Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-05 / 30. szám
f 32 Csütörtök, 1981, február 5. Fejtigépből: kettőt fizet, egyet kap? Sajnálnlvalóan sokan keresnek bennünket mostanában a háztáji gazdaságokban nevelt tehenek ügyébea A közelmúltban említettünk néhány olyan okot egyik cikkünkben, amely föltehetően szerepet játszik a háztáji állattartás fölszámolásában. Algyőről tanácsot kértek tőlünk, hogyan lehet,ne garantálni, hogy a minőBégvizsgáló intézet által hivatalosan mért zsírtartalmat megközelítve mérjen a tejcsarnokos is. Tanácsot adtunk, de a megoldás nem rajtunk mülik, így a tanácscsal se mentek semmire. Jobb megoldást nem találnak, eladják 6k is a teheneket. Szóba hoztuk akkor a feJógépek ügyét is. Ahol mi érdeklődtünk, azt mondták, a gépek javításával semmi gond nincsen, mert a szerviz emberei a bejelentés után azonnal a helyszínre mennek. Fölkeresett azonban bennünket Tóth Imre Mórahalomról, és amit ő elmondott a fejőgépről, előző értesüléseinkkel szöges ellentétben áll. öt tehenet fejnek Tóthék, november 14-én vettek egy fejőgépet Örömmel tapasztalták. hogy korábbi aggodalmuk teljesen alaptalan, legidegesebb természetű tehenük is megszokta a gépet, •őt úgy tűnik, jobban elviseli, mint a kézzel történő fejést A szomszédok egymás után mentek hozzájuk érdeklődni és tervezgetni, mikor vennének ők is hasonlót. Kapóra jött a dolog, mert időközben háromezer forinttal csökkent a fejőgép ára. Baj is történt, mert január elején leégett a motor. Behozták Szegedre, az Attila utcai szervizbe. Háztartási és gazdasági gépeikkel eddig zavaros javítási gond eohn nem volt. biztosra vették most is, hogy hamarosan megjavítják. Nem volt szerencséjük, azt a választ kapták, hogy nincs hozzá alkatrész, várniuk kell. Itt volt meglőve a család. Tóth Imre azt mondja, ha netán elromlik egy rádió, vagy egy daráló, föltehet! a padlásra, amíg pótszerkezetet kap, de öt tehenet nem lehet a padlásra tenni. Az a baj, ha az öt tehén megszokta a fejőgépet, jóval kevesebbet ad, amikor újra kézzel kezdik fejni. Ha sorozatosan kevesebbet ad, akkor pedig tartani lehet tőle, hogy úgy is marad. Elkezdett tehát autózni és telefonálgatni fejőgépe érdekében, és nem tudná összeszámlálni, mennyi pénzébe került eddig a lótás-futás, csak azt tudja, hogy eredménye semmi. Kérte a gyártó vállalatot, küldjön egy motort a leégett helyett. Fölvilágosították, nem ez az elójrás a jó, hanem az, hogy a szerviz javít, forduljon tehát a szegedi szerviz fölöttes hatóságához. Odafordult, ott is biztatták, és fölhívták a figyelmét a garancialevél soraira: „Ha a javítást a hiba bejelentésétől számított 15 nap alatt nem tudjuk elvégezni, úgy a javítás befejezéséig kölcsönkészülékről a szervizek űtján díjmentesen gondoskodunk." Eltelt a 15 nap, de kölcsönkészüléket nem kapott. Föltehetően azért, mert az is benne van a garanciális írásban, hogy cserekészüléket adnak, ha a hiba bejelentésétől számított 30 napon belül nem tudják megjavítani az eredetit. A kölcsönkészülék és a cserekészülék annyira rokon fogalom, mindenki úgy értelmezi, ahogy neki jobb. Azt gondolták Tóthék, nem lesz ebből már gyors javítás, a tej pedig elapadhat, és ha úgyis olcsóbb lett a gép, vesznek egy másikat Vettek is — összesen tehát kettőt hogy egyet használMeUéHlernisHből takarmány A mezőgazdasági termelés és termékfeldolgozás során keletkező nagy mennyiségű melléktermék takarmányként való hasznosítását célzó munkát fejeztek be az. Állattenyésztési Kutatóintézet megbízásából a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen. A mezőgazdasági termékek élelmiszeripari feldolgozása során keletkező zsíros melléktermékek mint energiaforrások jól hasznosíthatók a háziállatok takarmányozásában, emelik a keverékek energiaszintjét. A zsirféleségek adagolásának különösen jó hatása van a húscsirkék növekedésére. A fehérjehordozó melléktermékek közül a repcedara 18—31 százalékos mennyiségben adagolható