Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

V Szerda, 1981. január 28. 3 fi leszerelésről Madridban (Folytatás az I. oldalról.) által benyújtott javaslato­kat. méltatva hangsúlyozta: ezek a javaslatok azt mu­tatják, hogy a szocialista országok alkotó szellemben, tárgyilagosan közelitik meg a kérdéseket, és a találkozó eredményes befejezéséért te­vékenykednek. Iljicsov külügyminiszter­helyettes az európai katonai enyhülési és leszerelési ^kon­ferencia összehívásának szükségességét aláhúzva ki­jelentette: ha a madridi ta­lálkozó elhatározza egy ilyen konferencia összehívását, ez kedvezó hatással lenne a Helsinkiben elkezdett, össz­európai folyamat továbbvi­telére. Ha viszont ezen a területen nem érnének el tényleges haladást, az min­den bizonnyal károsan be­folyásolná az európai hely­zetet. — Lehetőségünk van arra, hogy új szakaszt nyissunk az európai politikában — folytatta —, és ezt a lehe­tőséget nem szabad elsza­lasztani. Az európai katonai enyhülési és leszerelési kon­ferencia összehívását a leg­jobban a lengyel javaslat szolgálja, amely a szocialis­ta országok közös kezdemé­nyezését tükrözi. Célja vilá­gos: elindítani a katonai enyhülés folyamatát Európá­ban, ahol egy nemzedék életében már két háború volt. A javaslat nyitott: az általa kezdeményezett kon­ferencia kész megtárgyalni bármely résztvevő indítvá­nyait. A lengyel javaslat tiszteletben tartja a részt vevő államok szuverenitását, amennyiben kiemeli, hogy a megállapodások nem sérthe­tik egyetlen állam biztonsá­gát sem. A szovjet küldöttség veze­tője felszólalása végén meg­állapítottá: 'a Szovjetunió tisztában van a nehézségek­kel, azzal, hogy még lénye­ges nézetkülönbségek van­nak a katonai enyhülési és leszerelési konferencia ösz­szehivását illetően. Lehet azonban megoldást találni, ha a madridi találkozó min­den résztvevője az európai biztonságért és együttműkö­désért viselt felelősségét ál­lítja tevékenysége közép­pontjába. A szovjet küldött­ség a maga részéről mindent megtesz a pozitív megoldás erdekében — jelentette ki Aláírták a magyar-lengyel 1 árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Leonyid Iljicsov. Amfg, a szovjet küldöttség nevében felszólalva, Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyettes a találkozó konstruktív mun­káját és eredményes befeje­zését elősegítő szellemben foglalkozott a napirendnek megfelelően a karácsonyi szünet előtt beterjesztett legfontosabb javaslatokkal, addig egyes NATO-tagorszá­gok képviselői megismétel­ték vádaskodásaikat, ame­lyekkel már az első szakasz­ban is illették a Szovjetuniót és a szocialista országokat. Felszólalásaikkal megkísé­relték a vitát ideológiai-poli­tikai térre terelni, ami min­denképp nehezíti a találko­zó eredményes munkáját Max Kampelman nagykö­vet, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője, aki a kedd délelőtti zárt ülésen utolsóként szólalt fel, klje­lentette, hogy az új ameri­kai elnök alatt ls változat­lanul érvényes az az állás­pont, amelyet küldöttsége a karácsonyi szünetet megelő­zően képviselt a találkozón. Ismét alaptalan vádakkal illette a Szovjetuniót. ta­gadta, hogy a kelet—nyugati kapcsolatokban jelenleg lé­tezne enyhülés, és újból I megpróbálta összekapcsolni a leszerelés területén köten­dő megállapodásokat az Af­ganisztánnak nyújtott szov­jet segítséggel, és az emberi jogok állítólagos megsértésé­vel. Az amerikai küldöttség­hez hasonló hangnemben szólalt fel néhány más NA­TO-ország képviselője ls, így a belga, a holland és a brit küldöttség vezetője. Vas János és Wladyslaw Gwiazda külkereskedelmi miniszterhelyettesek kedden a külkereskedelmi miniszté­riumiban aláírták az 1981. évi magyar—lengyel árucse­reforgalmi és -fizetési jegyző­könyvet. Az aláírásnál jelen volt Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter és Marian Chruszczewská, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A jegyzőkönyv mintegy 640 millió rubel értékű áru­szállítást irányoz elő, amely megfelel az 1980. évi szint­nek. Tovább folytatódnak a két ország közötti hagyomá­nyos.'valamint az együttmű­ködési megállapodások alap­ján meghatározott kölcsönös áruszállítások, s ezek alkot­ják az összforgalomnak kö­rülbelül egyharmadát. A gé­pek és berendezések árucso­portjában magyar részről szerszámgépeket, elektrotech­nikai eszközöket, különféle műszereket, autóbuszokat valamint gépjármű-részegy­ségéket szállítunk. Gépim­portunk legjelentősebb téte­leit a szerszámgépek, bánya­gépek, számítástechnikai esz közök, könnyűipari gépek és berendezések, közúti jármű­vek és azok kooperációs rész­egységei alkotják. Mindkét fél erőfeszítéseket tesz an nak érdekében, hogy az energiahordozók és alapvető fontosságú nyersanyagok kölcsönös szállítását az elő­ző években kialakult nagy ságrendekhez közeli szinten biztosítsa. Együttműködési megállapodások alapján foly­tatják, illetve részben növe­lik a kohászati termékek. műszálak, gumiipari termé­kek. gyógyszerek, növény­védő szerek cseréjét. A jegy­zőkönyvben foglaltak bizto­sítják a lakosság ellátásához szükséges élelmiszeripari ter­mékek és fogyasztási cikkek további folyamatos szállítá­sát. Például jelentős mennyi­ségben importálunk a Len­gyel Népköztársaságból étke­zési sót, sört, kozmetikai cik­keket, hiradástechnikai esz­közöket, személygépkocsikat, porszívókat, varrógépeket, villanybojlereket, amelyekért konzervek, bor, cipő, bútor, háztartási készülékek, textil rövidáruk kivitelével fize­tünk. „Figyelmeztető sztrájkok" o Varsó (MTI) Lengyelország három kör­zetében kedden újabb „fi­gyelmeztető sztrájkokra" ke­rült sor. Mint a varsói rádió jelentette, Lódzban reggel 9 órakor három órára leállt gyakorlatilag valamennyi üzem. Bialystokban és kör­nyékén több mint 90 gyár­ban négy órán át szünetelt a termelés. és a sztrájkhoz csatlakozott a heiyi tömeg­közlekedési vállalat is. Katowicéi jelentés szerint ..okkupációs sztrájkra" ke­rült sor az ország déli ré­szén, a Beszkidek-vidékén lévő üzemekben. A környé­kén nem járnak a távolsági autóbuszok, a vasút azonban működik. Szolidaritás Salvadorral 0 Róma (TASZSZ) A világ különböző orszá­gaiból érkezett hírügynöksé­gi jelentések a salvadori nép felszabadító harcával vállalt nemzetközi szolidaritás szé­lesedéséről tanúskodnak. Olaszországban a kommu­nista, a kereszténydemokra­ta és a szocialista párt kép­viselőit tömörítő lombardiai tartományi tanács felszólí­totta az olasz kormányt, hogy határozottan ítélje el a salvadori junta véres ak­cióit, szakítsa meg a diplo­máciai kapcsolatokat a sal­vadori kormánnyal és a forradalmi demokratikus frontot ismerjel el a sal­vadori nép törvényes kép­viselőjének. Az Osztrák Kommunista Párt alsó-ausztriai tartomá­nyi szervezete az Egyesült Államok bécsi nagykövetsé­géhez intézett táviratában megbélyegezte az Egyesült Államok salvadori beavatko­zását Lengyel követ Giscardnál # Párizs (PAP) Valéry Giscard d'Estalng francia köztársasági elnök hétfőn fogadta Eugeniusz Kulagát, Lengyelország pá­rizsi nagykövetét. A felek megvitatták a két ország kapcsolatait, így a gazdasá­gi kapcsolatokat is. A len­gyel nagykövet ismertette azokat a lépéseket, amelye­ket eddig a Lengyelország megújítására irányuló prog­ram keretében tettek. r.ti Hadgyakorlat az Egyesült államokban # Washington (MTI) Százezer katona, sok száz repülőgép, Minuteman in­terkontinentális rakéták: az utóbbi évek legnagyobb had­gyakorlatát kezdte meg ked­den az amerikai hadsereg. A hadgyakorlat, amelyet még a Carter-adminisztrá­ció tervezett, húsz napig tart A légierők főparancs­noksága közleményében ugyan kijelenti, hogy a gya­korlatnak „nincs köze a je­lenlegi nemzetközi helyzet fejleményeihez", a program­jában foglalt „feltételezett támadás az Egyesült Álla­mok ellen" óhatatlanul az éveken át emlegetett „szov­jet fenyegetés" kiterjedt propagandájával asszociáló­dik. A „Globális pajzs — 81" elnevezésű gyakorlatba a szárazföldi és haditengeré­szeti erőkön kívül nyolcszáz repülőgépet és hetven raké­ta-indítóállást vonnak be. A hadászati légierő parancs­noksága történetének legna­gyobb „hadijátékába" pol­gári védelmi erőket, sőt kanadai alakulatokat is be­von. Minuteman típusú inter­kontinentális ballisztikus ra­kéták indítására is sor ke­rül. Az atomtöltet nélküli rakéták felbocsátásának idő­pontjáról és becsapódásának helyéről a parancsnokság „megfelelő időben tájékoz­tatni fogja a Szovjetuniót" A túszügy hullámai Teherán (Reuter) „Irán nem fogja felújítani korábbi gazdasági és keres­kedelmi kapcsolatait az Egyesült Államokkar — jelentette ki Behzad Nabavi, az iráni kormány szóvivője, a végrehajási ügyek állam­minisztere, az iráni rádió­ban kedden sugárzott inter­jújában . Nabavi közölte, hogy az Iránnal szemben a túszejtés után elrendelt gazdasági em­bargó — legalábbis ami az ország alapvető szükségleteit illeti — nem jelentett súlyos gondot A fegyverutánpótlás kérdésévél kapcsolatosan Nabavi rámutatott: „Irán a szankciók bevezetésétől füg­getlenül sem kapott volna fegyvert a Nyugattól, hiszen azok attól félnek, hogy egy­szer a puskacsövet ellenük fordítjuk." Nabavi végül megerősítet­te az iszlám csúcson való részvétellel kapcsolatos el­utasító iráni álláspontot, ele­ve elvágva ezzel annak az újabb kezdeményezésnek az útját, amely szerint Bend­zsedid Sadli algériai elnök vezetésével egy újabb iszlám küldöttség Iránba meneszté­sét tervezik. # Washington (MTI) Sajtóértekezletet tartott kedden delelótt a West Point katonai akadémián a 444 napos iráni fogság után ha­zatért 52 amerikai túsz. A sajtóértekezleten — amelyet a nagy rádió és televíziós hálózatok is közetítettek — a kiszabadult diplomaták, követsegi alkalmazottak egész Amerika szeme láttára és füle hallatára megcáfol­tak azokat az állítaaokat, amelyeket az amerikai sajtó egy teljes héten át terjesz­tett fogvatartásuk körülmé­nyeiről és jelenlegi állapo­túkról: Brtice Láingen, aki a te­heráni nagykövetség ideig­leftét ügyvivője, a fogva ár­tott amerikai diplomáciai személyzet rangidős tagja volt, köszönetét fejezte ki azoknak a kormányoknak, mindenekelőtt az algériai kormánynak, amelyek az el­múlt tizennégy és fél hó­napban diplomáciai erőfeszí­téseket tettek az amerikaiak kiszabadítására. Laingen kijelentette, hogy nem tekinti „terroristákkal kötött alkunak" az amerikai —iráni megállapodást, amely a túszok kiszabadítását ered­ményezte. 8 Az első maja város, aho­• vá eljutottam; Paienque. Mintegy százötven kilomé­ternyire a Mexikói-öböltől, és egészen közel a guate­malai határhoz, a lacandori őserdő szélén, a Tumbal­hegység egyik nyúlványénak lejtőjén. Egy őserdőn keresztülve­zető irtásúton kell végig­baktatni, s mintegy tízper­ces séta után megtorpan az ember: tisztáson találja ma­gát, kitárulkozik előtte a táj. Szemben vele a Palota lépcsősora, díszített falai, többszintes, karcsú tornya. Jobbról templompiramis: a híres Feliratok Temploma. Szemben, hátul a Kereszt, a Leveles Kereszt, az Orosz­lán, a Gróf Temploma. Ol­dalt, leghátul pedig az épít­mények szintje fölé emelke­dő, dús növényzet terhétől fulladozó hegy meredélyek. Csurog rólunk a veríték, miközben az őserdő fái kö­zül maiomcsapat rikácsoló csatakiáltásait sodorja fe­lénk a szél. Maja város. Kik ls azok a maják? Az egyik leghíresebb indián népcsoport Itt, ezen a területen, valamint — ké­sőbb — ettől északra, észak­keletre, a Yucatán félszige­ten éltek. Virágzásuk klasz­szikus időszaka időszámítá­sunkban 200-tól 900-ig tehe­tő. Az aranykor egyik ék­köve: Palenque. Ez már spanyol elneve­zés (Santo Domingo de Pa­lenque). A város eredeti ma­ja neve nem maradt fenn. Csak a ma is itt élő nép­töredékek helységnévbábelé­ből kibányászható adatok utalnak arra, hogy a maják Palenquét valószínűleg „Kf­gyóvárosnak" nevezhették. Vallási és politikai központ volt Itt éltek a vallási ve­zetők, a hivatalnokok, a harcosok, a kereskedők és a művészek. Irányították n környéken dolgozó földmű­ves tömeget A földműve­sek nem kaphattak letele­pedési jogot a maja váro­sokban. A maják rendkívül fejlett asztronómiai, matematikai ismeretekkel rendelkeztek. Húszas számrendszert hasz­náltak. Felfedezték a helyi értéket és a nulla számot Szakemberek állítják: „eb­ben a vonatkozásban a ma­ják fejlettebbek voltak a görögöknél és a rómaiak­nál". A Feliratok Temploma fe­hér kőből épített pirami­son áll. Az építmény mö­gött meredeken alázuhanó sziklafal. Hetven lépcsőfok, ennyit kell föllépkedni a szentélyig. Ezek is mere­dekre és keskenyre mére­tezett indián lépcsők. A szé­dülés és az izomláz már az első méterek után megkör­nyékezi az embert A föntről széttekintés él­ménye: innen jól látható, hogy a többi templom — a kisebbek — igen meredé­ly es (természetes) magasla­ton áll. A tektonikus erők itt annak idején olyan for­mációkat hoztak létre, ame­lyek eleve alkalmasnak tűn­tek egy szertartási épület­együttes-struktúra kibonta­koztatására. A szentélyben féldombor­művek, hieroglifák. A fél­dombormúveken — nagyon ritka az ilyen — férfiak mellett női alakok is. meg­lepően realisztikus ábrázo­lásban. A szentélypadló kö­zepén sötéten ásító nyílás. 1949-ig kőlap állt itt, me­lyet lassú, körülményes munkával távolítottak el Al­berto Ruz professzor és munkatársai. Alábukó lépcsősor. Még a piramisnál ls meredekebb lépcsőfokok. Ráadásul csú­szósak, mert fojtott, pára­dús a levegő, mindenünnen nedvesség csöpög a meny­nyezetről, oldalfalakról. Csak nehezen talál biztos talajra a csúszkáló láb. Négykézláb mászok lefelé a rosszul vi­lágított alagútban, a pira­mis belsejében. Annak idején Rúzék tör­melékkel teletömött részt fe­deztek fel. Évekig tartott, míg aprólékos munkával megtisztították. Lépésről lé­pésre haladtak előre, mint én most. Csakhogy, egy-egy lépéshez akkor napok, he­tek szükségeltettek. Már mélyen bent járok a piramis gyomrában. Néha abba kell hagyni a mászást, megpihenni.' Homlokomról sós veríték csurog szemem­be, tenyerem sártól isza­mós. Most fordul a lépcső. Itt Rúzéknak egy falat kel­lett átaltörni. Üjabb lép­csőfokok. ág régészek mé­terről méterre haladva elő­re akkor, leletekre is buk­kantak. Áldozati tárgyakra, vörösre mázolt kagylókra, gyöngyre, nefritből készült ékszerekre. A vörös szín fel­bukkanása nagy izgalmat keltett körükben. A vörös ugyanis. a majáknál a keleti égtájat, egyben a feltáma­dást jelentette. Mászom tovább lefelé. Rú­zék körülbelül itt bukkan­tak rá öt férfi és egy nő csontvázára. Valószínűleg a szertartás során föláldozhat­ták őket az isteneknek. A lépcsősor alján — már huszonnégy méter mélység­ben vagyok a piramistető­höz mérten — balról vas­rács. Rúzéknak itt is vas­tag falat kellett áttörniük. A vasrácson túl villanyfény megvilágította kripta. Itt látható a féldomborművek­kel díszített kőlap, melyet a felfedezők óriási nehéz­ségek árán tudtak felemelni a rendkívül szűk helyiség­ben. A kőlap mögött egy — nedvességtől erősen rongáló­dott — csontváz rejtőzött. És gazdag mellékletanyag. Nyaklánc, karkötő, gyűrűk. A csontkoponyát mozaik­maszk fedte. Díszítésre min­denütt nefritet használtak, csak a maszk szemét rak­ták ki kagylóhéjból és ob­szidiánból. Az indián-Amerikában ez volt az első eset, hogy egy sértetlenül fennmaradt pi­ramissirt — király, de leg­alábbis híres főember Sír­ját — találtak. A mozdítha­tó leleteket később a me­xikóvárosi Antropológiai Mú­zeumba szállították, re­konstruált körülmények kö­zött újra kiállították — lát­tuk is —; a sírkamra, a szarkofágot lezáró óriás kő­lap azonban itt maradt. Sza­kadatlanul csöpög rá a fa­lakból előszivárgó nedves­ség. és a lámpa sápadt fény­körében tompán fénylik. Egymagam vagyok, ott ülök a legalsó lépcsőfokon, hallgatom a vízcseppek pat­togását Vajon mennyi idő kell hozzá, hogy a féldom­borművek semmivé kopja­nak, s mennyi, hogy maga a kőlap is szétmáijék? Üjra napfényben: tanul­ságos végigjárni a Palota termeit, a tornácokkal sze­gélyezett belső udvarokat, látni a gőzfürdőt, a speciá­lis árnyékszékeket (külön kővájat az ülőkén a nemi szerv megtámasztására), le­pillantani a szélesített re­pedésekbe, ahol három mé­ter mélységben a maják ké­szítette vízvezeték húzódik. A Leveles Kereszt Temp­lomához kődarabokkal bo­rított keskeny ösvényen kell felkapaszkodni. Néhol már annyira elmosódtak a for­mák, hogy a tekintet számá­ra érzékeihetetlenek. Kéz­zel kell kitapintani a fél­domborművek lassan meg­semmisülő nyomvonalait Bent a szentélyben sötét­ség, és olyan szag, amely denevérek jelenlétét felté­telezi. S valóban, ott lóg­nak. fejjel lefelé a mennye­zetről. Alszanak. A szen­tély belső falai kormossöté­tek. Mintha tűz pusztított volna valaha itt Vagy rend­szeresen tüzet gyújtottak ak­koriban, valaminek a tiszte­letére. Az őserdőből kimetszett ösvényről még egyszer, utol­jára vissza kell a tisztásra pillantani. A hegyoldalak smaragdzöld paravánja előtt fehéren ragyognak a maja falak, lépcsősorok a trópusi napsütésben. Papp Zoltán (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents