Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

Szerda, 1981. január 7: KALLÖS T\DÜN MOSZKVÁBAN Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke kedden Moszkvába utazott, ahol megbeszéléseket folytat egyebek közt Magyarország bekapcsolódásáról a moszkvai világkereskedelmi központ adatszolgáltatási rendszerébe. GISCARD RÓMABA MEGT Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök január 22—23. között hivatalos látogatást tesz Olaszországban — jelentette be az Elysée-palota szóvivője. Giscard múlt év novemberi látogatását a dél-olaszországi földrengés-katasztrófa miatt törölték. „HALÁLBRIGÁD" Rio de Janeiróban, az elmúlt évben közel 1000 embert gyilkolt meg a „Halálbrigád" nevű hírhedt, jelentős jobboldali erők alig leplezett támogatását élvező terrorszervezet — olvasható a brazíliai nagyváros hatóságai által nyilvánosságra hozott statisztikai jelentésben. EUROKOMMUNIZMUST Az Egyesült Katalán Szocialista Párt (PSUC) V. kongresszusának teljes ülése hétfőn a késő esti órákban szavazás útján törölte a tézisekből az „eurokommunista" jelzőt, valamint az „eurokommunizmus" megnevezést. A teljes ülésen 424-en szavaztak a törlés mellett 359 ellenszavazattal szemben, 21en tartózkodtak. SEGÉLT VIETNAMNAK Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO 7500 tonna rizs- és lisztsegélyt ad Vietnamnak a tavalyi tájfunok és áradások okozta veszteségek ellensúlyozására. ÜJABB KOMMANDÓT Az ABC amerikai televíziós társaság közlése szerint az Egyesült Államok térületén javában folynak egy új Irán-ellenes kommandóakció előkészületei. LENNON GYILKOSA Mark Dávid Chapman, John Lennon, az egykori Beatles gyilkosa, kedden ártatlannak vallotta magát a manhattani bíróság előtt a gyilkosság miatt ellene emelt vádban. Ezek után senkit sem lepett meg, hogy Chapman védőügyvédje kijelentette: a védelmet a vádlott elmebajára kívánja alapozni. STEVENS TAJVANON Theodor F. Stevens, az új amerikai szenátus republikánus többségének helyettes vezetője és Anna Chennault, a tajvan-lobby hangadója kedden találkozott Csang Csing-kuo tajvani elnökkeL LÉGNYOMÁSSAL Grúziában üzembe helyezték a pneumatikus teherszállítás útvonalának első szakaszát, amelynek hossza 17,5 kilométer. Lényege: a föld alá nagy átmérőjű csöveket fektetnek le, amelyekken mindössze 0,06 atmoszféra nyomással közlekedik 40 kilométer/óra sebességgel 6 konténervagon. 8CHMIDT MAROKKÓBAN Helmut SchmJdt nyugatnémet kancellár kedden a Kanári-szigeteken töltött szabadsága leteltével kétnapos hivatalos látogatásra Marokkóba utazott, ahol találkozik Hasszán marokkoi királlyal. TKTJDK.AU HÓBAN A sűrű hóesés és a rossz, látási viszonyok miatt még kedden délelőtt sem tudott felszállni az Alberg-hegységbeli St. Anionban hétfő óta veszteglő helikopter, amely Pierre Trudeau kanadai miniszterelnököt szállítaná tovább Salzburgba. A kanadai kormányfő Lech városban várakozik. Trudeau-nak kedden délelőtt kellett volna elutaznia Ausztriából, a salzburgi repülőtérről. A közlekedési nehézség miatt hétfőn elmaradt Trudeau és Bruno Kréisky osztrák kancellár tervezett megbeszélése i6» Kambodzsa ünnepén Két esztendeje, hogy Kambodzsa fővárosa, Pbnom Penh felszabadult Pol Pot kormányzatának bukásával eltűnt az a rezsim, amely a kínai politika érdekeinek szolgálatában tűzfészekké próbálta változtatni Indokínát 1979. január 7. egy sokat szenvedett ország életének sorsfordulója, amelynek hatása túllép Kambodzsa határain. A kambodzsai nép — támaszkodva a testvéri Vietnam segítségére — most hatalmas erőfeszítésekkel teremti meg az élet az újjáépítés feltételeit. Sokat mond. hogv a földönfutóvá lett az éhezéstől legyengült emberek alig tizenkét hónap leforgása alatt kétszeresére növelték az alapvető élelmiszer, a rizs vetésterületét Óriási munka folyik az egészségügyi hálózat kiépítésére, az oktatás, a termelőmunka beindítására ls. E nehéz múltú ország népe maga mögött tudhatja az egész világ tisztességesen gondolkodó erőit Hazánk szolidaritása és konkrét gazdasági támogatása megfogalmazódott a kambodzsai párt- és kormányküldöttség novemberi magyarországi látogatásakor is. Nemzeti ünnepén