Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

31 Kedd, 1981. január 8. A „Tíz év — tíz medence" fü rdöprogram keretében épül *z űjszetredi Usza-oarton a Li­get-ter mii luszoda. A Tarnai István építészmérnök csoportjának DÉLÉPTEKV-nél készült tervei alapján az „esernyő" kupolájú épületben két úszó- és két ülőmedence énül, ösz­tzesen ezerhat vannégy négyzetméter vízfelülettel. Az átadást az 19Sl-es idény kezdetére tervezik Határtanyán Sáros, kátyús dűlőúton len gombja se találta a ne- ka, de minden kísérlet ered­ki való lyukat. — Megfordítja, hiába ad­juk rá rendesen — árulja el a tata, parolázás után. — Ki lakik itt? döcög az autó. A táj egy­hangúságát tanyák bokrai élénkítik. Fejkendős, gumi­csizmás asszony fülig öltöz­tetett kisgyereket tol a bi­ciklire szerelt Mózes-kosár­ban. Arrébb, a kukoricatáblában lakmároznak. A halmi iskolához megérkezett számba, a busz. Innen már nem _ A kisgyerek idevaló? messze a megyehatár. , , ,T — Hat persze, unoka. Van A szegedi járás nyugati még belőlük kettő. Ilyenkor csücske homokos földút én vigyázok erre. Futja az mentén nőtt össze a szom- időbő1- mert nyugdíjban va­— A vejemék, de nincse­viharvert nek itthon. Eljárnak munká­disznók ra' A v6m Szegedre az épí­tőkhöz, a lányom pedig ide, templom- a kanyaron túlra — ménytelen marad. A nagy szemű kisgyerek csak néz morcosan. „Pedig este any­nyit beszél, hogy néha már a szájára köll csapni" — így a nagytatája. Villany nincs. Esténként petróleumlámpa adja a fényt szédos szentlászlói tanyavi­lággal. Szeged városnak csaknem hatvan kilométert kellett nyújtóznia, hogy osz­szeérjen Bács-Kiskun megyé­vel. A környék embereinek hivatalos ügyei Szegeden, gyok. — Előtte hol dolgozott? — Szegeden, a vejemmel. — Innen jártak be? — Szállón laktunk. Aztán kezdett bonyolódni dolog. Az öregember nem - A nagyobbak tanulnak na"- itthon? — Megcsinálják a leckét az iskolában. — Milyen idős a lánya, akinél most lakik? — Olyan harminc év kö­rüli. — A vő? — <5 is fiataL — Jár ide a többi gyerek is? — Látogatnak. Hol az egyik jön, hol a másik. — Újságot hoz a postás? — Nekem nem köll, nem bevásárlásai pedig Majsán, vélekezett pontosan, hol is Félegyházán intéződnek. Az lakott, mielőtt ide költöztek arra élő emberek különben volna. Mert Horváth Sándor tudom'orva!s'ni'rCsak'egy *hé­távolesnek mindentől. A leg- csak pár éve él ezen a vidé- tig jártam iskolába. kivett közelebbi falu félórai-órai ken... Korábban közelebb onoan az apám munkára, járás a kerékpárosnak. Kí- lakott a városhoz, az asz- De azért hála istennek, még­váncsiság visz bennünket a szonyával és a hat gyerek- u megértem a 63 évet. legtávolabbi tanyába. Üt- kel- °e elváltak, s itt talált közben látunk gangosan otthont a családjánál. Jó­Mértük a távolságot. A Zsiguli kilométerórája 56 990-ről 57 044-re szaladt, mire némi kerülővel vissza­emelkedő. frissen kőporozott szá§ szál sincs a ház" olajfasövénybe bújó, aztán nal> a kertet fölverte a gaz. _ rogyadozó épületeket. Mindent a boltból vesznek. értünk Szegedre A legszélső, a határtanya, ~ A lányom mindennap jóval kopottabb a többitől. főz- mielött clme^ ~ A tanya mindössze 54 ki­lométer a városhoz ... Kö­Foszlik az oldala, néhány mondja az öregember, ke- zel _ de mégis nagyon