Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

Kedd, 1981. január 6. Klub, „kamaszkorban" Koszos pince — ez volt a kiindulópont A DÉLÉP ve­zetői akkar azt mondták: „Csináljátok!... A KISZ­esek meg elkezdték, segítet­tek a szocialista brigádok, fiatalok és Idősebbek. Vas­gyűjtés, mindenféle társa­dalmi munka, legalább 15 ezer óra. Egy évig minden­ki megtalálta a feladatát, aztán 1979 derekán meg­nyílt a DÉLÉP Ifjúsági Klub. A dolog így utólag egysze­rűnek tűnik. Annak idején viszont: talpalás engedélyért, magyarázni itt és ott hogy miért fontos ez a fiatalok­nak, eloszlatni az aggályos­kodók félelmét, hogy a Vár utcai házak lakói majd „föl­lázadnak" a hangosabb szó meg a hangos zene miatt. Ha nagy baj nem is lett, de az ott lakók sérelmezték, hogy nyugalmuk nem a régi. Lassan-lassan mégis elfo­gadták a klubot. Nemsokára a volt nyugalmuk ls vissza­térhet: új hangszigetelőt sze­relnek fel. Vajon most, a „kamasz­korban" milyen ez a Várut­cai ifjúsági klub? Szombat este. Az egyik vendég szőke fiú, kezében sörösüveg. — Sűrűn jár ideT — Nem mondhatnám. Csak hétvégén. Jól szórako­zom, ráadásul hideg sört is lehet kapni. Közben ismerőst pillantok meg. — Törzsvendég vagy? — Persze. Ha csak lehet, mindig eljövök. Tetszik a klub. Sok ismerős DÉLÉP-es jár ide, és a program is meg­felel az ízlésemnek. Azért legtöbben csak a hétvégén jönnek. Bakó Istvánt, a klub ve­íetőjét kérdezem: — Kik alkotják a törzs­közönséget? — Háromszázhúsz klubta­gunk van. Háromnegyedük a vállalatunk dolgozója, a többiek főiskolások, egyete­misták. Sajnos, a fiatalok többsége úgy tudja, hogy ez kifejezetten „munkás" klub. Valóban a mieinknek szer­vezünk egy csomó, inkább őket érintő programot, de rendezvényeink zöme min­denkinek szól. Ennek elle­nére hétközben kevesen jön­nek. A szombat-vasárnapi diszkón viszont mindig telt ház van. — A hétköznapi progra­mokkal van baj? — Nem. Mondok egy példát: ha hét közben meg­hívunk egy ismert együt­test, vannak talán nyolc­vanan, többnyire az állan­dó vendégek. A hét végén meg csődület. Biztosan nem­csak a diszkó érdekelné az embereket, csak sokan nem tudják, hogy ez teljesen nyitott klub. A havi műsort a fiatalok ízlésének meg­felelően próbáljuk összeál­lítani. A kedd szünnap, a csütörtök a KISZ-eseké. A többi estét bridzstanfo­lyam, irodalmi színpadi est, polkaszlnó, filmvetítés, pszichológiaköri összejöve­tel tölti ki. Sikeresek a koncertek, különösen havon­ta egyszer a Molnár-dixie­land fellépése. Az országban nálunk működik az egyet­len countryklub, ez is nép­szerű, csakúgy, mint a hu­morestek. Rendszeresen ki­állítást rendezünk, ál­talában amatőr művé­szek részvételével. Is­mét bevezettük az FMKT­klubot, sőt, vállalati dolgo­zók gyermekeinek vasárna­ponként filmeket vetítünk, — Ennyi elég? — Dehogy! Ezért is pró­bálkozunk a jövőben tár­sastánc-tanfolyammal, az­tán, havonta egyszer ma­gyar, görög, szerb táncházat rendezünk. Alakulóban van a magnósklub. Ismert spor­tolókkal is találkozhatunk ezentúl. Sok mindent hiá­nyolhatna bárki, de nem szabad elfelejteni, hogy a városban talán a legfiata­labb klub a miénk. • Egy hétköznap este. A pince leghátsó zugában ze­nészek hangolnak. A be­tonfalak visszaverik a gi­tár pengését. A tévészobá­ban néhányan az itt ren­dezett kiállítást nézik, Idő­töltésül a koncert kezdeté­ig. A büfében most is hideg a sör... Vlrgoncz Márta Orák és századok Különféle korok és népek óráit bemutató kiállítás nyílt a iitvániaí Klajpedá­ban. A kiállított több mint háromszáz szerkezet között kronométerek és stopperek, minden elképzelhető me­chanizmusú óra, homok- és napórák, asztali, zseb- és ingaórák, valamint minia­tűr és nagyméretű szerke­zetek láthatók. A szovjet és orosz órák mellett megtekinthetők a Svájcban, Franciaországban és Németországbaj gyártott példányok is. Igazi ritkaság­nak számít a XVI. századi ismeretlen német mester ál­tal épített kronométer, mely a világtengereket járó fca­jók számára készült. A klajpedai gyűjtemény az egyik legteljesebb az Euró­pában található hasonló kol­lekciók között. (APN) II haszonélvezeti jog megváltásáról K. I. szegedi olvasónk a házastársi haszonélvezeti jogról és annak megváltásá­ról érdeklődik. Elhunyt édes­apja Balaton melletti nya­ralóját reá, a haszonélvezeti jogát pedig özvegyére, vagy­is második feleségére hagy­ta. A nyaraló elég elhanya­golt állapotban van, teljes felújításra szorul, aminek költségeit az özvegy nem tud­ja vállalni, ezért a haszonél­vezeti jogáról le kíván mon­dani. Szeretné tudni, hogy ilyen esetben a lemondásért milyen térítést köteles űzet­ni? A Polgári Törvénykönyv lehetővé teszi a haszonélve­zeti jog megváltását ezt mind a haszonélvező házas­társ. mind pedig az örökös kérheti. Nem lehet kérni meg­váltását a házastárs által la­kott lakásra, s az általa hasz­nált berendezésre és felsze­relési tárgyakra. , A törvény meghatározza a megváltás mértékét is. E sze­rint a házastársat a megvál­tásra kerülő vagyonból olyan rész illeti meg, amelyet, mint az örökhagyó gyermeke tör­vényes örökösként a leszár­naazókkal együtt örökölne. Abban az esetben, ha egy örökös van, mint olvasónk­nál. az özvegynek megváltás­ként a hagyatéki vagyon, vagyis a nyaraló felét kell •megkapnia. A megváltás fe­jében járó részt természet­ijén vagy pénzben kell kiad­ni. A megváltás módjának megválasztásakor ügyelni kell a haszonélvező jogaira és érdekeire. A megváltást n hagyatéki eljárás során, hn pedig hagyatéki eljárás nem volt, az öröklés megnyílásától számított egy éven belül le­het kérni az Uietekes köz­jegyzőtől. Olvasónk levelé­nek arra a kitételére, hogy a haszonélvező a felújítási költ­séget nem tudja viselni, meg kell jegyeznünk, hogy erre a törvény rendelkezései nem ls kötelezik. A haszonélvező az Ingatlan fenntartásának költ­ségejt és az utána járó köz­terheket (például adó stb.) fizeti. A rendkívüli javítások és helyreállítások költségeit a tulajdonosnak kell viselni. Dr. V. M. A bányászok egészségéért A bányászok egészségvé­delme, a róluk való szociá­lis gondoskodás Csehszlo­vákiában ma