Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

I Szombat, 1981. január 17. postaláda társszerzőnk az olvasó Egyet fizet — egyet sem kap Az egykori szív küldi rádióműsorban unos-untalan el­hangzó megjegyzés volt: kissé megkésve bár. de annál na­gyobb szeretettel. . Ez jelen esetben a Postaládára ls ak­tualizálható. arra legalábbis, hogy idestova, két héttel tül vagyunk az újéven, mégis érkeznek szerkesztóségünkbe az új esztendő alkalmából küldött jókívánságok, amelyeket túl azon, hogy köszönettel veszünk, azért Is kezelünk még most Is figyelemmel, mert a gratuláló és tókívánságot klfelezó sorok mellett flgyelemfelkelöt szavakat Is rejtenek. Pálházy Eva Budapestről Irt levelében meleg szavakkal emlékezik meg a nemrégiben Szegeden töltött egy hétről és olvan szép gondolatokat tolmácsol városunkról, hogy időnkénti boron­gásainkat felidézve, elgondolkozik az ember, olyan ez. mint * tűzijáték, messziről szebbnek látszik. Azért minden ci­nizmus nélkül megvallhatbik. nekünk városlakóknak ls jólesnek a kedves szavak, (tne, egy példa. Jó kereskedői fogás az Egyet fizet — kettőt kap, amely számos iparcikknél mind a raktárkészlet apasz­tása. mind a vásárlói pénz­tárca kímélése, de még az áru megismertetése szem­pontjából is ió ötletnek bi­zonyul. Ennél már csak az a nagyobb ötlet, amiről Katona Béla (Szatymaz, IV. u. 31.) számol be. Kérdezi: „miért kell fizetni azért a mun­káért. amit nem végeznek el? Szatymazon. a környé­künkön, a* legnagyobb bosz­szúságunkra. a kéményseprő csak a díj beszedésekor szo­kott megjelenni... Kéményt söpörni egyébként csak a té­li, hónapokban kell. niszen nyáron igencsak mindenhol gázzal főznek. Volna egy Indítványom. egy bizonyos körzet lakói vegyenek közö­sen egy kéménylétrát és amikor erre szükség van. sa­lát maguk végezzék el ezt a műveletet." Amikor az imént ötletet ígértünk, természetesen nem erre céloztunk, mert ez tisz­tességes és csak a lakókon múlik, hogv kivitelezhető-e. Ha maradéktalanul így van, hogy csak pénzt szednek és érte semmit sem adnak, ak­kor ez a „legjobb üzlet"? Eltűnt a főnyereményi Levél Kalinyinból Jó kétezer kilométernyire van Szegedhez Kallnyín vá­rosa. ahonnan nemrégiben Alekszandr Hohlov és Nyina Hohlova küldött szép képes­lapot szerkesztőségünkbe. „Ez év nyarán városuknak. Sze­gednek vendégei voltunk, jártunk parkjaikban, múzeu­maikban. augusztus 19-én pe­dig megtekintettük a Magyar Állami Népi Együttes elő­adását a Dóm téri szabadté­ri színpadon. Különösen há­lásak vagyunk Tanács Má­tyásnak és Margitnak (Bocs­kai u.). Pálmai Józsefnek és Irénnek (Szatymaz), Ka­menszki Péternek és Irénnek (Dózsa u.), akik Igyekeztek bemutatni mindent, ami szép és érzékeltették velünk a magyaros vendégszeretetet. Boldog 1981-es esztendőt kí­vánunk kedves magyar ba­rátainknak." Az olvasószolgálatról Sokszor nem is gondol­nánk, mennyire népszerű „olvasmány" a lapokban kö­zölt keresztreltvény. amely­ről nemcsak a szerkesztősé­günkbe érkező kötegnyt le­vél tanúskodik, hanem sok esetben bíráló, tavító. kiegé­szítő megjegyzéseket is ír­nak olvasóink. Ez alkalom­mal nem lapunkban közölt rejtvén Vről van qző. mégis helyt adunk Schreier Vilmos (Szeged. Felsőváros ÍÍS/2/B) levelének. Mint írja. a múlt év végén Rejtvényszoritó címmel keresztrejtvényújság telent meg. amelyet olvasónk ls megvásárolt és annak rendie-módia szerint be is küldte a megfejtéseket. Nem nyert. Természetesen nem ezért írt hozzánk „panaszko­dó" levelet hiszen a rejt­vényjátéknak Fortuna ls kö­zeli