Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-31 / 26. szám

5 Szombat, 1981. január 24. Éietet adó humanitás Amikor a véradóállomás igazgatói szobájába benyitot­tam, az orvos, a laboráns, a matematikus éppen a pécsi betegről, a műtéthez szüksé­ges vérkészítményről beszél­getett. A fiatal nőt alig né­hány perce szállították heli­kopterrel Szegedre, hogy egy lói szervezett, „életmentő ak­cióval" egészséges vesével ajándékozzák meg. — Miért éppen itt, Szege­den hajtják végre ezt a mű­tétet? — kérdezem dr. Gál György egyetemi tanártól, a véradóállomás vezetőjétől. — Nem valamiféle véletlen folytán. A SZOTE 1. számú sebészeti klinikája a dél­magyarországi veseátülteté­sek regionális központja. S minthogy — tudva levő — ez a műtét Igen nagy körülte­kintést igényel, alapos vizs­gálatok után ítélik meg, hogy a várakozók közül kinek a szervezete a legalkalmasabb az országban az új vese be­fogadására. Itt a véradóállo­máson, a laboratóriumban meghatározták a . vesét adó ember vércsoportját, szöveti típusát, és telexen azonnal továbbítottuk az adatokat Budapestre. Ott számítógép hozta meg a lehető leghelye­sebb döntést, 6 a pécsi be­tegre esett a választás. Az ő vércsoportja és szövettípusa mutatta a legközelebbi „ro­konságot" a donoréval. A pé­csi műveseállomás már — mint hallotta — el is küldte ide a beteget. — Mikor lesz a műtét? — Még ma. Már lázasan folynak nálunk is az előké­születek. Ha kíváncsi rá, szí­vesen megmutatom miként. Amíg végig megyünk a há­roméves, de még mindig új­ként megőrzött épület folyo­sóján, Marika köszön rám, akinek hangját már bemutat­kozás nélkül is megismerem a telefonban, ö az, aki he­tente megkeres, hogy elmond­ja, a Vöröskereszt és az állo­más véradónapjain a szegedi vállalatok, intézmények hány száz dolgozója adott vért. A nagy számok fölsorolásakor olyan öröm és büszkeség árad a hangjából, mintha va­lamilyen egyéni boldogság érte volna. Ez a látogatás ls megerősítette azt a benyo­másomat: o véradók, a vér­adással foglalkozók közössé­gét valamiféle titkos, csalá­dias kötelék tartja össze. A centrifugáló helyiségben fémes tisztaság. A gépek már elvégezték munkájukat: az üvegeieben jói láthatóan le­ülepedtek a vér sejtes ele­mei, fölöttük elkülönült a szalmasárga plazma. — A kettőt vákuum-rend­szerben, 6teril körülmények között szétválasztjuk. Ha ki­sebb fordulatszámra állítjuk a centrifugát, akkor a vér­lemezkék a plazma bizonyos szintjében lebegnek, és csak ezt a réteget szívatjuk le. Ez lesz a vériemezke-készít­mény. Ha tisztán vörösvér­sejtet akarunk nyerni, élet­tani konyhasóoldattal több­ször átmossuk és cent'rifugá­láesal is jól elkülöníthető. A modern transzfúziós terápia ma már csak azokat a vér­alkatrészeket viszi be a szer­vezetbe, amelyre éppen szük­sége van. No. de térjünk vissza a pécsi beteghez. Ku­kucskáljon csak át ezen az ablakon! — A teljesen steril, légkon­dicionált szobában az ő ré­szére készítik éppen a vörös­vénsejt-masszát. Különleges gondosságot igényel ez a munka, — Meg tudná-e mondani, ki az, aki véradóként segiti az egyes műtétek, mondjuk a mai operáció sikerét? Természetesen követhető a vér útja az önzetlen ember­tói a gyógyulásra váróig. Sokszor megható pillanatok­nak ls tanúi vagyunk, ha úgy hozza a 6ors, vagy a ml szer­vezésünk, hogy véradó és beteg összetalálkozik. De ez a segíteni akarás szervezett hálózattá is