Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

Szerda, 1981. január 7. 3 Jól segítik az ellátást a togyasztási szövetkezetek A fogyasztási szövetkezeti szervek tevékenysége az V. ötéves terv időszakában —a vártnál nehezebb feltételek ellenére — számottevően fej­lődött — állapította meg a Fogyasztási Szövetkezetek Or­szágoG Tanácsának elnöksé­ge keddi ülésén. Az ÁFÉSZ­ek az elmúlt öt esztendőben évente átlagosan tíz százalék­kal több árut adtak a lakos­ságnak Mindenekelőtt a tej-, a hús- és a konzervipari ké­szítményekből növekedett a fogyasztói igény, s ezt kielé­gítették. A vendéglátás viszont mér­sékeltebben fejlődött. Kedve­ző jel azonban, hogy a közét­keztetésben nőtt a szövetke­zeti vendéglátóipar szerepe, ezt bizonyítja az előfizetéses ételforgalom megkétszerező­dése. • • Üzemben a tésztagyártó gépsor Nagy teljesítményű tészta­gyártó gépsor üzemi próbái kezdődtek meg a győri hűtő­házban. Az új gép a koráb­binak kétszeresét készíti a mélyhűtött nudliból. Az üzem évek óta egyedül látja el a hazai kereskkedelmet a nép­szerű tésztaféléből. (MTI) ntcsk nizacio a szc A városiasodás szélfuval­latai nem kerültek el a sze­gedi járást sem. Az urbani­zálódás ütemet többek kö­zött az is megliatározza és jobb lehetöseget teremt, hogy közel van Szeged. Egy 200 ezres lélekszámú város nemcsak a településfejlesz­tés tapasztalatait tudja at­adni, hanem más módon is segít. Ám nem szabad azt hinni, hogy a kapcsolat egy­oldalú A szegedi járásból ezrek utaznak naponta a varosba dolgozni; mázsa­számra érkezik a gyümölcs es a hus. S sokan szeret­nének Szegedre beköltözni, letelepedni. Aztán a kiste­leki, mórahalmi áruházak a szegediek körében is ked­velt bevásárlohelyek. Az el­múlt években a nagyköz­ségek és községek üzemei­ben, intézményeiben, szol­gaitató- és kereskedelmi egységeiben több mint 6 ezren találtak munkalehe­tőséget. És ami i korábban talán meglepő volt, az el­múlt években természetessé vált; Szegedről közel ezren költöztek a szegedi járásba, es építkeztek Domaszéken, Szatymazon, Deszken vagy Sándorfalvan, ahol gyorsan, olcsón telket tudtak venni. * Leglátványosabb a nagy­községek fejlódese. Ez így termeszeles, hiszen nagyobb állami támogatást is élvez­nek, mint a kisebb telepü­lések. Mórahalom központja egészen varosias külsőt öl­tött, hasonlót lehet monda­ni Kistelekre, de Sándori al­ván is meglátszik, hogy szép összegeket fordítottak építkezésekre. Ila megszá­molnánk, hogy a falvakban hány új családi házba köl­töztek az elmúlt ót év alatt, akkor a végső summát csak négyjegyű számmal fejez­hetnénk ki. Az V. ötéves tervben a szegedi járásban 2700 új lakásban durranha­tott a pezsgő és örülhettek a kényelmes otthonnak. A tervidőszak elején úgy gon­dolták, dicséretes lesz, ha 2086 lakás elkészül. A sta­tisztikai felsorolásból nem maradhat ki: ú.i iskolát avattak Kübekházán, Ásott­halmon, Szatymazon és Do­maszéken. Háromszáznyolc­vanhattal növekedett a já­rás óvodáiban a felvételi hely. Húsz bitumenes sport­pálya épült és az elkészült járda hossza 26 ezer négy­zetméterrel növekedett. Min­den községnek van niár ön­álló vízműve... * Neliéz .lenne egy olyan rangsort megállapítani, amely kimutatná, melyik település dicsekedhet a legszebb ered­ménnyel, az urbanizációs előrelepést illetően. Egy rö­vid telepszemlere mégis vállalkozom. Kétségtelen, ma már nem­csak vágyálom, hogy Kis­telek egy napon város lesz. Még nem tudni pontosan, mikor lesz . ez a nap, de az V. ötéves tervben a kistele­kiek elég nagy utat megtet­tek ehhez a címhez. Most már senki sem csodálkozik, hogy a kábelgyár telepén több százan dolgoznak, a tejüzem világszínvonalon termel és az ott gyártott sajtot több országba expor­tálják. A járási ruházati szakipari szövetkezet és a fővárosi kézműipari vállalat részlege pedig a helybeli lányoknak, asszonyoknak biztosít megélhetést. Igaz, a 8G00 lakosból még sokan bejárnak Szegedre, vagy el­mennek Kiskunfélegyházára dolgozni, de ennek ellenére a nagyközség lélekszáma állandóan növekszik, és a lokálpatriotizmus erősödik. Az utóbbi állítást bizonyítja a lakosság társadalmi össze­fogása: utat, járdát építet­tek, üzemek segítették a közséfejlesztest Hosszasan lehetne sorolni a kommu­nális, infrastrukturális há­lózat bővítésének mozzana­tait, amelyek az elmúlt esz­tendők sikereinek számlá­jára írhatók. A számok he­lyett csak annyit. Kistelek vonzáskörzetébe ma már hat község tartozik. Megjegyezhető, Sándor­falva vonzása még kisebb, mint Kisteleké, de Szeged árnyékában ez a nagyköz­ség is észrevehet'kn növek­szik. Nemrég született az a tanácsi döntés, hogy a bel­területen a kertek helyén építési telket kell kialakí­tani és így a lakásépítés hosszú távra is garantált A közelmúlt változásaiból leg­hamarabb észrevehető a helybeliek jobb összetartása, hiszen szívesen vettek részt járda-, ut-, csatornaépítés­ben, és ha keiiett, erszé­nyükből is adtak a komfor­tosabb életkörülmények meg­teremtésére. Persze más is történt az öt év alatt. Kor­szerűsítették a kereskedelmi hálózatot, új ABC, presszó, étterem nyílt. Szép szolgál­tatóházat adtak át. korszerű­sítették a vas-műszaki bol­tot, s most már egyöntetű a vélemény, a szogáltatás és kereskedelem színvonala a nagyközség rangjának mgfelelő. A társközség, Dóc is nagyot lépett előre a „na­gyobb testvér segítségével", mint korábban. Kutat fúrtak, vízművet alakítottak ki, korszerűsítették a művelő­dési házat és van már óvo­da és orvosi rendelő is. Sán­dorfalva és Dóc — mióta közös tanácsuk van, együtt emlegetik a két települést — szerepkör szerint fejlődött, Ám nemcsak a kisteleki ipar hallat gyakran magá­ról, hanem sádorfalváé is. Ott van a szegedi járási ruházati és szakipari szö­vetkezet központtá, készru­hákat exportálnak kemény valutáért, de híres a házi­ipari szövetkezel terméke is a világ több táján. * Gépkocsival 20—25 perc alatt el lehet jutni Szeged­ről Mórahalomra. Az állan­dó látogató évről evre fel­fedezheti, a nagyközség arányosan gyarapodik. En­nek j\ települési .ek is szá­mos olyan látványos neki­rugaszkodása volt, mint a másik két nagyközségnek. Ami azt ia jelentette, min­den évben oda kellett fi­gyelni valamire. Í.Iost az új 75 személyes óvoda a szen­záció. A műszaki átadás már megtörtént, a gyerekek tavasszal vehetik birtokuk­ba. Egyedi a tervezés és gyönyörű a kivitelezés. Évek­kel ezelőtt a költségvetési üzem kavart fel port. Újjal mutogattak Mórahalomra, így kell csinálni, több köz­ség társuljon, mert így lehet gazdaságosan kihasználni az üzemet. Most csak pluszban emlegeti, gyorsacb lett a beruházás, a kivitelezés ez­által. A tanács, az üzemek és a gazdaságok együttmű­ködése sok területen gyümöl­csöző. Megoldódott az, egész­ségügyi ellátás, nincsenek iskolai és ovodai gondok, a kvalifikált értelmiségieknek célcsoportos lakást építet­tek. (Bár még sokan kijár­nak Szegedről) A móra­halmi műszaki áruházra azt szokták mondani, amit ott nem lehet megkapni, az a városban sincs. A belterü­let színvonalas építkezései csak elismerést érdemelnek. A nagyközségek között szinte újszülött Üllés. Két éve nyerte el ezt a rangot. Ullésen 3400-an, a társköz­ségben. Forrásküton 2400-an élnek. Forrásküton az alap­ellátást. Üllésen a gázszol­gáltatást dicsérik. Amit a helybeliek gyakran kifogá­solnak. az általános szolgál­tatás színvonala elmarad a ngykozségi szinttől. Minden­ki várja, az előrelépés fel­tételei a jövőben lényegesen javulnak. * Nemcsak a nagyközség, hanem a kicsi is urbanizá­lódik. Igaz, ez nem azt je­lenti, hogy szennyvízcsatorna­hálózatot építenek. Például Deszk igen szép jövő előtt áll. Erről a helyről már úgy beszélnek, mint Szeged csa­ládiházas övezetéről. Hason­ló a vélemény Domaszékről. Tiszaszigetről. Ahol nincs annyi építési telek, mint Deszken. Egy-egy település sorsát nemcsak a múltban, hanem a jövőben is az határozza meg, hány portát kínál a tanács családihaz-építéshez. Halász Miklós eve egtörtént eset, sajnos, nem is egye­dülálló: tekintélyes összegű devi­záért vett egv vállalat modern, so­kat tudó gépet, ám sokallta az árát. s hogy valamit megtakarítson belőle — a géphez tartozó védőberendezést töröite a rendelésből. Másutt viszont már a terve­zésnél kimaradt a költségek közül az egvik munkavédelmi felszerelés, mondván: ezt is megcsináltatjuk maid egvszer . . Kétségbe sem lehet vonni, hogv a ha­sonló esetek száma eltörpül a százmilliók mellett, amelyeket az elmúlt harminc év alatt ilyen célokra fordítottak. Mégsem vé­letlenszerű most az összegezés. Azért kell róla ismét beszélni, mert az úi év. 1931. a rokkantak nemzetközi éve lesz. az ENSZ­közgyűlés XXXI. ülésszakának határozata szerint,. Nagv jelentőségű, humánus elgondolás, hogy egv éven át az eddiginél többet és jobban foglalkozzon a világ a rokkantak­kal. Jobban fel kell karolni őket gondos­kodni érdekeik fokozott védelméről. és segíteni a társadalomba való beilleszkedé­süket. Csak kivételesen súlyos sérültek vagv fogyatékosok esetében van szükség közvet­len segítségre. Az esetek nagv többségé­ben az a társadalom feladata, hogv az üzemi, közlekedési, lakóhelyi, vagv bármi­lyen balesetet szenvedett embereket mint­egy visszafogadja. Ezt fejezi ki az is. amit a Rokkantak Nemzetközi Éve Magvar Nemzeti Szervező Bizottságának elnöke, dr. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter javasolt az évet megelőző sajtótájékozta­tón: a megsérült, s addigi munkájukat folytatni* nem tudó embereket ne nevezzük csökkent munkaképességűeknek! Sokkal jobb. kifejezőbb a „megváltozott munka­képességű" meghatározás. Orvosi tapasztalatok bizonyítják: igen sokan vannak olyanok, akik maguk sem ismerik mindaddig egv vagv más nem fejlesztett képességüket, amelynek birto­kában úi szakmát tanulhatnak, más mun­kakörben tudnak elhelyezkedni, ha sérü­lésük miatt addigi tevékenységük folyta­tására képtelenek. Megváltozott, testi adott­ságokkal úira örömet tudnak találni az aktivitásban, amiről a kórházi agvon vagy a gyógyulás hosszú hónapjaiban már le is mondtak. Mindent megtesznek ezért az orvosok, pszichológusok, gyógytornászok és más. rehabilitációval foglalkozó szakemberek. Állami és szakszervezeti eszközökkél ugyancsak segítik a sérült emberek beil­leszkedését. Ez tulajdonképpen természetes, s külön hangsúlyt csupán azért érdeméi, mert az üzemek jelentős részében még nem taoaszta'ható hasonló igyekezet Sok helven — mi tagadás — egykedvűen, bü­rokratikusán tudomásul veszik, hogv a sok száz. vagv akár több ezer dolgozó kö­zül egv vagv kettő megsérült, s hogv újra munkába lehet állítani. Ilyenkor — ismét mechanikusan — felajánlanak az addigi szakmunkásnak éjjeliőr- vagy portási ál­lást. fizetik az úi és korábbi kereset közti különbséget — ha üzemi balesetet szen­vedett az illető — tovább pedig alig-alig törődnek vele. A rokkantak nemzetközi éve most minderre fokozottan felhívja a fi­gyelmet. Arra is. hogv érdemes az orvosi, pszichológusi véleményeket alapo­sabban tanulmányozni; hátha az amputált lábú volt szakmunkás, némi utókéozéssel. még automatizált üzemrészben is tudna értékes munkát végezni. Hátha meg lehet találni azt a munkakört, ahol a sérült em­ber teljes értékűvé lehet, s akkor leealább lelki sérüléseit sikerül begyógyítani. V. E. Termelékenyebb, biztonsá­gosabb, színvonalasabb áru­és személyfuvarozás a célja a vasút idei tervének, amely számol az eszközök és beren­dezések jobb kihasználásával, aktívabb kereskedelmi tevé­kenységgel. Arra a tényre is