Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-05 / 30. szám

f 32 Csütörtök, 1981, február 5. Fejtigépből: kettőt fizet, egyet kap? Sajnálnlvalóan sokan ke­resnek bennünket mostaná­ban a háztáji gazdaságok­ban nevelt tehenek ügyébea A közelmúltban említettünk néhány olyan okot egyik cikkünkben, amely föltehe­tően szerepet játszik a ház­táji állattartás fölszámolá­sában. Algyőről tanácsot kértek tőlünk, hogyan lehet­,ne garantálni, hogy a minő­Bégvizsgáló intézet által hi­vatalosan mért zsírtartalmat megközelítve mérjen a tej­csarnokos is. Tanácsot ad­tunk, de a megoldás nem rajtunk mülik, így a tanács­csal se mentek semmire. Jobb megoldást nem talál­nak, eladják 6k is a tehene­ket. Szóba hoztuk akkor a fe­Jógépek ügyét is. Ahol mi érdeklődtünk, azt mondták, a gépek javításával semmi gond nincsen, mert a szer­viz emberei a bejelentés után azonnal a helyszínre mennek. Fölkeresett azon­ban bennünket Tóth Imre Mórahalomról, és amit ő el­mondott a fejőgépről, előző értesüléseinkkel szöges el­lentétben áll. öt tehenet fejnek Tóthék, november 14-én vettek egy fejőgépet Örömmel tapasz­talták. hogy korábbi aggo­dalmuk teljesen alaptalan, legidegesebb természetű te­henük is megszokta a gépet, •őt úgy tűnik, jobban elvi­seli, mint a kézzel történő fejést A szomszédok egy­más után mentek hozzájuk érdeklődni és tervezgetni, mikor vennének ők is ha­sonlót. Kapóra jött a dolog, mert időközben háromezer forinttal csökkent a fejőgép ára. Baj is történt, mert ja­nuár elején leégett a motor. Behozták Szegedre, az Atti­la utcai szervizbe. Háztartá­si és gazdasági gépeikkel eddig zavaros javítási gond eohn nem volt. biztosra vet­ték most is, hogy hamaro­san megjavítják. Nem volt szerencséjük, azt a választ kapták, hogy nincs hozzá alkatrész, várniuk kell. Itt volt meglőve a család. Tóth Imre azt mondja, ha netán elromlik egy rádió, vagy egy daráló, föltehet! a padlásra, amíg pótszerkeze­tet kap, de öt tehenet nem lehet a padlásra tenni. Az a baj, ha az öt tehén meg­szokta a fejőgépet, jóval kevesebbet ad, amikor újra kézzel kezdik fejni. Ha so­rozatosan kevesebbet ad, akkor pedig tartani lehet tőle, hogy úgy is marad. El­kezdett tehát autózni és te­lefonálgatni fejőgépe érde­kében, és nem tudná össze­számlálni, mennyi pénzébe került eddig a lótás-futás, csak azt tudja, hogy ered­ménye semmi. Kérte a gyár­tó vállalatot, küldjön egy motort a leégett helyett. Fölvilágosították, nem ez az elójrás a jó, hanem az, hogy a szerviz javít, forduljon te­hát a szegedi szerviz fölöt­tes hatóságához. Odafordult, ott is biztatták, és fölhívták a figyelmét a garancialevél soraira: „Ha a javítást a hiba bejelentésétől számí­tott 15 nap alatt nem tud­juk elvégezni, úgy a javítás befejezéséig kölcsönkészü­lékről a szervizek űtján díj­mentesen gondoskodunk." Eltelt a 15 nap, de kölcsön­készüléket nem kapott. Föl­tehetően azért, mert az is benne van a garanciális írásban, hogy cserekészülé­ket adnak, ha a hiba beje­lentésétől számított 30 na­pon belül nem tudják meg­javítani az eredetit. A köl­csönkészülék és a csereké­szülék annyira rokon foga­lom, mindenki úgy értelme­zi, ahogy neki jobb. Azt gondolták Tóthék, nem lesz ebből már gyors javítás, a tej