Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-25 / 21. szám

Vasárnap, 1981. január 25. 58 Kié az óceán? A megfigyelők — stílszerűen — tengeri kígyóhoz hasonlítják az ENSZ tengerjogi értekezleteit. Nem véletlenül: a világszervezet • III. tengerjogi konferenciája mai formájában 1973 óta folyik. Üléseit felváltva tartották Genfben és New Yorkban, s kilenc ülésszak megannyi fordulója után csak most jutottak el odáig, hogy remélhető: az Idén kidolgozzák a „tengerek Írott alkotmányát". Növekvő ellentét A lassúság könnyen magyarázható: a tengerek, óceánok jogi helyzete napjaink egyik legbonyolultabb ügye, számtalan gazdasági, politikai kereskedelmi érdeket érint A világóceán kincseinek kiaknázása ma már a nemzetközi érdekütközések elválaszthatatlan része, szorosan öszszefonódlk az Észak—Dél kérdéskörrel is. Könnyen megjósolható, hogy a gondok és az ellentétek a tengereken a jövőben csak nőni fognak, hiszen mind fontosabb a Föld felületének majd háromnegyedét kitevő vízfelszín birtoklása. Mégpedig nem csupán közlekedési, stratégiai, vagy élelmezési-halászati, hanem nyersanyagszempontból is. A szárazföldek folytatásában, az úgynevezett kontinentális talapzatban. Illetve a tengerfenéken található nyersolaj, földgáz, ásványkincs tényleges szerepe még csak hozzávetőleg becsülhető fel, de tény: a világ nyersolaj-termelésének körülbelül húsz. földgáztermelésének tíz százaléka mér egy-két éve a kontinentális talapzatról származik. A* olaj. és földgázkészletek 20—20 százaléka található a partmenti övezetekben. A mélytengeri fémbányászat, jelentőségét — elsősorban nikkel-, réz-, kobalt-, mangán, és vastartalmú rögök felhozataláról van szó — ma még csupán találgatni lehet. Ágyúgolyó és tőkehal Érthető hát, hogy a tengerek hovatartozása, a tengeri Jog létfontosságú, Rég a múlt ködébe veszett a tengerjog atyjának, a holland Hugó Orotlusnak normája: Ő a XVII. században a kilőtt ágyúgolyó hatótávolságánál, három tengeri mérföldnél húzta meg a felségvizek határát. (Egy tengeri mérföld »* 108S méter.) A második világháború óta ez fokozatosan 6—9—12 mérföldre nótt, majd megjelent a gazdasági zóna fogalma, s végül a nemzeti szabályozás ellentmondásos helyzeteket szült. (Gondoljunk csak az emlékezetes brit—izlandi tökehal vitára,) Az ÉNSZ már az ötvenes évektől igyekezett rendet teremteni — inkább kevesebb, mint több sikerrel. 1958-ban az I. tengerjogi konferencián állapodtak meg először a nyüt és parti tenger fogalmában. A parti vizek hat mérföldes határát az 1960as, II. konferencia megerősítette, de a tengerek hasznosítása s a tanácskozás körének gyors bővülése a fejlődő országokkal túlhaladottá tette e határozatokat. A felszabadult gyarmatok a tengerjog megváltoztatásának szószólói lettek. Számukra ez az új gazdasági világrendért folytatott küzdelem része lett Az ENSZ 1970-ben „az emberiség közös örökségének" nyilvánította a nyílt tengereket. Illetve a mélytengeri ásványkincseket. Azóta a tanácskozás középpontjában két kérdés áll: 1. hol ér véget tehát a nemzeti szuverenitás a tengereken? 2. kik és hogyan aknázhatják ki a nyílt tengerek kincseit? Tengerfenék Hatóság A maratoni tárgyalássorozaton — úgy tűnik — ősszel sikerült a vitás kérdések javát megoldani. A nem hivatalos megállapodás 12 mérföldnél húzza meg a parti tenger határát A felségjogot e sávban csak a szabad hajózás joga korlátozza. Ez elengedhetetlen, hiszen különben •ó néhánv tengerszoros és csatorna — Gibraltár, Hormuz, Malacén stb. — békés nemzetközi forgalma lehetetlenné válna. Egyetértés született a 200 mérföldes gazdasági övezetekről. Itt a partmenti országok kétoldalú megállapodással adhatnának halászati jogot más államoknak — köztük a tengerrel nem rendelkezőknek. Vita van még e gazdasági övezet pontos jogi státusáról és a kontinentális talapzat egyértelmű meghatározásáról. A tengerfenék kiaknázása körül folyó vitában szintén kialakult egy lehetséges kompromiszszum körvonala. Az ellentétek magva itt az volt, hogy a mélytengeri bányászat bonyolult technikai eszközeivel egyelőre csak a fejlett országok rendelkeznek. A fejlődők tehát meg akarták akadályozni, hogy a kitermelés a monopóliumok prédája lehessen. „Félő, hogy a tengerfenék a tőkeerős és fejlett technológiájú Ipari államok önkiszolgáló boltjává válik" — mondta például egy vitában a Fidzsi-szigetek képviselője. Törekvésüket a szocialista országok küldöttei támogatják. A konferencia végül egy nemzetközi Irányító testület létrehozásában állapodott meg. A tervek szerint e 36 ország megbizottaiból álló Tengerfenék Hatóság saját hatáskörében is folytatna termelést. illetve szerződést kötne a különböző területek kiaknázásáról, ellenőrizné azt, bevételeinek egy részét pedig — az új beruházások mellett — a fejlődők segélyezésére fordítaná. A Tengerfenék Hatóságban a tengeri hatalmakon. a szárazföldi termelőkön és a fejlődőkön kívül a tengerrel nem rendelkező államok is képviselve lesznek. A leglényegesebb kérdésekben egyetértéssel kell határozni. Préda vagy közös kincs? A legutóbbi ülésszakon született kompromisszumot a fejlődők elfogadhatónak nevezték. „Áttörésről" beszélt az Egyesült Államok delegátusa is. Számos részletkérdés vár még ugyan tisztázásra, de az új tengerjogi konvenció megkötése először került kézzelfogható közelségbe. Az országok többsége üdvözli ezt, hogy a tengereken ne a „szabad préda", hanem a „közös kincs" elve érvényesüljön. Képünkön: Nagy-Brittania az Északi-tenger olajlelőhelyei révén már majdnem önellátó kőolajból. A képen egy hatalmas, 601 ezer tonna súlyú olajkitermelő objektum, amely 1978 óta működik. SZEGŐ GÁBOR Horoszkóp, 1981 A

mióta ember él a földön, mindig szeretett volna a L jövőbe látni. Igaz, vol'ak esztendők, amikor arra vágytunk, hogy legalább a múltat lássuk tisztán... fis azzal ugrattuk egymást, hogy milyen nehéz előre látni a múltat. Mostanában azonban — mert a múlttal már nagyjában tisztába jöttünk — inkább a jövő érdekel bennünket. Nos, hogy mi lesz 81-ben? Ráth Végh István még kilencvenkilenc jóslásl módot számolt össze, de közülük egy sem állta ki az idők próbáját. A tagelterjedtebb alighanem mindmáig a tenyérjóslás. Valamikor régen azt jósolták, hogy akinek nem kérges a tenyere, annak nem- lesz kenyere Ma már tudjuk, hogy a legtöbb nehéz fizikai munka gépesíthető. Csak éppen ma már nehéz a könnyű fizikai munkára is embert találni. Aztán lehet jósolni a csillagok állásából. Tagadhatatlan, hogy nemcsak az üzemszervezés divatja szivárgott be hozzánk Nyugatról, hanem az asztrológiának is vannak hívei. És úgy, ahogy nálunk szokás: vagyis nemzeti sajátosságainknak megfelelően. Szépen, csendben, hogy csak a csillagok lássák a csillagjósokat És sóhajtozva: milyen kár, hogy nem szerencsésebb csillagzat alatt születtünk. Továbbá összeegyeztetve a haladó világnézettel, amelyből egy fikarcnyit sem engedünk, legfeljebb korszerűsítjük. Van egy barátom, aki szilárdan vallja: a világot az osztályok harcának törvényei irányítják. Viszont nem mindegy, hogy az elnyomó, vagy az elnyomott Oroszlén-e, vagy Hal, Skorpió-e. vagy Nyilas. S az is rendkívül fontos, hogy a proletár a Bika, vagy a Szűz jegyében fogant-e. Mert ugyan bár a világ az anvagelvűség törvényeinek megfelelően állandóan előre halad, egyáltalán nem mindegy, hogy hol, mikor, kinek, hogy állnak a csillagjai. Aztán közismert módszer a kártyavetés is. Évezredek óta csinálják, de a jelentések változnak. Azelőtt, ha egy király ráfeküdt egy dámára, gyerekáldást jósoltak. Manapság viszont az Egészségügyi Minisztérium újabb közleményét kapjuk meg a fogamzásgái ló szerek szakszerű kezeléséről. Egyre nagyobb jelentősége van a vörös ásznak, bár az is igaz, hogy paklinként csak egy van belőle, úgy, hogy a többi harmincegy lap is. gyakran használható ütőkártyaként. Vannak, akik nem is tartják a kártyát jóslásra alkalmasnak. Azt mondják, hogv mindig ugyanazt a paklit keverik, s aki Az emberiség családja A világ talán legismertebb fotókiállításának az emlékét Idézzük fel képünkkel. Földünk 68 országában készített mintegy kétmillió felvételből állították öksze azt az F03 kénből álló gvűlteménvt. melv belátta szinte az efiész földet A kiállítás címe: „The Famfiv of Man" — az Emberiség Családin. ) Témála: az ember — születésétől haláláig: az ember öröme, szomorúsága műnkéia és ünnepel a világ minden tálán. . A kiállítás a vlláa minden táján ugvannzt hirdeti: közös vágyunkat a békét az emberhez méttő életet Kénünk eav családot mutat be a sok száz millióból az Emberisét? család Iából. mmm ^y**"*** • » - --<-» . **<* -tar Mt "-l # MA « JSÜBÍ M nincs benne, annak úgy sincs jövője. Mások viszont azt' szeretnék, ha nem folyton ők kerülnének talonba. A pénzügyminiszter azonban minderre legyint: S nemcsak azért, mert minden kártyacsomag utón ő szedi az adót. hanem, mert úgyis az ő kezében van mindig a végső nagy adu ... Meg aztán: 1981-ben is lehetnek ugyan Bak-lövesek, de továbbra sem lesznek Bak-ugrások. S bár vannak Oroszlánjaink, vigyázunk rá, hogy üvöltöitóiek azért ne legyenek. Meg tudjuk mi Szűziesen is mondani a magunkét Vagyis: szemlesütve, ahogy az ősi erény kívánja. Mert erényeink azért vannak. Megtanultuk: aki nem fekszik le minden szíré-szóra, az felkelés után nem bánkódik. Tehát jobb korán ébredni, mert a közmondás is azt mondja, hogy kl korán kel, aranyat lel. A közmondás igaz, de csak jelképes értelemben. Mert az aranyat — sajnos — mégis inkább azok lelik, illetőleg gyűjtik, akik nem szoktak olyan nagyon korán kelni. Már csak azért is, jó lenne következetesen ragaszkodni a lépcsőzetes munkakezdéshez. Mert vannak, akik még most sem kezdték el. Mások túl korán hagytak abba. Optimista prognózis; aki ma még harácsolhat, egyszer majd még kopácsolhat ... Lám, lám, érdemes tanulmányozni az égboltot Azt a bizonyosat, amelyről valamikor egy honfitársunk, aki asztrológusként és Jósként ls a legnagyobbnak számított, megígérte, hogy a határ csak ott húzódik. Az illetőről aztán kiderült, hogy bár márciusban, mégis a Skorpió jegyében született, s e jegy fiairól közismert, hogy vállalkozásaik, amelyeknél nem veszik figyelembe a légkört, balul ütnek ki. Tanulság, hogy óvakodjunk a Skorpióktól, de szeressük az Ikreket, mert azokért kétszer jár a gyermekgondozást segély. Továbbá az Ikrek jók, megértők, nem zsarnok természetűek. 8 akikhez hozzáköilk a sorsukat, azokkal Ikerként együtt járnak. Például: a háztatarozás és a panaszlevél, a belkereskedelem és a hiánycikkek, a demokrácia és az ellenvélemény, a nyereségrészesedés elosztása és a felháborodás, a tél és a fűtési panaszok, a nyár és a balatoni panaszok, a kapkodás és az adminisztratív eszközök, a higgadtság és a meggyőzés... Ha nyugovóra hajtjuk a fejünket, álmodunk. Egy régi álmoskönyv szerint álomban „fejed, ha kezedben hordozod" igen jót jelent. Úgy latszik, ezért nem látszik némely emberről, hogy mit hord a nyakán. Ugyancsak a régi bölcsesség szerint, ha az ember kancával álmodik, szerencse, gazdagság, lakodalom várja. Karcsú nővel álmodni: kellemetes vendég. Kolbász: minél hosszabb, annál jobb — nagy életkort jelent. Hála a mostani gyulaiaknak, alighanem valamennyien soká fogunk élni. Milyen kár, hogy ezek az álmoskönyvek több mint egy századdal ezelőtt készültek. Ki kell egészíteni az álmainkat is, nem vitás. Például: ..Televízióműsor: unalom. Televíziószerviz: izgalom. Futballmeccs: kudarc. Nagygyűlés: eredmény. Metró: új szakasz jön. Villamos: 'régi szakaszon nem jön. Rendőrségi idézés; rájöttek. Felmentő ítélet: mégsem jöttek rá, LGT: új aranylemez. Vezércikk: elkoptatott régi lemez. KÖJÁL: rossz álom. Hatékonyság: szép álom. Persze az lenne Jó, ha a valóság hatna álomnak. Erről azonban egyelőre még mindig hiába álmodozunk. A horoszkóp 1981re mindenesetre biztató. Mindenekelőtt hívek maradunk szokásainkhoz. Rendkívüli feladatainkat rendesen megoldjuk, rendes feladatainkat rendkívüli feladataink miatt, mint rendesen szívesen elodázzuk. Es továbbra sem szeretjük a hulló csillagokat. Egyet biztosan meg lehet mondani: hagyunk mi még mun'<á? 1982-re is. PINTÉR ISTVÁN