szál léc csüng a kerítés he- zét dörzsölve, lyén. Már fordulnánk visz- Hideget csap a téli széL sza, hogy lakatlan, mikor Elkélne a meleg, észrevesszük a két fa közé — Ég most a tűz a kony­feszített dróton lengő gyer- hában? mekruhákat A kutya mor- _ EloUottami mert dulására hajlott öregember addjg köU ameddig ÖUÖZ. voL szerkettö M. T. R égen elmúltak a csodaváró napok, az ábrándozó emberek is kezdik megszokni, hogy megázunk, ha esik az eső. Evekkel ezelőtt megbillent a világ gazdasági egyensúlya, és billeg most is. Ha hozzá lennénk kötve, akkor is érez­nénk a lódulásokat. de bele vagyunk ágyazva, észre kell vennünk az apróbb lö­késeket. sőt a mocorgásokat is. A be­ágyazódás ugyan azt is jelenti, hogy len­géscsillapítók vannak, a közvetlen nyo­mások. ütések ereiét csökkenteni tudják, késleltethetjük is a hatást alkalomadtán, de nem burokban élünk, megeshet amit itt kivédünk, az ott szorít maid bennün­ket A gazdaság kétszerkettői mindig szigo­rúak és kérlelhetetlenek. Ha kitöltjük a lottónkat, még sóvároghatunk, de jó len­ne eltalálni mind az ötöt. de ha szorozni és osztani kezdünk, nem áhítozhatunk jobbnál jobb végeredményre, el kell fogad­nunk. ami kijön. Tartok tőle. itt kezdődik meglevő gondjaink egyik sora: sokan van­nak. akik elfogadni nagyon jól tudják, ami éppen van. El tudják mondani naponta akárhányszor, egy év alatt megszámlálha­tatlanul sokszor, hogv most ilyenek a kö­rülmények. mossuk . kezeinket, nem tehe­tünk róla. Másként mondva ugvanazt: Itt a kátvú. lehet hogy benne vagvunk. de a kátyút nem mi hoztuk ide a kátyú most adottság obiektív körülmény, csak anv­nvit tehetünk, hogv tudomásul vesszük, és nem kezdünk el palotást járni a közepén. Minden kétszerkettő azt mondia. ha ennyit szorzok ennyivel, hajszálpontosan ez lesz az eredmény, ha tehát nem ezt aka­rom. hanem azt. a szorzás tényezőit kell változtatnom. Az is kétszerkettő, hogy az eredmény akkor is más lesz. ha a szorzó­ban csak egyetlen számot változtatok meg. Balgák és együgyűek lennénk, ha hajto­gatnánk évtized eleiétől évtized végéig, mennyire pontosan látjuk, hogv nehézsé­geink vannak, mint a világ bármely or­szágának. ahelyett, hogy azonnal a vál­toztatható tényezőket keresnénk. A szorzótáblát nem ismeri, a kétszer­kettőt nem tudja, aki csak addig jutott el benne, hogy a kétszer kettő az négy. noha sarkalatos pontja. Aki a nagy szorzótáblát is csak fújni tudja hátratett kezekkel, és hozzá nem nyúlna, ha nem kérdezik a lec­két. az se megy sokra a tudományával. A keresztrejtvény is bonyolultabb annál, hogy megfejthesse, aki csak a vízszintes sorokat ismeri, ez az évtized azt hiszem, bonyolultabb rejtvényt hozott magával, a keresztkérdésekre is meg kell találnunk tehát a feleleteket. Minél hamarabb aka­dunk rá. annál iobban járunk vele. annál hamarabb juthatunk a következő kockába. Beszélgetés közben hamar kiderül, házi használatú kétszerkettője szinte mindenki­nek van. Nem nagy baj. ha valaki más­ként rakja a lépést, mert a bal-jobb-bal­jobb leginkább csak díszmenetbe való. ha száz ember megy a járdán, szinte kettő se lép egyszerre, mégis eljuthat a város szé­létől a város közepébe anélkül. hogy egyetlen fokkal is eltért volna a célba vi­vő egyenes iránytól. A baj csak az ha háztáji kétszerkettőnk mindig arra képes csuoán. hogv megmondja, mit kellene en­nek vagy annak tennie, min kellene változ­tatnia. hogy nekem jobb legyen, és ritkán iut el számításaiban addig, neki mit kel­lene változtatnia, hogy neki is és másnak is jó legyen. A matematika ugyan, nem ismeri a személyes névmásokat, mi igyek­szünk mégis belekeverni lépten-nyomon az elsőt. Sokan a hideg ész diadalának tartanák, ha a kétszerkettő törvényei kezdenének el­uralkodni társadalmunkban, és a matema­tika rideg törvényszerűségei szabnák meg lépéseinket. E sorok íróia maga is meg­dermed azonnal, ha a lélek nélküli hideg ész legyinti meg valahol, és jégkorszak közeledtét képes jósolni, ha a kristályhi­degség hálózatba áll össze, most mégis hajlik affelé. hogy álljunk elő a kétszer­kettővel. jobban, mint eddig. A tőlünk független tényezők ugyanis hatnak min­denképpen. akkor is, ha ellenszenvvel fo­gadjuk. és akkor is. ha díszkaput állítunk elé. legalább számítsuk ki előre! Kezelje a szorzótáblát az. aki legjobban tudja, és kukorékoljon azonnal, ha közel a hajnal, de azt is mondja meg, honnan várható másik borulás. Azt is mondják, ha hideg fej kezd él igazga+ni. ha a technokrata ül be a szék­be. akkor menthetetlenül sarokba vágják a demokráciát. Irtózom azoktól, akik csak a kereket látják, de fogait vagy küllőit nem. most mégsem félek tőlük. Régen megtanultuk már. hogy vezényszóra neki lehet ugyan dőlni a kocsilőcsnek, még hó­rukkolhatunk is hozzá, de nem biztos, hogy előre megy a kocsi, az pedig szinte biztos, hogv a kátyúból kifelé egy lépést se tesz meg mert a nagy diktálásban nem vehetjük észre, ki az. aki csak odateszi a vállát, és lei nyomja igazán is. Aki vál­lalja most. hogv odaáll egy vállalat vagy egy szövetkezet szekerének a rúdjához. annak a társadalmi kétszerkettőt is fújnia kell. az pedig a demokráciával kezdődik. Különbözik a matematikaitól, mert ténye­zői nem nagvon cserélhetők, hiszen az eredmény csak a csorbítatlan emberség lehet. A z elmúlt, évtizedben már kimondta a iózan számítás, minden tartalé­kunkat föl kell tárnunk, és mozgás­ba kell hoznunk. Bízom benne, most kez­dődő évtizedünk elég hamar tisztázza, legnagyobb tartalékaink a fejekben van­nak. Szellemi energiáink könnyen hozzá­férhetők. föltalálásukhoz nem kell expe­díciókat. szerveznünk, és föltárásuk végte­lenül könnyű: magamagát kínálja a te­remtő ész. Attól se kell tartanunk, hogy elapadnak a források, vagy elvizenvősödik a termő réteg, ha nagyobb fúvókára állít­juk a szelepet szellemi kútfejeink annál többet adnak, minél inkább értelmét lát­iák. hogy haszon származik belőlük. Ter­mel persze legalább ennyit, néha többet az a fej is. amelynek kincse gyöngébb karát­tal csillag, néha össze is gabalyodik a ket­tő. de megijednünk nem szabad tőle: a teremtő ész tudja egvedül létrehozni öi>­maga tisztítóját is. Alkalmi használatra megszerkeszthető lesz a szellemi hajtó­energiák kétszerkettőie is. de föltehetően gyakrabban kell maid cserélni a szerke­zetben a fogaskerekeket és a haiszálrugó­kat Éber figyelem föltétlenül kell hozzá, de pótalkatrészből biztosan nem lesz hiány. Horváth Dezső Több áru külföldre Az 1980-as esztendő kiugró exportsikerei után ebben az évben külföldi szállításainak további 