hozzátartozója. s szer­kesztőségünk keresztrejtvé­nyeinek megfeitői közül is csupán négv a szerencsés nyertes. Levélírónk azt kifo­gásolja. hogy az újságban ígért főnyereményeket nem közölték. Felteszi a kérdést, lehet, hogy azokat nem sor­solták ki? Vagy ez csak üz­letpolitika. hogy hirdetünk „50 ezer forint értékű nyere­ményt"... és csak hirde­tünk? Ehhez kapcsolódik dr. Ma­rincs Ferencné (Vidra u, l/A) levele, amelyben a Dél­magyarországban megjelenő rejtvényekkel kapcsolatban ír, és néhány pontatlanság­ra hívja fel a figyelmünket. Hozzátesszük, nem az egyet­len. mert máskor is volt már megfejtést zavaró el­írás vagy hiba a rejtvény­ben. Mossuk kezeinket A rejtvényeket a Központi Sajtószolgálattól kapjuk. Bu­dapestről (Blaha Lujza tér 3.). „...sehol sincs kímélet irántuk « „Teljes életemben sajnál­tam a vereoeket s feléjük fordult a rokonszenvem. Mert egyszerűek, nem jár­nak hivalkodó ruhaoan, ha­nem kopottas szürkében, és mert szerencsétlenek, üldö­zöttek. megalázottak. Ki­szedik féázkeiket, összetörik tojásaikat földhöz paskol­ják a kisgyerekeiket." — Mikszáth e sorai óta, sok embernek nem változott a verebekhez való viszonya. Sajnos ezt igazolja a követ­kező szil veszteni történet is: Szilveszterkor szokássá vált a lakótelepeken, hogy az éjféli pohárköszöntő után, a lakók égő csillagszórókat dobálva kl az ablakon, kö­szöntik az úl évet. Az Idén nyitott ablaknál állva fi­gyeltem a szikrázó fénnyel repülő csillagszórókat Hir­telen két furcsán repülő, égő csillagszóróra lettem fi­gyelmes, amelyekert; látha­tatlan erő irányított Ez a két égő fényforrás nyíl­egyenesen repült a szem­közti akácos liget felé. Az egyik hirtelen leesett a gaz­zal benőtt, földre és ki­aludt a fénye. A másik ki­tartóbb volt mert csak egy távolabbi akácfa csúcsán pihent meg. Még világított egy kicsit, azután ez is kialudt. Döbbenten álltam az ablakban attól a felis­meréstől. hogy a látott két furcsán repülő fényforrás nem lehet más. mint élő madarak, melyeknek lábára égő csillagszóró voli kötve. Nem tudtam tovább a la­kásban maradni, nem ha­gyott nyugodni á gondolat, vajon a madarak elpusztul­tak vagy élve vergődnek valamelyik fa ágán fenn­akadva? Hosszas keresés után az egyik akácfa csú­csán egy vergődő madarat pillantottam meg. Vékony ágon fennakadva lógott fej­Jel lefelé. A szomszéd garázsából előkerült fűrésszel sikerült a rabságból kiszabadítani. Fent a lakásban vettem csak észre, hogy véres lett a kezem. A veréb eltört lá­bát. amelyet csak egy bőr­darab tartott össze, bekö­töttem. hogy a vérzés el­álljon. Reggel félve közeledtem a dobozhoz, amelybe éjsza­kára raktam. Meglepeté­semre nagyon élénk volt, s amikor kézbe akartam venni, kiszökött és felrepült a karácsonyfára., Sikerült újra megfogni és levettem róla a kötést. A lába ugyan­úgy lógott, de már nem vérzett. Ezután kivittem az erkélyre és elengedtem. Lógó lábbal, de csiripel­ve. nyílegyenesen repült, messze elkerülve az akácfa ligetet és az ember lakta házakat, a körtöltés irányá­ba. Dr. Pajtás István Amint a jókívánságokat örömmel fogadjuk — ránk is rénk fér —. ugyanígy az olvasókkal való párbeszéd megnyilvánulásainak tekint­jük a lap cikkeivel kapcso­latos olvasói megjegyzéseket, B igv megelégedéssel nyug­tázzuk, hogy az első jelekből ítélve kedvező fogadtatásra talált új rovatunk, az Olvasó­szolgálat. Horváth Róbert (Bécsi krt. 9.) levelében a to­vábbi munkához.is segítséget nyújtó megjegyzéseket írt, s tájékoztatásul elmondhatjuk, hogy a rovatot igyekszünk minél jobban az olvasók igé­nyeinek megfelelően szer­keszteni. Levélírónk emellett egy másik megjegyzést is kö­zöl. nevezetesen a baleseti és sebészeti ügyelettel kap­csolatban írt tájékoztatást ki­fogásolja. Erről — részlete­zés nélkül — csupán annyit tudunk elmondani. hogy minden alkalommal azt kö­zöljük, amit a SZOTE I. sz. Sebészeti Klinikája juttat el szerkesztőségünknek. Nem fár a lift ,,Ez mind, mind - pécsi kesztyű... « Az Olvasószolgálat és a postaláda két különböző idő­pontban megjelent, szerkesz­tett oldalunk, ám mindkettő egy célért, az olvasótábor jobb tájékoztatása érdekében át napvilágot. S hogy egy­mástól nem független, arra "éldát adunk Kispéter Lajos fzondy u. 17.) olvasónk ké­tese alapján, akinek vála­szunkat olvasószolgálati ol­dalunkban tehettük volna őzzé. ám ő is úgy jár job­ban vele, ha ezt hamarabb lesszük. A levélíró felbuzdul­va a szellemes és kitűnő árukat kínáló tévéreklámon, maga is szeretett volna pé­csi kesztyűt, mégpedig mo­(nrot kesztyűt vásárolni, mondván, ha egyszer hirdetik én bemutatják a tetszetős árucikket, nyilván kapni is lehet- Tévedett. Hozzánk for­dult. Kesztyűnk természete^ sen nekünk sincs, sőt olyan, amilyet olvasónk keresett, pillanatnyilag a Komplett vállalat boltjaiban sincs, vi­szont. valamennyi üzletvezető udvarias és készséges választ adott érdeklődésünkre. Mind. ezekből az tűnik ki. hogy „a jó bornak is kell a cé­gér ...". na de az sem árt. ha a cégér mögött bor is van. Jobb híján — és ez is kérés volt — megadjuk a címét: Pécsi Kesztyűgyár központi gyáregység készáru­raktár, 7601 Pécs. Serház ut­ca 36. Jó vásárlást kívánunk, és abban biztosak vagyunk, hogy amit ott talál, az „mind-mind pécsi kesz­tyű ..." Tíz emeletet megmászni nem könnyű. Természetes, hogy a lakóknak elengedhe­tetlen segítség a lift. Már amikor működik. A Zöldfa utca 16-os (40l-es épület) ház tízemeletes lakóházból, amelynek lakója Czikora Ki­rályné — és rajta kívül még 21 panaszos — fordult hoz­zánk segítségért, hogy mi­előbb javítsák meg hosszabb ideje „tétlenül" árválkodó liftjüket. Mint írja. épületük egy lépcsőházas, ami azt je­lenti, hogyha egy hétig nem csinálják meg a liftet, akkor egy hétig gyalogol a ház ap­raja-nagyja, idős és fiatal. Aki nem bírja, az lakásfog­ságra van ítélve. Könnyű ott, ahol ugyanabban az épület­ben még egy lépcsőház áll rendelkezésükre, s nyugod­tan kivárhatják, mtg a má­sik liftet megjavítják. En­nek híján viszont érthető a Zöldfa utcaiak panasza, s különösen annak sérelmezé­se. hogv „a megszokott hely­ről elköltöztek a liftesek, mert úgy látszik, a szegedi irányítás nem volt megfelelő. Most budapesti szerelők ja­vítják az egyre 6zaporodó tízemeletes házak liftjeit. A pesti liftszerelőket szombaton már nem lehet zavarni, a pénteken elromlott liftet maid talán kedden fogják sorba venni..." Szeretnék a lakók, ha a lift fölötti Illetékesség mi­előbb eldőlne és nem meg­nyugtató szavakat, hanem le­föl járó liftet kapnának. lőjében helytelenül számolták az elfogyasztott vacsora árát. Több kifogást közöl a ki­szolgálás minőségével kap­csolatban is. valamint a vendéglő környezetének vi­tatható higiénéjéről is ír. Részletes közlés helyett az ő levelét is elküldtük a ven­déglő felügyeleti szervéhez, a Szeged és Vidéke ÁFÉSZ-el­nökéhez. Mindkéj levélre az llleté­kásektől a panaszosok és ml ls várjuk az érdembeni vá­laszt. Válaszol az illetékes Nappali világítás Holnapi tej - tegnapi kenyér Azt már közzétette a sajtó, hogy a tavalyihoz képest