pedig elapad­hat, és ha úgyis olcsóbb lett a gép, vesznek egy másikat Vettek is — összesen tehát kettőt hogy egyet használ­MeUéHlernisHből takarmány A mezőgazdasági termelés és termékfeldolgozás során keletkező nagy mennyisé­gű melléktermék takar­mányként való hasznosítását célzó munkát fejeztek be az. Állattenyésztési Kutatóinté­zet megbízásából a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­temen. A mezőgazdasági termé­kek élelmiszeripari feldol­gozása során keletkező zsí­ros melléktermékek mint energiaforrások jól haszno­síthatók a háziállatok ta­karmányozásában, emelik a keverékek energiaszintjét. A zsirféleségek adagolásának különösen jó hatása van a húscsirkék növekedésére. A fehérjehordozó mellékter­mékek közül a repcedara 18—31 százalékos mennyi­ségben adagolható a hús­csirkék takarmányába. A T—3 elnevezésű takarmány­zsír etetésével 8—13 száza­lékkal növelhető a terme­lés, a húsesirkék korábban érik el a kívánt súlyt Felhasználható a kérőd­zők és a sertések takarmá­nyának dúsítására ls. A melléktermékek zsiradéká­nak adagolásával kevesebb takarmány szükséges egy kiló hús előállításához. a CSOMÉPSZÖV szolgáltató részlege a lakosság részére szabad kapacitással rendelkezik az alábbi szakmákban: — villanyszerelő, — víz-, gáz-, központifűtés-szerelő, — festő és tapétázó, — hideg- és Hidegburkoló, — kőműves. — asztalos szakmákbaa Gyors, pontos, minőségi munkánkért garanciát válla­lunk. A megrendeléseket Szeged. József A. sgt 24. sz. alatt kérjük leadni. Telefon: 16-565 hassanak. Ha netán ez Is el­romlana, a kettőből össze lehet bütykölni egyet. Szokatlan a példa, és mindenre Jó, csak reklám­nak nem, fölhívtuk tehát telefonon a szerviz vezető­jét Fekete Szabó Gyula azt mondta, váratlan dolgok so­rozata miatt késik a javítás, de reméli, hogy február el­ső napjaiban, mire a har­mincnapos határidő letelik, sikerül befejezniük. Javítás közben derült ki. hogy az a cseremotor, amit Pestről kaptak, nem jó, mert a gyár másfajta motorra tért át anélkül, hogy erről a szervizt értesítette volna. Sürgetett az idő, megpró­bálták áttekercselni a le­égett motort, de kiderült, hogy a tekercselési sziszté­mája ls eltér a régitől, ezért újra leégett. Azt mondta a szerviz vezetője, végtelenül sajnálja az esetet, és ő se tudná összeszámlálni, meny­nyit járt, telefonált és leve­lezett már ebben az ügy­ben. Megkérdeztük, miért nem adtak kölcsönkészüléket, ha a garancialevél kiadásával létrejött szerződés ezt a megoldást nemcsak lehetővé teszi, de kötelezőnek Isme­ri el, Azért, mert nincsen másik készülékük, és sok pénzbe kerülne, ha ők ven­nének egyet. Tóthéknak is sokba került, de az az ő dol­guk. Azt is megkérdeztük miért kell Tóth Imrének lótnl-futnia, hiszen ml fél hónappal ezelőtt azt a föl­világosítást kaptuk, hogy a szerviz emberei mennek a helyszínre. Azért nem mentek érte, mert behozta maga az ügyfél. Mindig örülnek, ha nem kell érte menniük, hiszen akkor költ­ségeket takaríthatnak meg. Emiatt — sa.iát hangszere­léssel mondjuk — nincs is szívük fölvilágosítani utólag Be a kuncsaftot arról, hogy a szimpla bejelentés is elég lett volna. Jogi tanácsot nem adtunk Tóth Imrének, csak annyit mondtunk, az 6 helyében mi költségeink én