Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

Szombat, 1981. január 17. 5 Tanácskozás A világnézet-formálás ta­pasztalatai és feladatai a propagandamunkában cím­mel kétnapos országos ta­nácskozás kezdődött pénte­ken Debrecenben, a megyei pártbizottság oktatási igaz­gatóságán. A rendezvényen az oktatási igazgatóságok vezetői és tanárai, valamint Hajdú-Bihar megve pártoro­pagandistái vesznek részt. Megjelent a tanácskozáson Győri Imre. a Központi Bi­zottság osztályvezetője is. A B50 résztvevőt Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, maid négy előadás hangzott eL A szocializmus dialektikája a propagandamunkában: Szö­vetségi politika, világnézeti vita. dialógus: Az értelmisé­gi ifiúság. az ifjú értelmiség világnézeti arculata, és A világnézet-formálás pedagó­giai feladatai a pártoktatás­hgn címmeL (MTI) A települések fejlesztéséről Az országos településháló- Az ügynevezett településhie­zat-feilesztési koncepcióról rarchia — például felsőfokú. tartottak pénteken társadal- alsófokú szerepkör — merev mi vitát a Hazafias Népfront értelmezése döntően befolvá­Országos titkársága rendezé- solta a fejlesztésre szánt sében. A mozgalom székhá- anyagi eszközök elosztását, zában lezajlott eszmecserén Emiatt néhány település elő­részt vett S. Hegedűs László, nvös helyzetbe került, a HNF OT tltkárn is. A meg beszélésen fővárosi A résztvevők megvei tanácsi és néofrontvezetők. mazták: "z arányosabb. településtervezők tudomá­nyos kutatók kifeitették. flP, ^L-ÍHP,. , hogy az 1971-ben elfogadott alapok aránvosabb elosztása megfogal­ki­egyenlítettebb településfej­lesztés feltétele a fejlesztési koncepció, s az annak nyo­mán kialakított megvei ter­vek helyesen lelülték meg Magvarország településrend­szerének összehangolt és s nem kevésbé a tanácsok anyagi önállóságának növe­lése. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kis- és középvá­rosok gyarapítására, a falvak tervszerű feilesztési lrónvát. neoessegmegtarto ereiének Többen szóltak arról, hogv a n"vele^re' fűteni kell a helyesen megjelölt Iránv ese- város a körnv?ka- Yala" tenként eltorzult, és a gva- m!n,t az *«vm«»al termesze­korlatban már eredeti elgon- f8 kapcsolatban levő teleou­dolástól eltérően valósult le9ek térseeek holnaoianak meg egves területek és tele- összehangolt tervezését és Püléskategóriák fejlesztése. fejlesztését ls. (MTI) rElégcdetlenek, mert Jobbat akarunkm Elemzések mai társadalmunkról Lehetne akár véletlen egy­beesés, de alkalmasint az eltelt harmincöt év lezáru­lásakor 6zinte sürgető vissza­pillantás okozta, hogy a 80­as évek végén Kulcsár Kál­mán: A mai magyat társa­dalom címmel megírt köny­ve jelent meg a Kossuth ki­adónáL majd a Valóság cí­mű folyóirat decemberi szá­méban olvashatóvá lett Aceél Györgynek: A mai magyar társadalomról szóló hosszabb Interjúja. „Lehetséges, hogy ma boldogan és könnyedén Végeznénk dolgunkat, ha csak annyit kellene tennünk, mint harminc évvel ezelőtt — nyilatkozik a Miniszter­tanács elnökhelyettese, maid hozzáteszi: — De konstruk­tív módon vagyunk egyszer­re elégedetlenek és elégo­dettek. Elégedetlenek, mert jobbat akarunk. Elégedettek, mert az állandó, értelmes célú cselekvés állapotának feszültségében élünk, mert a szocializmus ad az alkotó emberi cselekvésnek értel­met és lehetőséget". Ez a lendület, tenniakaró feszültség iellemzi Kulcsár könyvét is. Amely joggal mondhátó hiánypótlónak, amennyiben különféle rész­területek monográfikus fel­dolgozása után végre társa­dalmunk közelmúltjának, je­lenének egészét mutatja be, viszonylag rövid terjedelmű, mégis gazdag ismeretanya­got közlő kézikönyvben. Üjabban nem ritkán hallani, hogy hazai társadalomtudo­mányunk érdeklődése erős késésben kullog való­ságunk problémái. fela­dataink mögött. Ezért kü­lönösen örvendetes. hogy ime itt egy hasznosítható könyv, amely valóban oda­fordította szerzője kutató erőfeszítését, ahol arra tény­leg szükség van. E helyütt reménytelen igyekezet, ily nagyigényű munka részlete­ző bemutatása, meg talán kedvcsinálásnak sem a leg­szerencsésebb előre lajstro­mozni leendő . olvasóinak a vizsgált jelenségeket. így hát némi önkényességgel említem föl néhány érdekes­nek, fontosnak mondható té­makörét. Elöljárójában el kell mondani, hogy a könyv hármas tagozódású. Első része a történeti-tár­sadalmi előzményeket tár­gyalja. Mindenekelőtt az úgynevezett történelmi mé­retű megkésettségét társa­dalmi haladásunknak, mely évszázados gyarmati elnyo­másunkból következett s meseze nyúló hatásait éle­tünk legkülönböző területe­in tapasztaljuk, akár még ramók, célkitűzések, ame­ma is. Eljutva a felszabadu- lyek gazdaságunk fejletteé­lás évéig, szemügyre veszi gének mai szintjén tömeg­Kulcsár az azóta leírt szo- méretekben egyszerűen nem clalista fejlődésünk sajátos- biztosíthatóak. Ezt a helvze­ságait, igy az osztályok és trt még az a széles körben foglalkozási csoportok hely- elterjedt nézet is befolyésol­zetváltozásalt, amelyet a ja hogy nálunk mindenki közelmúltig bejártak. Eköz- egyenlő, jtehát az igényeket is ben többszörösen érinti az ehher k(ju igazítani. Tapasz­államvezetes tarsadalomfor- talhatjuk, hogy a vágyak és malo tevékenysegenek, gaz- a reantások ütközéséből daságirányító mechanizmu­sának történelmi útját, a felszabadulástól a hetvenes ugyan sokan sokféle követ­keztetést vonnak le, termé­szetesen vannak csalódottak fv,ek!g' biSZej? eí ldo6Zakbaa i«. bár a döntő többség, mint mozgásokból fakadó Tató- €zt é,eUink ^^ mozgasokbol ^^ lói.ia számítását hazánkban. számbavételéig, s a már ki- Ha az eddig elmondottak alakult szocialista viszonyok ^kedvet keltettek A mai ma­tudatos és tervezett irányi- gyar társadalom című könyv tásáig. Kulcsár Kálmán elolvasásához, akkor a har­elemzése sorén mindvégig madik rész bizonyosan meg­szem előtt tartja a társa- erősíti ezt a szándékot. Kul­dalmat alkotó emberi és esár ugyanis ebben a részben tárgyi kapcsolatok bonyo- foglalkozik társadalmunk lult szövedékének, mint in- szükségszerűen bekövetkező tézményes egységet alkotó és szabadon választható vál­rendszernek sajátos mozgó- tozásaival, amelvek a közel­sát, mert hiszen fejlődé- jövőben, tudományos előre­sünk mozgástörvényeinek is- ,Mása szer;ilt mutatkoznak, merete, feltárasa Jelenti az Közigazgatási reform és tár­okos szabalyozás felteteleit. Rf,dalrni mératű Innovációs Könyvének második ré- készségünk teljesebb kibon­szében a magyar társadalom tása szerepel itt, a vázolt osztályszerkezetét vizsgálja feladatok között, mint az ál­a hetvenes években, falában vett és széles érte­Nagy figyelemmel van a lemben haszná't modernlzá­különféle foglalkozási cso- lés. Pártunk XII. kongresz­portok valóságos , élet- szusának egyik fontos esz­viszonyaira, a városi és falu- méjét bohtia ki lényegében si életmódra, illetve a társa- a szerző, hiszen az emberi dalmi-gazdaságl irányítás tényezőt, a személves cselek­döntéseinek gyakran nem vés növekvő súlyát, a szocla­szándékolt, de áttételeken iizrTlus 0eve lránti elk5tele­keresztül érvényesülő hatás- zelt felelősséget ösztönzi, mechanizmusaira. Itt tárgyal- Mg. gond jaink között e,_ ja az elmúlt évtized tárea- ^^ adataivali megoldási -i-t -t-i Ki­Hová tűntek m a ..tudós tanárok"? Üjabban gyakran felteszik kozza az Iskolára és a peda- Ilyen elfoglaltság mellett a kérdést: hol vannak a „tu- gógusokra háruló jelentések, mikor jut Ideje a pedagó­dős tanárok"? Valamikor — felmérések stb. tömkelege, gusnak olvasásra, az önkép­pedagógiai Helyesen írta a Köznevelés zésre, tapasztalatainak köz­című folyóirat egyik cikke: readására, a doktori a sok-sok írásbeli tenniva- szertácló. mondják — a jellegű tanulmányok több­ségét gyakorló pedagógusok Írták, ma meg szinte a tu­dományos intézetek munka­társainak jut osztályrészül, ket okolni, mert Egy-egy tudós tanárnak iré disz­elkészitésére, s lóért a világért sem szabad hogy ne is mondjam, eset­a közvetlen felettes vezető- leg- a kandidátusi fokozat mond- megszerzésére. S ezért nem meg őszintén — há- is szabad véletlen jelenség-juk ma meg — úgy vélik —, írásos munka már objekti­hogy egy-egy megyén be- vieálódott; terjeng, osztódik, sai révén országos híre volt, zánkban úgy látszik, hogy az nek tekinteni, hogy akik úgy vélik, hogy az adott hely­zetben nem tudják saját lül is kevésnek van kima- szaporodik. S ezen a téren szakmai gasló rangja és híre. S hogy több hasznos intézkedés el­igazukat bizonyítsák, tréfó- lenére, úgy tűnik, nehéz a san még azt ls hozzáteszik: megállás. * Az oktatásügyben Ime, kevesebb a tudós ta­nár, és ezáltal kevesebb a diákanekdota, amely régen különösen nehéz, a nagy tudású, de egy kissé Miklós írása jut eszembe kibontakozásukat biztosítani, a könnyebbik megoldást keresik — és igyekeznek a pályának há­tat fordítani. Bizony, itt pedig volna az ideje alaposan Övári megnézni, hogy az irásbeli­terén mi az, áml feltét ,tudós tanáro- idézek belőle. Az oktatásügy lenül kell, s mi az, arn( el­jogilag túlszabályozott — ír- hanyagolható, hogy több « ja —, a közigazgatásra vo- ideje jusson a gyakorlati natkozó jogszabályoknak pályán levő tanárnak is a megjegyzések mintegy tizedrésze az ok- kutatómunkára, tanulmány­tatisügyet érinti. Ha ehhez írásra, önképzésre stb.* hozzászámítjuk a tanácsi szórakozott kat" övezte. A gyakori elgondolkodtatják az em bert. így volna ez valóban? Pályám során nagyon sok utasításokat és intézkedése­olyan jól felkészült, tehetsé- ket |S) akkor jogosnak kell Hogy nem könnyű má a ges, tettvággyal teli pedagó- ítélnünk az iskolaigazgatók pedagógus helyzete, az nem gussal találkoztam, akiket panaszát, hogv a sok burok- vitás. És mégis, bármennyi­oszlopnak, tartópillérnek ratikus teendő elvonja őket re is furcsa, mégse tudom véltem a magyar pedagógia a pedagógiai munkától. Pe- pesszimista hangon zárni a szentélyében. És nem is d|g az Igazgatóknak az a fő mondanivalóm. Mindezek el­csalódtam. Ahogy sorsukra feladatuk, hogy a tantestü- lenére állítom, hogy nem visszagondolok tanácsi veze- ]etek politikai, világnézeti halt ki hazánkban a igazgatók és pedagógiai egységét te- tanár tők, felügyelők, tudós tipus, legfeljebb — stb. lettek, azaz szépen és remtsék meg, hogy az isko- az elmondott okok miatt — kevesebb van, mint lehetne. De hogy van, az biztos. Ta­folyamatosan bekerültek a ia oktató-nevelő munkáját pedagógia seregének a de- szervezzék meg, miként a rékhadába. Mi lett azután pedagógusoké a nevelés és Ián azért nem halt ki, mert velük? Elvesztek volna? a tanítás. Mindenképpen el vannak az átlagnál szívó­Az első gondolatra az tű- kell érnünk annak a régóta sabb munkabírásnak, vagy nlk világosnak, hogy a fel- kimondott elvnek az érvé- olyanok, akik jobban felül • - - - nyesítését, hogy o nevelőket tudnak emelkedni a mln­dalmi problémáit is. módozatainak javaslataival mondja, hogy ezek jórészt ütbaigazftó k5nyvet írt Kul. tudatosan vannak jelen mai cgár Kálmán. ezért mé,t(5 figyelmünkre. Tr&ser László szabadulás után a pedagó­gusok száma megszaporo­jól képzett nevelök száma, s sem áz új tanterv, sem pe- erő. könnyebben írnak, vagy dig a korszerűsített neveié- — — *"•*' **" elsősorban iskolai munkájuk dennapi munka fonáksága­alapján értékeljük. Enélkül In, több bennük az akarat­úgy látszik az „egyesek" ne talán az átlagosnál jobb kö­hezebben tudnak kiemel- si program nem hozhatja rülmények között dolgoz­kedni, feltűnni, mint régen, tneg a várt eredményeket, nak? Mindegy! Egyet azon­Az is igaz, hogy a nevelői Fontos tehát, hogy mind az ban nem szabad elfelejte­közösségek összhangja, jő közösségi szelleme révén mind nünk: a mai „tudós tanár" poll- más, mint a régi. Sokkalta oktatásügy irányitói. , a helyi társadalmi egy-egy" érteké "elgondolás ti kai szervek megteremtsék jobban a gyakorlat és a kö hamar közkinccsé válik, s azokat a feltételeket, arne- zösség embere, s nehéz len lyek elengedhetetlenek az ne nagyon sok ember eredmé­nyében már benne van a mások által gyűjtött — pél­dául egy szakmai munkakö­zösség révén feltárt — ta­rá azt mondani, iskola alapfeladatának jó el- „elefántcsonttoronyból hogy nézi a világot". A mai „tudós ta­nár" tankönyvet bírál, ki­próbálja, véleményezi a be­végzéséhez. A jó feltételek megterem­__ tése azonban nem olyan egy­pasztalatT" Igv "azután egy- szerű. Ugyanis a bürokrácia vezetésre kerülő tankönyve­egy elgondolás hamarabb mellett a pedagóguspályán ket és dokumentumokat. Ki­lesz közkincs, mint „rangot mindig ott kísért a sérleti jellegű munkát vé­és nevet adó" felfedezés. Ahogy azonban tovább is rnellett például eltűnődtem, egy eset jutott tok eR feladatok az eszembe. Nem oly rég, hospitálások. túlterhelés számos formája, gez, tesztlapokat készít, ta­Az adminisztrációs munka pasztalatalt teszi közzé, pá­a dolgoza- lyázatokon vesz részt és javítása, így tovább. Ez a ma „tudós családlátogatá- tanárja". Van tehát „tudós tanár", csak egy kicsit más jelleggel. S ahogy mondtam: sajnos nem annyi, mint felkérésre, jelentést készi- soki értekezletek, kirándulá tettem az „Iskolai bürokra- sok Ezenkívül: KI3Z-foglal ciáról". (Jelentésemmel is kozásokon való részvétel, a növelve az iskolai bürokrá- tanulókkal való egyéni be- amennyi lehetne. S ezért ciát.) Amikor a jelentést széigetés, az esti és levelező kell az iskolát megszabadf­értékeltem, magam is meg- tagozatokon az órák ellátá- tani a bürokráciától, és vlsz­döbbentem: ha jól emlék- sdnak biztosítása és így to- szaadni mindenkit a peda­szem legalabb 20—22-féle vább ^ tovább, olyan kö- gógial munkának, hogy mt­munkaterve van egy Iskolá- rüimények között, amikor a nél több jól képzett, az - tantestületnek, pedagógusok heti óraszáma élettel lépést tartó pedagó­i i. sem