Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-07 / 5. szám

M(6ö VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! O J £2 MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 71. évfolyam 5. szám 1981. január 7^' szerda Ára: 1,40 forint . iítv-r'; r'^'-'vV"­Gazdasági körkép Űj év és új ötéves terv kezdődött. Ma már mindenki tudja, hogy mi a feladata az elkövetkező fél évtizedben, s azt is, hogy ez nem kevés. A megyei pártbizottság állás­foglalása szerint el kell érni. hogy a népgazdasági előirány­zatokkal összhangban gyorsuljon a megye gazdasági fej­lődésének üteme. Erősödjenek az intenzív jegyek, javuljon a munka termelékenysége, főként a termelés hatékonysága. Minden lehetséges erőt arra kell fordítani, hogy a súlyponti területek, a versenyképes exportot bonyolító iparágak anyagi-technikai bázisának fejlesztése a szűkösebb pénz­ügyi feltételek mellett is töretlen legyen. Milyen alapokkal rendelkeznek és milyen tervekkel várják az új esztendőt a gazdálkodó egységek? Erről tá­jékoztatjuk olvasóinkat gazdasági körképünkbea Élet, erő, egészség Ecsetek, gépele, mk\ú A Csongrád megyei Tejipa­ri Vallalat termékei tulaj­donképpen nem szorulná­nak reklámra, hiszen min­denki tudja, még a legki­sebbek is, hogy a tej, és a tejtermékek is, szóval hogy a tej: élet, erő, egészség. A korszerű táplálkozásért foly­tatott, nyugodtan mondhatni, társadalmi harc élen legin­kább a tejipari vállalatok állnak. Természetes persze, hogy háttéripar", azaz meg. felelő mennyiségű alapanya­got előállító mezőgazdaság nélkül nem boldogulhatná­nak. Elmúlt évükről elmondható — és ez örvendetes —, hogy a tejfelvásárlás és átvétel a nagyüzemektől és az egyéni, illetve háztáji gazdaságoktól egyaránt zavartalan volt. 1980-ban rekordot ért el a vállalat, 150 millió liter tejet vásárolt fel. Termelési tervét néhány fontos termékből túl­teljesítette. Trappista sajtból 113, vajból 115, takarmány­tejporból 140, krém fehérsajt­ból 115 százalékos eredmény­nyel dicsekedhet. Probléma viszont, hogy az úgynevezett belföldi értéke­sítési tervet, melynek 10 szá­zalékos növekedését tervez­ték az elmúlt évben, nem si­került teljesíteniük. Hogy ki­ben van a hiba, bennünk, fogyasztókban, a propaganda hiányában, vagy egyszerűen csak a megcsontosodottan rossz étkezési szokásokban, nem tudni... Népszerűek és változatla­nul azok a vállalat termé­kei a külpiacokon. Tőkés pi­Xcon talált gazdára 2600 tonna krémfehérsajt, 84 ton­na trappista sajt és 1280 ton­na takarmány tej por. Kedvező jelenség, hogy a határmenti árucsereforgalom­ba bekapcsolódott, s ma már jelentős erőt képvisel ott a tejipar. Az elmúlt év utolsó negyedében Zomborba és Szabadkára 2 millió 591 ezer liter tejet szállítottak át Eredménytervét sikerült a vállalatnak jelentősen túltel­jesíteni. A négy termelőüzem karácsonykor és az újévi ün­nepek idején is dolgozott. A hagyományos termékek mel­lett krémfehérsajtot, trappis­ta sajtot, takarmánytejport és vajat állítottak elő. Biza­kodva tekintenek az új esz­tendő, s egyben a VI. ötéves terv elé. Számításaik szerint ebben az esztendőben 5 mil­lió liter tejjel többet vásárol­nak fel. Ügy tervezik, hogy a belföldi fogyasztás mértéke 5 százalékkal növekszik. Ex­porttermékeik