Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

4 Szerda, 1981. január 21. 7 A csöves Jelenség 3. Szent Györgyöcskék és sárkányocskák Azt mondták a csövesvitán a gyerekek: sokszor látszatra épül az iskolai közélet demokratizmusa. Hiszen hozzá lehet szólni például az ifjúsági parlamenten, de néhol csak úgy, ha előbb bemutatják az igazgatónak a hozzászólás szövgét. Az egyik hozzászóló elmondta, felelősségre vonta BZ iskolai KISZ-vezetőség, mert nyilvános fórumon kifejtette, formális náluk a KISZ-élet. Nem azért vonták kérdőre, mert szerintük kifogástalan a KISZ-élet, hanem azért, mert úgymond, nkl ezt nyilvános fórumon kijelenti, az lejáratja az iskoláját. Mit tehetnek olyankor, amikor úgy érzik, becsapják őket: az iskolai menzán vizezik a kakaót, vagy alapos a gyanújuk, hogy a konyhai alkalmazottak lopják a húst. Nem is ismerik pontosan a lehetőségeiket, mit lehet ilyenkor tenni, de ha megpróbálnak valamit, nkkor sem biztos, hogy meg tudják védelmezni magukat az ügyesen álcázott retorziótól. A városi KISZ-bizottság szervezte vitákon tucatjával mesélik a hasonló eseteket, R rezignáltán kérdezik: mi értelme a szép szavaknak, ha ilyen ügyekben a KISZ sem tud semmit tenni? Az ls kiderült, a csöves életforma bűvkörébe nemcsak olyanok sodródtak, akik a társadalom alapvető normált sem fogadják el, hanem olyanok is — rokonszenves, kétségkívül értékes emberek —, akiknek nem az elvekkel, hanem az elvek megvalósításával van bajuk. A fiataloknak ez a rétege többnyire jól tanul — vagy tanult, míg iskolába járt. Afféle nehéz emberek, akik kezdetben komolyan vették a KISZ-t, a hivatalos fórumok keretében próbáltak vélt vagy valóságos igazuknak érvényt szerezni. Sárkányölő Szent Györgyöcskeként rontottak neki környezetük sárkányocskáinak, azok pedig félrehúzták a fejüket és körberöhögték őket. Aztán — tehetetlenségüket látva — elkeseredtek, másfelé kezdtek tájékozódni. Sokuknak nem a társadalom szempontjából hasznos munkára épülő értékrend ellen van kifogásuk. Saját tapasztalataik alapján éppen azt kérik számon, hogy közvetlenül és egy sor káros mellékhatás kíséretében érvényesül ez az értékrend. Vannak, akik szüleik gürcölését, a család érzelmi kapcsolatainak felbomlását látva érzékelik a pénzért folytatott hajsza következményeit, Befolyásos szülök „csöves" gyermekei tudják a legjobban, milyen eszközöket vetnek be némelyek a versenyben, ök emiatt fordítanak hátat átmenetileg a társadalomnak. Sok a kallódó, önjelölt művész, és a helyét nem találó fiatal értelmiségi Szegeden: szeretnék, ha csupán ambícióik okán eltartaná óket a társadalom. (A társadalom inkább kéményseprőket éa ács-állványozókat keres mostanában.) Állítják és fájlalják, hogy igen sok olyan dilettánst eltart ez a társadalom, aki lojalitást színlel a hatalomhoz, s az általa pártolt műrészét! irányzatokhoz. A fiataloknak viszont, akik netán újat akarnának, megméretkezni sincs lehetőségük. Ezt a vitát művekkel lehetne csak eldönteni — ha lennének. Tettvággyal teli fiatal értelmiségiek fásulnak el jelentéktelen, fölösleges munkát végezve, mert nincs megfelelő hely számukra másutt. S akik kicsit is a közélet áramában élnek, tudják, ^közben olyanok jutnak — összeköttetésük révén — pozícióithoz, akik már többször bizonyították; sem