Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-29 / 24. szám

4 Csütörtök, 1981. január 29. Szovjet szerszámgépek exportja A Szovjetunióban és a vi- számgépet állítottak eló. A lágpiacon megérdemelt el- negyvenes években a gyár ismeresnek örvendenek a „ , „ , Szergo Ordzsonikidze nevét megkezdte a bonyolultabb viselő moszkvai szerszámgép- technika. az úgynevezett gyár termékei. A műhelyei- aggregátoros szerszámgépek ben készült különböző fém- gyártását. Ugyanebben az megmunkáló szerszámgépe- .„+,„„.. „ , .,..„, ket, automata gépsorokat évt'zedbe« napvilágot láttak eredményesen használják a az eredeti konstrukciójú auSzovjetunió és más országok, tomata-. s csoportfúró-eszterköztük Bu.gárla, Magyaror- gagépek. A moszkvai szerBzág. az NDK, Jugoszlávia, „. . .. .. Ausztria, az NSZK Francia- szamgépgvártók hírnevét ország, Svédország számos öregbítő további lépés volt üzemében. az automata "gépsorok kibocsátásfl Számjegyes programvezérlésű szerszámgépeikre mél- A vállalat többször is matán büszkék a gyár dolgozói, gas elismerésben részesült Ezek a szerszámgépek nagy nemzetközi kiállításokon és pontosságukkal, könnyű ké- vásárokon. Így 1958-ban zelhetőségükkel. magas ter- egyik kiállítási tárgyuk — melékenységükkel tűnnek ki. a tengelymegmunkáló autoÉvröl-évre többet gyártanak mata — nagydíjat kapott a belőlük. brüsszeli világkiállításon, A külföldi cégek nagyon 1067-ben pedig a Lipcsei V6keresik az MR—25 gyárt- sáron bemutatott traktormányjelzésű. számjegyes alkatrész-megmunkáló autoprogramvezérlésű szerszám- Képsor kapott aranygépet. Ezt a moszkvai érmet. (APN) szerszámgépgyár a nyugatnéSzupergát A nagy kiterjedésű RajnaMaas-Schelde-deltavidéken, Hollandia legdélnyugatibb részén hozzák létre a világ egyik legnagyobb és iegbecsvágyóbb vízi építményét. Ez fogja Hollandiát az ÉszaKitenger vihardagályaival szemben védelmezni. Az új létesítmény központi része egy, betonpillérekből és hidraulikusan állíható acélfalakból álló, 2800 méter hosszú záróíal lesz. Ezen már dolgoznak. A deltavidék közepén, egy „munka-szigeten" 66, egyenként 33—45 méter magas előfeszített betonpillért állítanak fel. Közéjük egyenként 42 méter hosszú acélzsílipeket függesztenek. 1982 márciusában megkezdik a toronymagss pilr lérek helyszínre szállítását. Amikor a zsilipek fel vannak húzva, az apály és a dagály szinte akadálytalanul áramolhat ide-oda Ha azonban vihardagályt jeleznek, a zsilipeket egy óra alatt le lehet zárni. Zeeland — így hívják Hollandia délnyugati tartományát — így biztonságban lesz a tenger dühöngésétől. Az egész terv, amely a szárazföld belsejében további segédgátakat, és a betonpilléreken vezetett autóutat is magába foglal, 1985re lesz kész. met Hildemelster céggel közösen állítja elő. Moszkvában készítik közös terv alapján a bázlsmíodellt. A szerszámgépet, azt követően. hogy számlegyes programvezérlőrendszerrel és más szerkezeti részegységekkel felszerelték, a nyugatnémet cég realizálja .a világpiacon. " A Szergo Ordzsonikidze gyár az első szovjet ötéves tervben létesült. 1932-ben helyezték üzembe. A gyárban már az első évtizedben sokTengermellék fejlesztése A Constanta! Tengeri Ku- ható: Constanta. A század tatóintézetben kidolgozták a végére hat lesz. Három már 247 kilométer hosszú román épülőben van: Agigeában, fekete-tengeri partvidék fej- Mangaliában és a Midialesztési tervet. A terv egé- foknál, Nadovarl közelében, szen az ezredfordulóig meg- További két kikötő létesül a szabja a fejlesztés távlatait a Duna torkolatában: Sulináhelyi ipar és a tengeri gaz- ban és Sfintu Gheo-ghé-ban. daság, a lakásépítés, a halá- A kereskedelmi flotta fejszat és az idegenforgalom, lesztése is nagy lendületa környezetvédelem, főként tel folytatódik: egyre több pedig a tenger vizének fel- árut szállítanak lenge" úton. használása terén. 1990-re a román tengeri, flotA partvidéken jelenleg ta több mint ötszörösére féle méretű és típusú szer-!csak, egy nagy kikötő talál- bővül. Gyermeki egyedül nevelő szülik kedvezményei w^ Főiskolai hallgató H. E. ládi pótlékot legkorábban az tudja. Egyébként — tekintve, szegcdi olvasónk. Férje igénybejelentés napját meg- hogy gyermekük még csak dolgozik, egy hathónapos előző hatodik hónap első hat hónapos — veszteség gyermekük van. Férje csa- napjától lehet megállapítani Önöket nem éri. a családi ládi pótlék igényét mun- és folyósítani. Ez irányú ké- pótlékot utólag teljes egészékahelyén elutasították, s relmét a munkáltatónál az ben megkapják, nem ' is fizettek részére erre a célra rendszeresített A rendelkezések szerint gyermekápolási táppénzt Igénybejelentés elnevezésű jár férje részére — mint az sem. a gyermek botegsé- nyomtatványon írásba adja .előzőekből már kiderül — gckör. Ismerőseitől úgy be és erről igazolást is ad- gyermekápolási tánpénz is. hallotta, hogy fordított nak számára. Ezt — ha esetben, vagyis, ha az apa tanul, és az anya dolgozik, a fenti kedvezményeket az anyának megadják. Igazságtalannak tartja a munkáltató eljárását, s ezért tanácsot kér, mitévő legyen, hogy férje is jogosultságot szerezzen a gyermekük után a szükséges társadalombiztosítási ellátásokra. Férje vállalatánál hibát követtek el, mert valószínű, hogy nem ismerték eléggé a jogszabályokat. A rendelkezések szerint a munkaviszonyban levő eRvedülálló, vagy annak tekinthető házastárs egy gyermek után is jogosult családi pótlékra. A házastárs szó nem véletlenül került a jogszabály szövegébe, mert azt jelenti, ez a kedvezmény nemcsak az anyának jár. hanem az apának ls. Úgyanez vonatkozik a gyermekápolás elmén járó táppénzre, erre is jogosult az apa, ha egyedülálló. S azt. akinek a házastársa közép-, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a jogszabály rendelkezése szerint, mind a családi pótlék, mind pedig a gyermekápolás címén járó táppénz folyósítása szempontjából egyedülállónak kell tekinteni. Olvasónk férle lehát. logosult családi pótlékra. ezért javasoljuk, hogy azt ismét igényelje meg. A csaaz előző Igénylésnél ilyen nyomtatványt nem kapott volna — őrizze meg. hogy a visszamenőlegesen járó családi pótiék összegének megállapításánál az igénybejelentés időpontját igazolni Ezt ls kérje, ha szükség lesz rá. Ha netán további vita merülne fel. akkor férje forduljon a vállalatnál működő társadalombiztosítási tanácshoz jogának elismerése végett. Dr. V. M. Pásztor János: Búcsúzkodás Pászlor-szobrok Szegeden Egy-egy régebben elhunyt kiváló művész pályájáról és ránk maradt alkotásairól rendszerint a születési-halálozási évfordulóik alkalmá val szoktunk a napilapok, folyóiratok és szakkiadványok hasábjain megemlékezni. Fokozott érdeklődés tölt el bennünket, ha olyan mesterek kerülnek szóba, akik helyben éltek, alkottak, illetve műveik egyrésze városunk köztereit, épületeit díszítik vagy múzeumunk művészeti anyagát gazdagítjuk. Ilyen szobrásznak tekinthető, a száz évvel ezelőtt, 1881. január 29én napvilágot látott Pásztor János (1881—1945), aki Vásárhelyen fiataloskodott, itt gyűjtötte össze népi élményeit, s innen került 1910-ben Budapestre, ahol aztán később a hazai műemlékszobrászat egyik elismert mestere lett. özvegy édesanyjával és két testvérével a Gyomén született kis Pásztor János már három évesen a vásárhelyi Susáni utcában játszadozott. E környezetben növekedve, majd diákként legnagyobb szenvedélye a mintázás lett. Ezért is íratták be 1896 őszén az Iparművészeti Iskolába, ahol ifj. Mátrai Lajos volt a Társulat javaslatára díjjal „adaptálta" őket. Városlakótanára. A fiatal Pásztor ki- tüntették ki. A fába kifara- inknak ez a kegyes csalása bontakozó tehetségét azzal gott Búcsúzkodás ma a Nem- megbocsátható, hiszen közel inspirálták, hogy 1902-ben zeti Galériában látható. A félszázada tölti be itt, a ozeállami ösztöndíjjal Párizsba mű bronzpéldányát a szegedi líd és félelmes Tisza közelküldték, ahol a Julian-aka- múzeum őrzi, melyet 800 ko- Bégében e szép figurális kút démián folytatta tanulmá- rónáért, az 1907-ben itt be- gondolathordozó és esztétikai nyait. Másodszor 1904-ben mutatott térlatról a város funkcióját. Ennél sokkal szekereste fel a Szajna-parti fő- vette meg közgyűjteményé- rényebben hat a Pantheonvárost. ahonnan azzal a szán- nek. A Búcsúzkodás keletke- ban Pásztornak az a broz dékkal tért haza. hogy Itt- zésének érdekes körülményei- domborrrtűve. mely Csanád hon marad Vásárhelyen, ről Kiss Lajos ezt írja: vezér lovas alakját ábrázolja, Azonban volt tanárától, Mát- », •.. Pásztor azt újságolta, amint a jobb és bal oldalán faitól ajánlatot, kapott, hogy hogy az ócskapiacon — hová elhelyezkedő kísérlete köa Tisza-szabályozó Visárhe- ő is kijárt széjjelnézni — zül kiemelkedik. A három lyi Pál Szegedre kerülő em- gyönyörű két alakot látott: mezőre osztott figurális komlékművének mellékalakjait egy fiatal legenyt, amint el- pozíció jól érzékelteti a mű Pesten készítse el megbízója köszön az öregembertől. Két talapzatán olvasható felírást: műtermében. A Széchenyi kézzel fogja az öreg a legény tjo28 — Csanád vezér legyótér egyik szép parktükrében jobb ját,\ úgy búcsúzik... A zi Ajtonyt és meghódítja a 1905 őszétől, vagyis immár két alak tömegét, mozdula- kereszténységnek a tiszai tetöbb mint háromnegyed szá - tát annyira kész szobornak fületeket" zada magasló Vásárhelyi- látta Pásztor, hogy örvendezszobor bronzból való tipikus ve beszélte ezt az élményét, Ahelyett, hogy megpróbál. népi alakjai — egy subáján akikkel csak találkozott. Sie- nánk felsorolni Pásztornak a ülő talicskás kubikos és egy tett haza és azonnal meqrög- megyénkben, Vásárhelyen, kalászcsomó mellett gyerme- ziteite a két alakot agyag- Makón, Szentesen, vagy főkével játszó fiatal paraszt- vázlatban, az első benyomás leg Budapesten é6 másutt taasszony — hűen tükrözik frisseségével". lálható köztéri alkotásait. Pásztor karakterérzékét, az pásztor Jápos s den ,evő illetve az egyes alkotásainak korántsem akar. ^^braU sragrti Segű juk a teljes, maradéktalan se regisztrálását e cikk szűk ke- emlékezésünk befejezéséül n sawu eiau ev' i/.eueuen, , ? , kft.fttt _jnl n.nr,~i, p: Inkább Juhász Gyula cikkéa szomszédos Vásárhelyen - ^eYem^ vételével emntiük b61 ,dézünk' Költőnk 1918 ta~ "T™ nfeg többek között az úisze VESzán műteremlátogatást gedi katolikus templom be- tett az akkor Szegeden dol,, , . . . járata fölötti domborművét. gozó Pásztor Jánosnál. s e társasagahoz tartozó - szor- Ennek készitési éyét csakúgy vlz-tjérói a Delmagyarország gosan tevekenykedo Pásztor 1907.hez kötik mint múz„®_ 1918. április 17. szamában f"cs fkerét- a B,"cs"2; munk dísztermi állandó tár- többek között ezt írta: „Felkodas (1906 cimu szobrával ]atán szereplő Asó kubikos sóvárosi műtermében - kezaratta, mivel a szegedi Va- című kis méretű szobrát. dl beszámolhat Juhász sarbelyi-emlekmu avatásakor Közgyűjteményünk réri lel- meglátogattuk Pásztor Ja(1905) az ő neve méltónyta- tárkö vében több Pásztor. nost. a mai magyar szobrálanul árnyékban maradt. Az ó, származó női akt ^ t. szat egyik legnépszerűbb fia. K ™ £ - IT ré van bejegyezve. Ezenkívül mesterét, aki éppen most beküldött müvét a fővárosi az egvkori edi családok. kőstül neki. hogy a fővárosi 'au P-e5Tn et?,6n méUaH1k' nál (Dávid Sándor, dr. Falta Erzsébet szobor zárt pályázaegyszerű alföldi embereket megörökíteni tudó ábrázolóerejét. A század első évtizedében. Tornyai, Endre Béla, Rudnay és más művészek, valamint a néprajzos Kiss Lajos baráti Alkotását az állam vásárolta Marce„ stb) is voltak meg, s a Képzőművészeti másal_ me,yek közül, A meddőbányák kővirágai Gazdag zsákmányra leltek giai óraként mutatják az év- kristályok. Ezek a szemre is gántl gyűjtőútjukon a Ko- milliók ködébe vesző föld- szép kőrózsák a föld mélyémárom megyei Művelődési történeti események egyes nek boszorkánykonyhájába Központ geológiai szakköré- fejezeteit. Bizarr forrná- kalauzolják el a geokémiai nek tagjai. Rendkívül szép jú, megkövesedett csigák és tudományban jártas szakem.,alabástrom virágokra", mu- kagylók tudósítanak az öt- bereket. A bonyolult vegyi zeális értékű gipszkristály venmillió éve itt hullámzott folyamatok során, amelyekrózsákra bukkantak a régi őstenger állatvilágáról, ágyag- nek az ékszerként csillogó gántl bauxitbányák meddő- rétegekbe zárt virágporszem- kristályrózsák születésüket hányóin. csékből, növényi lenyoma- köszönhetik, először az ara, . tokból lehet következtetése- nyosan csillogó pirit jön létEz, a marsbéli tajat Idezö, ket leVQnni a távoli múltban re a rétegek között lefolyó magas sziklatalakkal, mély uralkodott éghajlati viszo- érces oldatokból, vagy egyes kráterekkel tagolt vöröses nyokról is. baktériumok különös anyagtalaj u vidék nemcsak bauxit- E vidéken terem- cseréjének hatására. Aztán a bányájának köszönheti hír- f?,en vlue«en "l.elf?" • ... nevét. Az őslénytan és a nek f híres g'Pszknsta y- kápráztatóan csillogó pintgeológia tudományának mű- virágok is, amelyek újra krístályok lassan „elöregedvelól világszerte számon tart- ^InySűj^'St^lVe- -k". oxidálódnak, s pusztukésségé a gánti lelőhelynek, lásuk termékeként kénsav hogy időről időre teljesen hatol a környező rétegekbe, kimerül, majd ismét újjá- Ha pedig a kénsav útjában születik. A csapadékos idő- mésztartalmú közetekre taszakokban ugyanis a víz tengeri-szárazföldi ere- mélv árkokat szánt a med- lal> megszületik a természet ják a Vértes hegység lábánál megbúvó bányászfalut. A „magyar ezüst" mélyvörös éretömegét ugyanis itt néhol 60—80 méter vastag detű üledék takarja. A rétes- dőhányók oldalában és így új „művészi alkotása", a lapokként egymásra terülő felszínre kerülnek a mélyeb- gipszkristály, kőzetrétegek ugyanis geoló- ben rejtőző gipsz- és pirit- R. E. arc- tán legjobb képességeivel mint résztvéhessen ... Valami s*epéldáúl a Falta házaspár és hd és csöndes bensőség biaz újságíró Szalay János natos mosolva él e vásárheportréi múzeumunkba kerü1tek. Pásztor helyi köztéri műlyi szobrásr legtöbb do'qain, s ha az elődök után kutatunk. ha a művészi családveit említve, kétségtelenül a fáját keressük Pás-tor Jáleglátványosabbnak a Szé- vasunk, hát egyévesén Izsó chenyi tér parkjában levő Nafádok-kútjának szoborcsoportja (1934) tekinthető. E mozgalmasan megkomponált, sellőket és férfiaktot ábrázoló művet eredetileg Tihanyba szánta, s alakjai az 'áldásthozó és haragvó Balaton allegóriái, de a szegedi köztudat (a Délmagyarország Miklós korán ellángolt géniusza ötlik eszünkbe. Mert Izsó volt a magyar zsáner első valódi nagymestere a hazai szobrász művészetben, az 6 Búsuló Juhásza, Fonója az a kezdet, amelynek szerencsés és gazdag folytatását szemlélhetjük a fiatalon hírnévhez jutott Pásztor 1934. január 13-1 számába írt János. legszebb és ^igazibb cikk alapján), a „Romboló és Építő Tisza'' szimbólumává dolgaiban." Szelesi Zoltán Egymillió orvos Az orvasok száma az 1975 évi 834 ezerről 1 millióra nőtt tavaly a Szovjetunióban. A tízezer lakosra 1utó kórházi ágvak száma 118-ról 125 re emelkedett. Bővült a szanatóriumok. az üdülők, a penziók, a sverme'-tntézmények. a úttörőtáborok és úttörőházak hálózata. (APN)