Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-05 / 30. szám

3 Csütörtök, 1981, február 5. Nemzetközi kollokvium A szerszámgépgyártás automatizálása Húsz külföldi és 300 ma. adat azonban csalóka. A vigyar szakember részvételé- lágon ugyanis csak Svájcban vei megkezdődött a gépipari nagyobb a szerszámgépipar kis- és középsorozat-gyártás részesedése, tehát a magyar automatizálásának helyzetét gazdaságban súlya van enés jövőjét elemző nemzetkö- nek a szakágnak. A korszerű zi kollokvium Budapesten, a számjegyvezérlésű. úgyneTschnika Házában. A nyitó vezett NC-gépe* gyártásában plenáris ulesen eloadasok hangzottak el a hazai szerszámgépgyártás automatizálásáról A hazM szerszámgép-termelés a nemzeti jövedelem is előkelő helyen állunk, mintegy 70 féle berendezést kínálunk a külföldi, elsősorban a legfejlettebb ipari országok piacára. Ami gond Kórházhelyreállítás A két héttel ezelőtt kigyulladt és számottevően károsodott pécsi kórház tetőszerkezetének helyreállításához szükséges terveket 6oron kívül és társadalmi munkában készítette el a Baranya megyei Tanács Tervező Vállalatának kollektívája. A dokumentációt átadték a kivitelezőknek, s a tetőelemek méretre vágásához máris hozzákezdtek a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei. Az építők ígérete szerint május elejére | ismét tető alatt lesz a mekepzésében mintegy 7 ezre- Magyarországon, az az alkal- . gyej kórház szülészeti és nőlékkel veszi ki részét. Ez mazás. I gyógyászati épülete. Hús, gabona, zöldség Országos tanácskozás az agrártermelésről Az agrártermelés helyzeté- szében úgy tűnik, központi ről és feladatairól rendeztek intézkedésekre várnak. Nem országos tanácskozást ága- tudtak jelentős előrelépést zati vezetők és vezető szak- elérni a kedvezőtlen terméemberek részére szerdán a szeti adottságú üzemek gazMagyar Tudományos Akadé- dálkodásában sem, jövedevezótlen gyakorlatot; azt, hogy egyik évről a másikra elodázzák a már korábban is felmerült gondok megoldását, a hibák kiigazítását. Utalt arra. hogy a gazdasámián. Az értekezleten meg- lemhelyzetük nem szilárdult gos termelés megkívánja a jelent Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Faluvégi Lajos, a kormány elnökhelyettese, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Szentágothai János akadémikus, az MTA elnöke és Szabó István, a TOT elnöke. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter előadásában rámutatott: a mezőgazdasági termelés hazánkban gyors ütemben meg. A VI. ötéves terv időszakában a mezőgazdasági termelést 1985-ig évente 2,5— 2,8 százalékkal növelik, az élelmiszeripari termelés növekedési üteme ennél valamivel nagyobb, az előirányzat szerint 2.7—3,2 százalékos. A terv a növénytermelésnek az átlagosnál jóval nagyobb növekedési ütemet diktál. A növénytermelésen belül a gabonaprogram teljesítése adja a legnagyobb fejlődik, évente átlagosan 2,9 feladatot; az ország gabonaszázalékkal növekszik, és lépést tart a fejlett mezögaztermelését 15 millió a tervidőszakba,t tonna fölé kell dasúggal rendelkező országo- emelni. A hústermelőkre is kéval. Az elért eredmények, egyebek között az, hogy az egy lakosra jutó gabonatermelés 1980-ban megközelítette az 1300 kilogrammot, és a hústermelés meghaladta a 140 kilogrammot, nemzetközi mércével mérve is figyenagy feladatok várnak; a sertés- és baromfiágazat adja a továbbiakban is a hús mintegy 80 százaiékát. A miniszter kitért arra, hogy a kistermelők a következő időszakban is válto.atlan bizalmat élveznek. tudomány eredményeinek bátrabb alkalmazását, nemcsak az új fajták bevezetésénél, hanem például az üzemszervezésben is. A KB titkára végül aláhúzta: a kedvezőtlen adottságú üzemek, a veszteségesen termelő gazdaságok helyzetének javítását napirendre kell tűzni, hogy a most még lemaradó üzemek fokozottan felzárkózzanak a mezőgazdasági termelés középvonalához. A