szakmailag, sem emberileg nem felelnek meg az elvekben rögzített követelményeknek. Mindez — kritikátlanul felnagyítva — igazolást is szolgáltathat a visszahúzódásra: hiszen mi értelme próbálkozni, amikor azoknak sem sikerült elérni céljaikat, akik megpróbálkoznak vele? A kiábrándultság másik fő oka egy illúzió összeomlása. Nem minden munka teljesíti ki az ember személyiségét, s azt. hogy kiből mi lehet, egyébként sem csupán az egyének vágyai, hanem a társadalom szükségletei határozzák meg. Mindenesetre figyelmeztető, hogy körükben is vonzóvá válik a csöves életforma: a maguk módján ók is frusztráltak, 'akárcsak a társadalom mély rétegeiből származók, E fiatalok — művészaspiránsok, értelmiségiek, diákok — naiv megváltóként, romantikus lázadásból szállnak alá, vendégségbe a pokol tornácára, a csövesek közé — de menekülésük mögött valóságos társadalmi okok húzódnak. Tanár* István (Folytatjuk.) A látvány kihívása Ha sikerlistát kellene öszBzeállftanom az utóbbi évtized köny vterméséböl: a Gyorsuló idő sorozatot feltétlenül az élvonalba tenném. Alig jelenik meg egy-egy kötet, néhány nap múlva már nyoma sincs a boltokban. Hogy ml lehet a siker magyarázata? Ezek a kiadványok egyszerűen rímelnek let- és gondolkodásmódunkál. Vagyis imponálóan rövidek, takarosak, még kabátunk zsebében is elférnek. Azután izgalmas, aktuális témákat kínálnak az egyes darabok, foglalkozzanak bér történelemmel, biológiával vagy a művészet kérdéseivel. S az se mellékes, hogy egyre sűrűbben neves, világhírű tudósok és művészek szólalnak meg ebben a formában. Olvashattam például Szentgyörgxji Albert remekbe sikerült könyvét, Az élet jellegét, vagy pedig Kepes György A közösségi művészet felé című tanulmánygyűjteményét. Kézenfekvő lenne Így egy ruvld összevetés, bármennyire ls különböznek a tematikák. Am elégedjünk meg ennyivel: Kepes munkája kevésbé sikerült. Pedig úgy tűnik, hogy jóformán minden .ehetőség adva volt. Hiába viszolyog a szerző a „fogalmak labirintusától", most is bizonyítja, otthonosan, könynyedén — élvezhetóen mozog ebben a közegben. Ugyanakkor korunk vizuális kultúrájáról, környezeteszté. tikájáról kevesen beszélhetnének hitelesebben, érdekesebben. mint a folytonosan utazó, kísérletező képzőművész szerző, aki mellesleg a cambridgei modern vizuális tudományok központjának Igazgatója, jelentós könyvek, tanulmányok írója. Mi bajom hát akkor végül is Kepes gyűjteményével? Zavarnak a fejesleges ismétlődésele, a dolgozatok alig változó mélységszlntje. A szerkesztés elveire neheztelek tehát, amelyik meglehetősen szűkkeblűén értelmezte az egységesség kritériumait. Persze a világért se akarok senkit lebeszélni erről a kötetről. Hiszen kevésbé ismert és egyre elodázhatatlanabbá váló társadalmi-művészeti problémákról szólnak Kepes írásai Hogyan válaszoltak korunk tárgyformáló művészei a tudományos technikai forradalom által létrejött újszerű kihívásokra? Rendelkeznek-e az alkotók, a hétköznapi emberek azokkal a képességekkel, amelyekkel átfoghatnák, értelmezhetnék és befolyásolhatnák napaink komplex vizuális arculatát? Egyáltalán: miképpen lehetne újjáteremteni környezet és ember valamiféle egészségesebb harmóniáját? A címadó tanulmány önmagában is sejteti a szerző programját. Építészek, képzőművészek, tudósok, mérnökök