a húscsirkék takarmányába. A T—3 elnevezésű takarmányzsír etetésével 8—13 százalékkal növelhető a termelés, a húsesirkék korábban érik el a kívánt súlyt Felhasználható a kérődzők és a sertések takarmányának dúsítására ls. A melléktermékek zsiradékának adagolásával kevesebb takarmány szükséges egy kiló hús előállításához. a CSOMÉPSZÖV szolgáltató részlege a lakosság részére szabad kapacitással rendelkezik az alábbi szakmákban: — villanyszerelő, — víz-, gáz-, központifűtés-szerelő, — festő és tapétázó, — hideg- és Hidegburkoló, — kőműves. — asztalos szakmákbaa Gyors, pontos, minőségi munkánkért garanciát vállalunk. A megrendeléseket Szeged. József A. sgt 24. sz. alatt kérjük leadni. Telefon: 16-565 hassanak. Ha netán ez Is elromlana, a kettőből össze lehet bütykölni egyet. Szokatlan a példa, és mindenre Jó, csak reklámnak nem, fölhívtuk tehát telefonon a szerviz vezetőjét Fekete Szabó Gyula azt mondta, váratlan dolgok sorozata miatt késik a javítás, de reméli, hogy február első napjaiban, mire a harmincnapos határidő letelik, sikerül befejezniük. Javítás közben derült ki. hogy az a cseremotor, amit Pestről kaptak, nem jó, mert a gyár másfajta motorra tért át anélkül, hogy erről a szervizt értesítette volna. Sürgetett az idő, megpróbálták áttekercselni a leégett motort, de kiderült, hogy a tekercselési szisztémája ls eltér a régitől, ezért újra leégett. Azt mondta a szerviz vezetője, végtelenül sajnálja az esetet, és ő se tudná összeszámlálni, menynyit járt, telefonált és levelezett már ebben az ügyben. Megkérdeztük, miért nem adtak kölcsönkészüléket, ha a garancialevél kiadásával létrejött szerződés ezt a megoldást nemcsak lehetővé teszi, de kötelezőnek Ismeri el, Azért, mert nincsen másik készülékük, és sok pénzbe kerülne, ha ők vennének egyet. Tóthéknak is sokba került, de az az ő dolguk. Azt is megkérdeztük miért kell Tóth Imrének lótnl-futnia, hiszen ml fél hónappal ezelőtt azt a fölvilágosítást kaptuk, hogy a szerviz emberei mennek a helyszínre. Azért nem mentek érte, mert behozta maga az ügyfél. Mindig örülnek, ha nem kell érte menniük, hiszen akkor költségeket takaríthatnak meg. Emiatt — sa.iát hangszereléssel mondjuk — nincs is szívük fölvilágosítani utólag Be a kuncsaftot arról, hogy a szimpla bejelentés is elég lett volna. Jogi tanácsot nem adtunk Tóth Imrének, csak annyit mondtunk, az 6 helyében mi költségeink én kárunk teljes megtérítését követelnénk. Biztosra vesszük ugyan, hogy a gyártó vállalat és a szerviz közötti dilemma eligazodik a maga útján, de azt is hozzágondoljuk, hogy eddig is eligazodhatott volna. Talán hamarabb is, mint ahogy boltba került az új fejőgép. A kettőt fizet, egyet kap játék Idegen a kereskedelem szokásaitól is, és súlyos következményeit a termelőre áthárítani — finoman mondja — nem Illik. Horváth Dezső Magyar irodalom világnyelveken A világnyelveken több mint 100 művészeti kiadványt, irodalmi, filozófiai, zenei tanulmányt, útikönyvet és fotóalbumot jelentet meg az idén a Corvina Kiadó. Az első negyedév legjelentősebb Idegen nyelvű kötetei közé tartozik a spanyol nyelven megjelenő magyar lírai antológia, amely az UNESCO támogatásával készül, s 68 költő 233 versét közli, kiváló kubai költők tolmácsolásában. Ez az első olyan antológia, amely spanyol nyelven mutatja be, a magyar költészetet a kezdetektől napjainkig. Orosz nyelven jelenik meg az Ady Endre válogatott művei című kötet Király István szerkesztésében. Átfogó, sokrétű válogatást nyújt Ady költészetéből, bemutatja legszebb novelláit, bő válogatást ad publicisztikájáról, s közli az 1905-ös orosz forradalommal foglalkozó cikkeit is. Lukács György ifjúkori levelezése német nyelven jelenik meg a kiadónál. m Értékes műkincsek, eszközök Csaknem száz képpel, szoborral gazdagodott a székesfehérvári István király múzeum képzőművészeti anyaga, a helytörténeti gyűjteményekbe ugyanakkor körülbelül háromszáz új tárgy került, s számottevően sikerült kiegészíteni az intézmény néprajzi emlékeit is 1980-ban. Az értékes műkincsek, tárgyak részben vásárlás, de főként gyűjtés és ajándékozás útján kerültek a múzeumba. A képzőművészeti gyűjtemény többek között Újházi Péter képeivel, Berceller Rudolf, Bohus Zoltán, Farkas Ádám és Vilt Tibor szobraival gazdagodott, a helytörténeti anyagot pedig a Vértes területén folytatott honismereti gyűjtőmunka leleteivel, a Kuczka család emlékeivel, valamint Romhányi Gyula és Barts Gyula családi dokumentumaival egészítették kl. A néprajzi gyűjtemény tavaly értékes tárgyakkal bővült: a múzeumba került egy székesfehérvári kovácsműhely teljes felszerelése. Csákváron készült Mayer típusú dúckaptárak, valamint egy pákozdi kisparaszti gazdaság teljes eszközkészlete. reflektor Igy közlekedtünk Klfzterülotek a Balatonnál A Balatoni Intéző Bizottság. a helyi tanácsokkal együtt, felmérte hol, és hogyan lehetne hozzáférhetővé tenni a Balatont az üdülőés kiránduló vendégek tömegének. Jelenleg ugyanis a tó 195 kilométeres partvonalának a felét üdülők, vagyis kisebb közösségek és magánosok birtokolják. A nádasokat nem számítva ma már alig 30 kilométerre tehető az a terület, ahol a kiránduló közvetlenül a tó portjára juthat. Egyes üdülőtelepeken az átlagosnál is rosszabb a helyzet Néhány kisebb üdülőhelyen nem jut 40—50 méteresnél nagyobb területsáv a kirándulóknak. A déli parton ellentétes folyamat indult meg. Itt a Balatontól visszahódított területeken sétányt, strandot alakítottak ki. a második vonalban pedig üdülőket építenek. Siófokon, például a hozzátartozó széplaki ezüstparton és a balatonszabadi aranyparton, 7 kilométeres szélességben „kinyitották" a Balatont, és egy 30 méteres sávot Ingyenes, úgynevezett szabad fürdőhellyé alakítottak. Ezzel Balatonföldvár után kialakult a magyar tengeren a második, számottevő nagyságú „mindenki partja". Nemrégen hasonló jellegű területhasznosítási folyamat kezdődött Zamárdiban is. Ott mintegy két és fél kilométeres szabad partszakasz kiképzésével 40 hektárnyi úi építési területet nyertek. Üj közterületi partszakaszt alakítottak ki Balatonlelle és Balatonboglár között is. Balatonfüreden ez évben fejezik be a Kisfaludy üdülőtelep mögötti több mint egv kilométeres hosszúságú szabadstrand fejlesztését. Itt újabb kereskedelmi és vendéglátó egységeket állítanak az idegenforgalom szolgálatába. (MTI) Országos viszonylatban nem ismertek még a tavalyi közlekedési balesetekről készült statisztikai adatok, s még megyénkben is ezután dolgozzák fel az év 12 hónapjának eseményeit a szegedi József Attila Tudományegyetem kibernetikai laboratóriumának számítógépei. Azt azonban a számítógépi részletesség nélkül is tudjuk: 1980-ban 10 százalékkal kevesebb közúti baleset volt megyénkben, mint a megelőző évben. A havonta készülő kimutatások összegzésének eredménye, hogy míg 1979-ben bekövetkezett 793 baleset, tavaly összesen 708. Ez utóbbiakból halálos kimenetelű volt 64, súlyos sérülésekkel 330, könnyű sérülésekkel pedig 314 karamból végződött. Ha viszont a tavalyi és tavalyelőtti baleseteket számuk arányában vizsgáljuk, az derül ki, hogy a halálos és súlyos balesetek együttes aránya 1980-ban 3 százalékkal: 53-ról 58-ra nőtt. Hogy ez egy kissé mesterkélt „hibakeresés" a 10 százalékos világosan kimutatható eredményjavuláskor? Ez kétségtelen tény. Ám az ls tény, hogy a jövőre nézve a baleseti súlyosságok aránya is .figyelmeztethető lehet. Pontosabban: szeretnénk, ha az lenne. ANNAK VAN ELSŐBBSÉGE — AKINEK MEGADJAK A fentebb közölt adatok némi optimizmusra adnak okot a megyénk útjain tapasztalható közlekedésbiztonságról. Mi tagadás, jó látni azt, hogy statisztikai adatokkal mérhető eredményei vannak a közlekedésbiztonsági tanácsok, autóklubok rendszeres oktató- és propagandamunkájának, a közlekedésrendészet és a KPM ellenőreinek. Lám, tíz százalékkal kevesebb a karambol akkor, amikor a gépjárműpark tovább növekedett. Nemcsak több