változtatnak a korábbi gyakorlaton. Kevesebb kukoricát, több napraforgót vetnek, dinnyét ültetnek. Hiánycikkeket szeretnének gyártani a most „verbuválódó" melléküzemben. Örömük, hogy időben fölszántottak. nagy területen elrendezték a talajt és levezették a belvizet. Ezer hektárnál nagyobb földet vetettek be búzával. Erre alapozzák az idei esztendőt, j meg a pontos, gondos munkára. így szeretnének tovább erősödni. Az elmúlt évben 76 és fél millió forint volt a termelési értékük. 15 millióval több, mint 1979-ben. A háztájiból is 10 millió forinttal több értékű árut vettek át. s a téesz évi árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. Mindenképpen bíztató, hogy a szövetkezetben korábban csak három mérnök dolgozott, most 15-en látnak el hasonló teendőket. A tagok szorgalma mellett ez is reményre jogosíthatja a sándorfalviakat. S nem marad meg vágynak a tavalyinál több nyereség Gyarapodik a bordányi szakszövetkezet A gazdasági szabályozók inkább ösztönözték a bordányi gazdákat. mintsem hátráltatták. Erről árulkodott a tegnapi zárszámadó közgyűlés, amelyet a faluban a művelődési házban tartottak. Tavaly megduplázódott az Előre Szakszövetkezet nyeresége. A bordányiak is — mint bármely más szövetkezetben — már előbb a munkahelyi tanácskozásokon megtudhatták a tavalyi esztendő gazdálkodásának eredményeit. A közösség igazi öröme, hogy gyarapodik vagyona. Tavaly adták át a nyultelepet és a télen elültették az őszibarack-csemetékét. Most már 1Ü0 hektár teremhet a közösben. Gabonából, paradicsomból több termett, mint azelőtt. A vezetőség beszámolójából kiderült, hogy az 1170 hektáron gazdálkodó közösség évzáráskor 36 millió 48 ezer forint vagyont mondhatott magáénak. Ez háromszojosa a hat évvel ezelőtti — az egyesüléskori — összegnek. A növények termesztéséből a kertészetből csak 9 millió 83G ezer forint bevételük lett a tervezett 12 millió forint helyett, de az állatok tartásából és a rnelleküzemek hasznából tudtak növelni a szövetkezet nyereségét. (Több mint 8 millió forintot állapított. meg a zárszámadó küldöttgyűlés.) Az idei terveket, s a jól dolgozó tagok gazdaságaira és a meglevő közös vagyonra alapozták. Az elvetett gabonák jól teleltek eddig (csak el ne kiabáljuk), kevesebb kukoricát vetnek mint 1979-ben, sőt jövőre már egyáltalán nem hagynak földet tengerinek. Tegnap tartotta még zárszámadó közgyűlését a szegvári Puskin Tsz. a vásárhelyi Vörös Csillag, a szentesi Árpád és a Május 1. Termelőszövetkezetben pedig a küldöttek vitatták meg a tavalyi munkát. Pártnapok Szegeden A VI. ötéves terv és az 1981. évi népgazdasági tervből adódó feladatok a téma a pártnapokon. Február 9-én, hétfőn a tarjáni 1—2. sz. pártházban délután 5 órakor előadó Hernádi János nyugdíjas; a Kossuth Lajos sügárúton az Ecset- és Seprűgyárban a tanácsi ipari vállalatok dolgozóinak délután 2 órai kezdettel tart előadást Ludányi István, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője. Február 10-én, kedden az algyői olajipari központban délután fél 3 órakor előadó Kapás Sándorné, a Kenderés Szövőipari Vállalat szegei: kendergyára igazgatója; az Üj Élet Tsz-ben délután 2 órakor tart előadást dr. Masa István, a TESZÖV főelőadója; az alsóvárosi pártházban délután 4 órakor dr. Lapost Józief, a vasutas-szakszervezet titkára lesz az előadó. Február 11-én, szerdán a MAV Szegedi Igazgatóságán délután fél 4 órakor dr. Balogh Pál, az MSZMP KB munkatársa; Szőregen a Tisza—Maros-szög Tsz-ben fél 3 órai kezdettel Szabó Sándor, a Csongrád megyei tanács elnöke; az Ikarus szegedi gyárában délután 2 órakor Lovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóságának igazgatója; a Zeneművészeti Főiskolán délelőtt 10 órakor dr. Vastagh Pál, a József Attila Tudományegyetem adjunktusa tartja meg előadását. Február 12-én, csütörtökön a DÉMÁSZ-nál délután 4 orai kezdettel Virágh József, az Élelmiszeripari Főiskola docense; a fegyház és börtön dolgozóinak délután 3 órakor dr. Üjvári Márta, a városi pártbizottság rrfunkatánsa; a petőfitelepi l-es számú pártházban délután 5 órakor Takács Jmréné, a Textilművek pártbizottságának titkára; a Szegedi Magas- és Mélyépítőipari Vállalatnál délután íé) 4-kor dr. Kelemen Miklós, a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság vezetője; az egészségügyi pártszervezetek tagjainak az SZMT Eszperantó utcai székházában déJ után fél 3 órakor dr. Várszegi László, a városi tanács osztályvezetője tart előadási Február 13-án. pénteken c Csongrád megyei tanács doi gozóinak a tanácsháza nagy termében délután fél 3 óra kezdettel Győri Imre. az MSZMP KB osztályvezetője tartja meg előadását. A

világgazdasági folyamatok többségében kedvezőtlen hatásait és társadalmunk potenciális ereiét figyelembe véve fejlesztjük a magyar népgazdaságot. Alapvető célunk az egyensúly javítása és helyreállítása. Csak így fejlődhetnek a társadalom életviszonyai, a népesség lakóhelyi körülményei. Szocialista társadalmunk minden tehertétel ellenére védi és igyekszik megszilárdítani állampolgárai életszínvonalát. Ezt a VI. ötéves terv alapelveit meghatározó központi és megyei párthatározatok mindenütt megfogalmazták. Ugyanakkor nem hallgatták eL hogy a jelenlegi körülmények között a termelés gazdasági eredményeitől függ az életszínvonal továbbfejlesztésének üteme. A gazdaság fejlesztésében jelentős és felelősségteljes szerepet kapnak a tanácsok. A lakóhelyi körülmények alakítása: az alapellátás fejlesztésének döntő többsége, az ellátó intézményhálózat folyamatos üzemeltetése alapvetően az ő feladatuk. Az életszínvonal megőrzése és fenntartása tehát a tanácsoktól is függ Csongrád megve VI. ötéves tervének területfejlesztési — a tanácsi gazdálkodás — célkitűzései lényegében kialakultak. Ezek meghatározásában részt vettek a városok, a községek lakói és az őket képviselő társadalmi szervek. Észrevételeik, javaslataik a kitűzött feladatokban nyomon követhetők. A mértéktartóan megfogalmazott igények nagyfokú társadalmi érettségre utalnak. A VI. ötéves tervre kidolgozott tanácsi elképzelések a gazdaságfejlesztés általános irányelvei mellett számos (az országos átlagtól eltérő) megvei sajátosságot tartalmaznak. Számításaink szerint a megyében kiegyenlítődik a beköltözők, illetve az elköltözők száma. Annak ellenére, hogv az elkövetkezendő öt esztendőben várhatóan kevesebb gyermek fog születni, mint az előző tervciklusban, a tanácsok mégis több .mint 700 bölcsődei és 1600—1700 óvodai helyet létesítenek. 1985 végére a bölcsődés korúak egyötöde (a városokban egynegyede). az óvodás korúak 90—92 százaléka intézményi ellátásban részesülhet. Ezek a társadalmi igényeknek megfelelő arányok. Az elmúlt tervciklusban 24 ezer 200 új lakás készült a megyében: csaknem 13 ezer korszerű, új lakótelepeken. 8 ezer 500 célcsoportos" állami "Beruházásként. Jórészt központi segítséggel készültek el a lakótelepi közintézmények, közművek is. Ilyen méretű támogatást a népgazdaság jelenlegi nehézségei mellett nem várhatunk. A következő öt évben további 20—21 ezer lakás megépítését tervezzük. Miután kevesebb állami pénzzel gazdálkodhatunk. inkább számítunk a különféle szociálpolitikai kedvezményekkel segített lakossági magánerős építkezésekre. Gondjaink nem lebecsülendők. de a megve lakásellátottsága jobb az országos átlagénál. Elosztáskor ügyelünk arra. hogy a leginkább rászorulók: főként a nagycsaládosok, az ifjú házasok — közülük is a fizikai dolgozók — jussanak új otthonhoz. Támogatjuk a lakáscseréket. és igyekszünk a leendő családi házakhoz beépítési területet kialakítani. A demográfiai folyamatok következtében az általános iskolás korúak az 1985— 86-os tanévre lesznek a legtöbben. Erre gondolva, már az elmúlt tervidőszakban 301 új tantermet létesítettünk: 1985-ig további 190-et építünk, főként az új lakótelepeken és a fejlődő községekben. Ugyanakkor Szegeden 6 ezer adagos központi konyha és 8 új napközis terem készül az iskolásoknak. Az állami és szövetkezeti vendéglátóipari egységeket ezentúl jobban bevonjuk a napközis étkeztetésbe. Az idős korúak számának növekedésével módosulnak feladataink a szociális gondoskodásban. Az elmúlt években létesített 222 szociális otthoni hely mellé a VI. ötéves tervben további 580-at építünk. A korábbi tapasztalatok alapján számítunk a megye lakosságának: a társadalmi aktivisták, a vállalati és szövetkezeti kollektívák társadalmi munkáiára. Megyénk általános egészségügyi ellátottsága megfelelő. Az egészségügyi szakszolgálat eddig is dicséretre méltóan segítette a rászorulókat. Fokozatosan oldódnak az időnként — helyenként — jelentkező feszültségek: új orvosi rendelők, kórházi létesítmények megvalósításával, a tanácsi egészségügyi intézményhálózat integrációjával. A járóbeteg-ellátás színvonala kedvezőbb az országosnál. Tennivalóink zöme most a fekvőbeteg-ellátásra koncentrálódik. Mintegy 90 millió forintot költünk a működő intézmények gép- és orvosiműszer-ellátására. A szentesi kórház konyhaés mosodaépületét úiiáépítjük. létesítményeit felújítjuk. Ebben a tervidőszakban befejeződik a makói kórház rekonstrukciója is. Csongrád megye az Alföld alacsony településsűrűségű területei közé tartozik. A városi népesség aránya magas: számuk megközelíti a 314 ezret. Csak Szegeden a megye lakosságának mintegy 38 százaléka él A városlakók számának további jelentős növelésével úgy megterhelnénk az infrastruktúrát, hogy nem tudnánk mindenkinek megfelelő ellátást biztosítani. Területfejlesztési politikánkban ezért a községi települések népességmegtartó ereiének növelésére törekszünk. A községi alapellátást fokozatosan iavít.iuk. a kedvezőtlen természeti adottságú területeket kiemelten fejlesztjük. Remélhető, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek tevékenységének gazdaságos bővítésével, a bedolgozó rendszer célszerű kiépítésével csökkennek a jövedelmi viszonyokban mutatkozó különbségek. , A szegedi agglomeráció térségében és a városok vonzásterületein szeretnénk komplexszé tenni a területfejlesztést úgy. hogy a város és a környező falvak kölcsönösen hasznosítsák adottságaikat. Az együttműködésnek számos — nem kizárólagosan anyagi tartalmú — lehetősége van. Az elmúlt évtizedekben a külterületekről és a tanyákról egyre többen költöztek a városokba, falvakba. Ez a folyamat — bár lassuló ütemben — a következő esztendőkben is folytatódik. Ennek ellenére a VI. ötéves tervidőszakban még 60 ezer külterületi lakos ellátásáról kell gondoskodnunk. Eddig sokat tettünk — ha nem is eleget — a tanyákon élőkért. Lehetőségeinkkel nemcsak az anyagi erőforrások, hanem a tanyák szétszórtsága miatt sem élhettünk eléggé. A villamosításban és a közlekedési viszonyok javításában eredményt értünk el, de változtak az egészségügyi, a kereskedelmi ellátás körülményei is. Bővítettük a tanyai iskolásgvermekek kollégiumi elhelyezését. fejlesztettük a könyvtári és a szociális gondozói hálózatot. A tanyán élők többsége idős korú. A róluk való gondoskodásban: az öregek napközi otthonos ellátásában, a szociális gondozóhálózat bővítésében még akad tennivaló. A tarrvai lakosság életviszonyainak javításában továbbra is számítunk a mezőgazdasági nagyüzemek segítő- és kezdeményezőkészségére. A termelőszövetkezetek tevékenységi körének gazdaságos bővítésével a tanyán élők is nekik megfelelő munkához juthatnak, erősíthetik anyagi helyzetüket. A lakóhel.vi körülmények javításának egyik alapfeltétele, a tanácsi gazdálkodás kiemelt, egyben a legnagyobb erőfeszítéseket igénylő feladata a korszerű közműellátottság. Ma településeink mindegyike rendelkezik egészséges ivóvízzel. Most további víznyerő helyek feltárásával fokozatosan megvalósítjuk a biztonságos vízellátást, ugyanakkor — elsősorban Szegeden — pótoljuk a növekvő igénybevétel miatt csökkenő víztermelő kapacitást. Az új lakások szinte kivétel nélkül közművesítettek. de a régebbiekről se feledkezzünk el. A VI. ötéves terv végére szerényebb lehetőségeink ellenére is szeréknénk a lakások 50 százalékát bekapcsolni a közműves vízellátásba. Ezért víztermelésünket napi újabb 35 ezer köbméter kapacitással bővítjük. Tervezzük mintegy 42 kilométer hosszú vízvezeték-hálózat megépítését is. A kedvezőtlen talajviszonyok és a magas beruházási költségek miatt kevésbé fejlődött településeinken a szennyvíz csatomázása és tisztítása. Erőfeszítéseinket döntően a városokra koncentráltuk, mivel a szennyvíz itt növekedett félelmetesen. A következő öt esztendőben 35 kilométer új szennyvízcsatorna építésével és közel 10 ezer köbméter naponkénti szennyvíztisztító kapacitás bővítésével számolunk. Nem tagadjuk, hogy így is lemaradunk tényleges szükségleteink mögött. Most tanakodunk. hogv a jelenlegi gazdasági körülmények között miként javíthatnánk a helyzeten. T

elepüléseink között a közlekedés az országos összképhez viszonyítva kielégítő. Sokat javultak a helyi közlekedés feltételei. A Szegeden már meglevő trolibuszhálózatot a VI. ötéves tervidőszakban tovább bővítjük. A tanácsi költségvetésben a közlekedésnek általában kisebb hely jut. Az elmúlt tervidőszakban mégis tanácsi beruházásként épült meg Szegeden az új közúti híd. " a VI. ötéves tervben pedig remiz készül a megyeközpontban. A lakosság segítségével az elmúlt években mintegy 97 kilométer hosszú járdahálózat épült. Az 1981—85-ös időszak terve újabb 50 kilométer. A megye lakói, üzemi kollektívái, társadalmi szervezetei a mögöttük levő öt esztendőben mintegy 1.2 milliárd forint értékű munkát végeztek a településfejlesztési versenyben. Különösen értékes a lakosság részvétele a gyermekintézmények, az iskolák. a járdák, a parkok. a csatornák építésében. felújításában és karbantartásában. A társadalmi munkásokra gazdasági terveik kialakításakor a tanácsok most is számolnak. A tanácsok a népgazdaság bonyolultabb viszonyai mellett még inkább támaszkodhatnak erőforrásaikra, még inkább kihasználhatják adottságaikat. Az apparátus dolgozói érzik felelősségüket. Tudják, hogy csak a lakosság tevékeny közreműködésével segítő és megértő magatartásával végezhetik feladatukat. Eddigi eredményeik, szorgalmuk a következő évek fejlődését m biztosíthatják.