és a vizuális művészetek képviselőinek összefogását sürgeti, mert csak a kollektív kutatás. az alkotói együttgondolkodás hozhat érdemleges változást környezetkultúránkban. Az esztétika, a művészet eredendő kereteinek birtokbavételét szorgalmazza tehát az író, ahogyan a képzőművészeti világhét idei törekvése is ez volt. Kepes György könyvének mindenesetre azok a legtanulságosabb, legizgalmasabb részel, amelyeknél az elvont fejtegetésekhez életteli példák társulnak. A baltimorel fénytorony tervezési folyamatának értékeltetése például nemcsak a csoportmunka módszereit demonstálja, hanem a fényhatásokkal foglalkozó szerző sajátos felfogását is. A pedagógiai munkásságáról ismert tudós is jelen van ezekben az írásokban. Igaz, csak töredékeket kapunk itt a vizuális nevelés gondjaiból, perspektíváiból, ám aktualizálható. hasznosítható töredékeket. Érdemes többek közt a külső és belső kép nevelési konzekvenciáit újra átgondolnunk, mert egy korszerűbb látásnevelés kimunkálásánál meghatározó erejűek. És Izgalmas lenne azt is megvizsgálni: miféle összecsengte van képzeteink, képzelőerőnk elsatnyulása és érzelmi kultúránk polarizációi között Gyanítom ugyanis, hogv csak az efféle eredmények adhatnának valódi nyomatékot a vizuális nevelés jelentőségének. Kepes György tanulmányai tehát keretet, kiindulási pontokat nyújtanak napjaink környezetkultúráiénak értékeléséhez, s valamennyiünk felelősségére apellálnak. Kivédhetetlennek, megkerülhetetlennek nevezi a szerző korunk kihívásalt, és hozzáteszi: „felkészületlenül szembeszállni velük nem lehet". így igaz. Mint ahogy az is tény: a közösségi művészet gyakorlata már szűkebb pátriánkban sem ismeretlen. SZUROMI PÁL Űj módszer A pisztráng mesterséges tenyésztésének Magyarországon először alkalmazott új módszerét, a folyékony oxigénnel történő nevelést vezették be a Balatoni Halgazdaság ódörögdpusztai pisztrángostelepén. Hat fémtartályt szereltek fel, s ezekbe, az egyenként 33 köbméteres tartályokba a bauxitbánvák karsztvizét vezetik fel, majd literenként tíz milligramm oldott oxigégt adagolnak. Ezután betelepítik a vizet három és fél dekás ivadékokkal. Az új eljárás előnye, hogy jelentősen rövidül az áruhal-előállítás ideje: 4—5 hónap alatt elérik a húszharminc dekás súlyt, míg a szabadban levő medencékben nyolc-kilenc hónapra van szükség a pisztrángok felneveléséhez. Ugyanakkor a tartályokban nevelt halak kevesebb takarmányt fogyasztanak: másfél kilogrammból lehet egy kiló halhúst előállítani. Az eddigi évi 180—200 tonnü helyett háromszáz tonna pisztrángot szállíthat a telep. Lemezrekordok Minden eddiginél sikeresebb évet zárt tavaly a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat: rekordmennyiségű, öt és fél millió lemezt vásároltak meg a zenebarátok 1980-ban. A gyűjtők számára különösen érdekes lemezek is napvilágot láttak, amelyeken régi zene — barokk muzsika, gregorián ének — szólal meg, s lemezre vették a zenei kutatómunka újabb eredményeit is. Liszt koronázási miséje — amelyen Lehel György vezényletével a Magyar Rádió és Televízió Ének- és Zenekara, valamint Kincses Veronika, Takács Klára, Gulyás Dénes és Polgár László működött közre — 30 ezer példányban fogyott el. A Bartók: Gyermekeknek sorozat albumát — Ránki Dezső tolmácsolásában — húszezren vásárolták meg. Hasonló volt az érdeklődés Kocsis Zoltán koncertlemeze iránt. A legnagyobb példányszámban egyébként Johann Sebastian Bach műveit vásárolták. A Lehotka Gábor közreműködésével készült lemezből —, amelyen a D~ moll toccata és fúga is felcsendül — 40 ezret, a Klemperer Budapesten sorozat első, ugyancsak Bach-zenét megszólaltató lemezéből 26 ezret adtak el. A tavalyi év komolyzenei aranylemezét — Beethoven IX. szimfóniájának dirigálásáért — Ferencsik János vehette át. Megnőtt az érdeklődés az irodalmi felvételek iránt. Latinovits Zoltán József Attila verseit tolmácsoló lemezéből 40 ezer talált gazdára, s népszerű volt a világlíra ötlemezes albuma ls. A karácsonyi vásár slágere Mezei Mária kétlemezes albuma volt. A Neoton-famflia lemezeiből 200 ezret, a popzenei világba berobbant miskolci Edda-művek első lemezéből 142 ezret vásároltak, (MTI) A mellékfoglalkozásban töltheti időről Mellékfoglalkozást szeretne vállalni B. I. szegedi olvasónk. Korábban már dolgozott mellékfoglalkozásban, de úgy tudja, azóta már változtak a feltételek. Szeretné tudni, hány órát dolgozhat mellékfoglalkozásban, s a végzett munka díjazása függ-e a főfoglalkozásban elért keresetétől. Valóban változtak a főfoglalkozáson kívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok. A változások főként azok számára jelentősek, akik mellékfoglalkozásban fizikai munka végzésére vállalkoznak. A mellékfoglalkozás lehetséges időtartama fizikai munka esetén meghosszabbodott Korábban mellékfoglalkozást csak a főfoglalkozás szerinti törvényes munkaidőnek harmadára, vagyis 64 órára lehetett létesíteni. Most a mellékfoglalkozásban a foglalkoztatás a munkahely törvényes munkaidejének feléig terjedhet, vagyis 44 órás munkaidőnél havi 96 óra lehet. Ez vonatkozik arra a dolgozóra is, aki főfoglalkozásában nem fizikai munkát végez, de mellékfoglalkozásában fizikai munkát vállal. Ha viszont a dolgozó (akár fizikai dolgozóról van szó akár nem) mellékfoglalkozásában nem fizikai munkát végez, ez utóbbi foglalkoztatásában törvényes munkaidejének továbbra ls csak harmadát töltheti munkában. A tévedések elkerülése végett megemlítjük, hogy mellékfoglalkozásról akkor beszélhetünk, ha az egyes munkaviszonyokban a munkaidők nem esnek azonos időtartamra. A korábbi rendelkezés kimondja azt is, hogy a dolgozó mellékfoglalkozás létesítésére csak akkor kaphat engedélyt, ha a munkáltatónál legalább két éve munkaviszonyban áll. Ezen ls enyhített az új rendelkezés, a kétévi munkaviszony az engedély megadásának most nem feltétele. A bérezés szabályai nem változtak. A mellékfoglalkozásban a munkaköri besorolás és az ezzel járó személyi alapbér magáiiapítása független a főfoglalkozás munkaköri besorolásától és személyi alapbérétől. A mellékfoglalkozás keretében végzett munkát az erre a munkakörre megállapított alapbértétel szerint kell díjazni. Dr, V. M. NAP MINT NAP Csak ma! * " Árengedményes te a vásár a földszinti akcióterületen 1/2 9-től 19 óráig A lakástextilosztály szolgáltatása: faltól falig szőnyegek minta utáni értékesítése és Ingyenes házhoz szállítása Éttermünk ajánlata 1981. január 22-én ,,Neves személyek közkedvelt ételei" \ A MŰSORBAN FELLÉPNEK: KOVÁCS ERZSÉBET KÉKES! JÁNOS HOLLÓS ILONA PUTNOKJ GÁBOR SZEGED NAGYÁRUHÁZ