vitában felszólalók javasolták, hogy az energiatakarékos módszerek, például a takarmányozási technológiák bevezetésében tegyék az eddiginél érdekeltebbé a gazdaságokkal együttműködő vállalatokat. Kérték, hogy a tudományos kutatók és a termelési rendszerek adjal7?r\™íltJLA Kz megnyilvánul abban, hogy nak az üzemeknek nagyobb a mezőgazdasági nagyüze- segítséget az állattenyésztésság zavartalan élelmiszerellátást biztosít a lakosságnak, és megtermeli a növekvő agrárexport árualapját. Az elmúlt öt évben a termelés fejlesztésére jelentős • anyagi erőt fordítottak. A mezőgazdaságban 124. az mek és a kistermelőket szervező egyéb szakmai szervezetek magas szintű támogatást adnak egyebek között az állattartáshoz, valamint a zöldség-, gyümölcstermesztéshez. A kistermelők integélelmiszeriparban több mint rálásával kapcsolatos nagybői származó bevételeik növeléséhez. Több felszólaló kifogásolta, hogy a forgalmazók nem részesítik kellő megbecsülésben azokat a mezőgazdaságokat, 50, az erdő- és fagazdaság- üzemi kezdeményezéseket, amelyek hosszú évekre elköban pedig kereken 9 milliárd forintot ruháztak be. Több százezer állatférőhely létesült a gépi vonóerő mintegy 30 százalékkal lett nagyobb és teljesítménye meghaladja a 7 millió kilowattot. A műszaki feltételek szinte minden területen korszerűsödtek. Az élelmiszeripar ebben a tervcikklusban jutott a legtöbb fejlesztés- fényezést hez: több húskombinát, va- Figyelembe tapasztalatokat igyekeznek az eddiginél gyorsabban és még szélesebb körben elterjeszteni. Váncsa Jenő egyes szakmai kérdésekről szólva kitelezték magukat a zöldségtermelésre. Éppen a bázisgazdaságokban akadozik az áru átvétele és így a termelők gyakran nehéz helyzet-' tért arra, hogy még idén be kerülnek. A mezőgazdasokoldalú programot dolgoz- sági termékek szállító ládái, nak ki a tartósan vesztesé- . . . rosszabb állages üzemek fejlesztésére. aooozai ee>re rosszaop ana Ezen a téren minden kezde- P°tban vannak, gyakran kemegvizsgálnak. vés a göngyöleg és emiatt veszik, hogy késik az amúgy is nehézkes lamint új cukorgyár és olaj- ezeknek az üzemeknek nem- telvásárlás. sürgették, hogy gyár létesült Ezek jó alapokat adnak a VI. ötéves terv indításához. A miniszter kitért arra. hogy a termelés növekedésével nem tartott lépést a ga csak belső megújulásra, hanem külső segítségre is szükségük van. Az előadást követő vitában felszólalt Havasi Ferenc is. Kiemelte, hogy a párt agrárpolitikájának Természet a városban A

versbéli falusi kislány Pesten jártában csodálkozott rá a magas házakra, a nagyvárosi forgatagra, a cifra" lányokra, férfiakra. Manapság, az az érzésem. a pesti gyerek ámul el csak ennél jobban, ha vidéki rokona jóvoltából falun töltheti a vakációt. Az aszfalton nevelkedő. lépcsőházban csatázó, szomszédokkal és házmesterrel háborúzó gézengúz biz«nv megilletődik abban a földszintes világban. Gverekeszével nem érti. miért nem köti ott gúzsba a fölszabadult játékot ezerféle tilalom, miért lehet ott vadóc módra, mezítláb, egyszál nadrágban szaladgálni egész nap. S menynyi alkalom az örömre! Van ott hívogató, megmászni való fa. hangos baromfiudvar, magához édesgethető házőrző, és még olyan fölfedezés is: a kacsa és a liba látszatra sem ugyanaz. S az emberek? Nemhogy a szomszédok, de az egész falu minden lakója ismeri egymást sőt ott még annak az idegennek is előre köszönnek, aki életében először illette lábnyomával sáros útjaikat • Lehet-e csodálkozni azon. hogv ez a gverek az összkomfortos, ötödik emeleti lakásban még hetekig azért nyüstöli a szüleit. költözzenek egyszer s mindenkorra Mari nénihez, falura. A vidéki élet iránti nosztalgia a fölnőtt városlakókban is föléled, nemcsak a gyerekekben. A rousseau-i vágy: ..Vissza a természethez!" talán azért lobbant föl ismét világszerte, mert túlságosan is eltávolodtunk a természettől. A nagyváros embere vergődik a szürke falak között, élővilágbeli társaitól megfosztottam A civilizált életért, az összkomfortért, nagv árat fizettünk. Kényelmetlen körülmények között élő családok ezreit juttattuk ugvan kaptafára készült, de korszerű lakáshoz, régi városlakókat és inar csalogatta vidékieket is. A jó szándék mellett azonban elfeledkeztünk arról, hogv a sok" önmagában nem szavatolja az élet minőségét. A maeas házak, a nagv lakótelepek, a nagv távolságok; a hosszú út az áruházakig, az orvosig, a szórakozóhelyig, a kultúráig egyszóval ezek a mammut léptékek a meghittségtől és a könyörületességtől is megfosztották az embert. A kilométerek leküzdése közben, a percekkel való versenyfutásban már nem látiuk egymást; tolakszunk/lökdösődünk. könyökölünk, nagyon nem szeretjük azt. aki az utunkban áll. Utazzunk akár buszon vagv a karrier, a nagyobb anvagi haszon felé röpítsenek vágyaink. Örökös stresszben élünk, s odahaza, a szürke betonrencetegben. a magunkra csukott aitó mögött nincs, ami föloldaná ezt a feszültséget. Beleülünk a karosszékbe, fejünkben, idegeinkben tovább dolgozik, tovább zakatol a napközben fölpörgetett motor. Nincs, ami kikapcsolná, s nincs tér. hol kikapcsolná. S ha van. az is távol. Kényelmessé tesz az összkomfort mozdulatlanságra ítél; fűért, fáért, virágért, friss levegőéri és napfényért nem kelünk útra. s ha a szomszéd, a barát karnyújtásnyira van is. nem zavarjuk. S nem zavartatjuk magunkat általa. Próbálunk meglenni természetadta társak pélkül. Ennvire nem állná a falusi élettel való összehasonlítást a város? Valóban, ilyen szürke, sivár lenne a városi életforma, és ilyen idilli a vidéki,? Előnve s hátránya is van mindkettőnek. Ezeket az előnvöket összeházasítva kellene megteremteni az emberi természettől nem idegen környezetet. akár a városban, akár falun. Több évtizedes programunk volt a vároa és falu közötti különbség eltüntetése. A falvakat igyekeztünk ..városiasítani": sok helyen valóban üzletet, óvodát orvosi rendelőt. gyógyszertárat, mozit, iskolát, művelődési házat építettek a templomtorony köré. amolyan kis ..városközpontot" kialakítva. Ma ott tartunk, hogv ió .néhány autós városlakó irigykedve kacsingat a közeli, szolgáltatásokkal iól ellátott község felé. latolgatva az ottani megtelepedés lehetőségét. Föltételezve, hogv lakásgondjaink matuzsálemi kort fognak megélni, fölmerül a kérdés, nem lehetne-e a jövőben a városi építkezésekbe is átmenteni mindazt ami a falusi életet, oly emberszabásúvá teszi. Egy építésztől hallottam, hogv tulajdonképpen nem szabadna magasabb lakóházakat építeni. mint amekkorává egy fa meg tud nőni. Nemcsak méreteik, egyhangúságuk miatt nyomasztók ezek az óriás dobozok, hanem azért is. mert égbekiáltóan hirdetik, hogv fölülkerekedtek a természeten. Márpedig józan ésszel ezt egyetlen emberi lény sem akarja. A természetben — bokrok, fák. virágok és madarak között — kell élnünk és nem fölöttült. A város felbecsülhetetlen előnyeként emlegettük mindig infrastruktúráiét. Amióta a városmaghoz több községnvi embernek hajlékot adó új városrészeket ..ragasztottunk". már nem dicsekedhetünk a lakosságot kiszolgáló létesítmények bőségével sem. Az lenne az ideális, ha minden új negyednek kiépülne sa.iát kis központja. saiát „belvárosa". Nem fantazmagória ez. hiszen a világ számos nagyvárosa azt a benyomást kelti, mintha önálló falvak mozaikjából rakták volna össze. Például London vagy Nyugat-Berlin minden kerületében megtalálhatók az üzletközpontok, vendéglőkkel. szórakozóhelyekkel körülvéve. S amiatt sem kell kilépni sa.iát kerületéből az ott élőnek, ha egv park árnyas fái alatt szeretne hűsölni vagv éppen fürödni vágyik. Nem kell kilépnie a kerületből, de nem marad saiát lakásának foglya! Van „tere", van mozgalmas, változatos falakon kívüli élet. amelybe ha belecsöppen, képes kikapcsolni azt a bizonyos fölpörgetett motort ... És jól