olyannyira más, mint a háború előtti idők­ben volt, hogy szinte össze sem lehet azzal hasonlítani. A betegségek megelőzése, a kezelés, a gyógyászati fel­tételek, az üdülési lehető­ségek bővítése, korszerűsíté­se fontos állami feladat a mai Csehszlovákiában. Ugyanez mondható el a bá­nyászok rehabilitációjára vo­natkozóan is. Az osztravai bányavidéken az utóbbi években egész sor új rehabilitációs Intézmény kezdte meg munkáját. Az osztravai bányász polikllnika például külön rehabilitációs osztállyal rendelkezik. Bal­esetek, súlyos műtétek után a páciensek a hrabynei re­habilitációs intézetben kap­nak utókezelést. Növekszik a bányászszanatóriumok száma ís, legutóbb a szlo­vákiai Bojnicében bocsá­tottak a rászoruló bányá­szok rendelkezésére ilyen egészségügyi intézményt, Az osztrava—karvínái bányakör­zet üzemeinek legtöbbjében a fürdőmedencék mellett szaunafürdők, inhalációs központok, eletroterápiás ke­zelők vannak. Egész Európa egyik leg­modernebb intézménye az Osztrava környéki Karviná­Darkov rehabilitációs ott­hona. Egyes részeit már 1977-ben megnyitották, tel­jes befejezésére azonban ta­valy került sor, A szanató­riumban egyidejűleg 570 beteget tudnak ellátni. A megnyitás óta több mint tízezer bányászbeteget ápol­tak itt. Építkezések Dunaújvárosban Hatszáz lakással, két álta­lános iskolával, két óvodával és három köztéri szoborral gyarapodott a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Du­naújváros. A legtöbb létesít­mény a kohászváros legújabb városrészében, a Béke-lakó­telepen épült. A kereskedel­mi hálózat eszpresszóval és hat szaküzlettel bővült, s megkezdték a Skála-Coop áruház építését is. Épül az új rendelőintézet és a leg­nagyobb dunaújvárosi beru­házás, a városi kórház 330 ágyas űj szárnyépülete. Megmenthető milliárdok Nagy fejlődési lehetőségek a kor ró ziő véd e* e mbe n A korrózió évenként Is­métlődő kártételét 12—IS milliárd forintra becsülik a szakemberek. Öriási érték megy így veszendőbe, s a kár nemcsak a kidobott be­rendezés, csőrendszer vagy gép, hanem tetemes a ter­mékkiesés, az új berendezés költsége, szerelése stb. A veszéllyel már tisztában vannak mindenütt, de a mai védekezés gyakorlatában két szélsőség tapasztalható. Van, ahol túlbiztosítanak, a be­rendezések egy részét „biz­tos, ami biztos" alapon idő­ről időre kicserélik. így az­tán gyakran használható. Jó állapotban levő termelőesz­közök kerülnek a hulladék­ba. Másutt kockáztatnak, használják a berendezése­ket, amíg lehet, aztán ha a korróziós esemény — mert így nevezik, ha kilyukad a cső, tartály, vagy eltörik va­lamelyik alkatrész — bekö­vetkezik, hívják a kutató­kat, hogy regisztrálják a tényeket. Jobb esetben fel­kérik őket arra is, hogy a következő berendezést vá­lasszák ki részükre, vagy adjanak tanácsot. Az ésszerű, gazdaságos és biztonságos megoldásról ta­nácskoztak nemrégen 80 nagyvállalat, kutató, és ter­vezőintézet szakemberei. HÁZASSÁG Obrsezán Gyula és Havpdi Ju­lianna Mária, Pórián Lajos és Stiffel Mária, Farkas István és Mihályiczki Ilona, Patyi