Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

I Kedd, 1981. január 6. Koszorúzás Kondor György emléktáblájánál Kondor György grafikusművész, a magyar munkasés ifjúsági mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 60. évfordulója alkalmából hétfőn koszorúzást ünnepséget rendeztek a Magyar Munkásmozgalmi Panteonban levő emlék lábIánál. A mártírhalált halt művész emléktáblája alá az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális c„ztálya nevében Kornidesz Mihály osztályvezető, Bereczki Loránd művészettörténész, a Művelődési Minisztérium képviseletében Tóth Dezső miniszterhelyettes, Horváth György, a képzőművészeti osztály vezetője; a Magyar Képző. és Iparművészek Szövetsége, valamint az egykori harcostársak nevében Tamás Ervin, a szövetség alelnönc és Farkas Aladár szobrászművész, a szocialista képzőművészek csoportjának tagja helyezett el koszorút. A koszorúzásl ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Emlékezés Medgyessy Ferencre Születésének 100. évfordulója alkalmából ünnepi rendezvények sorával emlékeznek Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrászra, a XX. századi magyar szobrászat kimagasló alakjára. A Medgyessy-emlékbizottsőg január 10-én, szombaton 11 órakor koszorúzást ünnepséget rendez a Mező Imre úti temetőben levő síremléknél. Ugyanezen a napon délben a Százados úti művésztelepen, a mester egykori műtermének külső falán emléktáblát lepleznek le. Az emléktábla — amely Medgyessy portréJát és egyik legismertebb alkotásának, a „Debreceni Vénuszának a modelljét ábrázolja — Szabó Iván kiváló művésznek, Medgyéssy egykori tanítványának és barátjának az alkotása. A jubileumra a Művelődési Minisztérium plakátot bocsát ki. A könyvkiadás is tiszteleg a kimagasló alkotó emléke előtt: a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatánál megjelenik László Gyula: Medgyessy című albuma, Sz. Kürti Katalin pedig Medgyessy és Debrecen címmel írt könyvet, A Művészet és az Alföld című folyóiratok emlékszámmal készülnek az évfordulóra. A Magyar Televízió a centenárium idején műsorra tűzi a művészről 1976-ban készített „önéletrajz, mit lapozni se kell" című filmjét. Kiiünlelések, kinevezés Szegeden hétfőn délelőtt a Délmagyarországi Rövidés Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalatnál bensőséges ünnepség keretében köszöntötték a munkatársak, valamint a megyei pártbizottság és a tanács képviselői a vállalat két nyugdíjba vonuló vezetőjét Deák Ferenc igazgató 46 év után mond búcsút a munkáshétköznapoknak; húsz esztendőn keresztül vezette a megyei tanács vb kereskedelmi osztályét, majd nyolc éven át töltötte be az igazgatói tisztséget. Nyugdíjbavonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült. Kelemen Sándorné személyzeti vezető közel két évtizedet töltött a vállalatnál, s ezidő alatt kifejtett tevékenységét ismerték el a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetéssel. Lauthán Ferenc belkereskedelmi miniszter-helyettes meleg szavak kíséretében nyújtotta át a kitüntetéseket. Egyidejűleg kinevezték ' a Dél-Rőviköt Vállalat új igazgatójának dr. Polyvát Csabát, aki eddig a Komplett Ruházati Vállalat, osztályvezetői tisztét töltötte be. Növekvő orvoslétszám kevés a gyógyszerész s Sokan úgy tartják, hogy a statisztika, az összehasonlító, elemző adatok böngészése nehéz olvasmány. Az adatok mögé pillantó, értő szem azonban lényeges, társadalmi összefüggésekre lelhet Az egészségügyben dolgozók szakszervezeti kongresszusa nemcsak a statisztika érdekességéről tett bizonyosságot a közelmúltban, hanem a mögötte levő társadalmi valóság izgalmas kérdéseiről is szólt Kevés olyan réteg akad ma hazánkban, amelyik létszám tekintetében az egészségügyhöz hasonlóan gyarapodott volna, öt éve mintegy 174 ezren — orvosok, gyógyszerészek, egészségügyi szakdolgozók — tevékenykedtek a kórházakban, rendelőintézetekben, gyógyszertárakban, Ma a számuk meghaladja a 197 ezret Érdekes és tanulságos, ha az összes foglalkoztatotthoz mérjük az egészségügyi dolgozók arányát: a fejlődés és egészségügyi kultúra ez utóbbi adatok mércéiében legtöbbször nemzetközi összehasonlításul is szolgál. 