Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

Szerda, 1981. január 21. 7 Társulás Üj társulás alakult a szegedi járásban. A balástyai Móra Ferenc, a kisteleki Üj Élet és a csengelei Aranyhomok Termelőszövetkezet megállapodott, hogy a jövőben kölcsönösen segítik egymást Az állatok tartására, a takarmányok termesztésére szövetkeztek. Közösen vásárolnak olyan gépeket, amelyek egy-egy gazdaságnak nem lennének kifizetődők. Főleg a gyepek termőbbé tételéhez szükséges gépeket vásárolnak a társulás számlájára. A ' takarmányozás segítésére a három téesz csaknem 2 millió forint vagyoni hozzájárulást vállalt. Egységes technológiát dolgoznak ki az ésszerűbb gazdálkodásA társult szövetkezetekben szarvasmarhát, hízómarhát és juhot tartanak. Egyezkedtek a melléktermékek közös hasznosításáról is. Szakmai tanácsokat ad az újonnan létrejött társulásnak az AGROCOOP Állattenyésztési és Takarmánytermesztési Rendszer és a Csongrád megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség is. Szegeddel ismerkedett a Koiiiszoiiioi-delegáció Az odesszai ifjúsági vezetők tegnap látogatást, tettek a DELEP-nél. Ezt követően Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára a pártbizottságon fogadta a vendégeket Iván Kopanszkijt. az Odessza Területi Komszomol Bizottság másodtitkárát. Vitalij Balankót. az Odesszai Autógyár Komszomol Bizottságának titkárát és Jelena Litkát. a területi Komszomol Bizottság tagiát. Délulán a szegedi Ifjúsági Házzal, majd az Élelmiszeripari Főiskola szakmai és politikai munkáiéval Ismerkedtek a szovjet ifjúsági vezetők. Döntési, érdekeltségi rendszer Célszerűbb vállalati szervezetek A gazdaság irányításának fejlesztésével és a hatékonyság fokozódó követelményeivel összhangban napirendre került a vallalati szervezetek felülvizsgálata és korszerűsítése. Mint ismeretes, eddig megszűnt öt nagy gazdálkodó szervezet, mégpedig a boripari, a cukoripari, a dohányipari, a szénbányászati és az útépítő tröszt, az ezekhez tartozó vállalatok teljes jogi és gazdasági önállóságot nyertek. Néhány nagyvállalat is megszűnt, amelyeknek gyáregységei önállósultak, jó néhány nagyvállalatból pedig egy-egy gyáregység vált le és önálló vállalatként működik tovább. E folyamatról a Pénzügyminisztériumban elmondták: a magyar gazdaság, s főképpen az ipar vállalati, szervezeti összetételéről, a nagyés kisvállalatok szerepéről, arányáról folyó eszmecsere változó intenzitással voltaképpen az 1968-as gazdasági reform óta napirenden van. S míg korábban, a mennyiségi szemlélet eluralkodása idején az a nézet kerekedett felül, hogy a szocialista gazdálkodás előnyei legfőképpen a nagy vállalati szervezetekben bontakozhatnak ki, s ezért kell a kisebb gazdálkodó egységeket összevonni, addig a hetvenes évek eleién elsősorban a kooperációs zavarok, s a létszámhiány okozta nehézségek áthidalása indította a nagyvállalatokat arra, hogy az ágazati minisztériumok segítségével magukba olvasszanak több, azelőtt önálló kisvállalatot. Ez vezetett oda, hogy miközben az elmúlt, tíz esztendőben a gazdasági tervezés, a központi irányítás és szabályozás jelentősen fejlődött, addig gazdaságunk vállalati, szervezeti felépítése lényegében még az 1968 előtti idő jegyeit viseli magán, vagyis túlzottan centralizált. Ez főleg a változott külső és belső feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást nehezíti. Hiányoznak azok a kis- és középvállalkozások, amelyeknek tevékenysége kiegészíti, segíti a nagyvállalatok munkáját, megszüntet különféle hiányokat. Főképpen a feldolgozóiparokban, a nagy választékot igénylő fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokban, a nagyipari termelést kiszolgáló, úgynevezett háttéripari tevékenységek, s a fogyasztási szolgáltatások területén van szükség jól szervezett, korszerű kis- és középvállalatokra, üzemekre. Ezért vált szükségessé a vállalati szervezetek felülvizsgálata és korszerűsítése. Az eddigi döntések eredményeképpen a korábbi tröszti vállalatokból és gyáregységekből összesen körülbelül hetven új, önálló vállalat alakult A szervezeti változásoknak hatása van a vállalatok gazdasági-pénzügyi helyzetére is. Mindenképpen jobban felszínre kerülnek a gazdaságos és a nem gazdaságos tevékenységek, kedvezőbb a lehetőség, közvetlenebb az anyagi érdekeltség a" gazdaságosság növelésére, a termelési szerkezet javítására, a hatékonysági tartalékok feltárására. Az arányosabb, rugalmasabb vállalati szervezeti struktúra kialakításának csak egyik módja a trösztök, vállalatok átalakítása. Nem kevésbé fontos új, kisebb vállalatok, vállalkozások létesítése azokon a területeken, ahol ezek hiánya különösen nagy feszültségeket okoz. E folyamat előmozdítására kormányzati utasításra külön jogszabályokat dolgoznak ki az illetékes irányító szervek és hatóságok, hogy lehetővé tegyék kisebb szövetkezetek, szövetkezeti szakcsoportok létrehozását, bizonyos szolgáltatási feladatok ellátására a magánkezdeményezés fokozottabb bevonását. (A kereskedelemben és a vendéglátóiparban a kis üzletek bérbeadásának, illetve az úgynevezett szabadkasszás rendszernek a kibővítése és újbóli szabályozása már megtörtént.) A jogszabályok lehetővé teszik, hogy több vállalat alapíthasson közös vállalatot, de célszerű lenne lehetővé tenni azt is, hogy egy-egy vállalat létrehozhasson úgynevezett leányvállalatot is. Ez olyan tevékenységeknél látszik előnyösnek, amelyek az anyavállalat irányítása, felügyelete mellett jogilag önálló vállalat formájában észszerűbben, gazdaságosabban szervezhetők meg. Más jogszabályok módosítása pedig feloldhatja azokat a túlzott bürokratikus kötöttségeket, amelyek jelenleg a vállalati profil módosítását, a jövedelmezőség növelését segítő új tevékenységek kialakítását akadályozzák. El kell érni, hogy a vállalati szervezeti struktúra a jövőben ne időszakonkénti kényszerű állami beavatkozással módosuljon, hanem az indokolt és célszerű formák kialakítását és a gazdasági környezet változásainak hatására (a később kidolgozandó jogszabályok alapján) a vállalatok, a tanácsok és más szervek kezdeményezzék, s ily módon a szervezet képes legyen a belföldi és külföldi kereslethez a legracionálisabb módon alkalmazkodni. Jelentős feladat a trösztökön és vállalatokon belüli irányítási, döntési, érdekeltségi rendszer korszerűsítése is. Ahhoz azonban, hogy a gazdálkodó szervezetek belső irányítási és érdekeltségi rendszere fejlődjön, nemcsak a vállalati vezetők iránt kell egyértelmű követelményeket támasztani, hanem azokat a vállalatokon kívüli gazdasági, társadalmi tényezőket is végig kell gondolni, amelyek nehezítik e téren a fejlődést. A vállalaton belüli gazdasági demokratizmus szélesítése, a dolgozók kezdeményezésének, aktivitásának eddiginél jobb kibontakozása nem nélkülözhető és ehhez is meg kell teremteni o feltételeket. (MTI) A

mezőgazdaság tervei egyre jobban feszülnek. Ha azt olvassuk, hogy ennek vagy annak a növénynek a termé.sátTagát ennyi meg ennyi százalékkal emelik, hozzá kell gondolnunk, ugyanaz a százalék sokkal nagyobb értéket jelent most. mint három évvel ezelőtt. Ha magasugrásnál valaki egy méter helyett egvtizet ugrik, százalékkal kifejezve nagyobb eredményt ér el. mintha az egvkilencven helyett a két métert viszi át. A tavalyi teljesíthetőség fölső határára kell ráfejelnie minden gazdaságnak azt a többletet, amit tavaly nem sikerült elérniök. idén viszont muszáj. Annak ellenére muszáj, hogy a sokat emlegetett közgazdasági föltételek szigorodnak, arról pedig szinte semmit sem tudhatunk, milyen lesz az időjárás. Biológusok azt mondják, köztermesztésben á.'ló növényeink zöme képes többet teremni, de ennek ára van: jobban kell dolgozni érte. Néha többet, néha másként. Csakhogy idén megint sokan mennek nyugdíjba, a több munkát föltehetően kevesebb embernek kell elvégeznie, és sokszor munkába kell állítaniok az elkoptatott gépeket is, mert az új igen drága. Elő kell vennünk azokat a tartalékainkat amit a munka megszervezése még adhat, mert csak akkor várható, hogy minden ember ott dolgozik, ahol legnagyobb szükség van rá. és ott a tőle telhető legjobban dolgozik. Zárszámadó közgyűlések küszöbén állnak a szövetkezetek. Vannak, akik azon vitatkoznak, ünnepnek kell-e tekintenünk a közgyűlést vagy munkának inkább. Ahol tavaly jól dolgoztak, ott ünnepeljenek nyugodt szívvel és jó kedvvel, mert rászolgáltak, de ott is inkább csak a közgyűlés végén érdemes kedvre kerekedni, mert arra az egy napra annvi elvégeznivaló jut. hogy minden résztvevőre szükség van. Nem ám úgy csak. hogv írja alá a jelenléti ívet. mert anélkül nem lesz határozatképes a közgyűlés, hanem úgv. hogy föltétlenül szóljon is bele. akinek mondanivalója van. Az a munkamegosztás. hogv az asztalnál beszélnek, a padon ülők pedig szavaznak, igen sokszor megbosszulta már magát Aki netán azt hiszi, ígv kell ennek lennie, mert máskor is ígv volt gondoljon végig egy példát: a százhektáros búzatábla előtt megáll húsz kombájn. de csak egy csetteg a sorok között akkor igen rossz aratásról beszélünk. Lehet hogy az elnöki beszámoló összefoglalja. amit. száz ember el tudna mondani, de a másik két-háromszáz embernek még lehet mondanivalóia. Ha van. mondja el föltétlenül! A több terméshez minden létező erőt össze kell fogni, és minden elképzelhető akadályt el kell hárítani. A lehető legnagyobb akadály az lenne, ha másképpen értenének valamit a padok között, és úgy mennének haza. hogy szó nélkül hagynák. Formára tekintve, azt a közgyűlést tartiák jónak, ahol kevés a beszéd, van néhány hozzászóló, aki zsebből mondia el véleményét, és egybehangzó a szavazat mert nincs ellenvélemény. Vannak azonban. akik azt. a nézetet vallják, nem lehet 1ó a közgyűlés, ha csak egv nvomós ellenérvet is hazavisz valaki kimondatlanul. A bölcs gyülekezet szókimondó véleménve csak előre vihet a hallgatás, az elhallgatás viszont hátrafelé húz. Rejtjeles beszéd ez ígv. elmondom világosabban. A közvéleményt igen-igen fölborzolia. ha azt hallja, ebben vagv abban a szövetkezetben visszaéléseket leDleztek le. Igaza van a közvéleménynek, és joggal követel méltó büntetést. Elkerülhetetlenül fölmerül azonban a gondolat, miért akkor derül ez ki. ha külső ellenőrök kezdik kapargatni? A ki! ott vannak a szövetkezetben. semmit, nem láttak, semmit nem hallottak? Nyugodtan mondhatjuk, láttak is. hallottak is. hiszen a belül levők közül hívta föl valaki a vizsgáló hatóságok figyelmét. Szó szele sem érheti a bejelentőt, törvény garantálja védelmét, de mennyivel egyszerűbb lett volna, ha a bejelentés előtt két hónappal a közgyűlés már intézkedhetett volna. Előállt az a furcsa helyzet hogy mindenki bizalmat szavazott annak, akiről néhányan már tudták. hogy vaj van a.fején. Lehetett az a közgyűlés forjnailag akár előkelő ls. olajozottan pöröghettek a napirendi pontok, egyik fontos kötelességének mégse tudott eleget tenni. A formális közgyűlés azért nem ér semmit, mert hatása soha nem formális. Ha előadja valaki' a tőle telhető legnagyobb Szakmai precizitással, hogv ebben az évben ezt meg ezt tesszük a több termés érdekében, de a tagok fele nem érti meg minden szavát, akkor a jó gondolat támogatóitól, a végrehajtásban együttműködőktől fosztja meg magát a szövetkezet. Az pedig régen bebizonyosodott már. lehet egy vezető a mezőgazdaság legjobban képzett embere, ha nem tudja megértetni magát a tagokkal, nagyszerű elképzelései dugába dőlnek sorozatban. Vannak a közgyűléseknek szertartásosan ismétlődő részei. Megválasztják az elnökséget, a jelölő bizottságot, a jegyzőkönyv vezetőjét, a jegyzőkönyv hitelesítőit a szavazatszedő bizottságot szép hagyományként egyre több hélven köszöntik a nvugdíjba menőket és a legjobban dolgozó maradókat, elmondja az ellenőrző bizottság elnöke, mit vettek észre egész évben. a döntőbizottság vezetője is előadja, milyen panaszban hogvan tettek igazsa?ct előterjesztődik a beszámoló megszavazzák, fölvázolják a terveket, megvitatják és megszavazzák azt is. Testes közgyűlésre elegendő program ez önmagában is. de csonkának nevezhető mégis, amelyik csak erre képes. Most van egvütt szinte a teljes tagság most van a legjobb alkalom rá. hogv mindent megbeszéljenek, amit valaki fontosnak tart. . F

