Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

83 Csütörtök, 1981. január 29. Ma, csütörtökön Ülést fari a megyei lanács Ma. csütörtökön reggel 9 órai kezdette] Szegeden, a megyei párt- és tanácsháza nagytermében idei első ülését tartja Csongrád megye tanácsa. A megyei tanács végrehajtó bizottsága javasolja a testületnek, hogy tűzze napirendre a tanácsi gazdálkodás kérdéseit, vitassa meg és hagyja jóvá az idei költségvetési és fejlesztési tervet, valamint a megyei népi ellenőrzési bizottság 1981. évi munkatervét. A tanácsülés nyilvános. Nagyobb vállalkozó készséggel Az építőipar feladatairól A SZÖVOSZ elnökének meghívására Gheorghe Rosunak. a Centrocoop elnökének vezetésével román fogyasztási szövetkezeti küldöttség tartózkodott hazánkban. A fogyasztási szövetkezetek országos tanácsa és a román fogyasztási szövetkezetek központi szövetsége képviselői tájékoztatták egymást a két ország szövetkezeti mozgalmának időszerű feladatairól, áttekintették a magyar és a román szövetkezeti szervek gazdasági, társadalmi kapcsolatainak eddigi eredményeit, s megállapodtak az együttműködés továbbfejlesztésében. Az 1981—85. közötti időszakra középtávú együttműködési megállapodást kötöttek. amelyet Szlameniczky István, a SZÖVOSZ elnöke és Gheorghe Rosu írt alá. Az elkövetkező időszakban a kishatármenti és választékcsere-forgalmat 60,6 millió rubelre növelik, ez 62 százalékkal több. mint az elmúlt öt esztendőben volt. Kölcsönösen növelik az áruházi hetek számát, ezzel hozzájárulva a két ország szövetkezeti termékeinek, fogyasztási szokásainak iobb megismeréséhez. Bővítik a szakmai delegációk. s a szövetkezeti doldozók üdülési cseréjét. A delegáció vezetőjét fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese; ott volt Victor Bolojan. a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A román szövetkezeti delegáció szerdán elutazott Budapestről. (MTI) A kezdeményezések bátor felkarolásával, a rugalmas vállalkozási készség kibontakoztatásával alkalmazkodjanak az építési vállalatok, az ország igényeihez — hangsúlyozta Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter az Építők-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének szerdai ülésén, amelyen értékelte az építőipar múlt évi munkát és megjelölte a legfontosabb idei feladatokat. Az összetételében és területi megoszlásában egyaránt megváltozott építési igények rugalmas kielégítésében már a múlt évben is biztató eredményeket értek el. s ezt az utat kell szélesíteni nagyobb előrelátással. szervezettebb összefő, gással. A beruházások építési kereslete csökkent, folytatják tehát a kivitelezés koncentrálását, melynek az ütemesebb. a gyorsabb és jobb minőségű munkában kell kifejezésre jutnia. Különösen nagy erőket vonnak össze a paksi atomerőmű és a metró építkezésén. A lakásépítés továbbra is elsőbbséget kap, s bár az átadási előirányzat — a 76—78 ezer lakás, s ebből a kivitelező szervezetekre háruló 43—44 ezer új otthon befejezése — Készülődé Az iskolákban javában tart a tanév, illetve az egyetemeken, a főiskolákon a vizsgaszezon. az Állami Ifjúsági Bizottságnál és a KISZ Központi Bizottságánál viszont már az ez évi önkéntes ifjúsági építőtáborok megszervezésével, előkészítésével foglalkoznak. Az önkéntes ifjúsági építőtábori mozgalom ez évben is jelentős mértékben járul hozzá a népgazdaság idényjellegű munkaerő-szükségletének kielégítéséhez, a fiatalok szocialista neveléséhez, közösségi szellemük erősítéséhez. Míg 1980 nyarán 99 központi, s 64 megyei-egyetemi önkéntes ifjúsági építőtábor működött 73 ezer fiatal részvételével, addig az táborozásra idén 102 központi építőtáborral számolnak, s a tavaszihoz hasonló számban szerveznek megyei-egyetemi önkéntes ifjúsági építőtáborokat is. A szervezés fő célja már nem a létszám növelése, hanem a minőségi munka és a pihenés eddiginél jobb feltételemek