Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

71. évfolyam 23. szám 1981. január 28., szerda Ara: 1,40 forint F — Drágul az energia — mondogattuk éveken át, némi csöndes kárörömmel a külföldi hírek hallatán. Aztán rövidesen kiderült: mi sem tudjuk elkerülni az energiahordozók árainak emelését mert hát a világgazdaságban végbemenő folyamatok igencsak hatnak ránk is. így aztán aggódva lessük, vajon hol áll meg a benzinkút forintszámlálója, és igencsak mélyen kell a zsebbe nyúlni — mindenféle állami támogatás ellenére — amikor a fűtésszámlát kiegyenlítjük. S ráadásul kénytelenek vagyunk együtt élni azzal a tudattal, hogy az energia belátható ideig csak drágulni fog. Nem valami biztató tudat, de a legtöbb szakember már ott tart: örüljünk, hogy. ha egyre drágábban is. de egyáltalán be tudjuk szerezni az energiahordozók szükséges mennyiségét. Azaz lassanként már nemcsak az lesz a kérdés, hogy mennyire drága, hanem, hogy lesz-e egyáltalán elegendő energiánk, legalábbis az energiahordozóknak a használatban megszokott szerkezetében. II.ven helyzetben pedig nyilván alapvető kérdés, hogy minden lehetőséget megragadjunk az olcsóbb. s mindenekelőtt hazai forrásokból beszerezhető energiahordozók föltárására, hasznosítására. Egyik lehetőségként a termálenergia kínálkozik. A termáienergia hasznosítása például a lakások fűtésére, használati meleg vízzel történő ellátására. Vagyis az az energia. amely viszonylag bőségesen áll rendelkezésünkre, s amely —, ha a szükséges beruházásokat tekintve valamelyest drágább is, mint a hagyományos távfűtés —, végeredményben jóval olcsóbb annál. S bár a termálenergia kommunális felhasználásának lehetősége hosszú évekig mélyhűtőbe került nálunk, az utóbbi két évben már határozott körvonalakat öltött szegedi hasznosításának jövője. Kialakultak azok az elképzelések, amelyek szerint a VI. ötéves tervben a városban mintegy 10 ezer lakás fűtését, meleg vízzel történő ellátását termálvíz biztosítja majd. A termálenergia felhasználásának viszonylág komoly múltja van Szegeden. Sokak számára nyilván ismerős: a hatvanas években kezdődött a termálenergia kommunális hasznosítása. Hiszen Szeged akkoriban semmiféle fűtőanyaggal nem rendelkezett, a szenet több száz kilométerről kellett ideszállítani. Üj szegeden 1962-ben fúrták az odesszai kutat, amely 1966-tól a városrész 1054 lakását fűti, s melegíti föl a használati meleg vizet. Feladatát mínusz egy fokig képes ellátni, csak utána kell kiegészítő fűtést is igénybe venni. Hasonló céllal fúrták 1965-ben a Vám téri kutat, tekintettel azokra a tervekre, amelyek szerint Szeged déli irányban fejlődött volna tovább. Éz a kút azonban beszakadt. Üj kutakat viszont később már nem is fúrtak, mert az olaj- és gázfeltárások következtében Szeged egyszeriben energiában gazermálvízz dag terület központjába ke- kat is tehermentesítik, amerült. Az eltelt másfél évtized lyek csúcskazánházként látalatt azonban a szénhidro- hatnák el a később fölépülő gének ára több mint tízsze- mintegy 3 ezer lakást S miresére emelkedett a világ- vei a tarjáni kazánok fölújípiacon, s ma már luxusszám- tása a VI. ötéves terv végén, ba megy az egyre drágább a VII. elején lesz aktuális, földgáz elégetése, annál is a tanács azt is megvizsgálja, inkább, mert az egyben fontos és pótolhatatlan vegyipari alapanyag is. A már 1979-ben megszületett tervek szerint Szegeden az első lépés az Északi városrész I. B ütemének meleg vízzel történő ellátása helyettes vezetőjétől lesz. A Csongrádi sugárút— információ szerint, külső körút—temető—Agyagos utca által határolt terület lakásai várhatóan az idén nyártól már a Bika-tó mellett levő kútból kapják majd Tarjánban milyen lehetőségek nyílnak az energiaszerkezet ésszerűsítésére, vagyis a termálenergia használatára történő áttérésre. A Balló Zoltántól, a városi tanács vb építési osztályának kapott tehát jelentős fordulat következik be Szegeden a kommunális hőellátás terén. Az összkép biztató, hiszen a gyakorlatban várhatóan néhány év a meleg vizet. A mintegy alatt kialakul majd az a gaz1700 lakás ellátásához szük- daságos és biztonságos moséges berendezések nagyrészt deli, me,Y hosszú távra megmar tavaly elkészültek az oldja a lakónegyedek höelláOMFB támogatásával. A tását S közben mód nyílik megoldás nyitván jelentós azoknak a kérdéseknek a megtakarításra vezet mad, tisztázására (készletek, vízhohiszen egy-egy lakás évi hő- zarnok, a visszasajtolás leheigényének mintegy fele a me- tőségei stb.). amelyek révén legvíz-fogyasztásban jelent- teljesíthetjük a KGST-ben kezik. Ráadásul a termálvíz vállalt kutatási kötélezettséfölhasználása jelentősen geinket is. s amelyek alapul csökkenti a vízmüvek terhe- szolgálhatnak a takarékos, lését is, ami — tekintettel a ésszerű, az ország szamara város alatt egyre fogyó ivóvíz- egyre drágább szénhidrogekéezletekre — csöppet sem neket megtakarító technolóelhanyagolható erény. Igaz. az így szolgáltatott meleg víz nem ivóvíz minőségű, sótartalma miatt. De lágy víz, mosásra. mosogatásra, fürdésre kiválóan alkalmas lesz. S mivel sótartalma hasonló az Anna-kútéhoz, akár gyógyvíznek is lehet majd tekinteni. Ez a terület egyben próbája is lesz az új megoldásnak, hiszen nem sokkal később megkezdődik a termálenergia valóban intenzív hasznosítása is Szegeden. A tervek szerint ugyanis az országban a következő öt évben mintegy 30 ezer lakás hőellátását kell megoldani termálenergiával. Ebből tízezer jut Szegednek, részben hagyományai és lehetőségei miatt. Részben pedig azért, mert a termálenergia hasznosítása ott célszerű, ahol nagy, összefüggő területeken telepszerű, többszintes lakásépítkezésseel lehet számolni. Szegeden pedig az ezredfordulóig a város északi része lesz a legfontosabb lakásépítési terület. A következő lépés — 1983ig — mintegy 3000 lakás fűtésének és melegvíz-szolgáltatásának megoldása lesz az Északi városrész II. ütemében, a Csongrádi sugárút, külső körút, Agyagos utca és a körtöltés által határolt területen. A fűtést itt már zárt rendszerben, a fölhasznált termálvíz visszasaj tolásával kívánják megoldani. Erre a területre, tehát már csak csúcskazánokat kell majd építeni, hogy a leghidegebb időben is biztosítani lehessen a lakások szükséges hőmérsékletét. A következőkben — az ötéves terv végéig — Felsővároson, a Nagykörút, Tisza-part, József Attila sugárút által határolt területen építendő mintegy háromezer lakás termálenergiával történő ellátása lesz a feladat. Ügy, hogy a Felsőváros I. és II. ütemében levő lakások melegvíz-ellátását átállítják termálenergiára. így az ott már meglevő kazánházagiai váltáshoz is. Sz. I. a szezon Befejeződött a cukorgyár' tási szezon. A gyáraknak ezúttal rendkívüli körülmények között kellett feldolgozniuk a földekről érkező alapanyagot, amely — természetesen nem a termelök hibájából — gyakran összefagyva, igen sok földdel keverve érkezett az üzemekbe a répa. Emiatt tisztítóbrigádokat kellett beállítani, és a legtöbb helyen csak késéssel kezdhették meg a répa feldolgozását. A kedvezőtlen körülmények ellenére sikerült megtermelni az előirányzott cukormennyiséget. A terv teljesítését segítette, hogy a gyárak második éve cukortartalom alapján veszik át a répát. Ez ugyanis arra ösztönzi a termelőket, hogy jó minőségű alapanyagot kínáljanak átvételre. Az ipar ugyanakkor garanciát vállalt arra, hogy az esetenkénti többletköltségeket — legalábbis azok egy részét — megtéríti. Azok a gyárak, amelyek korai szedésből származó répát vettek át — ilyenkor viszonylag alacsony a répa cukortartalma és súlya — költségtérítést adtak partnereiknek, ugyanúgy a későn felszedett alapanyagért ls többet fizettek. A gyárak egyébként jól felkészültek a szezonra; időben elvégeztél; a karbantartási és felújítási munkákat, így a cukor előállítása végig zavartalan volt. (MTI). leszerelésről Madridban Öthetes szünet után kedden Madridban folytatta munkáját az európai biztonság és együttműködés kérdésével foglalkozó konferencia. A második szakasz munkájának középpontjában a leszerelés problémaköre áll. A konferencia ülésein most megvitatásra kerülő javaslatok közül kiemelkedik a Varsói Szerződés tagállamai álláspontját tükröző lengyel javaslat. Ez — mint ismeretes — indítványozza, hogy októberre Varsóba 'hívjanak össze az európai katonai enyhülés és leszerelés kérdésével foglalkozó értekezletet. A több mint egyhónapos karácsonyi szünet után most elkezdődött második szakasz első heteiben a 35 részt vevő ország küldöttségei — közöttük a dr. Petrán János nagykövet, külügyminisztériumi főosztályvezető vezette magyar delegáció — az eddig benyújtott több mint 80 javaslatot vitatják meg. A tegnap délelőtti teljes ülésen felszólalt Leonyid Iljicsov külügyminiszter-helyet, tes, a szovjet küldöttség vezetője is. A találkozó — mondotta — az enyhülés ellenfeleinek támadásai ellenére is igazolja, hogy a béke, a biztonság, az enyhülés és az egyenjogú együttműködés gondolata mély gyökereket eresztett Európa politikai életében. A szovjet küldöttség annak érdekében kíván tevékenykedni, hogy a madridi találkozón olyan döntések szülessenek, amelyek gyakorlati lépésekkel járulnak hozzá az európai biztonság és együttműködés megszilárdításához. A szovjet delegáció vezetője a szocialista országok (Folytatás a 2. oldalon.) Növényolaj — exportra A mezőgazdasági üzemek az elmúlt öt évben úgy növelték az olajos növények termelését, hogy közben a Nagy László felvételei A téli erdő csendjét már nem a fejszék csattogása veri fel. az erdő munkásai motoros fűrészekkel szinte niltanatok alatt döntik ki a nehéz hóterhüktől roskadozó fákat. A DEFAG ásotthalmi erdészetében 5 ezer 700 hektárnyi területről évente 23 ezer köbméter fenvő-. nyár- és akácfát termelnek ki. Képeinken: a favágók munkájának egy-egy mozzanatát örökítettük meg. növényoiajipar is behozta korábbi lemaradását. Így az alapanyag termelése és a feldolgozás között kialakult az összhang. Az olajosnövénytermelésben a világon a hetedik helyre kerülő ágazat öt év alatt megkétszerezte az ipari feldolgozó kapacitást, s a tervezettnél jobban, mintegy háromszorosára fokozta az exportot, miközben magas színvonalú belföldi ellátást biztosított —, tájékoztatott Halász Gyula, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat kereskedelmi igazgatója. Az iparnak 800 mezőgazdasági üzemmel van a közös anyagi érdekeltség minden területére kiterjedő kapcsolata. Kiindulva abból, hogy a frissen betakarított olajmagvak tovább érésének megakadályozása csak a raktározási körülmények javításával lehetséges, az ipar öt év alatt mintegy 200 millió forint támogatást adott a gazdaságoknak szárítók, tárolók építésére és gépészeti korszerűsítésre. Az ötödik ötéves tervben hektáronként öt mázsával nőtt a termésátlag, ennélfogva nagyobb az üzemek, a gazdaságok kínálata is. A feldolgozás zavartalanságát, folyamatosságát az új Martfűi Növényolajgyár biztosítja, ennek teljesítménye kereken annyi, mint az öt régebbi feldolgozóé együttvéve, így vált lehetővé, hogy a korábbinál jóval nagyobb arányban, az összes napraforgóolaj-termelésnek mintegy 70 százalékát exportálják. A növényolajipar a következő években a termelőkkel továbbra is szoros együttműködésben bővíti úgynevezett másodlagos feldolgozó kapacitását. Mintegy egymilliárd forintos költséggel több régi margarin- és étolajgyártó gépet, berendezést szerelnek 4e és margarinhűtőházat építenek. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI. EGTES&LJETE*! Európa-találkozó Á tervek szerint Befejeződött •