Pál és Goda Margit, Miklós Lajos és Kószó Mária, Nagy Mihály és Korényl Anna. Vtgh József és Daka Magdolna, Torma Szilvesz­ter és Gazdag Edit Zsuzsanna, Burkus János és Mészáros Éva Rozália. Jármai Tamás András és Deák Éva Ilona, Csányi Zol­tán és Bozsik Zsuzsanna Mária, Mácsár Zoltán és Szalontai Ro­zália, Kerekes László és Barna Zsuzsanna. Mondovits András János es Fogas Márta, Szakái Tibor és Grandpiere Ella, Ba­barczi János és Szabó Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Hődör Ferencnek és Gál Mar­gitnak Gábor, Szabó János Imré­nek es SLmond&n Máriának Ildi­kó, Hegyközi Józsefnek és papp Erzsébet Valériának Zsuzsanna, Farkas Antalnak és Simondán Erzsébetnek Gabriella, Ördög Antal Lászlónak és Nagy Máriá­nak Szilveszter, Sebók Gyulá­nak és Varga Ágnesnek Edina, Böröez Imrének és Kálló Kata­linnak Eva, Kovács Jánosnak es Marton Juliannának Rezső, Ko­vács Jánosnak és Marton Ju­liánénak Máté, Nógrádi László Istvannak és Marót! Eszter Vik­tóriának Tamás János, Balog Ferenc Artúrnak és Kapás Évá­nak Ferenc, Horváth Istvánnak és Diószegi Piroskának Zsófia, Sallai Pálnak és Molnár Évának Katalin, Czernák Józsefnek és Antal Zsuzsannának József. Hó­di Istvánnak és Somlói Juditnak Kata Judit, Tófei Róbert Ká­rolynak és Nyerges Ibolyának Ibolya Rita, Klepács Sándor Fe­rencnek és Bocslnetz Lídia Mar­gitnak Márta. Tombácz István­nak és Környel Zsuzsannának István, Szalma Ferenc Jánosnak és Böröczki Ágnesnek László, Tari Antal Sándornak és Juhász Piroska Erzsébetnek Norbert, Családi események Rajda Pálnak és Csúri Julianná­nak Gábor, Túri Pálnak és Ju­hos Magdolna Annának Tamás, Kakuszl Ferenc Györgynek és. Csikós Erzsébet Ibolyanak Ba­lázs Ferenc, dr. Vectsei Bélának és dr. Vass Hedvig Máriának György László. Vass Illésnek és Börcsök Teréziának Ibolya, Csaj-, kás Lajosnak és Varga Etelkának Katalin Rita, Balla Sándor Jó­zsefnek és Mulati Angélának Nárcisz, Nagy Károlynak és SUli-Zakar Ibolyának Orsolya, Karsai Tibor Józsefnek és Oro­vecz Máriának Tibor, Molnár Sándornak és Takács Honának Mónika Rita, Miklós Imre Györgynek és Balogh Máriának Annamária, Fodor Imre György­nek és Komócsin Irénnek Gá­bor, Szabó Vencel Eleknek és Bakó Mária Katalinnak Aliz, Szalal Jenőnek és Csúcs Katalin­nak Tamás, Kalcsú Csabának és Kovács Ilonának Melinda, Mracs­kó Józsefnek és Barta Gyöngyi Zsuzsannának Melinda, Berta Józsefnek és Szerencsés-Fekete Matildnak József Szabolcs, Berta Józsefnek és Szerenesés-Fekete Matildnak Roland, Basic* Fe­rencnek és dr. szekeres Veroni­kának Akos, Szilágyi Mihálynak és Nagy Máriának Mihály, Gyu­rik Sándornak és Erdélyt Klári­nak Klára, Tóth Ferencnek és Harmos Éva Jolánnak Norbert Ferenc, dr. Nagy Lászlónak és Nyemcsek Honának Judit, Rejtő Bélának és Pálvölgyi Ágota Jú­liának Ágota Mária, Szemerédl Ferencnek is Nagy Magdolná­nak Attila, Rauk Lászlónak és Rácz Ildikó Ibolyának Nóra, Tö­rök Istvánnak és Szabó Mária Katalinnak Róbert István, Lan­tos Imrének és Pálinkás Évának Zsolt, Apró László Árpádnak és Nacsa Ilona