Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám

fllfilGo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 71. évfolyam 25. szám 1981. január 30., péntek Ára: 1,40 forint L APJA * Legjelentősebb f Tanácskozás a vasútigazgatóságon mm , ölést tartott a megyei tanács Csongrád megye tanácsa tegnap, csütörtökön a megyei tanács székházában ülésezett. Szabó Sándor megyei tanács­elnök köszöntötte a résztvevőket, többek között dr. Komó­csin Mihályt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizott­ság első titkárát, valamint a megye országgyűlési képvise­lőit. a városi, járási pártbizottságok titkárait, a városi, nagyközségi tanácsok elnökeit és a járási hivatalok veze­tőit. A testület először elfogadta a vb két tanácsülés közötti tevékenységéről szóló beszámolóját, majd jóváhagyta az idei költségvetési és fejlesztési tervet, a megyei népi ellen­őrzési bizottság, a megyei tanács és vb 1981. évi munkater­vét. Végül interpellációkra került sor. Hatékonyság, takarékosság Miképp változnak az élet­körülmények, hány lakást építenek a tanácsok, javul-e az óvodai ellátás és még sok ehhez hasonló kérdésre kap­tak választ a tanácstagok, amikor megvitatták és el­fogadták a tanácsi költség­vetés idei előirányzatát és a fejlesztési tervet. Dr. Petrik István, a tanácselnök által á­n« helyettese az írásos je­lentéshez szóbeli kiegészítést fűzött. Rámutatott azokra a feltételekre, amelyekkel a tanácsoknak számolniuk kelL Nevezetesen; a népgazdaság helyzetében bekövetkezett változások, a tanácsok mun­káját is meghatározzák. Szű­kültek a fejlesztési lehetősé­gek és ezért még jobban meg kel! nézni, mit, mire és mennyit költenek. 1981­ben a legfontosabb gazda­ságpolitikai célkitűzés: meg­tartani az eddig elért ellá­tási színvonalat — a ne­hézségek ellenére ». , Csongrád megye tanácsai az idén négy és fél milliárd forinttal gazdálkodnak. Ez az összeg 484 millió forint­tal kevesebh, mint a tavalyi előirányzat A csökkentés azonban csak a fejlesz­téseket, a beruházást érinti. A költségvetés ugyanis 205 millió forinttal — 7,6 száza­lékkal — magasabb, mint amennyit tavaly a testület jóváhagyott A fejlesztések­re fordítható Ö6szeg azonban 689 millió forinttal — 42,3 százalékkal — kisebb, mint az V. ötéves terv utolsó évé­nek előirányzata. Ebben az evben jelentős változásként kell elkönyvelni, hogy mó­dosultak a tanácsok bevételi forrásai. A tanácsok gazdálkodásá­nál nem lehet figyelmen kí­vül hagyni a következő szempontokat: érvényesüljön u takarékosság, a hatékony­ság, rangsorolják a felada­tokat és még nagyobb gon­dot fordítsanak a nemzeti vagyon megóvására, a fel­újításokra. A központi intéz­kedések hatására a költség­vetés korábbi növekedési üteme lassul. A költségvetési előirányzatok meghatározá­sánál első helyre sorolták a járó- és fekvőbeteg-ellátást, az anya, csecsemő- és gyer­mekvédelmet, a' szociális gondoskodást, az alsófokú oktatást. Ezeken a területe­ken ütemes fejlesztésre nyí­lik lehetőség. A számokból például kiderül, hogy az átlagnál jobban, 10 százalék­kal növekednek az egészség­ügyi és szociális kiadások, 8,5 százalékkal pedig az ok­tatási intézmények előirány­zatai. Tovább javítják az egészségügyi intézmények működési feltételeit, több pénz jut műszerek vásárlá­sára, berendezések cseréjére mint a korábbi évben. Nö­vekszik a szakorvosi rende­m lések, valamint az orvosi körzetek száma is. Az egész­ségügyi intézmények gyógy­szervásárlására is nagyobb leszeg áll rendelkezésre. ciális otthon 150 helyes pavi­lonja. . Üj bölcsődék és óvo­dák építéséhez is hozzákez­denek az . idén. Szegeden, Hattyastelepen 50 helyes, Rókus A ütemében 100 he­lyes óvodát. Rókus 1,'B ütemében és az Észalti városrész II. ütemében 16— 16 tantermes általános isko­lát építenek. Jelentősen elő­rehaladt a megyei KÖJÁL­székház, a gyógyszertári köz­pont építése, fontos feladat a makói kórház főépületének rekonstrukciója, a szegőéi könyvtár-levéltár építésének folytatása, a Szegedi Nc-mzeti Színház felújításának előké­szítése. az Ópusztaszeri Nem­zeti Emlékpark további fej­lesztése. A települések vízellátásá­nak javítására a tanács Ív) százalékkal nagyobb összeget irányzott elő, mint 1980-ban. Igen fontos és nagy beruhá­zás lesz Szegeden az északi vízmű kiépítése. A közleke­dés fejlesztésére költhető fo­rintokat elsősorban a lakóte­lepi utak és járdák építésére, a trolibuszhálózat bővítésére és a szegedi remiz kivitelezé­sére használják fel. A tanács által jóváhagyott költségvetés és fejlesztési terv teljesíthető. Adottak a műszaki és pénzügyi feltéte­lek, hatékony kihasználásuk döntően a munka szervezett­ségén múlik. Lényeges, hogy a lemaradásokat a beruházá­soknál mielőbb pótolják, hi­szen csak így lehet megala­pozni és előkészíteni a VI. öt­éves terv sikerét, garantálni az eredményeket. Ismeretes, hogy az elmúlt tervidőszak­Lw, a lakosság társadalmi mun kában nagymértékben előseghetts településük fejlő­dését A közös munka a vá­ros ós községnövekedés ki­egészítő forrásává vált. A társadalmi összefogásra az idén is nagy szükség lesz. A tanácsok azonban nemcsak ez­zel számolnak, hanem: to­vább erősítik a szakigazgatá­si szervek, vállalatok és szö­vetkezetek közötti együttmű­ködést, a gazdálkodásban az eddiginél jobban érvényesül az ésszerű takarékosság, a minőségileg kifogástalan munka. Észrevételek, javaslatok Beruházás és felújítás A 4.5 milliárd forintból 1,6 milliárd forintot fordíthat­nak a tanácsok fejlesztesére. A múlt évről áthúzódó beru­házások mértéke alapvetően behatárolja a lehetőségeket Az áthúzódó építkezések ugyanis felemésztik a fejlesz­tési alap 77 százalékát. Ez azt is jelenti, hogy új beru­házások — a célcsoportos la­kásépítés kivételével — lé­nyegében nem kezdhetők el. A legjelentősebb feladat to­vábbra is a lakásépítés ma­rad. A megyei tanács erre több mint félmilliárd forin­tot, a beruházások közel 40 százalékát irányozta elő. A terv szerint 593 célcsoportos lakás épül a megyében. lényeges változás azonban, hogy a korábbi éveket meg­haladó mértékben növekszik a magánépítők száma, ami azt jelenti, hogy a lakásépí­tés terheiből több jut a la­kosságra. Míg tavaly 2600 magánerős lakás készült el, addig az idén a megyei ta­nács mintegy 3300 magánla­kás-építéssel számol. A vál­tozással nem lesz kisebb a közigazgattási szervek fele­lőssége. hiszen a lakosság még jobban igényli a segítsé­get az otthonteremtés ügyes­bajos dolgainak mielőbbi el­intézésében. Igen feszes volt az V. öt­éves terv utolsó két évének beruházási programja. Éppen ezért, valamint a kevés mun­káskéz miatt több egészség­ügyi. szociális és kulturális intézmény építése az idén vagy jövőre fejeződik be. tgy például csak 1981-ben készül el a hódmezővásárhelyi 100 helyes és a makói 80 helyes bölcsőde, a rúzsai egészség­ház, a nagymágocsi, az apát­falvi és a nagylaki orvosi rendelő, az ópusztaszeri szo­A költségvetés és a fejlesz­tési terv vitájában először dr. Perjési László, a tanács számvizsgáló bizottságának elnöke szólalt fel. Hangsú­lyozta, hogy reális a terv, mert jól érvényesül a helyi­igények és a központi elvá­rások összhangja. A lakossag alapellátása az idén is zavar­talan lesz. sőt bizonyt® terü­leteken színvonalemelkedés tapasztalható majd. Felszóla­lásában foglalkozott az áthú­zódó beruházásokkal és fel­hívta a figyelmet, hogy az el­maradt építkezéseket meg kell gyorsítani. Rámutatott arra, hogy a társadalmi mun­kát össze kell hangolni a leg­fontosabb tervfeladatokkal. Vígh Sándor, a megyei ta­nácstagok szentesi járási cso­portjának véleményét hang­súlyozta, és az előbbi felszó­lalóhoz hasonlóan, az idei terv reális céljait elemezte, majd beszélt a mindszenti és szegvári lakásépítésről, a já­rás községeinek igényeiről, iskola- és tornateremépítés­röl. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy ebben a tervidőszak­ban indokolt lenne Székkuta­son és Mindszenten az egész­ségház építése. Foglalkozott az építőipari vállalatok tevé­kenységével, mert sajnos a legtöbb helyen lassan halad­nak a munkával. A községi építkezéseknek pillanatnyi gazdái a termelőszövetkeze­tek építőbrigádjai, amelyek azonban anyagbeszerzési és egyéb gondokkal küszköd­nek. Javasolta, hogy a helyi építőipari szervek kapjanak több segítséget a nagyobb vállalatoktól. Ocskó Imre is aláhúzta, hogy a tanácsi in­tézmények zavartalanul mű­ködhetnek, de néhány hiá­nyosságra felhívta a figyel­met. Tervszerűtlennek látja a községi beruházásokat, las­san halad a makói kórház korszerűsítése. Mivel a fej­lesztési összegek legnagyobb részét a városok kapják, a falvak lassabban épülnek, és így nem tudják megtar­tani népességüket. Ki­fogásolta, hogy a sze­gedi járás községeiben a fejlesztésre fordítható össze­geknek csak a felét használ­ták fel A szegcdi „foghíj­beépítésekről" elmondta: a magánépítők anyagi helyze­tét nehezíti az a -téfly, hogy drága a telek, egy személyi­nek körülbelül 100 . ezer fo­rintba kerül a ráeső telek. A magánépítkezések gyorsí­tása érdekében ezen a hely­zeten jó lenne változtatni. Dr. Kutiván Rezső a megyei tanácstagok szegedi csoport­jának véleményét tolmácsol­ta. Szólt a fejlesztési lehető­ségekről, a tárgyi és szemé­lyi feltételekről, a felújítási munkák távlatairól és meg­jegyezte. a minisztériumi építővállalatoknak is na­gyobb szerepük legyen eb­ben. Felszólalásában kitért az energiagazdálkodás és ta­karékosság helyzetére, köve­telményeire. Dr. Négyesi J<t­nosné a megyei tanácstagok szentesi csoportjának nevé­ben beszélt s elmondta, hogy aki az állami lakásáról le­mond, a lakáshasználatba­vétli díj háromszorosát meg­kaphatja. Szentesen máris többen szeretnének házat építeni, de a lemondás finan­szírozására a tanácsnak nincs elegendő pénze. A felvetésekre dr. Petrik István válaszolt. Több kér­désben egyetértett a felszó­lalókkal, szólt az áthúzódó beruházások okairól, hangsú­lyozta, hogy az V. ötéves tervben a feladatok nagy ré­szét elvégezték, a 9,4 milliárd forint értékű beruházásból mintegy 300—400 millió fo­rint értékű húzódott át 1981­re. Szabó Sándor az építő­ipar kapacitáshiányáról adott képet. Rámutatott arra, hogy a belvárosban azért maga­sabbak a telekárak, mert már teljesen közművesített a terület. Az idei feladatokat így összegezte: be kélt fe­jezni az áthúzódó beruházá­sokat, biztosítani kell az alapellátás meglévő színvo­nalát, de ahol lehetséges, emelni kell. zkodnak az igényekhez A MÁV Szegedi Igazgató­sága jelentősebb szolgálati helyeinek gazdasági és tár­sadalmi vezetői tegnap, csü­törtökön délelőtt aktívaérle­kezletet tartottak Szegeden, a MÁV Oktatási Főnökségen. A jelenlevőket Balogh József, a vasúti pártbizottság titká­ra köszöntötte, majd Lovász Lázár vasútigazgató beszá­molt az 1980. évi munkáról, és . ismertette az ez évi fel­adatokat. Bevezetőjében utalt arra, hogy az 1980-as év az V. ötéves terv legnehezebb éve volt. Tavaly éreztették először hatásukat az új gaz­dasági szabályozók, a kedve­zőtlen időjárás és árvíz aka­dályozta a mezőgazdaság fo­lyamatos munkáját, ami be­folyásolta a vasúti szállítást. Mindezek ellenére az igazga­tóság dolgozói mindent meg­tettek a kitűzött feladatok teljesítése érdekében. A vasútigazgatóság terüle­tén tavaly 23,8 millió utast szállítottak. Szegeden és Szentesen saját erőből külső gépi kocsimosót építettek, a kocsik, az utasperonok és vá­rótermek tisztításához 37 ta­karítógépet vásároltak. Je­lentősen fejlődött a járműál­lomány: 39 mellékvonali mo­torosszereivényt, 99 lengyel gyártmáiiyú személykocsit ál­lítottak forgalomba, s ez év elejétől már egyetlen sze­mélyvonatukat sem továb­bítják gőzmozdonnyal. Kor­szerűsítettek 7 állomásépüle­tet.' Az elért eredményék mel­lett, azért akadnak még ten­nivalók. Ezek léginkábo a vo­natok időbeni közlekedésé­vel, a csatlakozási lehetősé­gekkel, a kocsik tisztaságá­val, fűtésévei függnek össze.. Hasonlóan előbbre kell lép­ni az utasok kiszolgálásában, tájékoztatásában. Áruszállításban a szállító­kapacitás és az igények kö­zött összhang megtererntéce egész évben jelentős erőfe­szítést kívánt. Bár a 10,8 mil­lió tonnás tervüktől 450 ezer tonnával lemaradtak, az igé­nyeket — ha nehezen is —, de kielégítették. Csökkent az üres kocsifutás aránya, és a vállalatok által késedelme­sen kirakott kocsik szama, több áru elszállításához vet­ték igénybe a korszerű fuva­rozási módokat. A tervezett­nél mintegy százezer tonná­val több cukorrépát fuvaroz­tak a gvárakba. Az igazgatóság területén az üzemfönökségek szervezése ez év elején befejeződött, ma már hat ilyen egység műkö­dik a Dél-Alföldön. E szer­vezetek alkalmasak a na­gyobb feladatok ellátására, munkájukban azonban a jö­vőben jobban kell érvénye­sülni a területi szemléletnek, az önállóságnak, a kezdemé­nyezőkészségnek és a gazda­ságosságnak. Elkészült a szeged—békés­csabai vonal újabb szakasza, több vasutvonalat átépítet tek, Kopáncs—Szeged között már működik a vonal auto­mata térközbiztosító és fény­sorompó berendezése, újabb vasúti kereszteződéseket biz­tosítottak. Átadták a postá­val közösen épített óvodát, villamosították a Cegléd—Kis­kunhalas vonalat. Hasonló munkát végeznek idén Kis­kunfélegyháza és Szeged kö­zött. Az idei tennivalókról szól­va Lovász Lázár elmondotta: mind a személyszállításban, mind a teherforgalomban növekednek feladataik. Arra törekednek, hogy szolgálta­tásaik jobban alkalmazkod­janak az igényekhez. Ennek szellemében álakítiák ki a menetrendet, bővítik a gyors­von a ti és elővárosi forgal­mat, javítják a?, utasokat szolgáló munkájukat, és hasz­nálják ki meglevő eszközei­ket. Ez évben 10,9 millió tonna áru elszállítására számítanak. Fő törekvésük a nemzetközi kötelességek mellett a bel­földi igények kielégítése. a hosszabb távolságú szállítá­sok növelése. E cél érdeké­ben jobb és eredményesebb kereskedelmi politikát, haté­konyabb piackutatói, fuvar szerző és fuvarozás szervezői tevékenységet kívánnak vé­gezni, tovább javítják kap­csolataikat a vállalatokkal. G. J. Próbaüzem a halfeldolgozóban A Balatoni Halgazdaság ötvenmillió forintos költséggel épült halfeldolgozó üzemében a próbaüzemelés után fokozatosan emelik a termelést. Céljuk nani egy vagon hal megtisztítása és fagyasztása. A fagyasztott halat, mint félkész terméket értékesítik. Az üzem a halgazdaság által kifogott halat dol­gozza tel

Next

/
Thumbnails
Contents