kárunk teljes megtérítését követel­nénk. Biztosra vesszük ugyan, hogy a gyártó válla­lat és a szerviz közötti di­lemma eligazodik a maga útján, de azt is hozzágon­doljuk, hogy eddig is eliga­zodhatott volna. Talán ha­marabb is, mint ahogy bolt­ba került az új fejőgép. A kettőt fizet, egyet kap játék Idegen a kereskedelem szo­kásaitól is, és súlyos követ­kezményeit a termelőre át­hárítani — finoman mondja — nem Illik. Horváth Dezső Magyar irodalom világnyelveken A világnyelveken több mint 100 művészeti kiad­ványt, irodalmi, filozófiai, ze­nei tanulmányt, útikönyvet és fotóalbumot jelentet meg az idén a Corvina Kiadó. Az első negyedév legjelentő­sebb Idegen nyelvű kötetei közé tartozik a spanyol nyel­ven megjelenő magyar lírai antológia, amely az UNESCO támogatásával készül, s 68 költő 233 versét közli, kiváló kubai költők tolmácsolásá­ban. Ez az első olyan antoló­gia, amely spanyol nyelven mutatja be, a magyar költé­szetet a kezdetektől napja­inkig. Orosz nyelven jelenik meg az Ady Endre válogatott mű­vei című kötet Király István szerkesztésében. Átfogó, sok­rétű válogatást nyújt Ady költészetéből, bemutatja leg­szebb novelláit, bő válogatást ad publicisztikájáról, s közli az 1905-ös orosz forradalom­mal foglalkozó cikkeit is. Lukács György ifjúkori le­velezése német nyelven jele­nik meg a kiadónál. m Értékes műkincsek, eszközök Csaknem száz képpel, szo­borral gazdagodott a székes­fehérvári István király mú­zeum képzőművészeti anya­ga, a helytörténeti gyűjtemé­nyekbe ugyanakkor körülbe­lül háromszáz új tárgy ke­rült, s számottevően sikerült kiegészíteni az intézmény néprajzi emlékeit is 1980-ban. Az értékes műkincsek, tár­gyak részben vásárlás, de fő­ként gyűjtés és ajándékozás útján kerültek a múzeumba. A képzőművészeti gyűjte­mény többek között Újházi Péter képeivel, Berceller Ru­dolf, Bohus Zoltán, Farkas Ádám és Vilt Tibor szobrai­val gazdagodott, a helytörté­neti anyagot pedig a Vértes területén folytatott honisme­reti gyűjtőmunka leleteivel, a Kuczka család emlékeivel, valamint Romhányi Gyula és Barts Gyula családi doku­mentumaival egészítették kl. A néprajzi gyűjtemény ta­valy értékes tárgyakkal bő­vült: a múzeumba került egy székesfehérvári kovácsmű­hely teljes felszerelése. Csák­váron készült Mayer típusú dúckaptárak, valamint egy pákozdi kisparaszti gazdaság teljes eszközkészlete. reflektor Igy közlekedtünk Klfzterülotek a Balatonnál A Balatoni Intéző Bizott­ság. a helyi tanácsokkal együtt, felmérte hol, és ho­gyan lehetne hozzáférhetővé tenni a Balatont az üdülő­és kiránduló vendégek tö­megének. Jelenleg ugyanis a tó 195 kilométeres partvo­nalának a felét üdülők, vagyis kisebb közösségek és magánosok birtokolják. A nádasokat nem számítva ma már alig 30 kilométerre te­hető az a terület, ahol a kiránduló közvetlenül a tó portjára juthat. Egyes üdü­lőtelepeken az átlagosnál is rosszabb a helyzet Néhány kisebb üdülőhelyen nem jut 40—50 méteresnél nagyobb területsáv a kirándulóknak. A déli parton ellentétes fo­lyamat indult meg. Itt a Ba­latontól visszahódított terü­leteken sétányt, strandot ala­kítottak ki. a második vo­nalban pedig üdülőket épí­tenek. Siófokon, például a hozzátartozó széplaki ezüst­parton és a