30 százalékos növe­lését tervezi a Péti Nitrogén­művek. Az évi 1,3 millió ton­nás műtrágyatermelés több mint felét exportra szánják. Ezért a péti kollektíva el­sődleges feladata, hogy meg­teremtse a növekvő export szervezeti, technológiai fel­tételeit, és a kapacitás maxi­mális kihasználásával, a választék bővítésével növel­je az export gazdaságossá­gát. Erről szóltak a munkás­gyűlésen. Építőipari szövetkezetekben Ügyfélszolgálati irodák Esztendők óta növekszik ják be a lakásbelsők íesté­a lakosság igénye az építő- sének burkolásának leg­ipari javító, karbantartó újabb eljárásait, s szükség szolgáltatások iránt. A csa- esetén megadják azoknak a ládi házak, lakások feiújitá- kisiparosoknak a névsorát, sára, karbantartására vállal- akik a szövetkezet tevékeny­kozó építőipari szövetkeze- ségi körén kívül eső mun­tek a szolgáltatás jobb meg- kákát is elvégzik. szervezésére, gyorsabbá té­telére ügyfélszolgálati irodá­kat létesítettek például Ko­márom, Bács-Kiskun és He­A lakosság a közületinél olcsóbb áron rendelheti meg az ügyfélszolgálatnál a jön elő a zsákkal foltozott ajtó mögül, bánatos tekinte­tű csöppséget engedve maga előtt A lusta házőrző eb első szóra visszafekszik a ládával borított katlanba. A bánatos tekintetű apróság nek a kicsik. — Mivel járnak a falu­ba? — Gyalog is, meg busszal is. Közben próbáljuk szóra ijedten toporog az ajtó előt- bírni az apróságot, segítsen ti sárban. Lábán fordítva a a tatának megmondani, csizma, s a nagykabát egyet- merre is dolgozik az anyu­IJJ tearfiíiaeem Új állattenyésztő tanüzem- nevelésen át egészen a tej­mel bővülve ke/.dle tegnap a feldolgozásig, tanév második felét a jász- A tangazdaságot később apáti mezőgazdasági szak- mesterséges megtermékenyí­munkásképző intézet. Üzem- tő állomással is bővítik, be helyezték a tangazdaság amely a tehenészettel együtt ötven férőhelyes tehenésze- területi feladatkört lát el az tét. A modern épületben a oktatásban. Az új létesítmény hazánkban honos valameny- éDÍtéséhez kétmilliÓB társa nyi szarvasmarhafajta ne- eplteseftez Kétmilliós tarsa velését, tartási módozatait dalmi munkával járult hoz­tanulják az elléstől a borjú- zá a tanulóifjúság. megyében. Az építőipari "^ff^korszerű hő­ves és lakáskarbantartó szövet kezetek tervei szerint a ha­todik ötéves tervidőseakban minden megyeszékhelyen, s azt követően a nagyobb vá­rosokban, településeken is létrehozzák az építőipari szolgáltatásokat igénybe ve­vők dolgát lényegesen meg­könnyítő irodákat. A laká­suk, házuk felújítását, iaví- tö új ügyfélszolgálati iroda tását tervező tulajdonosok szolgáltatásainak körét a jö­mindent egy helyen találnak vőben bővíteni kívánják, meg. Tájékoztatják őket a Rövidesen megkezdik az megrendelhető munkákról, építőipari kisgépek kölcsön­azok árairól, s ha kell. val- zését. s a további:i' ban pe­la'ják az OTP-ügyek inté- dig lakberendezési tanács­zését is. Maketteken mutat- adást is szerveznek. (MTI) szigetelését, amelyet eddig a szövetkezet csak közületek részére vállalt. A hazai gyártmányú .,sziloplaszt"-ot az ÉLISZ alkalmazta először vidéken, s eddig kétszáz la~ kásnak megfelelő helyiség­ben végezte el vele az ab­lak- és ajtószigetelést. A lakáskarbantartást segi­I t

Next

/
Thumbnails
Contents