kívánjuk Kambodzsa baráti népének, hogy érjen el minél nagyobb sikereket hazája újjáépítésében, mihamarabb teremtse meg a boldogabb jövő alapjait Üdvözlő távirat Á kambodzsai hazafias erőknek a Pol Pot—leng Sary— Khieu Samphan-csoport felett aratott győzelme második évfordulója alkalmából Losonczi Pál az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölték Heng Samrint Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnökét Táviratban köszöntötte az évforduló alkalmából partnerszervezeteit a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság is. Irak—Irán Iráni ellentámadás Népi demokráciánk születése (4.) II volt csatlósok 0 Teherán (UPI) Keddi teheráni jelentések szerint sikeresen halad előre az iráni erők hétfőn megkezdett ellentámadása. Az iraki erőket állítólag kiűzték a dél-iráni olajmezőkről és visszaszorították őket a határ mögé. Mint a teheráni hadijelentésekből kitűnik, az iráni ellentámadás' a Jáermanshah tartománybeli Ghilan-EGharb és a khuzisztáni Ahwaz városok körül összpontosul. Ezeken a frontszakaszokon az irániak — saját közleményeik szerint — felmorzsoltak két iraki -dandárt, megöltek 550 ellenséges katonát, kétezret pedig foglyul ejtettek. Több száz iraki harckocsi, csapatszállító gépkocsi és más katonai jármű került Iráni kézre. Az irakiak kedden ellentámadással kísérleteztek, ezt azoban visszaverték — Jelentette a PARS iráni hírügynökség. A jelentés szerint a harcok mindkét fronton folytatódnak és Ahwazban az Iráni erők újabb csapást mértek az ellenségre. A teheráni rádió közölte, hogy mintegy 830 iraki hadifoglyot útnak Indítottak az iráni főváros felé. Teheránban a vallási vezetők lelkes nyilatkozatokban üdvözölték az iráni ellentámadást Montazeri ajatollah, aki nemrég még „erélytelen hadvezetéssel" vádolta Baniszadr elnököt, most gratulált az államfőnek. Anglia Személycserék 0 London (MTI) Margaret Thatcher brit miniszterelnök a parlament téli szünetét felhasználta első kormányátalakítására. A személycserék a várakozásnál nagyobb arányúak és hamarabb következtek be, de félreérthetetlenül jelzik a kormányfő szándékát: a keményen monetarista gazdasági irányvonal a század immár legsúlyosabb brit gazdasági válsága megpróbáltatásai ellenére változatlan marad, sőt még következetesebb lesz. A pénzpolitikai módszerek megszilárdításának előhírnöke volt már Alan Walters professzor hazahívása a világbanktól és miniszterelnöki gazdasági tanácsadóvá való kinevezése. Walters a kormány héjáinál is meggyőződésesebb monetarista, akinek a szolgálataiért Thatcher asszony nem restell saját fizetésének csaknem a kétszeresét fizetni, a nagyipar és a konzervatív pártkassza segítségének igénybevételével. A másik sokatmondó változás St John-Stevas leváltása a kabinet egyik vezető tisztségéből Az ő félreállitása komoly figyelmeztetés a pénzügyi politika kormányon belüli ellenzékéhez: Thatcher asszony a fokozódó nehézségek idején, amikor 1981 döntő évnek ígérkezik a kormány sikere szempontjából, egyre kevésbé fogja tűrni a kormánystratégia érdemi megkérdőjelezését A másik két lemondás: Angus Maude lényegében nyugdíjba vonult egy lovagi kinevezéssel, a munkáspártból átállt Reginald Prentice egészségügyi okokból mondott le. Bulgária, Magyarország és Románia — a vesztes államok nemzetközi státuszának rendezése még súlyosabb problémákat vetett fel, s a nagyhatalmak között további összeütközésekhez vezetett. A volt „csatlós országok" — Hitler szövetségesei — az 1944 őszén, 1945 elején a velük kötött fegyverszüneti egyezmények értelmében nemzetközi ellenőrzés alá kerültek, s elvesztették szuverenitásuk jó részét. (A fegyverszüneti egyezmények végrehajtásának ellenőrzésére felállított ún. Szövetséges Ellenőrző Bizottságok (SZEB) mindhárom országban szovjet elnökséggel működtek, amelyekben a nyugatiak a háború befejezéséig csak, mint megfigyelők vettek részt, később hatáskörük bővült ugyan, de a SZEB gyakorlati tevékenységét továbbra is a szovjet misszió intézte. Ez a helyzet mindhárom országban a demokratikus erőknek kedvezett.) A Szovjetunió, hogy elősegítse a legyőzött kis államok belső demokratizálódását, és segítsen nemzetközi elszigetelődésük felszámolásában, 1945 május végén javasolta az angol és az amerikai kormánynak, hogy a nagyhatalmak — még a békeszerződés megkötése előtt — vegyék fel a diplomáciai kapcsolatot Bulgáriával és Romániával, s egy későbbi időpontban Magyarországgal. Truman azonban elutasította Sztálin ajánlatát arra hivatkozva, hogy bolgár és román népi demokráciák nem demokratikus rendszerek, ott nincs szólásszabadság, s a kormányzat nem, képvjseli a nép akaratát. Ha finomabb fogalmazásban, de hasonlóképpen foglalt; állást Churchill is. A nyugati neheztelések mögött valójában az húzódott meg, hogy Romániában 1945. március 6-án — szovjet támogatással — Petra Groza vezetésével baloldali kormány alakult, amelyből kimaradtak a nagy polgári pártok — a Nemzeti Parasztpárt és a Liberális Párt. — emberei, Bulgáriában pedig május végére kiszorították a kormánykoalícióból az angolszász orientációjú polgári köröket, s a Földművesszövetség — a bolgár parasztpárt — élén is baloldali fordulatra került sor. Sztálin persze nem fogadta el Truman és Churchill érvelését, így az újabb levélváltások sem vezettek eredményre. Potsdamban szintén felmerült a kérdés, s a nyugati politikusok azzal a követeléssel léptek fel, hogy a baloldali bolgár és román kormányokat alakítsák át, vonják be azokba a polgári erők képviselőit is, különben nem járulnak hozzá diplomáciai elismerésükhöz. A Szovjetunió ezzel nem értett egyet, s Potsdam után a maga részéről rendezte államközi kapcsolatait egykori ellenfeleivel. 1945 augusztus elején Romániával, majd egy hét múlva Bulgáriával, végül szeptember 25-én Magyarországgal létesített diplomáciai viszonyt. Magyarország esetében némiképp másként alakult a helyzet. Mivel a román és bolgár kormány diplomáciai elismerésének kérdésében a külügyminiszterek londoni értekezletén sem sikerült az ellentéteket áthidalni, Byrnes amerikai külügyminiszter, hogy a feszültséget csökkentse, váratlan gesztusként bejelentette, hogy az USA kész Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatokat felvenni, ami 1945. november 2-án meg is történt. A bonyolult helyzetre végül 1945 decemberében, a moszkvai külügyminiszteri értekezleten sikerült kölcsönös engedményekkel megoldást találni Az angol és amerikai kormány — bár korábban teljes átszervezést követelt —, beleegyezett abba, hogy a román Groza- és a bolgár Georgiev-kormányt 2 —2 ellenzéki politikussal kiegészítsék. Cserébe ígéretet kaptak arra, hogy Romániában megtartják a szabad választásokat s mindkét országban a polgári ellenzék nagyobb működési lehetőséget kap. A moszkvai egyezmény végrehajtására azonban Csak Romániában került sor, Bulgáriában az ellenzék kevésnek találta az engedményt, s nem volt hajlandó belépni a koalíciós kormányba. így Románia diplomáciai elismerése 1948. február 5-én megtörtént míg Bulgáriával a két nyugati nagyhatalom csak 1947 őszén vette fel a diplomáciai kapcsolatot. . A volt csatlós országokkal a békeszerződés mielőbbi megkötésének gondolatát az angol diplomácia vetette fel azzal a hátsó szándékkal, hogy annak aláírása után a szovjet hadseregnek el kell hagynia Közép- és Dél-KeletEurópát, s a nyugatiak ezután könnyedén visszaszerezhetik politikai befolyásukat a térségben. A potsdami konferencián az USA és a Szovjetunió is elfogadták azt a tervet, hogy a náci Németország volt szövetségeseivel békét kell kötni, de már a tárgyalások során nyilvánvalóvá vált, hogy a nyugati hatalmak az olasz békeszerződés kérdését el akarják különíteni, s Olaszországnak kedvezményeket szeretnének biztosítani. Hosszas előkészületek után 1946 nyarán kezdődött meg a párizsi békekonferencia, amely kidolgozta a volt. csatlós országokkal kötendő békeszerződések szövegét, amelyek végleges formájukban a külügyminiszterek New York-i értekezlete hagyott jóvá. Az aláírásra 1947. február 10-én került sor. A békeszerződések kisebb módosításokkal lényegében a fegyverszüneti egyezmények előírásait tartalmazzák. Románia és Magyarország esetében semmissé nyilvánították az ún. bécsi döntéseket, s visszaállították a háború, 111. az 1940 előtti határokat. s mindkét országot jóvátétel fizetésére kötelezték. (Erdély kérdésében 1946. május 7-én született meg a döntés, mely szerint Erdélynek teljes egészét Romániának kell juttatni.) Bulgáriában, Magyarországon és Romániában korlátozták a hadsereg létszámát, s nyomatékosan sürgették a fasizmus maradványainak felszámolását, valamint a politikai saabad6ágjogok biztosítását. Ezekben a kérdésekben a nyugati hatalmak elfogadták a szovjet álláspontot, részben, hogy mielőbb be lehessen fejezni a tárgyalásokat, részben azért, mert a Szovjetuniótól az olasz békeszerződésnél vártak „ellenszolgáltatásokat". A békeszerződések 1947 őszén léptek életbe, Bulgária, Románia és Magyarország ekkor nyerték vissza teljes szuverenitásukat. V'ida István (Folytatjuk.) SCommenfér Reagan és a Rio Standé Olaszország 0 Róma (MTI) Az olasz hírközlő szervek, köztük a hírügynökségek önként vállalt cenzúrája miatt egyelőre nem tudni, vajon a „Vörös brigádok" végrehajtották-e „ítéletüket" Guido D'Urso főbírón. A lapok túlnyomó többsége kedden közölte olvasóival, hogy többé nem hajlandó helyt adni a terroristák követeléseinek és lázban tartani velük a közvéleményt, hanem kizárólag a tényekre szorítkozik és „az állam mellé áll" az ügyben. A terrorizmusról tartott szenátusi vitában Edoardo Perna, az OKP szenátusi csoportjának elnöke, a párt vezetőségi tagja az OKP nevében teljesen elégtelennek minősítette Sarti igazságügyminiszter előterjesztését a terrorizmus elleni harcról. Felszínesnek nevezte a miniszter expozéját. Sanza belügyminisztériumi államtitkár előterjesztését pedig „hézagosnak" minősítette az emberrablás, a trani börtönlázadás és a Galvalinglgyílkosság összefüggéseit illetően. Római megfigyelők felhívják a figyelmet Fanfaninak, a szenátus elnökének szavaira a terrorizmusról. A kereszténydemokrata vezető párhuzamot vont Olaszország jelenlegi ingatag politikai és társadalmi helyzete, valamint a fasizmus hatalomra jutását megelőző évek között. „Nem szabad megismételnünk azokat a hibákat, amelyek helyrehozhatatlan veszélybe sodornák az intézmények teherbíró képességét" — mondta. Először fordult elő, hogy egy kereszténydemokrata konzervatív politikus fasiszta veszélyre figyelmeztessen a „Vörös brigádok" tevékenységével kapcsolatban, Mindössze másfél órát töltött Mexikóban Ronald Reagan, ez a rövid idő mégis világszerte figyelmet keltett. Jogos a kérdés: miért választotta — még beiktatása előtt — első, félig-meddig hivatalos külföldi útja színhelyéül éppen Mexikót az Egyesült Államok megválasztott elnöke? Régi közhely, hogy az Egyesült Államok és Mexikó között hömpölygő folyó, a Rio Grandé nem egyszerűen két ország, hanem két világ határa. Ettől délre — az egykori spanyol világbirodalom örökségeként — spanyolul beszélnek (Brazília kivételével), és a múlt század vége óta a konkvisztádorok helyébe bizonyos értelemben a mindmáig gyűlölt-irigyelt gringók (így nevezik Dél-Amerikában a jenkit) léptek. Mexikó az elsők között próbált meg szabadulni a nagy északi szomszéd fojtogató szorításából Pancho Villa és Emilio Zapata zendülései nemcsak a helyi hatalmasságok, hanem amerikai támogatóik ellen is Irányultak, és az ország jelenlegi elnöke, Jose López Por; tillo sok tekintetben e nagy hazafiak utódjának vallja magát. Nem alaptalanul. Mexikó Kuba első tamogatói közé tartozott a földrészen, és a legnehezebb időkben is megmaradt annak. Mind Reagan, mind Portillo tudja, hogy a kétoldalú dilemmán kívül — márpedig ilyen az illegális- bevándorlóktól kezdve a kábítószercsempészésig éppen elég akad —, van mit megtárgyalni a kontinens, sőt a világ ügyeiről is. Nem véletlen, hogy éppen Latin-Amerikában jelent osztatlan aggodalmat Reagan nyíltan megfogalmazott ígérete: holmi emberi jogoknál sokkal fontosabbnak tartja a jövőben egy-egy ország megítélésében azt, hogyan segítik ott az amerikai külpolitika érdekeit. A „nem tűrünk még egy Nicaraguát!" washingtoni elve mögött kirajzolódik egy olyan amerikai magatartás körvonala, amely az eddiginél is jobban próbál politikai, sőt katonai gátat építeni a haladó mozgalmak térhódítása elé. Harmat Endre I *