volumenét is bővíteni akarják, az eddigi mennyiséget annak egyötödé­vel növelik. Természetesen a távolabbi jövőre is gondolnak. Négy­száz millió forintot fordít a vállalat a rekonstrukció fi­nanszírozására. A kisteleki üzemet, melyet nem véletle­nül minősített úgy a mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter, hogy az elmúlt öt év egyik legsikeresebb élel­miszeripari beruházása, bő­víteni fogják. Bácsbokodon új üzemcsarnok épül. A sze­gedi és makói üzemet fel­újítják. A Csongrád megyei Tej­ipari Vállalat mindig is élen járt a technológia korszerű­sítésében. S miután tudják, hogy a következő tervciklus döntően az emberi tényezőre, egyszerű szavakkal a találé­konyságra, az emberi észre épül, folytatják technológiai kísérleteiket is, hogy az élel­miszerboltok polcain egyre több tejipari termék legyen, nőjön a választék. Nagy Löszló felvétele Teljes kapacitással kezdődött meg a munka a Szegedi Ecset- és Seprűffyárban is az úi év első munkanapján. A Német Szövetségi Köztársaságból importált hüvelygyártó automata IS ezer darab ccsetkellcket készített el az első műszakban, a dolgozók jó munkájával Sikeres évet zártak a gyu­fagyárban is, s nemcsak ta­valy vizsgáztak jól, hanem az egész ötéves tervidőszak­ban. Amíg öt, év alatt lét­számuk több mint 30 száza­lékkal csökkent., termelésü­ket 11 százalékkal növelték, összegezve: a gyárban a ter­melékenység 70 százalékkal javult az utóbbi öt esztendő­ben. Amíg egy dolgozóra 1976-ban 822 ezer doboz gyu­fa jutott, ez a szám 1980­ban már meghaladta az 1,3 milliót. Eredményeik' tükrö­ződtek a bérszínvonalban is, amely több mint 45 százalék­kal emelkedett öt év alatt. Bár az elmúlt, 1980-as esz­tendőben nehezebb feltételek között kellett dolgozniuk, mint korábban, sikeresen zárult ez az év is. Az anyag- és energiaárak nö­vekedését például részben si­került kompenzálni a költsé­gek csökkentésével, például • az ányagnormák szigorúbb betartásával, az energiataka­rékossággal; import alkatré­szek és anyagok kiváltásával. Itt érdemes megemlíteni' azt is, hogy 1980-ban például fe­le annyi földgázt sem fo­gyasztottak, mint 1976-ban. Tavalyi eredményeiket mindemellett kedvezően be­folyásolta az is, hogy ex­portra is szállíthattak, ami lehetővé tette gépeik jobb kihasználását. S hogy mivel kezdték az idei évet a gyufagyárban? Ügy tervezik, hogy naponta 1 millió 370 ezer doboz gyu­fát fognak előáU Jani. azaz ,7 százalékkal többet, mint ta­valy. A Szegedi Gyufagyár idei terve 370 millió doboz gyufa előállítását írja elő. S az sem közömbös, hogy dolgozóiknak a tavalyi ered­mények alapján 6 százalé­kos bérfejlesztést tudnak biz­tosítani. Tízmilliós gyorslisia 4 tavalyinál kedvezőbb időjárást kíván­nak maguknak most a gazdaságokban és olyan gabonatermést, mint a hátunk mö­gött hagvott esztendőben. Persze. -íven és hasonló fohászok minden év kezdetekor elhangzanak a reménykedő gazda szájából, s bizony keveset haladnának előbbre, ha a megvalósításért nem tennének meg min­dent. A téeszekben. szakszövetkezetekben, állami gazdaságokban is a terv szerint dol­goznak. Még akkor is. ha szóbeszéd sze­rint sokszor az idő a gazda, s a határmun­kák sorát az időiárás szabia meg A jó szakember hallgat a tudományra, figye­lembe veszi a meteorológusok megállapí­tásait. s ugyanakkor titokban reményke­dik. hogy most biztos beiön a számítása. Ügy. mint például a szőregi Tisza—Maros Szög Tsz-ben. A négy falut összefogó gaz­daságban az idén az időjárástól kevesebb szeszélyességet várnak. Egyenletes, az év­szaknak megfelelő esőkkeL Bór éppenséggel panaszra okuk nem le­het a múlt év eredményeire, mert a ter­vezettnél több lesz a nyereségük, de ami munkát ebbe beleöltek, még a haragosuk; nak se kívániák. A sikert — a több éves. jó gazdálkodás folytatását — a már most folyó • cárszámadási munkák is seitetik. Fölmérték a közös vagyont, s a „gyorslis­ta" szerint több mint tízmillió forint nye­reséget várnak. Erre koccintottak is szil­veszter napián. amikor a közösség irányí­tói — több mint százan — értékelték az óesztendő munkáját. Akkor vázolták az idei tennivalókat is amelybe beleszőtték a városi és a megyei pártbizottság ajánlatát. Különben, amikor csak lehetett, dolgoz­tak a traktorok a földeken, még éiiel is. őszről maradt még az új évre is kevés szántanivalóiuk. Az állattartó telepeken — mint az köz­tudott — az ünnepek ideién is bejártak a takarmánvosok a tehenészek. Megetették, megitatták a jószágokat, kicserélték alat­tuk az almot. Üiév után a kertészek se tétlenkedtek. Ápolták a csemetéket. az üvegházi növényeket. Hasonló módon cselekedtek az évváltás­kor a többi gazdaságban is. Társadalombiztosítás, táppénzes helyzet mm Ülést tartott a megyei tanács vb A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden Szegeden ülésezett. A testület az előterjesztések között több fontos kérdés­ben döntött. A megyei és a Szeged városi tüdőgondozó intézetek a Csongrád megyei tanács Tüdőgyógyintézetéhez (Deszk), míg a megyei ideg­gondozó, az onkológiai és a trachomai szakrendelések a Szeged megyei városi tanács kórház rendelőintézetéhez kerültek január elsejével. A megyei tüdőgondozó intéze­tek átszervezése indokolja az intézmény névváltozását. A végrehajtó bizottság egyet­ért, hogy a deszki tüdőgyó­gyászati központ nevét Csongrád megyei tanács Tü­dőkórház-Gondozó Intézet (Deszk) elnevezésre változ­tassák. A testület ezt követően megvitatta és elfogadta a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság munkájáról és a táppénzes helyzet alakulásá­ról készült tájékoztatót. Mint köztudott, a szocialista ál­lamban a társadalombiztosí­tás gyakorlatilag minden la­kosra kiterjed. Igen jelentős az az összeg, amelyet az ál­lampolgárok ilyen címen kapnak. Az egy személyre jutó társadalombiztosítási juttatás a megyében már meghaladja az évi 12. ezer forintot. A végrehajtó bizottság át­tekintette a betegségi ellátás és gyermekgondozási segély helyzetét is. Egyetértett a testület a társadalombiztosí­tási igazgatósággal abban a kérdésben, hogy indokolat­lannak látszik a csökkentett táppénzfolyósítás a kórházi ápolás idején. Sajnos a népesedéspoliti­kai intézkedések korábbi kedvező hatásai nem érvé­nyesülnek, szükség lenne a gyermekgondozási segély fel­emelésére is. A táppénzrend­szer általában megfelelő, de a keresetveszteséget csak 65— 75 százalékban pótolja. A dolgozónak további veszte­séget jelent, hogy a táppénz megállapításánál az előző évi munkabérét veszik figyelem­be a betegséget közvetlenül