Délmagyarország, 1981. február (71. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

Szombat, 1981. február 28. 3 Tanácskozik az 9

rpwircai Kádár 3ános I GddLUOa a Barátság Házában A XI. ötéves terv társadalmi és gazdasági feladatai (Folytatás a 2. oldalról.) terméshozam nagyarányú növelésére, valamint a vetőmagtermesztés javítására kell összpontosítaniuk erőfeszítéseiket". „Mezőgazdaságunk termelési potenciálja óriási mértékben növekedett. Most különösen fontos, hogy jó gazda módjára bánjunk vele, hogy biztosítsuk az agráripari komplexum fejlesztésére fordított eszközök felhasználásának maximális hatékonyságát". „Nem szabad megfeledkeznünk a hús, a tej, a burgonya és más termékek termelése növelésének olyan tartalékairól, mint az állampolgárok háztáji gazdaságai, a vállalatok és intézmények kisegítő gazdaságai. A BAM-övozet jövője „Az új ötéves tervidőszakban és hosszabb távon folytatódik a termelőerők telepítésének tökéletesítése mind a már kialakult, mind az új körzetekben. Tervszerűen és fokozott ütemben fogjuk kiaknázni az ország északi és keleti körzeteink természeti kincseit. E körzetek, mint már említettem, egyre nagyobb* jelenfőségre tesznek szert az ország fűtőanyaggal, energiával és ásványi nyersanyaggal való ellátásában". „E hatalmas térség gazdasági sorsának fordulópontja lesz a Bajkál—Amur vasútvonal építésének befejezése". „Már most aktívabban kell munkálkodnia egy olyan átfogó program előkészítésén, amely intézkedik a BAMövezet igen gazdag kokszolható szén-, vasérc-, színes- és ritkamém lelőhelyeinek, a többi között az egyedülálló udokáni rézlelőhelynek, a bajkálontúli, a dél-jakutföldi és a távol-keleti faipari nyersanyagkészleteknek a hasznosításáról". „Az új ötéves tervidőszakban tovább fejlődik valamennyi testvéri köztársaság gazdasága ós kultúrája". „A kitűzött feladatok teljesítése meggyorsítja a szövetséges köztársaságok gazdaságának átfogó fejlesztése és egymáshoz való közelítése folyamatát egy egységes népgazdasági komplexum keretein belül. Az ilyen hozzáállás teljes mértékben megfelel a párt lenini nemzetiségi politikája elveinek". sági kapcsolatainkat egyenjogú, kölcsönösen előnyös alapon." „A Szovjetuniónak a nemzetközi gazdasági együttműködés széles körű fejlesztését célzó irányvonala változatlan marad. Ez elvi irányvonalunk, amely a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban azt tükrözi, hogy a szovjet külpolitika céltudatosan törekszik a béke megőrzésére, az enyhülés és a népek közötti kölcsönös megértés elmélyítésére." Az irányítás és a gazdálkodás színvonalának fejlesztését célzó tevékenységre áttérve Tyihonov emlékeztetett rá: „Pártunk Központi Bizottsága és a kormány intézkedések komplexumát dolgozta ki a gazdasági mechanizmus tökéletesítésére, valamint annak érdekében, hogy a mechanizmus nagyobb mértékben szolgálja a hatékonyság és a minőség fokozását. Előirányoztuk a tervezési munka javítását, a gazdasági önelszámolás megszilárdítását, az anyagi és az erkölcsi ösztönzés fokozását." „Egyik időszerű problémánk a termékek önköltségének csökkentése. Helyre kell állítani e mutató jelentőségét a termelés rentabilitásának fokozásában, a gazdasági tevékenység értékelésében. Az irányítási mechanizmus tökéletesítésének szükségessége nyomatékosan megköveteli, hogy mélyrehatóan megváltoztassuk a vezető gazdasági káderek tevékenységének tartalmát, módszereit, és stílusát, átalakítsuk mentalitásukat." A terv a kommunizmus, a béke ügyét szolgálja A szocializmus világgazdasági pozícióinak erősítése A külgazdasági tevékenységre áttérve az előadó hangoztatta: Természetesen figyelmünk középpontjában volt és marad a szocialista országokkal való együttműködés. A testvéri országok közötti gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok a közös érdekek szilárd alapjára épülnek, tnély és átfogó jellegűek. Sikeresen üzemelnek az olyan nagy integrációs objektumok, mint a Barátság kőolajvezeték, a Béke energiarendszer, a Testvériség és a Szövetség gázvezeték. Már magukban ezekben az elnevezésekben is tükröződik az új típusú gazdasági kapcsolatok lényege — az olyan kapcsolatoké, amelyekre a testvéri együttműködés és a kölcsönös segítségnyújtás a jellemző. A jövőben tovább tökéletesítjük népgazdasági terveink más KGST-tagországokkal való cisszehangolását, mélyítjük a szocialista gazdasági integrációt. Ebben látjuk a szocializmus világgazdasági pozíciói erősítésének, és annak fontos eszközét, hogy a szocialista országok megvédjék magukat a tőkés világgazdaságban megnyilvánuló kedvezőtlen tendenciák hatásától. A Szovjetunió és a KGST-tagországok kölcsönös kereskedelmének volumene nagymértékben növekedni fog. Gazdasági együttműködésünk ezekkel az országokkal olyan nagyfontosságú problémák megoldására összpontosul, mint az energetika fejlesztése, a fűtőanyag- és nyersanyag-erőforrásokkal való ellátás és azok ésszerű felhasználása; a gépgyártás színvonalának emelése, a legkorszerűbb gép- és berendezéstípusok előállításában megvalósuló kooperáció elmélyítése; a közszükségleti cikkek választékának bővítése és minőségének javítása. Erre irányulnak a KGSTtagországok által az 1990-ig terjedő időszakra közösen kidolgozott hosszú távú együttműködési célprogramok. A fejlődő államokkal való együttműködésünket igazságos és egyenjogú alapokra építjük. A Szovjetunió továbbra is a tőkés országokkal való szilárd, kölcsönösen előnyös kapcsolatok építése, s e kapcsolatoknak a kölcsönös kötelezettségek szigorú betartása alapján történő bővítése mellett foglal állást. Nem a mi hibánk, hogy például az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmünk csökken, illetve ,pang. Ez az Egyesült Államok arra irányuló politikájának következménye, hogy a kereskedelmet az egyenjogú nemzetközi együttműködés érdekeitől idegen, dicstelen politikai célokra használja fel. Ami a Szovjetuniót illet, mi az Egyesült Államokkal is készek vagyunk fejleszteni gazda„Az eltelt tíz ötéves tervidőszak méltóképpen szolgálta a kommunizmus építésének és a béke megszilárdításának nagy ügyét, a szovjet emberek életkörülményeinek javítását. Ezeknek a céloknak van alárendelve új, tizenegyedik ötéves tervünk is..' „Az alkotás és a béke. ez a két egymástól elválaszthatatlan fogalom, fölöttébb közel áll valamennyi dolgozó ember szívéhez, s ez határozza meg terveink lényegét. A mai bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor aktivizálódtak az imperialista reakció és agresszió erői, a Szovjetunió, mint az Leonyid Iljics Brezsnyev hangsúlyozta, mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje és megszilárdítsa a békét, hogy mígakadályozzon egy új világháborút, s megbízhatóan szavatolja a szovjet emberek békés teremtő munkáját." „Továbbra is lankadatlan figyelemmel kísérjük az ország védelmének megszilárdítását. Nem férhet hozzá kétség: dicső fegyveres erőinketminden szükségessel ellátjuk ahhoz, hogy megbízhatóan szembeszegüljenek az imperialista erőknek a katonai fölény megszerzésére irányuló kísérleteivel. Pártunk és népünk büszke az elért kimagasló vívmányokra és magabiztosan tekint a jövőbe. A kommunizmusért, a békéért további megfeszített alkotó munka vár ránk. A nagy Lenin mondotta: ahhoz, hogy óriási építőmunkát végezzünk, kellő tudatosságot, eszmeiséget, önfeláldozást és álihatatosságot kell tanúsítanunk. A kommunizmus magasztos eszményeitől áthatott, a párt által irányított és szervezett tömegek eleven alkotó munkája szilárd biztosítéka annak, <hogy az SZKP XXVI. kongresszusának történelmi jelentőségű határozatait eredményesen megvalósítjuk — fejezte be előadói beszédét Nyikolaj Tyihonov. Küldöttek véleménye Tegnap hangzott el az SZKP XXVI. kongresszusán az ország gazdasági és szociális fejlődése fő irányait ismertető beszámoló, amelyről a küldöttek közül többen véleményt mondottak. Felszólalásaikat az alábbiakban ismertetjük: VASZILIJ KONOTOP, a moszkvai területi pártbizottság első titkára elmondotta: a moszkvai terület — a fővároson kívül — 6 millió lakos ellátásáról gondoskodik. A mezőgazdaság gyors fejlesztésével ma már csaknem maradéktalanul ki tudja elégíteni a helyi lakosok igényeit, s a főváros lakosságának is bőségesen szállít élelmiszereket. LEONYID GORSKOV, a kemerovói területi pártbizottság első titkára a fontos iparvidék fejlődéséről szólva a többi között megemlítette, hogy időnként nehéz összehangolni az egyes minisztériumok kívánalmait a terület érdekeivel. Az utóbbi időben nem fejlesztették például a szénbányászatot, holott a kuznyecki medencében hatalmas és viszonylag könnyen kiaknázható széntartalékok vannak. ALEKSZANDR LJASKO, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnöke a központi tervezés és a helyi érdekek összeegyeztetéséről is szólt. Hangsúlyozta, hogy a központi minisztériumok és irányító hatóságok számos esetben nem veszik figyelembe a helyi szervek döntéseit. Különösen vonatkozik ez az Állami Tervbizottságra, amely terveit nemegyszer a helyi szervek megkérdezése nélkül állítja össze és ez akadályozza a termelés megszervezését. Az új ötéves tervről az ukrán miniszterelnök elmondotta, hogy a köztársaság dolgozói rendkívül nagy érdeklődéssel vitatták meg a terv irányelveit. VIKTOR POLJAKOV. a Szovjetunió gépkocsiipar: minisztere elmondotta: a/ autógyártás ma már másfél millió embert foglalkoztat, s rendkívül gyors ütemben fejlődik. A személygépkocsigyártás például — a Volgai Autógyár üzembe helyezésével és a többi üzem rekonstrukciójával — négyszeresére nőtt. A tehergépkocsi-gyártás már a Kámai Autógyár első részlegének megindításával másfélszeresére emelkedett az elmúlt ötéves tervben, s most kezdte meg működését a második gyártósor, amely évi 150 ezer dízelmotoros vontatót ad, főként mezőgazdasági célokra BAJKEN ASIMOV, a Ka zah SZSZK Minisztertanácsé nak elnöke a többi között •• köztársaság feladatairól szólva elmondotta, hogy az elkövetkező ötéves terv idő; szakában gyorsan kell növelni az ipari termelést. Ehhez az adottságok megvannak. ALEKSZEJ SIBAJEV. a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke a szakszervezetek teljes támogatásáról biztosította a Központi Bizottságot és kijelentette: a szakszervezetek minden erejükkel dolgoznak majd az új ötéves népgazdasági terv sikeres, eredményes megvalósításáért. Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az SZKP XXVI. kongresszusán részt vevő magyar küldöttség vezetője, péntek este Moszkvában, a Barátság Házaoa látogatott el, ahol a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőivel és aktivistaivai találkozott. A baráti találkozón a magyar küldöttségből jelen volt Szúrós Mátyás, az MSZMP KB tagja, moszkvai magyar nagykövet. Jelen volt Pjotr Fedoszejev, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke, az SZMBT volt elnöke, a társaság vezetőségének több tagja, közöttük Valerij Kubászov űrhajós. A magyar vendégeket Zinaida Kruglova, e Baráti Társaságok Szövetsége elnökségének elnöke és Filipp Jermas, az SZMBT elnöke köszöntötte. Kruglova ismertette a baráti társaságok működését, hozzájárulásukat az egyes népek közötti barátság és együttműködés elmélyítéséhez. Külön szólt a magyar—szovjet kapcsolatokról, kiemelve azt a szerepet, amit e téren az MSZMP Központi Bizottságának első titkára Detöltott. Köszönetet mondva Kádár Jánosnak e tevékenységéért, Zinaida Kruglova a jelenlevők nagy tapsa közepette átnyújtotta az MSZMP KB első titkárának a Baráti Társaságok Szövetsége által alapított, a „Barátság erősítéséért" emlékérmet. Ezután Filipp Jermas, az SZMBT elnöke számolt be azokról a rendezvényekről, amelyeket a baráti társaság az elmúlt időszakban rendezett. A kulturális együttműködésről, a különböző közös fesztiválokról Jurij Bara' bas, az SZMBT első elnökhelyettese, a Szovjetunió kulturális miniszterének első helyettese adott rövid tájékoztatót. Anatolij Szurovcev, az SZKP XXVI. kongresszusának küldötte, az 1. számú házgyár brigád vezetője, a Szocialista Munka Hőse a magyar munkásodhoz fűződő kapcsolatokról beszélt. A legismertebb kollektívtagok egyikét, a kupavnai textilgyárat képviselte a következő felszólaló, Tatjana Homjakova, a gyár pártbizottságának titkára. Hornjakova meleg szavakkal emlékezett Kádár Jánosnak a gyárban tett látogatására, találkozására a gyár kollektívájával. Ezután a jelenlevők lelkes ünneplése közepette Kádár János emelkedett szólásra. Kádár János örömét fejezte ki, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa alkalmából találkozhatott a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőivel, aktivistáival. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt nagyra értékeli a társaságnak a két nép barátsága elmélyítésében végzett munkáját. E barátság szilárd alapjai az elvek, a célok, az alapvető érdekek közössége, és a történelmi tapasztalatok. A két pép barátsága az élet minden területén széleskörűen kibontakozott, állandóan mélyül, s további fejlődésének újabb biztató távlatait jelölte meg a XXVI. kongresszus is. A barátság, az együttműködés jegyébén elért eredmények meghatványozzák erőinket A két nép barátságának ápolásában, eredményeinek megismertetésében, a Különféle munkateriiletek dolgozói közötti közvetlen kapcsolatok kialakításában és elmélyítésében jelentős feladatai vannak a két ország baráti társaságainak — hangoztatta Kádár János, aki az MSZMP Központi Bizottsága köszönetét tolmácsolta az SZMBT vezetőinek, aktivistáinak, kollektív tagjainak nagy jelentőségű és áldozatos munkájukért. Kádár János a továbbiakban hangsúlyozta, hogy as SZKF kongresszusa a szovjet nép életének, a kommunizmus építésének fontos szakaszában ülésezik. s olyan időszakban, amely a nemzetközi élet szempontjából is jelentős. A kongresszus a szovjet kommunistáknak, a szovjet embereknek világosan megjelölte az utat, amelyen tovább kell haladniuk, s azt is megmutatta, hogyan kell az ott megjelölt nagy jelentőségű feladatokat megvalósítaniuk. A kongresszuson kifejeződött a szovjet nép összeforrottsága az SZKP lenini elvek vezérelte Központi Bizottságával. élén Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárssaL őszintén kívánom — folytatta Kádár János —. ho'£? a kongresszuson kifejeződött politikai vonal, s az ott megnyilvánult egység jegyében váltsák valóra a szovjet kommunisták, a Szovjetunió dolgozói a kongresszuson kitűzött nagy jelentőségű célokat. Kádár János a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kongresszus a nemzetközi élet szempontjából is világméretű jelentőségű. A Központi Bizottság első titkára végül köszönetet mondott tevékenységéért Pjotr Fedoszejev akadémikusnak, az SZMBT korábbi elnökének, aki több mint két évtizedig töltötte be ezt a tisztséget, egyúttal szeretettel üdvözölte Filipp Jermast. az SZMBT közelmúltban megválasztott elnökét. A baráti találkozón Moszkva és Budapest barátságát ábrázoló rézdomborítást nyújtottak át Kádár Jánosnak a társaságnál tett látogatása alkalmábóL Kádár János benyomásait úgy összegezte az SZMBT vendégkönyvébe bejegyezve, hogy igen jó, baráti légkörű találkozpn vett részt, s ismét kifejezte köszönetét mindazért, amit a két nep barátságáért a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tesz. A tanácskozás egyik népszerű vendége. Luis Corvalán. a Chilei Kommunista Párt főtitkára » küldöttekkel beszélget