a személygépkocsi, de különféle típusú és rendeltetésű teherszállító szerelvények; megyénket érintő külföldi személy- és teherforgalom is igénybe veszi úthálózatunkat. A túlzott lelkesedés, eredményekkel büszkélkedés előtt nem árt azonban elmélyültebben nézni egy kicsit a baleseti okokat, okozókat, s rögtön rájön a vizsgálódó, hogy mégsem minden változott meg jó irányban. Így most is — akár egy évvel ezelőtt — csak olyasmi következtetést lehet levonni, hogy egy kereszteződésben annak van elsőbbsége — akinek megadják. Legtöbb karambol (181) most is emiatt esett, akárcsak 1 évvel korábban (1979-ben: 200). Változatlan „ezüstérmes" baleseti ok a sebesség helytelen megválasztása (155), s az volt előzőleg is (177). Nem változott a „harmadik helyezett" sem e téren; a szabálytalan kanyarodók kerültek még „dobogóra" (120, az előző évben 158 balesettel). Kevesebb gyalogos (76) lépett elő, mint balesetokozó — meg persze, szenvedő fél is egyben. A szabálytalan előzések száma ugyanakkor 47-ről 44-re. a követési távolságok be nem tartása 20-ról 19-re csökkent. JÁRMŰKATEGÓRIÁK — VAROSOK Nem szerepel az alkohol a baleseti okok között, hiszen aki részegen vezet, az végül valamilyen konkrét szabálysértés és nem az italfogyasztás következtében karamboloz. S mégis: tavaly 145 baleselező járművezető volt ittas. A balesetekben vétlen gyalogosok, kerékpárosok, motorosok ittasságának közrehatásáról pedig még hozzávetőleges adatok sincsenek. Járműkategóriák szerint tavaly a legtöbb balesetet személygépkocsi-vezetők okozták (279-et), e vonatkozásban a kerékpárosok (81), gyalogosok (76) és a segédmotor-kerékpárosok (75) következnek mögöttük a sorban. Ez utóbbiak, mellettük pedig az autóbuszvezetők okoztak csak több balesetet megyénk útjain tavaly, mint egy évvel korábban. Területi megoszlás szerint Szegeden és Hódmezővásárhelyen több, a szegedi járásban, Szentesen és a járásban, Makón és környékén, valamint Csongrádon is kevesebb baleset volt 1980-ban, mint előzőleg. Szegeden (306) és Vásárhelyen (79) a balesetek alakulásában a városi forgalom nagyságrendje mellett szerepet játszottak az építkezések miatti forgalomelterelések, útszűkületek, túlzsúfolt útvonalak ls. A megyeszékhelyen egyetlen hónap alatt például nyolc autóbuszbaleset történt. Ez sok más tényező mellett arra is rámutat, hogy a buszvezetőknek a városi forgalom zökkenőmentes lebonyolítása túlzott pszichikai Igénybevételt jelentett. Megyénk másik három városában, Makón, Szentesen és Csongrádon ugyanakkor 25—50 százalék közötti értékben mutat kevesebbet a baleseti grafikon a tavalyi évrőL OKBT-PROGRAM Bizonyára emlékeznek olvasóink arra, hogy az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács egyetlen szóban tömörítette 1980 közlekedésbiztonsági Irányelvét. Ez nem volt más, mint: „lassítani!". Az Ilyen jelszavak és programjuk megvalósulásának hatása általában nem vagy csak alig mérhetőek. Nos, a megyei szinten végül is megmutatkozó 10 százalékos eredményjavulás mutatja, hogy Csongrádban nem maradt eredménytelen a balesetek csökkentését célzó program meghirdetése. A baleseti okonként külön is kigyűjtött adatok például egybehangzóan igazolják, hogy a gépjárművezetők körültekintőbben kezelték a gázpedált. így csökkenhetett minden tekintetben a különböző szabályszegésekből adódó karambolok száma. A higgadtabb közlekedési tempó ugyanis nemcsak a trafipaxgéppel mérhető gyorshajtók számában mutatkozik meg, de kihat az erőszakos előzésekből, elsőbbség meg nem adásokból, gyalogátkelőhelyek megközelítéséből adódó baleseti források vonatkozásában is. A „lassítani!" jelszó természetesen összefügg az üzemanyag-takarékossági szempontok fokozódó érvényesítésével is. S ha egyénileg érthetően nem örülnek például a járműtulajdonosok az üzemanyag-áremelésnek, kétségtelen hatása mutatkozik meg ugyanakkor ennek a közutakon. Mert ott valóban az életé az elsőbbség, s nem a rohanó járműveké. ZRÍNYI PÉTER