ölemelkedni a hozzászólók közül azok szoktak először, akik egyetértenek az előterlesztéssel: Nagy szükség van a támogató egyetértésre, büszke Ls lehet az a vezetőség, amelyiket sok hozzászóló támogat. Néha akad egv-egy fölpaprikázódott visszafeleselő is. Elfoitott indulatai hirtelen szakadnak föl. robbannak szinte, néha túloz is. de ártani nem árthat. Az hiánvzik legtöbbször, amit ez alá a címszó alá szoríthatnánk: beszéljük meg emberek! Ebbe beleférne az is, elterveztük ugvan. hogv többet fejünk, de az abrakot máshová vitték, az is. hogv azért pusztult el sok malac, mert enni nem kaoott. meg az. is. hogv igaza volt a főkertésznek. amikor rászorított bennünket, a barackfák úimódi metszésére. Ha ezt a hangulatot el tudnánk ültetni a közgyűléseken. biztosra vehetnénk, hogv a sokat emlegetett, de részleteiben föl nem tárt tartalékok már ebben az évben kamatoznának. A közgyűlések tartaléka éppen ez. a nyílt, nyugodt és okos eszmecsere. Az egvéni felelősséget is felszínre hozná a közös munkában. Horváth Dezső Gyűjtik a rőzsét Elérkezett a rőzsegyújtés ideje a hullámtéri erdőségekben. Lefűrészelik az öreg fák koronáját, a koronákról pedig lemetszik, darabolják a gallyakat, ez az úgynevezett botolás. Az öreg fáknál alkalmazzák ezt a módszert azzal a céllal is, hogy ne növekedjenek túlságosan magasra, jobban védjék áradások idején a gátakat a hullámveréstől. Kiállításra készülnek Protex '81 címmel nagyszabású nemzetközi kikötőfejlesztési kiállítást és konferenciát tartanak májusban a hamburgi vásárvárosban. A rendezvénysorozaton a magyar ipar is jelen lesz; a Hungexpo közvetítésével bemutatja hajóipari és elektronikái termékeit. Mint a hamburgi vásárok szervezői kedden, a DunaIntercontinental-szállóban tartott sajtótájékoztatójukon elmondták, eddig 18 országból 200 cég jelentkezett kiállítóként. A magyar ipart főleg a Magyar Hajó- és Darugyár képviseli, konténereket, különböző darukat állít ki. Részt vesz a kiállításon a MOM és a Videoton is, elektronikai mérőműszerekkel, geodéziai fölszerelésekkel. (MTI) Az Alsótisza vidéki Vízügyi Igazgatóság folyószakaszain több mint 2 ezer hektárt borítanak erdősávok, amelyeket rendszeresen gondoznak, hogy minél egészségesebb, a töltéseket a víz romboló hatásától biztonságosan védő állományt alakítsanak ki. Valamikor — egy évtizede még — körülbelül 200 ezer kéve rőzsét gyűjtöttek össze telente a Tisza alsó szakaszának erdőségeiben. Ma — az árvédelmi és a folyószabályozási technológiák fejlődése folytán — sokkal kevesebbre van szükség. Előtérbe • került ugyanis a műanyag felhasználása. A rőzse betakarítása elsősorban a vízügyi építőmunkások feladata, de a falvak mezőgazdasági dolgozói is — a téli holt idényben — szívesen vállalkoznak erre a munkára. Ügynevezett részes kitermelést végeznek, a vízügyi célokra nem megfelelő gallyakat elvihetik és ígv olcsó tüzelőanyaghoz jutnak. Konferencia A versenyképes vállalat műszaki fejlesztésének irányítása címmel konferenciát rendez január 24-én és 25én Győrött az MTESZ Szervezési és Vezetési Tudományos Társasága — jelentették be kedden sajtótájékoztatón a Magyar Sajtó Há zaban. A hét végi tanácskozást — n«.lyen több mint 400 hazai szakemoer rőkent vállalati vezető és kutató vesz részt — az indokolja, hogy a most kezdődött tervidőszakban kulcsszerep vár a vállalati műszaki fejlesztésre. Az információ nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy a kutatók, fejlesztők, gyártók egy-egy feladat végrehajtásában együttműködjenek. Az információcserét elindítandó 77 előadás hangzik el a műszaki' fejlesztést érintő legfontosabb témákban. Ismertetik a VI. ötéves terv kutatási, fejlesztési feladatait A sajtótájékoztatón elmondották: élénk vitát várnak a felesleges. párhuzamos kutatások témájában.