balatonszabadi aranyparton, 7 kilométeres szélességben „kinyitották" a Balatont, és egy 30 méte­res sávot Ingyenes, úgyne­vezett szabad fürdőhellyé alakítottak. Ezzel Balaton­földvár után kialakult a magyar tengeren a második, számottevő nagyságú „min­denki partja". Nemrégen hasonló jellegű területhasznosítási folyamat kezdődött Zamárdiban is. Ott mintegy két és fél ki­lométeres szabad partsza­kasz kiképzésével 40 hek­tárnyi úi építési területet nyertek. Üj közterületi part­szakaszt alakítottak ki Ba­latonlelle és Balatonboglár között is. Balatonfüreden ez évben fejezik be a Kisfa­ludy üdülőtelep mögötti több mint egv kilométeres hosszúságú szabadstrand fej­lesztését. Itt újabb keres­kedelmi és vendéglátó egy­ségeket állítanak az idegen­forgalom szolgálatába. (MTI) Országos viszonylatban nem ismertek még a tavalyi köz­lekedési balesetekről készült statisztikai adatok, s még megyénkben is ezután dol­gozzák fel az év 12 hónap­jának eseményeit a szegedi József Attila Tudományegye­tem kibernetikai laboratóriu­mának számítógépei. Azt azonban a számítógépi rész­letesség nélkül is tudjuk: 1980-ban 10 százalékkal ke­vesebb közúti baleset volt megyénkben, mint a mege­lőző évben. A havonta ké­szülő kimutatások összegzé­sének eredménye, hogy míg 1979-ben bekövetkezett 793 baleset, tavaly összesen 708. Ez utóbbiakból halálos ki­menetelű volt 64, súlyos sé­rülésekkel 330, könnyű sé­rülésekkel pedig 314 karam­ból végződött. Ha viszont a tavalyi és tavalyelőtti bal­eseteket számuk arányában vizsgáljuk, az derül ki, hogy a halálos és súlyos balesetek együttes aránya 1980-ban 3 százalékkal: 53-ról 58-ra nőtt. Hogy ez egy kissé mes­terkélt „hibakeresés" a 10 százalékos világosan kimu­tatható eredményjavuláskor? Ez kétségtelen tény. Ám az ls tény, hogy a jövőre néz­ve a baleseti súlyosságok ará­nya is .figyelmeztethető le­het. Pontosabban: szeretnénk, ha az lenne. ANNAK VAN ELSŐBBSÉGE — AKINEK MEGADJAK A fentebb közölt adatok némi optimizmusra adnak okot a megyénk útjain ta­pasztalható közlekedésbiz­tonságról. Mi tagadás, jó látni azt, hogy statisztikai adatokkal mérhető eredmé­nyei vannak a közlekedés­biztonsági tanácsok, autóklu­bok rendszeres oktató- és propagandamunkájának, a közlekedésrendészet és a KPM ellenőreinek. Lám, tíz százalékkal ke­vesebb a karambol akkor, amikor a gépjárműpark to­vább növekedett. Nemcsak több a személygépkocsi, de különféle típusú és rendelte­tésű teherszállító szerelvé­nyek; megyénket érintő kül­földi személy- és teherforga­lom is igénybe veszi útháló­zatunkat. A túlzott lelkesedés, ered­ményekkel büszkélkedés előtt nem árt azonban elmélyül­tebben nézni egy kicsit a baleseti okokat, okozókat, s rögtön rájön a vizsgálódó, hogy mégsem minden válto­zott meg jó irányban. Így most is — akár egy évvel ezelőtt — csak olyasmi kö­vetkeztetést lehet levonni, hogy egy kereszteződésben annak van elsőbbsége — akinek megadják. Legtöbb karambol (181) most is emi­att esett, akárcsak 1 évvel korábban (1979-ben: 200). Változatlan „ezüstérmes" bal­eseti ok a sebesség helytelen megválasztása (155), s az volt előzőleg is (177). Nem válto­zott a „harmadik helyezett" sem e téren; a szabálytalan kanyarodók kerültek még „dobogóra" (120, az előző év­ben 158 balesettel). Kevesebb gyalogos (76) lépett elő, mint balesetokozó — meg persze, szenvedő fél is egyben. A szabálytalan előzések száma ugyanakkor 47-ről 44-re. a követési távolságok be nem tartása 20-ról 19-re csök­kent. JÁRMŰKATEGÓRIÁK — VAROSOK Nem szerepel az alkohol a baleseti okok között, hiszen aki részegen vezet, az végül valamilyen konkrét szabály­sértés és nem az italfogyasz­tás következtében karambo­loz. S mégis: tavaly 145 bal­eselező járművezető volt it­tas. A balesetekben vétlen gyalogosok, kerékpárosok, motorosok ittasságának köz­rehatásáról pedig még hoz­závetőleges adatok sincsenek. Járműkategóriák szerint tavaly a legtöbb balesetet személygépkocsi-vezetők okozták (279-et), e vonatko­zásban a kerékpárosok (81), gyalogosok (76) és a segéd­motor-kerékpárosok (75) kö­vetkeznek mögöttük a sor­ban. Ez utóbbiak, mellettük pe­dig az autóbuszvezetők okoz­tak csak több balesetet me­gyénk útjain tavaly, mint egy évvel korábban. Területi megoszlás szerint Szegeden és Hódmezővásár­helyen több, a szegedi já­rásban, Szentesen és a já­rásban, Makón és környékén, valamint Csongrádon is ke­vesebb baleset volt 1980-ban, mint előzőleg. Szegeden (306) és Vásár­helyen (79) a balesetek ala­kulásában a városi forgalom nagyságrendje mellett szere­pet játszottak az építkezések miatti forgalomelterelések, útszűkületek, túlzsúfolt út­vonalak ls. A megyeszékhe­lyen egyetlen hónap alatt például nyolc autóbuszbal­eset történt. Ez sok más té­nyező mellett arra is rámu­tat, hogy a buszvezetőknek a városi forgalom zökkenő­mentes lebonyolítása túlzott pszichikai Igénybevételt je­lentett. Megyénk másik há­rom városában, Makón, Szentesen és Csongrádon ugyanakkor 25—50 százalék közötti értékben mutat ke­vesebbet a baleseti grafikon a tavalyi évrőL OKBT-PROGRAM Bizonyára emlékeznek ol­vasóink arra, hogy az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Tanács egyetlen szóban tö­mörítette 1980 közlekedés­biztonsági Irányelvét. Ez nem volt más, mint: „lassítani!". Az Ilyen jelszavak és prog­ramjuk megvalósulásának hatása általában nem vagy csak alig mérhetőek. Nos, a megyei szinten végül is megmutatkozó 10 százalékos eredményjavulás mutatja, hogy Csongrádban nem ma­radt eredménytelen a bal­esetek csökkentését célzó program meghirdetése. A baleseti okonként külön is kigyűjtött adatok például egybehangzóan igazolják, hogy a gépjárművezetők kö­rültekintőbben kezelték a gázpedált. így csökkenhetett minden tekintetben a külön­böző szabályszegésekből adó­dó karambolok száma. A higgadtabb közlekedési tem­pó ugyanis nemcsak a tra­fipaxgéppel mérhető gyors­hajtók számában mutatkozik meg, de kihat az erőszakos előzésekből, elsőbbség meg nem adásokból, gyalogátke­lőhelyek megközelítéséből adódó baleseti források vo­natkozásában is. A „lassítani!" jelszó ter­mészetesen összefügg az üzemanyag-takarékossági szempontok fokozódó érvé­nyesítésével is. S ha egyéni­leg érthetően nem örülnek például a járműtulajdonosok az üzemanyag-áremelésnek, kétségtelen hatása mutatko­zik meg ugyanakkor ennek a közutakon. Mert ott való­ban az életé az elsőbbség, s nem a rohanó járműveké. ZRÍNYI PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents