Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

Szerda, 1981. január 21. 7 Társulás Üj társulás alakult a sze­gedi járásban. A balástyai Móra Ferenc, a kisteleki Üj Élet és a csengelei Arany­homok Termelőszövetkezet megállapodott, hogy a jö­vőben kölcsönösen segítik egymást Az állatok tartá­sára, a takarmányok ter­mesztésére szövetkeztek. Kö­zösen vásárolnak olyan gé­peket, amelyek egy-egy gaz­daságnak nem lennének ki­fizetődők. Főleg a gyepek termőbbé tételéhez szüksé­ges gépeket vásárolnak a társulás számlájára. A ' ta­karmányozás segítésére a három téesz csaknem 2 mil­lió forint vagyoni hozzájá­rulást vállalt. Egységes technológiát dolgoznak ki az ésszerűbb gazdálkodás­A társult szövetkezetek­ben szarvasmarhát, hízó­marhát és juhot tartanak. Egyezkedtek a melléktermé­kek közös hasznosításáról is. Szakmai tanácsokat ad az újonnan létrejött társulás­nak az AGROCOOP Állat­tenyésztési és Takarmány­termesztési Rendszer és a Csongrád megyei Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Felügyelőség is. Szegeddel ismerkedett a Koiiiszoiiioi-delegáció Az odesszai ifjúsági vezetők tegnap látogatást, tettek a DELEP-nél. Ezt követően Gyárfás Mihály, a megyei párt­bizottság titkára a pártbizottságon fogadta a vendégeket Iván Kopanszkijt. az Odessza Területi Komszomol Bizottság másodtitkárát. Vitalij Balankót. az Odesszai Autógyár Komszomol Bizottságának titkárát és Jelena Litkát. a te­rületi Komszomol Bizottság tagiát. Délulán a szegedi If­júsági Házzal, majd az Élelmiszeripari Főiskola szakmai és politikai munkáiéval Ismerkedtek a szovjet ifjúsági ve­zetők. Döntési, érdekeltségi rendszer Célszerűbb vállalati szervezetek A gazdaság irányításának fejlesztésével és a hatékony­ság fokozódó követelményei­vel összhangban napirendre került a vallalati szervezetek felülvizsgálata és korszerűsí­tése. Mint ismeretes, eddig megszűnt öt nagy gazdálko­dó szervezet, mégpedig a bor­ipari, a cukoripari, a do­hányipari, a szénbányászati és az útépítő tröszt, az ezek­hez tartozó vállalatok teljes jogi és gazdasági önállóságot nyertek. Néhány nagyválla­lat is megszűnt, amelyeknek gyáregységei önállósultak, jó néhány nagyvállalatból pe­dig egy-egy gyáregység vált le és önálló vállalatként mű­ködik tovább. E folyamatról a Pénzügy­minisztériumban elmondták: a magyar gazdaság, s főkép­pen az ipar vállalati, szer­vezeti összetételéről, a nagy­és kisvállalatok szerepéről, arányáról folyó eszmecsere változó intenzitással volta­képpen az 1968-as gazdasági reform óta napirenden van. S míg korábban, a mennyi­ségi szemlélet eluralkodása idején az a nézet kerekedett felül, hogy a szocialista gaz­dálkodás előnyei legfőkép­pen a nagy vállalati szerve­zetekben bontakozhatnak ki, s ezért kell a kisebb gazdál­kodó egységeket összevonni, addig a hetvenes évek ele­ién elsősorban a kooperációs zavarok, s a létszámhiány okozta nehézségek áthidalása indította a nagyvállalatokat arra, hogy az ágazati minisz­tériumok segítségével ma­gukba olvasszanak több, azelőtt önálló kisvállalatot. Ez vezetett oda, hogy miköz­ben az elmúlt, tíz esztendő­ben a gazdasági tervezés, a központi irányítás és szabá­lyozás jelentősen fejlődött, addig gazdaságunk vállalati, szervezeti felépítése lényegé­ben még az 1968 előtti idő jegyeit viseli magán, vagyis túlzottan centralizált. Ez fő­leg a változott külső és bel­ső feltételekhez való rugal­mas alkalmazkodást nehezíti. Hiányoznak azok a kis- és középvállalkozások, amelyek­nek tevékenysége kiegészíti, segíti a nagyvállalatok mun­káját, megszüntet különféle hiányokat. Főképpen a fel­dolgozóiparokban, a nagy vá­lasztékot igénylő fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok­ban, a nagyipari termelést kiszolgáló, úgynevezett hát­téripari tevékenységek, s a fogyasztási szolgáltatások te­rületén van szükség jól szer­vezett, korszerű kis- és kö­zépvállalatokra, üzemekre. Ezért vált szükségessé a vállalati szervezetek felül­vizsgálata és korszerűsítése. Az eddigi döntések eredmé­nyeképpen a korábbi tröszti vállalatokból és gyáregysé­gekből összesen körülbelül hetven új, önálló vállalat ala­kult A szervezeti változásoknak hatása van a vállalatok gaz­dasági-pénzügyi helyzetére is. Mindenképpen jobban fel­színre kerülnek a gazdasá­gos és a nem gazdaságos te­vékenységek, kedvezőbb a lehetőség, közvetlenebb az anyagi érdekeltség a" gazda­ságosság növelésére, a ter­melési szerkezet javítására, a hatékonysági tartalékok feltárására. Az arányosabb, rugalma­sabb vállalati szervezeti struktúra kialakításának csak egyik módja a trösztök, vál­lalatok átalakítása. Nem ke­vésbé fontos új, kisebb vál­lalatok, vállalkozások létesí­tése azokon a területeken, ahol ezek hiánya különösen nagy feszültségeket okoz. E folyamat előmozdítására kor­mányzati utasításra külön jogszabályokat dolgoznak ki az illetékes irányító szervek és hatóságok, hogy lehetővé tegyék kisebb szövetkezetek, szövetkezeti szakcsoportok létrehozását, bizonyos szol­gáltatási feladatok ellátására a magánkezdeményezés fo­kozottabb bevonását. (A ke­reskedelemben és a vendég­látóiparban a kis üzletek bérbeadásának, illetve az úgynevezett szabadkasszás rendszernek a kibővítése és újbóli szabályozása már megtörtént.) A jogszabályok lehetővé te­szik, hogy több vállalat ala­píthasson közös vállalatot, de célszerű lenne lehetővé ten­ni azt is, hogy egy-egy vál­lalat létrehozhasson úgyne­vezett leányvállalatot is. Ez olyan tevékenységeknél lát­szik előnyösnek, amelyek az anyavállalat irányítása, fel­ügyelete mellett jogilag ön­álló vállalat formájában ész­szerűbben, gazdaságosabban szervezhetők meg. Más jog­szabályok módosítása pedig feloldhatja azokat a túlzott bürokratikus kötöttségeket, amelyek jelenleg a vállalati profil módosítását, a jövedel­mezőség növelését segítő új tevékenységek kialakítását akadályozzák. El kell érni, hogy a válla­lati szervezeti struktúra a jövőben ne időszakonkénti kényszerű állami beavatko­zással módosuljon, hanem az indokolt és célszerű formák kialakítását és a gazdasági környezet változásainak ha­tására (a később kidolgozan­dó jogszabályok alapján) a vállalatok, a tanácsok és más szervek kezdeményezzék, s ily módon a szervezet ké­pes legyen a belföldi és kül­földi kereslethez a legracio­nálisabb módon alkalmaz­kodni. Jelentős feladat a trösztö­kön és vállalatokon belüli irányítási, döntési, érdekelt­ségi rendszer korszerűsí­tése is. Ahhoz azonban, hogy a gazdálkodó szervezetek bel­ső irányítási és érdekeltsé­gi