megelőző kereset helyett. Ezen a helyzeten is indokolt lenne változtatni, a népgaz­daság teherbírásától függően. A nyugdíjjáradékosok szá­ma 1975-höz képest 13 szá­zalékkal emelkedett, aminek oka az átlagéletkor növeke­dése, s a biztosítottak köré­nek kiterjesztése. Az öt év­vel ezelőtt bevezetett nyug­díjrendszer megszüntette ugyan a résznyugdíjat, de újratermelte az alacsony összegű nyugdíjakat, ugyan­is igen magas azoknak a szá­ma, akik csak 10—15 évi szolgálati idővel rendelkez­nek. Ezen a helyzeten javít a január elsején bevezetett módosítás, amely 1991-től a 20 éves szolgálati idő meg­szerzését írja elő minimum­ként. Csongrád megyében az országos átlagnál kedvezőbb az öregségi és rokkantsági nyugdíjak aránya. Azonban nagyobb figyelmet érdemel, hogy a rokkantsági nyugdíj­ba vonulóit 80 százalékánál a munkaképesség csökkené­se 67—70 százalékos, általá­ban nem munkaképtelenek, de az üzemeknek, vállala­toknak jobban kellene élniük a rehabilitációs foglalkozás lehetőségével. Sem a mun­káltató, sem a dolgozó egye­lőre nem érdekelt megfele­lő módon a csökkent mun­kaképesség hasznosításában. Ugyanis csökkenteni lehetne a rokkantnyugdíjasok ará­nyát. S van még egy másik figyelemre méltó Csongrád megyei jelenség: a nyugdíj­átlag nem éri el az országos átlagot. Az alacsony összeg magyarázható a könnyűipar túlsúlyával, a nők foglalkoz­tatottságának magasabb ará­nyával, a nagylétszámú nyugdíjas járadékos állo­mánnyal, alapvető ok azon­ban az alacsony átlagbér a megyében. A végrehajtó bi­zottság hangsúlyozottan fog­lalkozott azzal, miképp le­het az aránytalanságokat csökkenteni. Bővült a családi pótlékra jogosultak köre. Annak fo­lyósítják a családi pótlékot, akinek a háztartásában van a gyermek. Azonos lett az ipari dolgozók és a termelőd­szövetkezeti tagok részére fo­lyosítótt családi pótlék öszr szege. Tavaly júliustól to­vább emelkedett a három vagy több gyermeket eltartó családok családi pótléka. Azonban a családi pótlék a nevelési költségnek csak egy részét fedezi, s ezért ked­vező visszhangra talált az a politikai döntés, hogy a ha­todik ötéves tervben tovább kell növelni a családi pótlék összegét. A végrehajtó bizottság át­tekintette a táppénzes hely­zetet is. A testület megálla­pította, hogy a táppénzes helyzet javult, a mutatók jobbak az országosnál. Az eredmények ellenére a kö­vetkező gondok tapasztalha­tók: egyes betegségek átla­gos táppénzes ápolási ideje megnövekedett; Szegeden még gyakran előfordul, hogy elhúzódik a táppénzes bete­gek kivizsgálása; nem szü­lettek határozott intézkedé­sek a táppénzes fegyelem el­len vétőkkel szemben, és ezért' tovább kellene javíta­ni a betegellenőrzést a vál­lalatoknál és intézmények­nél. A végrehajtó bizottság fog­lalkozott a TIT Csongrád megyei szervezetének mun­kájával is. A testület elisme­rését fejezte ki az eredmé­nyekért. Az utóbbi három évben különösen a mezőgaz­dasági, valamint a műszaki ismeretterjesztés fejlődött nagy ütemben. Népszerűvé váltak a munkások tovább­képzését és a termelést köz­vetlenül segítő tanfolyamok. Igen nagy az érdeklődés a TIT idegen nyelvű tanfolya­mai iránt. Míg 1976-ban csak kétezren, tavaly már három­ezren jelentkeztek nyelvok­tatásra. »

Next

/
Thumbnails
Contents