növekedett A pécsi beteg, akit Budapesten „szűrtek ki" a szegedi mű­tétre, hódmezővásárhelyi vért fog kapni. — Tehát városok közötti „humanistáról" is beszélhe­tünk? — Ma már igen. A szegedi véradóállomás regionális fel­adatokat lát el: Bács, Béké6, Csongrád és Szolnok megye véradó állomásai egyiltt biz­tosítják a klinikai műtétek­hez, különböző kezelésekhez szükséges vért. Hogy mi In­dokolta ezt az együttműkö­dést? Az. hogy a klinikák be­tegei jórészt nem is szege­diek, hanem a környező me­gyékből érkeztek, a véradás minden terhe pedig — koráb­ban — csak a város és a já­rás véradóira hárult. Ma már a kölcsönös segítség jellemzi kapcsolatunkat, amelynek számos szakmai, gazdasági előnye is van. — Sok ezer embert kell „fejben tartania" a véradó állomásnak ahhoz, hogy a szükséges mennyiségű és mi­nőségű vér bármelyik pilla­natban rendelkezésre álljon. Hogy győzik ezt? — Jókor tette fai a kér­dést: január 1-től már győz­zük a mindent tudó számító­gép segítségével. Jöjjön, ami nálunk létható, azt megmu­tatom. Az asztalon két, okosságát egyszerű külsővel leplező be­rendezés. Látszatra egy ösz­6zeházasított írógép meg egy kis képernyő. — Alfanumerikus display-k — mutatja be őket szakmai nevükön Korbay lstoúnné, programozó matematikus. Összeköttetésben állnak a SZOTE számítástechnikai központjában levő R—10 szá­mítógéppel, amelybe 22 ezer véradó adatalt tápláltuk be. A törzsadattár bővítését, mó­dosítását ezekkel a kis gé­pekkel oldjuk meg. A gép bejegyzi — és megjegyzi — az új véradókat, adataikat, 6 minden véradás után a válto­zásokat ls. Két ember a gép­pel együtt napi egy, másfél óra alatt végzi el mindezt, s ami a fő: hiba nélkül. — Mire ad választ egy gombnyomásra ez a masina? — Amellett, hogy Szeged és a járás véradóit, adatait precízen nyilvántartja, kérés­re kikeresi vércsoport szerint a véradásra alkalmas dono­rokat, elkészíti a havi. a fél­éves és éves összesítő táblá­zatokat. — Az ott dolgozó szerve­zőknek iav több idejük jut a papírmunka helyett az embe­rekre. — Hogyne! A gépet befog­juk még olyan igazán szív­ből jövő, de eddig rengeteg időt elrabló munkára is, mint a véradók születésnapi üdvöz­lő lapjónak megcímzése. Merthogy ez már kedves ha­gyomány itt... Ha a véradóállomós mun­kájával ismerkedik az em­ber, azon sem csodálkozik, hogy itt még a gépnek is szí­ve van. Talán senkinek nem jutna eszébe, hogy szerelőt hívjon, ha a sikeres műtét után a pécsi betegnek címez­ne meg egy születésnapi gra­tulációt. Mi is szívesen alá­írnánk. Chikán Ágnes Filmek, nézők Tavaly 2 millió 365 ezren mentek moziba Csongrád megyében. Többen mint Bu­dapest teljes lakossága. Még­is az előző évvel üsszehason. lítva — 13 százalékkal keve­sebben. Mindazonáltal a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat a látogatottság alap­ján még így is a hetedik he­lyen zárta az 1980-as évet, a megyék rangsorában. A vál­lalat sikeres akciói közé tar­tozott a másodízben megren­dezett gyermekfilmfesztlvál, meg a megyei és a városi tanács támogatásával szerve­zett szünidei matinésorozat. Kezdeményezéseik Idén is lesznek. Figyelembe véve, hogy 1981 a rokkantak éve, rendszeres vetítéseket tarta­nak a Szegedi Fonalfeldolgo­zó Vállalatnál, valamint a különböző szociális otthonok, ban. A gyermekmatinékon rendszeressé teszik a sorso­lást, fgy a megye városaiban ebben az évben először nyer­hetnek különféle játékokat a moziba látogató kisdiákok. Még egy örömhír: a ma­gyar filmeket a nézők 40 százaléka, 477 ezer ember nézte meg. A Psychét példá­ul, csak Szegeden, ahol há­rom hétig volt műsoron, 25 ezren láttáié. Többen, mint amennyien manapság egy vá­logatott futballmérkőzést a Népstadionban -.. Idén 201 új filmet mutat­nak be: közülük 26 magyar, 73 a fejlett tőkés országokból érkezett. 