megteremtése. A tanév későbbi befejezése miatt ezúttal négy turnusban, június 28-tól augusztus 22-ig dolgozhatnak a fiatalok. A diákok foglalkoztatásának legfőbb területe idén is a mezőgazdaság lesz: a táborozók több mint 80 százaléka a növényápolásban és a gyümölcsszüretelésben segédkezik majd. Ott lesznek a fiatalok az út-, a vasútépítkezéseknél, az ország nagy lakótelepeinek kialakításánál, s más beruházásoknál is. Több mint 7 ezer fiatalt fogadnak az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alatt működő táborok. A tervek szerint az idén 9 szakmai tábort nyílnak meg a tavalyi héttel szemben. Ez évben először vár e táborokba kőműves, festő-mázoló, csőszerelő és segédmunkás fiatalokat a 43. számú Állami Építőipari Vállalat és a Budapesti Lakásépítő Vállalat. Korszerűbb tápokkal Takaré A takarmányok, mindenekelőtt az abrakfélék sokkal takarékosabb felhasználásával számol a VI. ötéves terv, amely az elmúlt 5 évben bekövetkezett, ám korántsem a végső állomást jelentő állatélelmezési sikerekre épít. Mindez annál is inkább fontos, mert az előirányzat további hús- és húsexport növelést helyez kilátásba a következő években — a zavartalan hazai húsellátás biztosítása mellett — a mezőgazdaxagi termőterület azonban alapvetően nem változik és szerkezete is csak kisebb mértékben móaosul. Ennélfogva előtérbe kerül a még takarékosabb takarmányozás, valamint a technológiák felülvizsgálata, illetve a géppark bővítése, korszerűsítése. A terv szerint a korszerű eleségreceptek, valamint a szakmailag jobban megalapozott gazdálkodás lehetővé teszi, hogy valamennyi állatfaj takarmányfelhasználását három százalékkal csökkentsék a hústermelés mérséklődése nélkül. Különösen nagy tartalékok vannak az abrakolás jobb programozásában; a következő 5 évben akár ' 5—6 százalékkal javítható a magas energiatartalmú szemes takarmányok hatékonysága, ami évente 1U0—120 ezer tonnás megtakarítást eredményezhet. Ehhez azonban nemcsak szakszerűbb, gondosabb állattartásra van szükség; nem lehet számítani ugyanis ilyen nagyságrendű javulásra csak akkor, ha fokozzák a komplettebb tápértéket adó tápok — ezek összetett, iparilag előállított takarmánvok — gyártását. Ezeket a gazdaságok a korábbinál nagyobb arányban helyben, saját telepükön állítják elő — tehát nem készen vásárolják —, felhasználva a megtermelt abrakot és hozzáadva a kívülről átvett kiegészítő anyagokat, például a fehérjetartalmú tápszereket. A mezőgazdasági nagyüzemek öt év alatt várhatóan 20 százalékkal fokozzák a tápgyártást, és felhasználást, lényegesen nagyobb arányban, mint ahogyan a? abrakfogyasztás növekedik. A tervidőszakban értékesebb takarmányokhoz jutnak az állatok. Ez lemérhető abból, hogy 10—12 százalékkal növelik a fehérjetartalmú eleségek etetését. A MÉM-ben hangsúlyozzák, hogy á tervidőszak alatt jelentős változást kell elérni a tömegtakarmányokat fogyasztó állattenyésztési ágazatok ellátásában. A takarmányadagok összeállításánál — a termelési színvonalhoz igazodóan — az eddiginél jobban figyelembe kell venni a gyepterületek hozamát, és tudatosabban hasznosítani kell a szántóföldi növénytermesztés melléktermékeit. Miután a tervben a szántóföldi fővetésű tömegtakarmány termőterületek csökkentésével számolnak, ezért a következő időszakban jobban kell élni a növények ismételt termesztésének lehetőségével. a múlt évinél kisebb feladat, de sokkal több a tennivaló a régi lakóházak megfiatalításánál. Ugyanakkor előtérbe kerül a kulturális és egészségügyi létesítmények felújítása, korszerűsítése is. Nyitottabb vállalkozási készséget, eddigi működési területük további szélesítését kívánja elsősorban" a vidéki építési szervezetektől az, hogy Budapesten továbbra is növekvő építési feladatokat kell teljesíteni. Ábrahám Kálmán elmondotta, hogy a népgazdasági céloknak megfelelően a korábbinál jóval nagyobb