Máriának Adrienn Ilona, Szálai Zoltán Istvánnak és Tóth Gizella Emíliának Ba­lázs Zoltán, Nyiri Ernő Mihály­nak és Bálint Arankának Anikó, Lakatos Árpádnak és Egyed Erzsébet Zsuzsannának Árpád, Tóth Lajosnak és Kolompár Má­ria Évának Maria Éva nevü gyermekük született. HALALOZAS Sipog Pál, Hajós Béla, Simon Antal, Jakobovits András Antal, Bodó Mlhályné Budai Veronika, Stumpf Kálmán, Oláh Györgyrté Győri Ilona, Kolompár Kálmán, Judlk Mlhályné Csik Terézia, Gera Sándor, Borzas József Zol­tán, Nagy István, Gyuris Sándor István, Vajda Pál, Zrzyzewsky Béla, Szabó Imre Antal, Ábra­hám Antal, Kalocsai Vilmog. Cgongrádi Istvánné Csikós Er­zsébet, Hernádi Jánosné Józó Anna, Erős Anna, Venczel Ven­del, Batancs István, Fejes Timea, Sütő Jánosné Czikora Éva, Ba­lázs Terézia, Kubik Ferenc Jó­zsef. Fehér Márton. <=zalai An­talné Koncsek Mária, Jópeti András, Bugyinszki János, Agai Dezső, Sánta Anlalné Magda Etelka. Bárkányi Emese Tímea, Csanádi István György, Legrádi Antalné Gönczi Rozália. Czakó Ferenc, Rácz János Józsefné Móra Julianna Rozália, Papdi István,, dr. sefcsik Istvánné Szi­lágyi Stefánia, Mari Sándor, Üjszászi Istvánné Nagy Zsófia, Turi Mihály, Diószegi Eszter, Miklós Istvánné Török Julianna, Szabó János Gyula, Szécsi An­talné Cztrok Anna, Tímár László t József, Gerzanits Józsefné Olasz Ibolya, Katona Antal, Kapus Vilmos Jánosné Papp Márta, To­bak Ferenc, Radvánszki Imréné Benyák Zsuzsanna meghalt. Álláspontjuk egyöntetű olt: a legfontosabb a korróziós kár megelőzése. Ez folyama­tos figyelőszolgálattal való­sítható meg, és ha ennek ellenére is bekövetkezik a törés, kopás, repedés, akkor a legkorszerűbb eszközökkel kell kideríteni az okot. ösz­szegezni a tapasztalatokat, E megoldáshoz már Jól felkészült segítsége van a magyar iparnak. így például a vegyipari korrózióvédelem tudományos bázisa a Veszp­rémi Nehézvegyipari Kutató Intézet, és az intézethez tar­tozik a gyakorlatot közvet­lenül szolgáló Vegyipari Korróziós Szervezet A Vas­ipari Kutató Intézet pedig a fémfelületek korróziójával és védelmével foglalkozik, A korrózióvédelem szak­emberei korszerű műszei ék­kel és eljárásokkal meg tud­ják állapítani, hogy a tech­nológiai sorban hol alakult ki veszélyes góc, melyik sza­kasznál kell fokozottan vé­deni a berendezést. Egyszó­val nagy valószínűséggel előre jelzik, hogy meddig élhet, meddig biztonságos egy-egy készülék. Ha pedig tudják az élettartamot, ak­kor már felkészülhetnek a cserére, így elkerülhetik a gyakran baleseti veszéllyel is Járó korróziós kárt és a termeléskiesést. Sok nagy­vállalat műszaki vezetői már felismerték, hogy ez a legbiztonságosabb megoldás. A vegyipar nagyjai, Köztük például a Borsodi Vegyi Kombinát, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Péti Nitrogén­művek, a Fűzfői Nitrokó­mia, a Dunai Kőolajipari Vállalat a Chinoin és a Kő­bányai Gyógyszerárugyár rendszeresen elhívják a ku­tatókat a nagy karbantartá­sok, leállások idején. Ilyen­kor aztán a megnyitott rendszereket valamennyi le­hetséges módszerrel meg­vizsgálják. Előkerülnek az ultrahangos falvastagságmé­rők, amelyekkel még a zárt rendszerekbe is belelátnak. Másutt őrvényáramot Kelte­nek és annak terjedési módjából következtetnek a berendezések állapotára. Emellett vannak területek, ahol a szakember szabad szemmel, vagy nagyítóval ls meg tudja állapítani a di­agnózist, s ezt követően a védekezés módját A megelőzés mellett nagy jelentősége van a korróziós károk elemzésének is. Tehát egy-egy csőtöréshez kivo­nulni a nagy mflszerapuará­tussal nem „eső után köpö­nyeg". Ez a munka sok min­denre fényt deríthet. Ha például a meghibásodott da­rab elektronmikroszkópos tanulmányozása során meg­állapítják, hogy a törés a kristályok határvonalánál történt, egyértelmű. hogy feszültségkorrózióról van szó, ez pedig legtöbbször konstrukciós hibára mutat. Az ilyen és ehhez hasonló tapasztalatok összegyűjtése és elemzése sokat segíthet az új létesítmények terve­zésénél. a berendezések ki­választásé náL Korrózióvédelmünk jelen­leg még nem megfelelő. Ezt mutatja a több milliárdos nagyságrendű ká'r. Ugyan­akkor — mint arra az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság és a Vegyipari Egyesülés vezetői is rámu­tattak — a kutatóintézetele felkészültsége, a fejlesztő munka megfelelő, a korró­zióvédő anyagokat, eszközö­ket gyártó hazai ipar termé­kei pedig minden nemzetkö­zi összehasonlítást kiállnak. Ennek ismeretében csupán az ipari szemléletváltozás milliárdokat menthet meg a korrózió okozta károkból. B. É. Szeged a hazai lapokban 1981/1 DÖMÖTÖR Tekla: Emlékezés Ortutay Gyulára. - Az ortutay Gyula halálának első évfordulója alkalmából rendesett emlékülés (1979. IIL 14.) Kthnographla, i«en. 3-4. szám. [Katona Imre, Kriza Ildikó, Kovács Ágnes, Voigt Vil­mos, Balassa Ivan es Dömötör Tekla előadásaival.] PALFA1 Imre: Numerikus módszer a Maros árvizeinek elő­rejelzésére. Hidrológiai Közlöny, december. (Térképvázlattal.) BENSŐN Katalin: Pszichiátriai szakemberek tanácskozása Sze­geden. Magyar Tudomány, de­cember. (Aug, 28—3ű-án.) MAROSI János: Árképzési ta­pasztalatok a KSZV-nél. - Föl­ébresztette a vállalkozókedvet. Magyar Hírlap, dec. 18. (Kender­fonó- és Szövőipari Vállalatnál.) MÉSZÖV küldöttgyűlés Szege­den. Szövetkezet, dec. 24. Sok országban megveszik. ­Tápéi gyékények. EsU Hírlap, dec. 28. (Exportál a TápCt Házi­ipari Szövetkezet.) OJ könyvtár épül Szegedéi*. Magyar Hírlap, dec. 29. (A Somo­gyi-könyvtár számára.l [MOLDOVÁN Tamás) M. T.: Elindult az első. — Házgyári ele­mek vonattal. - Szegedről Buda­pestre. Népszava, dec. 29. Kiállítási kalauz. — SZELESI Zoltán: Szeged mesterszobrásza. Népszava, dec. 30. [Tapai Antal kiállításáról. Fényképpel.] DELF.P. - Hasznos újításokbői 40 millió haszon. Esti Hírlap, dec. 21. Békés megyei Népújság, 1981. jan. 1. A fehér tógások ellenfele. ­Szent-Györgyi Albert előadása az iskolai testnevelésről - ötven­évvel ezelőtt! Magyar Ifjúság, Jan. 2. ÜJ dombormű Szegeden. TJJ Tükör, Jan. 4. (Tóth Valéria munkája a Dóm téren. ÍZny­képpel.) 4

Next

/
Thumbnails
Contents