1960-ban. tehát kereken két évtizede, amikor az összes foglalkoztatottak száma 4 millió 735 ezer volt, köztük csupán 96 ezer egészségügyi dolgozót tartottak számon. Az arány alakulása jelenleg: az 5 millió 68 ezer foglalkoztatott egészségére 197 ezren vigyáznak. Erősen érzékelhető a gyarapodás az orvosok számának emelkedésében. Kék évtized alatt 15 600-ról 29 100-ra gyarapodott az orvoslétszám. A gyógyszerészeké ezzel ellentétben már csak mintegy 600 fővel nőtt, jelezve a pálya hátrányos társadalmi helyzetét. 100 ezernél több — a korábbinak éppen a kétszerese! — az egészségügyi szakdolgozó, nővértől asszisztensig. A munkaerőigény furcsaságaiból érdemes néhányat megemlíteni. Az orvoslétszám alakulása meredeken felfelé ívelő grafikonnal ábrázolható. szemben a lakosság növekedésének viszonylagos állandóságával. a nyugdíjas korú népesség szé-' mának rohamos gyarapodása viszont jelzi a gondozási, ápolási, sőt betegség megelőző munka iránti Igényt Ami gond: jelenleg az egészségügyben 77 százalékos a nők aránya ós ez — a gyest figyelembe véve —, főleg az ápolónők és más szakdolgozók kőzött teszi tartóssá a létszámgondokat. Töprengésre késztet az is, hogy a 29— 34 éves orvosok körében a többség nő. az orvostanhallgatók között pedig csaknem 60 százalékos a lányok aránya. , Ez utal az orvosi pálya bizonyos fokú elnőiesedésére és hátrányos következményeire. Az egészségügyben foglalkoztatott fizikai dolgozók körében a fiatalabb korosztályok — a 19—30 év körüliek — létszáma máris alacsonyabb a kívánatosnál. sőt tovább csökken. Már pedig a betegágyak mellé, a betegszállításhoz kell a fiatal erő, és nem pótol mindent a középkorúak. az idősek áldozatkészsége. Hasonló tendenciákat rögzít a szolgálati idők megoszlása is: az egészségügyben dolgozók ' nagy-nagy többsége 15—25 éve tevékenykedik a pályán és lényegesen alacsonyabb azoknak a száma, akik néhány éve, vagy egy évtizede szolgálják az egészség védelmét, a gyógyítást. Hihetnénk, hogy a megelőzéssel és a gyógyítással foglalkozók egészségesebbek, kevesebb körükben a betegállományban levők száma. A feltételezés nem helytálló. A gyógyszerészek körében az átlagosnál magasabb az influenzás megbetegedés (szakmai ártalom!) a veszélyeztetett terhesség pedig főleg a nővérek, és az altató orvosok körében, valamint az intenzív osztályokon gyakoribb az országos átlagnál. „Gyógyszerész betegség" az adatok tanúsága szerint többféle légúti megbetegedés, sőt egynémely idegrendszeri ártalom is. • Mérlegelés témája volt — és 'a további fejlődéshez is biztató szavakat kapott -r az intézményhálózat gyarapodása is. Több mint 7 ezer új gyógyintézeti ágy létesült az elmúlt öt év alatt; ezzel a 10 ezer lakosra jutó ágyszám a korábbi 85-ről 90 fölé növekedett. Íme szerény mérleg az egészségügy megtett útjáról, az utóbbi öt év fejlődéséről, a gondokról. A fejlesztést már ezeknek az adatoknak az Ismeretében tervezik. kamera szabadsága Sorok a szegedi amatör filmszemléről Jó közepesnek minősíthető a napokbán Szegeden lezajlott XI. Dél-alföldi Amatőrfilmszemle színvonala. E kijelentés sommásnak minősíthető volta, sajnos, . az egész magyarországi amatőrfiímes mozgalomra is vonatkoztatható, s e ténvnek igencsak tanulságos vetületei vannak — több szempontból is. Az elmúlt 10—12 év alatt köztudomásúlag oly ménekben emelkedett hazánkban az életszínvonal, hogy bizonyos költségesebb hobbik is karnyújtásnyi távolságba kerülhettek szélesebb retegek számára. Annyira, hogy például a jócskán anyagi megterhelést jelentő filmezés amatőrjel is megengedhették maguknak az igényesebb technikai felszerelést, így minden korábbinál fejlettebb arzenállal nódolhattak kedvenc foglalatosságuknak. Az amatőrfilmezés a legszabadabb időtöltések egyike. Azok közül persze, amelyek a világról vala<p< érdemlegeset kívánnak telmutatni, s az önájló, aktív alkotás szükségszerű esztétikai-dramaturgiai követelményeinek is valamiképpen igyekeznek megfelelni. A jelenlegi helyzet legnagyobb paradoxona, hogy a megnóvekedett technikai lehetőségekkel párhuzamosan csökkent a korábban tapasztalható érdeklődés az aktuális társadalmi kérdések iránt. Az okok valószínűleg meszszlre vezetnek, mindenesetre az igényes, kritikus, konstruktív és felelősségteljes reakciók a magyar elet s általában a nagyvilág gondjaira — hiánycikknek számítanak. Akárcsak a humor. Melyről, úgy tűnik, azt gondolják amatőrfilmeseink, hogy valamiféle „nem illő" megközelítése jelenségeknek, tényeknek. A fenti gondok a mostani szegedi amatőrfilmszemle kulcskérdései is. A bemutatott harminchárom film mindegyike ezt a problémakört vetette fel valamelyik oldalról. Ami pedig a szorosabb értelemben vett szakmai színvonalat illeti, a közepes minősítést a vetített filmek alábbi két csoportja Indokolta: a pontosan, iskolásán, hol kissé elhamarkodottan, hol kissé nehézkesen, hol kissé naiv szemlélettel forgató, tisztességgel dolgozó filmeseké, akiknek nincsenek különösebb művészi ambíciói. Ennek következtében némi rosszindulattal akár dilettánsoknak Is lehetne őket nevezni. Az elnevezés bántó, hiszen nem a filmezés elméleti-technikai, hanem a filmnek, mint művészetnek esztétikai jellemzőire koncentrál. Ám a tény még tény marad: a dél-alföldi szemlék legfrissebbikén a résztvevők eme nagy csoportjából csak ígéretes pillanatokat, mozzanatokat a jó míves mester néhány ügyes fogását-fordulatát dicsérhette a zsűri, az alkotást, mint kerek egészt — nem. A nagyobbik baj a másik „Irányzattal" van: ők mér túllépnek a filmezés „amatőrnek" érzett stációin. Az artisztikum Irányába, „művészkedve". Hogy e törekvés gyakran felesleges modorosságokhoz, funkciótlan, profiutánzó, netán (a formai megoldásokban) nem szószátyárkodó, hanem „képszátyárkodó", túlburjánzón egymásra halmozott stílusfinomkodásokhoz vezet, azt több film bizonyítja, még a legjobbak közül is. A humánus, tiszta szándékú, több helyütt valóban „profi" riporteri eszközökkel is dolgozó Mészégetők, Vági László filmje kivált jó példa erre. Néhány fölösleges manírt elhagyva a közhelyigazság érvényesült volna: a kevesebb — látványban is több lehet. A Háziszőttes, Szabó Gerzson alkotása szintén hasonló gondolatokat vet föl, azzal a kiegészítéssel, hogy az aprólékos technikai részletek filmezése is csak akkor lehet igazán jó — ha eredeti megoldásokra törekszik. Két filmet lehet a már említetteken kívül pozitív példaként leginkább kiemelni: Kiss Károly méltán dicsért, nagy érzékenységre valló, képeivel sokszor döbbenetes hatást elérni képes Árvíz utánja és Farda József A tanya című, helyenként lírai magasságokat elérő, hangulatos, szép alkotása. Mindkét mű — a jelzett hiányosságok dacára — útmutatás is lehet. Egyrészt a társadalmi töltéssel rendelkező filmek, másrészt az eredetiség kritériumainak megfelelő alkotások szempontjából Igen, az amatőrfilmezés a legszabadabb hobbik egyike. A kamerát kedvtelésből kezében tartó ember úgy nyithat ablakot a világra, ahogyan akar. Hogyan, miként, mit, mennyire — csak tőle függ. (Pénztárcájától is persze, de itt, úgy látszik. nincs különösebb ok az aggodalomra: a fesztivál filmjeinek 90 százaléka színes technikával készült. közöttük sok olyan, amelynél — kifejezetten a fekete-fehér megoldás kívánkozott volna.) A kamera szabadsága a leghőbb vágyat keltheti fel: a kutatás, a kísérletezés, az autonóm keresgélés igényét témában, formai megoldásokban, szerkezetben. a megközelítés módszereiben, alkattól, világképtől függően. Nagy kár, hogy a már említett két „alapcsoport" között szakadék tátong, A kísérletezők helyén. Pedig igencsak kézenfekvő:- a legreálisabb lehetőség ez lenne. Viszont az amatőrfilmeseknek van mentségük. Nem ls akármilyen. Mert szerveződtek ugyan amatőrfilmes klubok szerte az országban, volt ls némi eredménye az Itt végzett munkának — de, hogy a szakmal-szellemi-lársadalmi orientációval 'aj van, azt aligha kell bizonygatni. Ez pedig — nem a filmesek hibája. A vázolt kép talán túl sötétnek tűnik, ám nem árt ismételten hangsúlyozni: jó közepesnek ítélhető a színvonal. Ami laposnak látszó megfogalmazás ugyan — nem rossz, de nem is jó —, viszont arra is bizonyíték: rengeteg kiaknázatlan lehetőség lappang csak a látott Békés és Csongrád megyei amatőrfilmesekben is. Csak gazdálkodni kellene jobban e potenciális szakmai és szellemi tőkével, csak bátrabban kellene „kísérleteztetni" a kamerás embereket. S hogy az amatőrfilmezés dél-alföldi helyzete. mely teljes mértékben tükrözi az országost, ekképpen körvonalazódhatott, számos tanulsággal örvendeztethet meg bennünket: mindez köszönhető a szegedi fesztiválnak, e kitűnően megszervezett, a Juhász Gyula Művelődési Központot és klubját gillön dicsérő seregszemlének. S a következő lépéshez már enynyi ls bőven elég. Hiszen a kamera — szabad. Domonkos László Búcsú Elismerés Palasovszky Ödöntől Két bárdcsapás G-né jó előre gondolt a szilveszteri kocsonyára. Megszokott hentesüzletében, a Hámán Kató utcában azt tanácsolták neki, szilveszter napján iöijön, addigra kienged a jéggé fagyott csülök, láb. farok, fül. Ott is volt 31-én reggel sokadmagával. Kivárta sorát, s akkor érte a meglepetés, amikor megkérte a fiatal hentest, csapjon már oda kettőt a bárddal, vágja föl kisebb darabokra a csülköt. Hogy is képzel ilyet a „kedves vevő", fagyott lábat bárdolni, ráadásul amikor még jó néhányan várnak sorukra. G.-né elköszönt, otthon áztatgatta forró vízben, majd a kis konyhai fűrészszel nekilátott. Nem ment az istennek se. a kis szerszám is eltörött. Néhány órával később visszavitte az immár fölengedett, csülköt, kivárta sorát, s ismét kérte a két bárdcsapást. Ehelyett gunyoros választ kapott, hogy „jöjjön szilveszter után. majd jó apróra földaraboljuk." Mit tehetett hát, elment egy másik üzletbe. a Szivárvány kitérőhöz. ahol készségesen földarabolták a kocsonyának valót. Vajon tényleg két bárdcsapásról van szó csupán?! T. L. Barátok, pályatársak, tisztelők sokasága, a kulturális élet jeles képviselői, s a hozzátartozók vettek — hamvasztás előtt — búcsút a 81 éves korában elhunyt Palasovszky ödön írótól, színésztől, rendezőtől hétfőn, tegnap, a Farkasréti temetőben. Az MSZMP II. kerületi bizottsága nevében Halász Tibor méltatta az elhunyt életútját. Emlékeztetett arra, hogy Palasovszky Ödön tevékenyen részt vett a baloldali munkásművelődési akciók szervezésében. A Színházművészeti Szövetség és a színművészek képviseletében Cenner Mihály színháztörténész idézte a baloldali avantgardista színpadi mozgalmakat elindító, s a felszabadulás után a Madách Színházat, majd a Dolgozók Színházát igazgató művész életútját. Garai Gábor. a Magyar Írók Szövetségének főtitkára az írószövetség és a költő társak nevében búcsúzott Palasovszky Ödöntől. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugállományba vonulása alkalmából dr. Lévai István szegedi járásbírót, címzetes megyei bírósági bírót a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesítette. A kitüntetést dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár adta át hétfőn, tegnap az Igazságügyi Minisztériumban. Maci tankönyvek Országszerte tapasztalják az olvasástanítás új módszerének eredményességét. Az úgynevezett globális program — amelyet évekig kísérletként, az utóbbi tanévben pedig elfogadott módszerként alkalmazták száz iskolában — immár gyakorlattá válik. Ebben a tanévben 640 osztályban, az általános iskolák mintegy 18 százalékában tanítanak e módszer és segédletei: a Maci tankönyvek szerint. Amint az Országos Pedagógiai Intézetben elmondták: ebben az időszakban térnek át az olvasás tanításáról az írás tanítására. I