egy hónappal előbb vezetjük be az, idén a nyári időszámítást, l. amikor az órákat előbb­re állítjuk. Sokunknál oko­zott időzavart, s valahogy ezt nttatta eszünkbe Kocsis Zoltán (Szóreg, Újvilág u. 15.) és Kónya Zoltán (Sze. peri. Április 4. útja 42.) ol­ju-tónk levele. ök ugyan oorn az óra állításával baj­Io..nak, haneői a vásárolt Kenyérről éi tejről szeretnék tudni, hogy az holnapi-e vagy tegnapi, merthogy mindket­tőre azt mondják, hogy mai. Ez ugve eddig még nem ért­hető. Tessék figyelni: az utóbbi időben többször is vásároltam romlott kakaót, mégoedlg 5-i dátummal 4-én, 6-1 dátummal 6-ün, az vi­szont már romlott, mert 5­én is 6-i dátummal 1ön ki az éru. Az üzletben rekla­málni nem lehet, mert azt mondják, hogy mai. Ezek után nehéz eldönteni, hogy az ember vagy kockáztat, hogy Jót vagy romlottat vá­sárol vagy nem is vesz sem­mit (Az utóbbi olcsóbb is.) De azt hiszem, hogy ez az elöredátumozás reklámnak sem jó." Kónya Zoltán a dátumo­zásról ugyan nem tr. viszont kifogásolja, hogy mint a Szl­várvány ABC rendszeres vá­sárlója este 5 óra után jut csak a boltba. akkor — mint írja — „kizárólag csak előző napi kenyeret kapok. Ismétlem: nem néha. hanem állandóan. Nem vagyok az a temperamentumos ember, aki leáll az üzletben vitat­kozni. ebból egyébként sem lesz friss kenyér. Az sem se­gít kl. hogv tudom: a szab­vány szerint 72 óráig friss a kenyér. Én most már csak azt nem értem, hogyha pél­dául szerda este riincs aznapi kenyér, csütörtökön este ho­gyan lehet szerdal?" Majd csak megmondja va­laki. Egyik olvasónk jogosan utalva a lapunkban sokszor hangoztatott és több cikkben megírt Energiatakarékosság­ra. felhívja a figyelmet hogy Szegeden, a Zászló utca 3. szám alatti ház • udvarában rendszeresen nappal is ég­nek a villanyok. Ügy érzi, hogyha az égők által elfo­gyasztott villamos energiát esetleg „elhanyagolható mennyiségnek" !s éreznénk, akkor is elgondolkodtató ne­velési szempontból. Egyfelől sajtóban, tévében, rádióban arról prédikálunk, arra agi­tálunk, hogy ésszerűen hasz­náljuk fel a mindinkább dráguló villamos energiát, másfelől viszont köztudottá tesszük, hogy nem vigyázunk rá. Bizonyára igazat kell ne­ki adni. Balesetveszélyes átjáró Solti Mihályné és Koditek Mária felhívja a figyelmün­ket. vagyis a nálunk hozzá­értőbb illetékesek, közleke­dési szakemberek figyelmét, hogy szerintük a József At­tila sugárúton. a Dózsa György Általános Iskola előt­ti gyalogátkelőhely nagyon balesetveszélyes. Mint írják, úgy mennek ott az autók, mintha az úttest versenypá­lya lenne. ..Féltiük az idő­seket és gyermekeket, hogy egyszer valami komoly bal­eset történik." Nincs mit hozzátennünk. Az üzenetet tolmácsoljuk. A panaszokat továbbítjuk Sándorfalvárói kaptuk Tá­borosi János levelét aki a dó ct autóbuszjárattal kap­csolatban írt Postaládánknak. Panaszolja, hogy december 22-én az este 7 órai autó­buszjárat a megállóban hagyta az ott várakozó uta­sokat, viszont a kocsmánál az onnan kijövő vendégeket felvette és „irány az út...". Ügy érezzük, ez részletesebb kivizsgálásra szorul. ezért panaszosunk levelét továbbí­tottuk a Volán 10. sz. Vál­lalat Személyforgalmi Főosz­tályához. Víg András. Borbás utca 3/B alatt lakó olvasónk egy szémolócédulát küldött, ame­lyen szerinte a szegedi ÁFÉSZ algyői Tisza vendég­Megszoktuk. hogy ebben a rovatoan általában magán­emberek levelére hivatalos szervek küldik el magyará­zó. vagy cáfoló soraikat. Ez­úttal némileg megváltozott a viszony, már ami az első le­velet illeti. Ezt ugyanis He­rédiné Hajnal Éva virágke­reskedő (Szeged-Dorozsma, Bence u. 21.) írta. A január 10-i Postaládában Szélpál Ferencné. Dorozsmai út 145. alatti lakos kifogásolta, hogy „városképet romboló bódé" került a dorozsmai parkba, ahol egyébként a gyermekek játszanak, s az idősebbek sé­táihatnak, pihenhetnek, s ez az új építmény megzavarja az eddigi nyugalmat. Mint Herédiné Hajnal Éva olva­sónk leveléből kiderül, „az ott épülő bódé (vagyis virág­pavilon) a lakosság ellátását fogja szolgálni, és tó másik levélíró figyelmen kívül hagyta azt is. hógy a városi tanács vb építési ég közleke­dési osztálya, a városi főépí­tész engedélyével szentesítet­te a virágoavilon építését". A kiskereskedő levele .nyo­mán . érdeklődtünk mi is az építési osztálynál, ahonnan csak megerősítették, hogy a létesítendő pavilon terveit előzetesen az osztály szak­embereinek bemutatták. Megdézsmáltak egy csoma­got — írta Csányi Éva sze­gedi lakos decemberi Posta­ládánkban. Dr. Lénárd László, a Sze­gedi Postaigazgatóság helyet­tes vezetője válaszában tájé­koztatja lapunkat, hogy ki­vizsgálták az esetet, s az élelmiszercsomagból hiányzó­kat utólag nem sikerült meg­állapítani és valójában a be­jelentés és a vizsgálat között eltelt hosszú idő miatt utólag már a csomag tartalmának hiányosságát sem lehetett kétségtelenül bizonyítani. Ez azonban nem jelentette azt, hogy olvasónk panaszát alap­talannak minősítették. Meg­állapította a vizsgálat, hoav a szegedi felvevőhivatal i« mulasztást követett el, mert a feladó felszólalását nem kezelte panaszként és azt nem foglalta írásba. A mu­lasztó ellen a felettes szerve megfelelő módon intézkedett. A címzettet pedig méltá­nyosságból kártalanította a Szegedi Postaigazgatóság. Az igazgatóhelyettes levele alapján közöljük olvasóink­kal. hogy a posta munkájá­val kapcsolatos panaszoknál minden lényeges adatot hoz­zanak tudomásukra, mert ez­zel az ügy kivizsgálását könnyítik meg Aki az algyői Piac téren lakik, nem túlságosan örül, hogy ott az állatok mérésé­re használatos mérlegház és átvevőhely zavarja a kör­nyék lakólnak nyugalmát, különösen azért, mert szeny­nyezi a környezetet és nem éppen ibolyaillattal tölti meg a levegőt. November 22-i Postaládánkban A KÖJÁL is egyetértett címmel közöltük Tari István. Algyő. Piac téri lakos panaszát. Babinszki László, a Szeged várost ta­nács szolgáltató üzeme in­tézményvezetőié nem kifeje­zetten megnyugtató levelé-. ben a következőket. írja: Tari István ... a mér­legház kitelepítését tavasolja a falu szélére. A panaszos­nak csak részben tudunk iga­zat adni. A mérlegház több évtizede a lelenlegi területen üzemel. Panaszosunk lakóhá­zát 1979-ben építette, tehát tudnia kellett, hogy a mér­legház viszonylag nem esik messze a lakóépülettől. Sem az építkezés megkezdésekor, sem jelenleg nem tudunk olyan ígéretet tenni, hogy a mérlegházat áttelepítenénk, ennek költségeit nem tudjuk vállalni." „A mérlegház már évek óta felújításra szorul, és saj­nos kivitelezői kapacitás hiá­nya miatt azt csak 1980. év végével tudtuk befelezni. A karbantartási munkálatok ke­retében » vize* is bevezettük, így a kibetonozott területek fertőtlenítése és vízsugárral történő lemosása ma t «*r bíctosított." Szó ami szó. egyfajta alap­állásból elfogadható érv, hogy mtnek épített oda. ha tudta, hogy büdös van. A mérlegház marad, s mind­kettőjüknek kívántuk, hogy a tisztítási lehetőség megte­remtése „tegye tisztába" vi­tás ügyüket. összeállította: Igriczi Zsigmond /

Next

/
Thumbnails
Contents