erőfeszítést követel az építésügyi ágazattói az export bővítése. A hazai igények kielégítésén túl rendelkezésre álló építési kapacitások sok lehetőséget nyújtanak a külföldi munkára, főleg a gépiparral együtt komplex gyárak szállításában, felépítésében: s más építési feladatok vállalásában is. Tavaly már sok milliárd forint értékű exportmunkára tettek ajánlatot a külföldi megrendelőknek, s az eddigi tárgyalások is biztatóak, bár erős nemzetközi mezőnyben kell meg. állni helyüket a magyar ajánlatoknak. Fel kell készülni tehát arra, hogy gyors és megbízható munkával szerezzenek megbecsülést, elismerést és újabb megrendeléseket a magyar építőiparnak. Ám tisztában kell lenni azzal is, hogy a külföldi megbízás építési igénye nem mindig esik egybe a kapacitásfelesleggel, s ennél fogva a munka szervezésének, s főleg a társulásuk létrehozásának különösen nagy szerepe lehet abban, hogy a hazai építési igények csorbítása nélkül vállalkozhassanak az exportmunkára. Gyöngyösi István, a szakszervezet főtitkára rámutatott arra. hogy a szakszerve-' zeti testületek is sokat segít, hetnek a vállalkozási készség fejlesztésében, a gazdálkodási tartalékok feltárásában, s a kezdeményezések felkarolásában. A szakszervezeti testületek támogassák a kivitelező vállalatok tervező részlegeinek megerősítését, a létszámgazdálkodást, s nagyon sok tennivalójuk van még az ösztönző bérformák körének kiterjesztésében. Ennek érdekében vizsgálják meg a komplex, egyösszegű munka- és bérutalványozás továbbfejlesztésének lehetőségeit is. Szorgalmazzák, hogy a hatékonyabb gazdálkodás kedvező alapot teremtsen a bérfejlesztésre, s az ágazatban a népgazdasági átlagnak megfelelően, legalább 4,5—5 százalékkal növekedjenek a bérek. Beruházások Ózdon Az energiafelhasználás nagyszabású racionalizálását tervezi az Ozdi Kohászati Üzemek. A cél a drága, importból származó koksz felhasználásának csökkentése. Az elképzelések szerint a kivitelezés ez év utolsó negyedében kezdődik meg. s ennek során — 1985 szeptember végéig — két új, nagy teljesítményű kohógáztisztítót építenek, illetve szerelnek fel. A beruházáshoz — pályázat alapján — az ózdi nagyüzem hatszázmillió forint állami kölcsönt kapott. Az erről szóló szerződést szerdán írták alá a gyár és a Beruházási Bank képviselői. (MTI) A bszalow címletei A sok egyéb megállapítás, határozat között a tagság alig figyelt fel arra, hogy a XII. pártkongresszus — a taggyűlésekről, pártértekezletekről érkezett javaslatok alapján — a párttagdíj-fizetés szabályozását a Központi Bizottság hatáskörébe utalta. Ma már beszélünk róla. A párttagsági díj — mivel a tagság hosszú évek óta rendszeresen és fegyelmezetten tesz eleget e forintokban kifejezhető kötelességének is — valóban nem olyan alapvető ügy, hogy a fizetés szabályozásának jogát a kongresszus magának tartsa fenn. Van annyira fontos azonban, hogy fizetésének rendjét — a politikai munka és a szervezeti élet más szféráihoz hasonlóan — célszerű legyen a társadalmi-gazdasági élet változásaihoz, továbbá a kommunisták érettségéhez és a velük szemben támasztott mindenkori politikai, erkölcsi követelményekhez igazítani. Felhatalmazásával élve lényegében ezért módosította a Központi Bizottság — október 16-i határozatában — a tagdíjfizetés rendjét, elegendő időt hagyva a határozat megismerésére, végrehajtására is. Ezekben a napokban kell az irányító pártszerveknek e feladat elvégzésére felkészíteniük az alapszervezetek vezetőségeit i és a pártcsoportbizalmiakat. A párttagokkal való személyes beszélgetésekre, a tagdíjak megállapítására februárban és márciusban kerül sor, majd a márciusi alapszervezeti taggyűlések lesznek hivatottak összegezni a tagdíjbesorolások tapasztalatait. Mi a lényege ennek a határozatnak? Ügy gondolom, hogy a kölcsönös bizalom. Természetesen az is fontos, — ami egyébként a pártonkívüliek számára sem érdektelen —, hogy a pártvezetés a tagjdíjkategóriák közötti különbségek mérséklésével — gazdasági nehézségeinkhez igazodva —a pártmunka költségeinek csökkentését is vállalta, hiszen e költségek túlnyomó részét mindig a tagjdíjakból befolyt összeg fedezte, s ez az összeg most kevesebb lesz. És fontos az is, hogy áprilistól elsősorban a fizikai munkakörökben dolgozó kommunisták fizetnek kevesebb tagdíjat, hiszen a túlóradíjból, a műszakpótlékból, a veszélyességi pótlékból mindenekelőtt ők részesülnek, márpedig a bért jellegű juttatások közül ezek azok a nyugdíjjárulékkal csökkentett pluszjövedelmek, amelyek után nem kell tagsági díjat fizetni. De a legfontosabb a bizalom. A Központi Bizottság és a tagság közötti kölcsönös bizalom, amelyet a tagdíjfizetés rendjének egy igen lényeges új eleme is kifejez, nevezetesen az, hogy a jövőben a tagdíj üszszegét nem adminisztratív úton, hanem a párttagok önkéntes keresetbevallása alapján, velük egyetértésben kell megállapítani. Ez a bizalom egyúttal nagyobb önállóságot ad a pártalapszervezeteknek, amelyeknek vezetőségei — adott esetekben, egy-egy párttag helyzetének ismeretében — a fokozatosság elvét kellő rugalmassággal maguk is érvényesíthetik, hiszen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy — kiugróan magas előző évi átlagkereset esetén — a fizetendő tagdíj összege ne több, hanem csak egy kategóriával növekedjék. Ezért is állapított meg a pártvezetés a korábbi 13 helyett 22 tagdíjkategóriát, amelyek révén a tagdíj növekedésének mértéke — noha progresszív marad — a keresetnövekedéshez is arányosabban igazodhat, amennyiben a pártszervezetek, a bizalmiak munkájára építve megfelelőképpen előkészítik. A párttagokat a keresetek önkéntes bevallásának joga felelős pontosságra és őszinteségre kötelezi, olyasmire tehát, ami a politikai munkában egyébként sem nélkülözhető. A párttagbélyeg éppen ezért a kölcsönös bizalom jelképe is, mert a tagsági díj korántsem jelképes, hanem — önként vállalva az elviselhető terhet — anyagi hozzájárulás is a párt működéséhez. A tagdíjfizetés persze ezután sem pusztán pénzügyi művelet: továbbra is nélkülözhetetlen része a pártfegyelemnek. a párthoz való tartozás kifejezője. És ez a bizalmi kapcsolat független attól, hogy egy-egy párttagbélyeg címlete hatszáz, vagy éppenséggel egyetlen forint. A. G. 1 köBYvértékesltésröl Tavaly 2,4 milliárd forint értékű könyv került a Könyvértékesítő Vállalat raktáraiból a fővárosi, vidéki, falusi könyvüzletekbe, és mintegy 5000 könyvtárba, s innen az olvasókhoz. A könyvek iránti érdeklődés az utóbbi években megnövekedett — mondotta Drucker Tibor, a Könyvértékesítő Vállalat igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján. Az eredményeket, terveket ismertetve kifejtette: Munkájuk szervezettebbé, hatékonyabbá tételével sikerült elérni, hogy napjainkban már együtt, egy időben indulnak útjukra a könyvek a fővárosi, s a legkisebb falusi üzletekbe is. A még egyenletesebb könyvellátást segíti az idén elkészülő két új, korszerű raktár; a 4500 négyzetméter alapterületű törökbálinti és a 6400 négyzetméter alapterületű budaörsi. A vállalat statisztikai adatai arról vallanak, hogy tavaly 90 millió kötet könyv talált gazdára az országban. Legdinamikusabban a szövetkezeti üzletek forgalma emelkedik; míg Budapesten mintegy tíz százalékkal, s a vidéki állami könyvesboltokban 11 százalékkal emelkedett a könyvforgalom, addig a szövetkezeti hálózat 18,6 százalékkal több könyvet értékesített tavaly, mint az azt megelőző esztendőben. Drucker Tibor elmondotta: az elmúlt évben harminckétmillió tankönyvet két hónap alatt 8 ezer helyre juttattak el. A VI. ötéves terv időszakában várhatóan nő a könyvtárak szerepe, s erre — ellátásukra — a vállalat felkészül. Az eddiginél is nagvobb figyelemmel kísérik például a szakszervezeti, iskolai könyvtárak fejlődését.