37 szovjet, 61 más szocialista állam filmjei, négy pedig a fejlődő orszá­gokban készült. A látogatott­ság 1981-ben, várhatóan, to­vábbi 3 százalékkal csökken — tehát kisebb mértékben,1 mint eddig. Az ember hajla­mos azt hinni: a kevesebb mozilátogató nem túl lelke­sítő tényének egyik fő oka az lehet, hogy például egy szí­nes, szélesvásznú, kétrészes, „felemelt helyárral" ajánlott produkcióért nemigen fizet­nek 40—50 forintot. Am ez­zel sem magyarázható, hogy 1980-ban a Film és Ifjúság­akción a megyei moziüzemi j vállalat, a KISZ-szel közösen, Szegeden és a szegedi járás­ban 1100—1400 kedvezményes bérletet osztott szét, s nem is egy nagyüzem akadt, ahol a bérletek közül mindössze egy, azaz egyetlen darab kelt el... D, L. Kritikusok díjai A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége film. és tévékritikusi tagozata elem­ző vita után úgy foglalt ál­last, hogy 1980-ban igazán jó film, egyértelmű siker nem született, ezért idén a legjobb film díját nem ad­ta ki. A vitában négy film — á Vasárnapi szülők, a Vámmentes házasság, a Bé­keidő és a Harcmodor — értékelről esett a legtöbb szó. Ez utóbbi kettő forga­tókönyvét Szálai Györgyi írta. Ezért a legjobb forga­tókönyvíró díját kapta meg. A legjobb színésznői díját Esztergályos Ceciliának, a Vámmentes házasság és a Boldog születésnapot, Ma­rilyn című filmekben, a legjobb színészi díjat Feke­te Andrásnak, a Békeidő cí­mű filmben nyújtott alakí­tásáért ítélték oda. Az okleveleket és a pla­ketteket pénteken a ma­gyar sajtó házában Pálfy József, a MUOSZ elnöke adta át. A munkahelyi művelődésről A munkások művelődésé­hez és kulturált szórakozá­sához a szakszervezeti ottho­nok és klubok hálózata is jó fellételeket biztosít — álla­pították meg a művelődési ot.honok vezetőinek pénte­ki országos tanácskozásán a SZOT székházában. A szakszervezetek töttb mint kétszáz művelődési ott­hont és csaknem kétezer munkahelyi klubot tartanak fenn. különösen 1974 és 1979. között költöttek nagy össze­get fejlesztésükre. Ezidő alatt 56 Intézményt korsze­rűsítettek a SZOT támogatá­sával. Bár az anyagi forrá­sok számottevő bővítése nem lehetséges, a VI. ötéves terv­időszakában is 150 millió forinttal támogatja a SZOT a kulturális intézményeket. Ujabb negyvenkét művelő­dési otthont korszerűsítenek, ezzel lehetővé teszik, hogy a dolgozók 1obb körülmények között tanuljanak, szórakoz­zanak. A tanácskozáson sok szó esett a nehezebb anyagi fel­tételekről, s egyDehangzo volt a vélemény, hogy a kul­turális célokra renuelkezésre álló pénzzel ls jobban kell gazdálkodni. Az új fejlesz­téseknek mindenekelőtt a munkások, szocialista bri­gádok, a bejáró dolgozók, a munkásszállásokon lakók művelődését kell szolgálniuk. Többen figyelmeztettek, hogy a bevétel növelése ér­dekében egyes művelődési otthonok engedményeket tesznek a kulturális érték rovására. Javasolták, hogy a munkahelyi értelmiséget na­gyobb mértékben vonják be a kulturális nevelőmunkába. A munkahelyi nevelés mód­szertani