alapoz, hogy ma a vasúti szállítás a legolcsóbb. A vasúti személyforgalom csökkenési üteme mérséklő­dött. Az idén a dráguló ener­gia miatt a távolsági forga­lomban kisebb, 1,1 százalékos növekedést terveztek, a tava­lyi 285 millió helyett 288 mil­lió utasra számítanak. Gon­dot fordítanak a személy­szállítás minőségének javítá­sára Ennek érdekében egye­bek között a távolsági forga­lomban tovább csökkentik a személyvonatok számát, vi­szont fejlesztik az expressz­és gyorsvonati hálózatot, sűrí­tik a város környéki vonat­forgalmat, a szerelvényeket az igényeknek megfelelően több kocsival közlekedtetik, növelik az utazási sebességet, javítják a menetrendszerűsé­get. A fokozottabb kocsi­beszerzéssel is a kulturáltabb utazást szolgálják, kiselejte­zik például a régi kéttenge­lyes személykocsikat. A Kele­ti pályaudvar tehermentesí­tésére a hegyeshalmi vonal forgalmát a Déli pályaudvar­ra irányítják. Bár a belföldi árufuvaro­zási igények nem növeked­nek, ennek ellenére a teher­forgalom 1,5 százalékos eme­lését irányozták elő: a tava­lyi 131 millió tonna helyett' 133 millió tonna áru továbbí­tását tervezik. A tervben külön fejezet foglalkozik a MÁV és a Vo­lán együttműködésével, a kö­zös tennivalókkal. A személy­szállításban a közlekedéspo­litikai koncepciónak megfe­lelően. közösen megkezdik az előkészületeket a Kisszénás— Kondoros, a Békés—Murony közötti vonal forgalmának, valamint a kecskeméti— nyírvidéki kisvasutak meg­szüntetésére. Energiatakaré­kosság céljából a Volán to­vábbi. a vasúttal párhuzamos buszjáratokat szüntet meg. a vasúti pályarekonstrukciók­Több acélszalag A Csepel Müvek Fémmű­ve finomkohászati szalaghen­gerdéjének hőkezelő üzemé­ben, havonta mintegy ezer­hétszáz tonna szalagot hőke­zelnek, illetve lakkoznak. Az éves mennyiségből ezerötszáz tonnányit iparilag fejlett or­szágok piacaira szállítanak. A munkaigényesebb minő­ségi acélszalagok hőkezelését mintegy ezer tonnával, az exporttervet — a lakkozott acélszalagok készítését pedig kezelő üzem dolgo/Pi. Ké­mintegy ötszáz tonnával ter- pünkön: Németh Tibor a vezik emelni 1981-ben a hő- szalag vastagságát ellenőrzi. hoz viszont az igényeknek megfelelően 50—70 vonat­pótló autóbuszt bocsát a MAV rendelkezésére. Az árufuva­rozásban közös piackutatás­sal. megfelelő árajánlatokkal igyekeznek átvállalni a kö­zületektől áz együttesen ha­tékonyabban, gazdaságosab­ban továbbítható fuvarokat. A MAV rendelkezésére álló 7,6 milliárd forint beruházási összeg a tavalyinál kisebb fejlesztési lehetőségeket biz­tosít, ezért az anyagi erőket a folyamatban levő munkák befejezésére összpontosítják. Hálózatfejlesztésre csaknem 4 milliárd forint jut, ezen be­lül 1,6 milliárd forintot fordí­tanak 143.4 kilométer pálya korszerűsítésére, s megkezdik a Kiskunfélegyháza—Szeged közötti vonal inllamositását. Állomásfejlesztésre 1,5 mil­liárd forintot használnak fel, elsősorban a Kelenföldi pá­lyaudvar korszerűsítésére, valamint a záhonyi átrakó körzet beruházásai újabb ütemének gyorsítására, s elő­készítik a ferencvárosi rende­ző-pályaudvar rekonstrukció­ját is. Mintegy 440 millió fo­rinttal tizenhat állomást lát­nak el biztosító berendezé­sekkel, melyeket 94 kilométe­res vonalon korszerűsítenek is. Járműbeszerzésre 1.6 mil­liárd forintot költenek, egye­bek között 21 villamos­mozdonyt, 165 személy- és étkezőkocsit, 500 tehervagont és 400 konténert vásárolnak és helyeznek üzembe. Mun­kavédelmi és szociális beru­házásokra — a szükségleteket rangsorolva — mintegy 1,5— 1.5 milliárd forintot használ­nak fel. A tervben meghatározott célokat, a hatékonyabb mun­kát különféle szervezési in­tézkedésekkel is segítik. Át­fogó terv készül a népgazda­ság energiagazdálkodásának javítását szolgáló intézkedé­sek konkrét segítésére. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents