Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
Vasárnap, 1981. január 25. 57 Az orvosegyetem kutatószobáiban A hormonok és az idegrendszer A hormonokról többek között ezt olvashatjuk a biológiai lexikon szócikkében: „A hormon fogalmának pontos körülhatárolása az ismeretek állandó bővülése következtében gyakran változott. Ma hormonoknak nevezzük azokat az élettani körülmények között termelődő szerves vegyületeket, amelyeket a szervezet meghatározott, körülírt sejtcsoportjai választanak el és ugyanazon szervezet távolabb levő reszeinek működését szabályozzák. E távolhatás a testfolyadék ... keringése útján történik. A hormonterruelo egyes belső elválasztású mirigyek egymással és az idegrendszerrel szoros kölcsönhatásban működnek. Ez a kölcsönhatás integrálja magasabb szinten az egész szervezet működését, ezért helyes neuroendokrin rendszerről beszélni. A hormonok a hatásukra érzékeny szervek funkcióját befolyásolják anélkül, hogy maguk az anyag- és energiaforgalomban részt vennének." Telegdy Gyula egyetemi tanár és munkatársai a Szegedi Orvostudományi Egyetem Kórélettani Intézetében is e kérdéskomplexum egy csoportjával foglalkoznak, nevezetesen a hormonok és a központi idegrendszer működésének kölcsönhatásával. Szegeden e kutatómunka ötéves múltra tekint vissza. Akkor nevezték ki ugyanis Telegdy Gyulát az intézet vezetőjévé. — Milyen előzmények után kezdett munkához az itteni kutató kollektíva? — Pécsett 1953 óta foglalkoztam hormonkutatással. Amikor öt éve kineveztek a SZOTE Kórélettani Intézetének vezetőjévé, eljött velem néhány korábbi munkatársam, s bekapcsolódtak a munkába az itteni kutatók is. A témakör vizsgálatának kezdeti időszakában azt igyekeztünk megállapítani, hogyan hatnak a hormonok a központi idegrendszer kémiai átvivőire, az úgynevezett transmitterekre. Azaz, a szervezet alkalmazkodó képessegeben fontos szerepet játszó agyalapi mirigy és a mellékvese kéregrendszer miként hat vissza a központi idegrendszer működésére. Klinikai megfigyelések hívták fel a figyelmet arra, hogy a mellékvesekéreg hormonos kezelése nem kívánt pszichés zavarokat váltott ki. Ebből következett az a gondolat, hogy ha a hormonok képesek az idegrendszer pszichés funkcióiba ily módon beavatkozni, akkor érdemes vizsgálni, hogy ez milyen mechanizmusokon keresztül történik. Ezekből a megfigyelésekből kiindulva kezdtük vizsgálni a hormonok hatását a központi idegrendszer kémiai átvivő anyagaira. Kezdetben csak a serotoninergiás rendszernek működését vizsgáltuk a hormonok hatása alatt, ezt azonban hamarosan bővítettük a dopaminergiás és noradi energiás rendszerre is. Jelenleg három hormonális rendszer szerepét tanulmányozzuk: az agyalapi mirigy első és hátsó lebenyében levő hormonok idegrendszeri hatásalt; a gyomor béltraktus működésében szerepet játszó hormon; valamint e neuropeplidek hatását a központi Idegrendszerre. — Kérem, érzékeltesse a tudományos kutatómunka tartalmát s szóljon a fejlődést előmozdító felfedezésekről, tendenciákról. — 1977-ben Schally, a New Orleans-i egyetem professzora Nobel-díjat kapott az agyból izolált, idegrendszerben képződő neurohormonok felfedezéséért Ez új dimenziót nyitott a biológiai és orvostudományi kutatásban. Régebben csak a belső elválasztású mirigyek által vezérelt hormonális rendszerben gondolkodtunk. Ez a felfedezés bebizonyította, hogy az agyban is képződnek hormonok. A felismerés forradalmasította a nemzetközi kutatást, új problémákat is felvetett. A neuronhormonok, azaz az ágyban képződő fehérjetermészetű hormonok funkcióját, szerepét még alig ismerjük, de reményünk van arra, hogy a központi idegrendszer pszichés működésének feltárásához ennek nyomán közelebb kerülünk. A neuropeptidek funkcióját tisztázva, szintézisükkel reményünk van arra, hogy olyan idegrendszeri zavarokat terápiásán is gyógyíthassunk, amelyeknek okait ma még nem ismerjük. A skála igen széles, beletartozik a depresszió, a neurózis, a skizofrénia, a memóriazavarok, az ösztönélet olyan zavarai, mint a szexuális torzulások, az agreszszivitás és sorolhatnám. A neurobiológiának, az idegrendszeri kutatások új eredményeinek ebben rejlik óriási perspektívája. — A különböző új módszerek megjelenése az utóbbi évtizedekben forradalmi változásokat hozott, elsősorban a biológiában. Ez az áttörés milyen konkrét területekre irányította a szegedi kutatók figyelmét, milyen eredményeket. tudnak fölmutatni, s mely irányokban tették a kezdeti lépéseket? — Nálunk e probléma körülbelül tízéves múltra tekint viszsza. A kérdés úgy vetődött föl. hogy milyen kémiai folyamatok húzódnak meg a pszichés funkciók mögött, és ebben milyen szereDet játszanak a hormonok. Konkrét vizsgálódási területünk kezdetben az agyalapi mirigy első. maid a hátsó lebenyében keletkező vasopressin hormon — mely a szervezet vízháztartásáért felelős — és az oxvtooin hormon (a méh izomműködését, a szülés mechanizmusát iránvítja) volt. Ennek az élettani kutatásnak eredményeit a farmakológusok is felhasználják. Megállapítottuk. hogv a két horrponnak közvetlen idegrendszeri hatásai is vannak — a vasopressin például memóriajavító, ugyanakkor az oxytocin rontja az emlékezőképességet. Ezek a hormonok is kémiai transmittereken fejtik ki hatásukat. Az is kimutatható, hogy hatásuk kifejtésére a hormon töredéke is elegendő. A legfrissebb eredmény, hogy a hormontöredékek alapvető hatásuk mellett morfiumellenességet is képesek kifejteni. A nyugati országok tömeges kábítószerélvezöinek gyógyítása e hormon analógjainak alkalmazásával elérhető lenne. Ezeket a hormontöredékeket a SZOTE Kémiai Intézetében már szintetizálták. A fiziológiai kutatás ígv kapcsolódhat a terápiás lehetőségekkel, a klinikai gyógyítással és az új gyógyszerek bevezetésével. — Említette, hogy három területen folynak kutatások. Melyik a másik két témakör, s milyen perspektívákat lát e vizsgálatokban? — Mindössze négy-ötéves témánk a gyomor béltraktus működésében szerepet játszó hormon hatása a központi idegrendszerre. Eddig úgy tudtuk, ez a hatás kizárólag lokális. Állatkísérleteken tisztáztuk a fiziológiás funkciókat, s megállapítottuk, hogy e hormonok többek között hatással vannak a táplálékfelvételre, a memóriára stb. A kolecisztokinin fokozza a hasnyálmirigy működését, az epehólyag összehúzódását, de csillapítja az éhségérzetet is. Ha ezt bizonyítani tudjuk emberi szervezetben. remény van arra. hogy e hormon szintéziseivel, analógjaival terápiásán is felléphetünk az elhízás ellen. Kutatómunkánk harmadik területén a szöveti hormonok, a prosztaglandinok és a központi idegrendszer kölcsönhatását vizsgáljuk. — Az alapkutatás bizonyára sokféle együttműködést, kooperációt, közösen végzett, differenciált munkát igényel. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a különböző azonos vagy hasonló témákban dolgozó intézetek, miként fűződik egységes egésszé az élettani tudományos kutatás, a patológia, a klinikai tevékenység és a gyógyszerkutatás? — Természetesen elengedhetetlenül fontos a különböző intézetek együttműködése. Szoros kapcsolatban állunk a SZOTE Kémiai Intézetével, az 1. számú Belgyógyászati Klinika endokrin osztályával, de szerződéses kapcsolataink vannak a magdeburgi egyetem élettani intézetével, a moszkvai I. számú orvosakadémia élettani intézetével, s eredményes együttműködésünk a hollandiai Utrecht egyetemének farmakológiai intézetével és Schally professzor New Orleans-i kutatóbázisával. A fiziológiás funkció kutatásával perspektivikusan természetesen a gyakorlat felé szeretnénk lépni. Tudományos eredményeink nyomán, a kémikusok segítségével olyan fragmentumokat, igyekszünk előállítani. amelyek a fiziológiai és patofiziológjai kutatásokon túl egvben olyan hatásos anyagok, melyek gyógyszerként is számításba jöhetnek. Munkánknak ebben van nagv jövője, ígv válhat az alapkutatás a mindennapi élet, részévé, a beteg ember gyógyításának eszközévé — így kapcsolódnak össze a láncszemek. TANDI LAJOS Oláh János Gyerekség Integetni kell neki reggelente, ezt kéri. amikor otthagyom az óvodában. Mindig kicsit bosszúsan egveztem bele. A fiúk nem ilyenek — dörmögöm magamba Aztán látva az arcát, lepkekezét a tüllfüggöny mögött ahogvan átnéz, kikukucskál kaparászva, megértem, s elfog a szégyen. Igen. neki van igaza. • Nem tudhatjuk, percekre válunk vagv örökre el a tennivalók rácsa mögött meddig labdázik velünk az újabb — munka? — nap. mikor enged egymáshoz újra. Legszívesebben átmásznék a kerítésen, föl az ablakba és hoznám őket vissza, vissza, vissza. Tótszegi Tibor Halott tanya visszafelé kondít minden harang temetni indulnak a levelek az ösvénvt régen benőtte a fű földre zuhannak a válvogfalak temetni indulnak a levelek földre zuhannak a válvogfalak romjaikon akárcsak csíráznak visszafelé kondít minden harane Zalán Tibor Torzó ... a hóesést megírni volna iő a hófehér szerelmesek hatalmát az éjszakába rúgott csillagot s a szíveden felejtett balta álmát. Tápai-szobrok Tápai Antal szobrászművésznek. a szegedi képzőművészet doayenjének életmű-kiállítását a nagy érdeklődésre való tekintettel február l-ig meghosszabbították. A 78 éves művész a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárának két szintién keresztmetszetet nyújt mintegy hat • évtizedes munkásságának legsikeresebb darabjaiból. Mintegy 200 szobor, dombormű, érem, plakett, raiz és fotó reprezentálja Tápai Szegedhez kötődő hatalmas életművét. Az idős mester Juhász Gyulm arcmásával A földszinti teremben a pályakezdés éveinek szobrai sorakoznak Csók Samunak — az egykori kazánkovács-virtos jelképessé emelt rczdombormú've Somogyi Károlyné felvételei Rézbe kalapált aromások a Képtár második szintjén előtérben Dante portréja