hálózatát ls mielőbb ki kell építeni, hogy ennek segítségével valóban a mai követelményeknek megfele­lő formákat találjanak min­denütt a dolgozók művelő­déséhez. szabadidejének hasznos eltöltéséhez. (MTI) Zenei naptár Lengyel vendégművészek Egy hét leforgása alatt két lengyel venuégmu«ész aaott ranuevút a szegedi Koncert­közönségnek. Lioob a nem­zetközi rangú hegedümüvész­no, Vv atitlu W UKuiiursKa szó­lóestje bűvölte el a Tisza szálló hangversenytermének hallgatóságát (három teljes Back-parUiat játszott, sőt rá­adásként ujaob Bacn-iételt, meg egy Baczevitz szólómű­vet, s még annyit roia, Zat­hureczky Edénél tanult Bu­dapesten, így a méltán vi­lághírű /jubay-iskolából ls hozott ízelítőt), most meg a lengyel filharmónia zeneka­ránan nagy reményű dirigen­se V/ojaech Michniewski állt a szegedi szimfonikusok élén a Zenés Színházban. Műsorukon a mai lengyel zene doyen-jének, Wilold Lutoslawskinak Bartók em­lékére készült vonószenekari Gyászzenéje. Mozart négy fúvós.szólistának ajánlott Sinfonia contertantéja és Mendelssohn III. úgyneve­zett Skót szimfóniája szere­pelt. A Mozart-mű oboaszőlój ét MeszUnyi László, kürtszóla­roát Király István játszotta, klarlnélosa Török János, fa­gottl5tája Mojzer Antal volt — valamennyien a közremű­ködő szimfonikusaink művé­szeiként léptek „egy sorral előbbre", úgyis mint szólis­ták. Léptek, pontosabban ül­hettek volna, ha a verseny­művek előadásainak formai kritériumai szerint megkü­lönböztető elhelyezést kap­nak a szólisták (amelynek persze nemcsak látvány­szempontjai vannak, kihat­nak a hangzásra is). A négy fúvós azonban a zenekarba „ágyazottan" alig-alig tudott szólistaként funkcionálni, igy aztán egyéni teljesítménye­ikről inKább amolyan quasi­benyomásalra hagyatkozha­tott. a közör.'oég, minthogy a concertáló hangszeresek „be­leolvadtak" a zenekarba. Eme szépséghibát leszámít­va csak a legnagyobb elis­merés hangján szolhatunk a csütörtök esti koncertről, ön­magában az a tény, hogy az elhangzó három kompozíció közül sem Igen lehet, rang­sort állítani a kivitelezés jó minőségében, mutatja a tár­saság fölkészültségét. A sze­gedi szimfonikusok hangzás­képének régóta nem tapasz­talt kiegyenlítettsége vi­szont messzebbre, arra enged következtetni elmélyült, pon­tosabbá vált az együttes pró­bamunkája. A Lutoslawskl­mfl egészségesen tömör, telt vonóazensése. pregnáns rit­musa. Mozart rokokós ke­csessége. vagy a Skót szim­fónia áradó dallamvezetése ritka élménnyel örvendeztet­te meg a hallgatóságot. Ré­szese természetesen Wojciech Michniewski, akinek diri­gálásában mindenekelőtt a precizitás szembeötlő. Nem hagy piszkos felületeket a zenei matérián, gondosan ki­tisztítja a különböző hang­szercsoportokat. ügyel az ará­nyokra, hogy a különböző részletek, epizódok is a ma­guk hamvas tisztaságában tárulkozzanak föl. Ám minthogy ebbeli buz­galma javarészt lekötötte energiáit, szélesebb ívü át­tekintésre a kompozíciók egésze fölött, már kevésbé tellett — ami nem különle­ges jelenség. mondhatni szükségszerű hozama ven­dégkarmesterek nagyzeneka­ri koncertjének. A szűkresza­bott próbalehetőségeken be­lül tudniillik a vendégkar­mesterek rendszerint két alternatíva között, választhat­nak. Vagy nagyvonalú, stilá­rlsan Izgalmas, átfogó képet föstenek a művekről, szá­molva a részletek egyenet­lenségeivel, vagy a kisebb ze­nei egységek pallérozásával foglalatoskodnak