rendszere fejlődjön, nem­csak a vállalati vezetők iránt kell egyértelmű követelmé­nyeket támasztani, hanem azokat a vállalatokon kívüli gazdasági, társadalmi ténye­zőket is végig kell gondolni, amelyek nehezítik e téren a fejlődést. A vállalaton belüli gazdasági demokratizmus szélesítése, a dolgozók kez­deményezésének, aktivitásá­nak eddiginél jobb kibonta­kozása nem nélkülözhető és ehhez is meg kell teremteni o feltételeket. (MTI) A mezőgazdaság tervei egyre jobban feszülnek. Ha azt olvassuk, hogy en­nek vagy annak a növénynek a ter­mé.sátTagát ennyi meg ennyi százalékkal emelik, hozzá kell gondolnunk, ugyanaz a százalék sokkal nagyobb értéket jelent most. mint három évvel ezelőtt. Ha ma­gasugrásnál valaki egy méter helyett egv­tizet ugrik, százalékkal kifejezve nagyobb eredményt ér el. mintha az egvkilencven helyett a két métert viszi át. A tavalyi teljesíthetőség fölső határára kell ráfejel­nie minden gazdaságnak azt a többletet, amit tavaly nem sikerült elérniök. idén viszont muszáj. Annak ellenére muszáj, hogy a sokat emlegetett közgazdasági föl­tételek szigorodnak, arról pedig szinte semmit sem tudhatunk, milyen lesz az időjárás. Biológusok azt mondják, köztermesztés­ben á.'ló növényeink zöme képes többet teremni, de ennek ára van: jobban kell dolgozni érte. Néha többet, néha másként. Csakhogy idén megint sokan mennek nyugdíjba, a több munkát föltehetően ke­vesebb embernek kell elvégeznie, és sok­szor munkába kell állítaniok az elkopta­tott gépeket is, mert az új igen drága. Elő kell vennünk azokat a tartalékainkat amit a munka megszervezése még adhat, mert csak akkor várható, hogy minden ember ott dolgozik, ahol legnagyobb szükség van rá. és ott a tőle telhető legjobban dol­gozik. Zárszámadó közgyűlések küszöbén áll­nak a szövetkezetek. Vannak, akik azon vitatkoznak, ünnepnek kell-e tekintenünk a közgyűlést vagy munkának inkább. Ahol tavaly jól dolgoztak, ott ünnepelje­nek nyugodt szívvel és jó kedvvel, mert rászolgáltak, de ott is inkább csak a köz­gyűlés végén érdemes kedvre kerekedni, mert arra az egy napra annvi elvégezni­való jut. hogy minden résztvevőre szük­ség van. Nem ám úgy csak. hogv írja alá a jelenléti ívet. mert anélkül nem lesz határozatképes a közgyűlés, hanem úgv. hogy föltétlenül szóljon is bele. akinek mondanivalója van. Az a munkamegosz­tás. hogv az asztalnál beszélnek, a padon ülők pedig szavaznak, igen sokszor meg­bosszulta már magát Aki netán azt hiszi, ígv kell ennek lennie, mert máskor is ígv volt gondoljon végig egy példát: a száz­hektáros búzatábla előtt megáll húsz kom­bájn. de csak egy csetteg a sorok között akkor igen rossz aratásról beszélünk. Le­het hogy az elnöki beszámoló összefoglal­ja. amit. száz ember el tudna mondani, de a másik két-háromszáz embernek még le­het mondanivalóia. Ha van. mondja el föl­tétlenül! A több terméshez minden létező erőt össze kell fogni, és minden elképzel­hető akadályt el kell hárítani. A lehető legnagyobb akadály az lenne, ha máskép­pen értenének valamit a padok között, és úgy mennének haza. hogy szó nélkül hagynák. Formára tekintve, azt a közgyűlést tart­iák jónak, ahol kevés a beszéd, van né­hány hozzászóló, aki zsebből mondia el véleményét, és egybehangzó a szavazat mert nincs ellenvélemény. Vannak azon­ban. akik azt. a nézetet vallják, nem lehet 1ó a közgyűlés, ha csak egv nvomós ellen­érvet is hazavisz valaki kimondatlanul. A bölcs gyülekezet szókimondó véleménve csak előre vihet a hallgatás, az elhallga­tás viszont hátrafelé húz. Rejtjeles beszéd ez ígv. elmondom vilá­gosabban. A közvéleményt igen-igen föl­borzolia. ha azt hallja, ebben vagv abban a szövetkezetben visszaéléseket leDleztek le. Igaza van a közvéleménynek, és jog­gal követel méltó büntetést. Elkerülhetet­lenül fölmerül azonban a gondolat, miért akkor derül ez ki. ha külső ellenőrök kez­dik kapargatni? A ki! ott vannak a szö­vetkezetben. semmit, nem láttak, semmit nem hallottak? Nyugodtan mondhatjuk, láttak is. hallottak is. hiszen a belül le­vők közül hívta föl valaki a vizsgáló ha­tóságok figyelmét. Szó szele sem érheti a bejelentőt, törvény garantálja védelmét, de mennyivel egyszerűbb lett volna, ha a bejelentés előtt két hónappal a közgyű­lés már intézkedhetett volna. Előállt az a furcsa helyzet hogy mindenki bizalmat szavazott annak, akiről néhányan már tud­ták. hogy vaj van a.fején. Lehetett az a közgyűlés forjnailag akár előkelő ls. ola­jozottan pöröghettek a napirendi pontok, egyik fontos kötelességének mégse tudott eleget tenni. A formális közgyűlés azért nem ér semmit, mert hatása soha nem formális. Ha előadja valaki' a tőle telhető legna­gyobb Szakmai precizitással, hogv ebben az évben ezt meg ezt tesszük a több ter­més érdekében, de a tagok fele nem érti meg minden szavát, akkor a jó gondolat támogatóitól, a végrehajtásban együttmű­ködőktől fosztja meg magát a szövetkezet. Az pedig régen bebizonyosodott már. le­het egy vezető a mezőgazdaság legjobban képzett embere, ha nem tudja megértetni magát a tagokkal, nagyszerű elképzelései dugába dőlnek sorozatban. Vannak a közgyűléseknek szertartásosan ismétlődő részei. Megválasztják az elnök­séget, a jelölő bizottságot, a jegyzőkönyv vezetőjét, a jegyzőkönyv hitelesítőit a szavazatszedő bizottságot szép hagyo­mányként egyre több hélven köszöntik a nvugdíjba menőket és a legjobban dolgo­zó maradókat, elmondja az ellenőrző bi­zottság elnöke, mit vettek észre egész év­ben. a döntőbizottság vezetője is előadja, milyen panaszban hogvan tettek igaz­sa?ct előterjesztődik a beszámoló meg­szavazzák, fölvázolják a terveket, megvi­tatják és megszavazzák azt is. Testes köz­gyűlésre elegendő program ez önmagában is. de csonkának nevezhető mégis, ame­lyik csak erre képes. Most van egvütt szin­te a teljes tagság most van a legjobb al­kalom rá. hogv mindent megbeszéljenek, amit valaki fontosnak tart. . F ölemelkedni a hozzászólók közül azok szoktak először, akik egyetér­tenek az előterlesztéssel: Nagy szükség van a támogató egyetértésre, büszke Ls lehet az a vezetőség, amelyi­ket sok hozzászóló támogat. Néha akad egv-egy fölpaprikázódott visszafeleselő is. Elfoitott indulatai hirtelen szakadnak föl. robbannak szinte, néha túloz is. de ártani nem árthat. Az hiánvzik legtöbbször, amit ez alá a címszó alá szoríthatnánk: be­széljük meg emberek! Ebbe beleférne az is, elterveztük ugvan. hogv többet fejünk, de az abrakot máshová vitték, az is. hogv azért pusztult el sok malac, mert enni nem kaoott. meg az. is. hogv igaza volt a fő­kertésznek. amikor rászorított bennünket, a barackfák úimódi metszésére. Ha ezt a hangulatot el tudnánk ültetni a közgyű­léseken. biztosra vehetnénk, hogv a sokat emlegetett, de részleteiben föl nem tárt tartalékok már ebben az évben kamatoz­nának. A közgyűlések tartaléka éppen ez. a nyílt, nyugodt és okos eszmecsere. Az egvéni felelősséget is felszínre hozná a közös munkában. Horváth Dezső Gyűjtik a rőzsét Elérkezett a rőzsegyújtés ideje a hullámtéri erdősé­gekben. Lefűrészelik az öreg fák koronáját, a ko­ronákról pedig lemetszik, darabolják a gallyakat, ez az úgynevezett botolás. Az öreg fáknál alkalmazzák ezt a módszert azzal a cél­lal is, hogy ne növekedje­nek túlságosan magasra, jobban védjék áradások ide­jén a gátakat a hullámve­réstől. Kiállításra készülnek Protex '81 címmel nagy­szabású nemzetközi kikö­tőfejlesztési kiállítást és konferenciát tartanak má­jusban a hamburgi vásár­városban. A rendezvénysoro­zaton a magyar ipar is je­len lesz; a Hungexpo köz­vetítésével bemutatja ha­jóipari és elektronikái ter­mékeit. Mint a hamburgi vásárok szervezői kedden, a Duna­Intercontinental-szállóban tartott sajtótájékoztatójukon elmondták, eddig 18 ország­ból 200 cég jelentkezett ki­állítóként. A magyar ipart főleg a Magyar Hajó- és Darugyár képviseli, konté­nereket, különböző darukat állít ki. Részt vesz a kiállí­táson a MOM és a Videoton is, elektronikai mérőműsze­rekkel, geodéziai fölszerelé­sekkel. (MTI) Az Alsótisza vidéki Víz­ügyi Igazgatóság folyósza­kaszain több mint 2 ezer hektárt borítanak erdősá­vok, amelyeket rendszere­sen gondoznak, hogy minél egészségesebb, a töltéseket a víz romboló hatásától biz­tonságosan védő állományt alakítsanak ki. Valamikor — egy évti­zede még — körülbelül 200 ezer kéve rőzsét gyűjtöt­tek össze telente a Tisza alsó szakaszának erdőségei­ben. Ma — az árvédelmi és a folyószabályozási tech­nológiák fejlődése folytán — sokkal kevesebbre van szükség. Előtérbe • került ugyanis a műanyag fel­használása. A rőzse betakarítása el­sősorban a vízügyi építő­munkások feladata, de a fal­vak mezőgazdasági dolgo­zói is — a téli holt idény­ben — szívesen vállalkoznak erre a munkára. Ügyneve­zett részes kitermelést vé­geznek, a vízügyi célokra nem megfelelő gallyakat el­vihetik és ígv olcsó tüze­lőanyaghoz jutnak. Konferencia A versenyképes vállalat műszaki fejlesztésének irá­nyítása címmel konferenciát rendez január 24-én és 25­én Győrött az MTESZ Szer­vezési és Vezetési Tudomá­nyos Társasága — jelentet­ték be kedden sajtótájékoz­tatón a Magyar Sajtó Há zaban. A hét végi tanácsko­zást — n«.lyen több mint 400 hazai szakemoer rő­kent vállalati vezető és ku­tató vesz részt — az in­dokolja, hogy a most kez­dődött tervidőszakban kulcs­szerep vár a vállalati mű­szaki fejlesztésre. Az információ nélkülöz­hetetlen feltétele annak, hogy a kutatók, fejlesztők, gyártók egy-egy feladat vég­rehajtásában együttműköd­jenek. Az információcserét elindítandó 77 előadás hang­zik el a műszaki' fejlesz­tést érintő legfontosabb té­mákban. Ismertetik a VI. ötéves terv kutatási, fej­lesztési feladatait A sajtó­tájékoztatón elmondották: élénk vitát várnak a felesle­ges. párhuzamos kutatások témájában.

Next

/
Thumbnails
Contents