érzi magát i elekapaszkodom a szavakba: ahol lakik az ember, ott kell iól éreznie magát. A tervezők, a település fejlesztéséről döntők egyedül a számok bűvöletében ma már nem hagyhatják figyelmen kívül ezt az alapvető szempontot. S minthogy nincs egy emberre szabott ruha. amely mindenkire egyformán ió lenne, ilven lakás sincs. A családi igénvek. az anyagi lehetőségek is különbözők. Indokolt tehát az a törekvés hogv az állam támogatja azokat akik a magánépítkezés rögös útját választiák. fölszabadítva ezzel állami lakásokat a valóban rászorulók részére. A kertes házak, a falusi. ..természetes lét" irigyelt előnyeit ültetnék be a városba. a település képét és az életformát is <*azdagí»andó. Ennek ió néhány eleme azonban beépíthető a tömeges lakásépítés színterére is: a sokkal levegősebb parkok, a változatos építési formák, az üzlet, a mozi a. cukrászda körüli pezsgő élet kicsalja az embereket a négy fal közül. A lakónegyedek iól megtervezett centruma színezné az ott lakók életét, és közr pontja lehetne emberi közeledéseknek is fhikán Ágnes B Kitüntetés Gépek, készenlétben a mezőgazdasági betakarítási szezonban a vasúti szállítás- j nál vegyék tekintetbe, a termelőknek egyáltalán nem mindegy, hogy napokig a föl/ A Népköztársaság Elnö! Tanácsa Takáts Gyula költő, műfordítónak — írói és irodalomszervezői munkásság; elismeréséül — 70. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Ér követke- dek szélén áll a termény. daságosság és a versenyké- zetes megvalósításával stabi- esetleg saját szállítójármű- ' demrendet adományozta.^ A pesség javulása. A növény- lizálódtak a mezőgazdasági veiket köti le. Mert a vas- j évelődért mirdsztfriumi áltermelés kisebb mértékben nagyüzemek és eredményes- útikocsik gyakran csak ké- jamtitkár bővült, mint ahogy azt vár- sé vált a kistermelés tnteg- séssel állnak rendelkezésre, adta át. rációja. A mezőgazdasági szerdán, tegnap ták, és a gyümölcsösök telepítése, valamint az ültetvények beruházása sem a terv szerint alakult. Az élelmiszer-iparban gondot okoz, hogy a termelés és egyes területeken a kivitel még mindig nem gazdaságos. A tapasztalatok szerint az egyes tájkörzetek és az üzemek konyságról közötti különbségek sem tott> b°gy üzemek kellő jártasságra tettek szert az újabb követelményekhez való igazodásban; rugalmasan alkalmazzák az új módszereket. Figyelmeztetett arra: ettől a jó gyakorlattól a jövőben sem szabad eltérni. A hatészólva rámutai mezőgazdaságcsökkentek, ami nem csupán ban és az élelmiszeriparban a természeti tényezőkkel a ráfordítások és az eredméfügg össze. Míg az üzemek n>'ek alakulását az eddiginél jelentős hányada igyekezik í<>bban figyelemmel kell kíaz új viszonyokhoz gyorsan, sérni. rugalmasan alkalmazkodni, Meg kell szüntetni a headdig a gazdaságok egy ré- lyenként még fellelhető kedPéeH T • • • • I I" f Torok furdomuzeum Ujabb török kori műemlékkel gazdagodik Pécs: helyreállítják Merni pasa fürdőjét ieit. Természetesen nem teljes Lc.inmaiaut, s megőrizíegjellegzetesebb részleés benne fürdőmúzeumot rendeznek be. A munka befejező szakaszába ért és még az idén megnyitják a látogatók előtt a romkertet, amely része lesz a város első sétáló utcájának, az ódon hangulatú Sallai utcának. Merni pasa fürdője az első olyan török fürdő hazánkban. amely eredeti állapotlelyreállítás történt, hanem sak annyira építették újjá, .íogy a látogatók számára szemléletessé váljék a négyszáz év előtti fürdő alakja, első elrendezése és működé : technikája. A feltárás során napvilág. a kerültek az 1301-ben épült gótikus templom szentélyé- i nek alapjai is. I ' / árvíz elleni védekezéshez szükséges valamennyi jjép. berendezés eev íti rrkíárban kmoll helyet, az ATI IZIG tá"é-vesszősi mű -aki köz'io'-t" n. Bárcsak soha ne lenne rájuk sziik-éw — de ha mégis. ez ezer négyzetmétere- n i"v csarnokból könnyen a helyszínre szállíthatók