a próbák sorén, egyszersmind a tett színhelyén bízva a pillana­tok varázsában, így a kon­certek légkörére hagyatékoz­va a darabok totális megje­lenítések sorsét. Michniews­ki ez utóbbi lehetőséget vá­lasztotta. Ami őszintén szól­va egv ilyen rutinos együt­tesnek. mint a szegedi szim­fonikusok, kifejezetten jót is tett, hiszen nem egyszer adták már tanújelét, hogy képesek megrázni magukat, s fölnőni a feladatokhoz — éopen a tett színhelyén, a pillanatok varázsában. N. I. M&zőgasáa&ági könywhénap A szövetkezeti várossá alakulásának 30. évforduló­ját ünneplő nagykun város, Túrkeve Vörös Csillag Film­színházában pénteken Szabó István, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának elnöke megnyitotta a téli mezőgazdasági könyvhónap országos eseménysorozatát. Hangsúlyozta: a tudomány és a technika mind na­gyobb szerepet kap a me­zőgazdálkodásban, térhódí­tását hatékonyan segíti a mezőgazdasági szakkönyvek széles skálája. A legeldugot­tabb faluban dolgozó szak­emberek is hozzájuthatnak a teljes szakirodalomhoz. A mostani ünnepi könyv­hónapra hat kiadó gondozá­sában 43 szakkönyv jelent meg, 400 000 példányban, A legtöbb új szakkönyv a nagyüzemi és a háztáji ker­tészkedéssel foglalkozik, is­merteti az új eljárásokat, termelési módokat. Az országos megnyitó al­kalmából Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Kiadó igaz­gatója mutatta be a megje­lent szakembereknek a ki­állításon látható új könyve­ket. Bejelentette, hogy az idei könyvhónap bővelkedik majd eseményekben. Töb­bek között Egerben, Szege­den és Bábolnán területi ki­állítást rendesnek, az or­szág több településén. a megyeszékhelyen szakíró­olvasó találkozókat tartanak­(MTI) Műsorajánlat Kagánok népe címmel a kunbábonyl avar fejedelpú aranyleletek kiállítását ren­dezi meg a Móra Ferenc Múzeum a szegedi várban. A tárlatot holnap, február l-én délelőtt 11 órakor Vll­langó István, a Művelődési Minisztérium közgyűjtemé­nyi főosztályának vezetője nyitja meg, a tárlatot H. Tóth Elvira, a Katona Jó­zsef Múzeum tudományos főmunkatársa és dr. Garam Éva, a Magyar Nemzeti Múzeum osztályvezető-he­lyettese rendezte. A kiállí­tás anyagát a Magyar Nem­zeti Múzeum, valamint a Bács-Kiskun, Békés, Csong­rád, Fejér, Hajdú-Bihar és Szolnok megyei múzeumok gyűjteményéből válogatták. Máté Ottilia közel 30 fest­ményéből nyílik kiállítás a kisteleki Szabadság Műve­lődési Ház rendezésében holnap, február l-én dél­előtt ll órakor a Magyar— Szovjet Barátság Munkás­klub kisteleki, Kossuth ut­ca 18. szám alatti kiállító­termében. A tárlatot — amely február 8-ig naponta 10 és 17 óra között tekint­hető meg — dr. Szeles! Zol­tán művészettörténész nyit­ja meg. Két szegedi humorista. Nagy Bnndó András és Reisz Antal műsora ls hall­ható lesz ma, szombaton 13 óra 5 perces kezdettel a Kossuth-rádióban: az 1980­aa Vééi búcsú Szabad a színpad! című műsorának felvételét közvetítik. Szabó András diaporá­mdtbói rendeznek bemuta­tót holnap, vasárnap dél­előtt fél ll órakor a Móra Ferenc Múzeum múzeumi maíínéfc-sorozatában. Lát­hatók lesznek A XX. álom­maradék, a Kőbezárt fájda­lom és a Párizsi impressziók című dlaporámák. Donizetti: Reguiemjiből rendeznek lemezbemutatót február 2-án, hétfőn este 6 órai kezdettel a szegedi hanglemezklubban — a TIT Kárász utca ll. szám alatti klubhelyiségében. Előadó: Szüts István.

Next

/
Thumbnails
Contents