mondható éppen esz- gusunk, hangzik, giát a pedagógiai munkába fektetné. S mindezt még fo­társadalmunkban, tehát közgondolkodásunkban, a politikai vezetésünkben és a tudományban. Ez a tudatos problémaismeret, közállapo­taink kritikus elemzése, mai társadalmunk talán egyik legfontosabb jellemzője. Meg­állapítja, hogy konfliktusaink döntően két forrásból táplál­koznak. Az ellentmondásos érdekek okozta ellentmondá­sos viszonyokból, valamin! az olyan döntésekből, ame­lyek vagy nem vették figye­lembe a valóság sokféle összetevőit, vagy pedig kény szerpályán haladva. tulaj­donképpen, nem is vehették figyelembe őket. Nagyon érdekes, amit Kulcsár az életmódról ír. gadták g fogyasztók is biz0„ vel6i Ezeket még az Idán Rámutat arra, hogy széles! nvftia a naRV érdeklődés, a forgalomba hozzák a Skála­körben elterjedtek életprog-1 napi 7—8 ezer látogató. Nem Coop áruházai (MTI) Cipők — a vevők kívánsága szerint Sikerrel fejeződött be pén- bizonyult elégnek a 25 ezer teken a martfűi Tisza Cipő- vevőfaggató kérdőívj a kiál­gyár ..A Tiszától a Csendes- lítás két utolsó naniára pót­óceánig" című termékbemu- Iásról kellett gondoskodni. tatója a Duna Intercontinen- Kiértékelésük máris megkez­tal-szállóban. Az egy hétig dődött. nvitvatartó. több mint ezer A február 5-én a Skála ciDŐmodellt felvonultató kl- Áruházban sorra kerülő, állítás megrendezésével a nyereménysorsolással egv­gvér mindenekelőtt a vásár- bekötött eredményhirdetésen lók véleménvére volt kivan- derül kl. melyik az a 20 mo­csi. Azt. hogy az úiszerű deli. amelyet leginkább vl­kezdeményezést szívesen fo- selnének a Tlsza-cioők ked­nak, illetve Egyik szebben mint a másik: eselekyési rnényinek.'^Ezek "után" való- Tegyen." terv, nőpolitikái munkaterv, ban megkérdőjelezhető, hogy osztályfőnöki cselekvesl terv, belső ellenőrzési terv és így tovább, és így tovább. Né­hol még felzárkóztatási ter­vet is készítenek, holott igazán azzal nyerne az is­kola, ha a pedagógus a mun­katerv készítésébe ölt ener­„tudós tanárunk" Bánfalvi József Műsorajánlat Horváth-diszkó lesz ma, én. Az irodalmi kávéház es­szombaton este 6 órától a te 6 órakor nyit. Karádl Ju­KSZV Victor Hugó utcai dlt műsorára az est folyu­klubjában. mán kerül sor. Közreműkö­Jégvirág és hóember cím- dik Hári Farenc (zongora)­mel biológiafoglalkozást A Molnár Dixiland-egyiil­rendeznek gyermekeknek dr. tes koncertjét rendezik meg Csizmadia György vezetésé- január 19-én este 7 órakor a vei a Móra Ferenc Múzeum DÉLÉP Vár utca 1. szám múzeumi matinék sorozaté- alatti ifjúsági klubjában. ban holnap, vasárnap dél- . „.„„,„ . . „ „,„.„,„, „ „ix*, í-i ii A—,- A három kincs címmel a előtt fel 11 órai kezdettel. 91 ^ dr GregU38 pál pro_ Az egészséges szexuális fesszorról készült portréfil­élet pszichológiája címmel met mutatja be szegédl kör­január 19-én. hétfőn este 6 zeti stúdió január 20-án, órai kezdettel előadássoro- kedden 18 óra 35 perckor a zat kezdődik a Bartók Béla televízió l-es programjában. Művelődési Központban. Dr. . „ „ „ Wagner Adám klinikai „ f J^oedi Szimfonikus Ze­„„ J", T,.., - _ nekar játszik a Kossuth ra­pszichológussal Halasz Mik- dlónak M Nemzeti los újságíró beszelget. Galériából közvetített. Hang­Az élet egy álom — ezzel verseny délidőben című adá­a címmel tart önálló előadói sában. január 20-án 12 óra estet Karádi Judit, a Szege- 50 perces kezdettel. Vezé­di Nemzeti Színház művész- nyel Pál Tamás, közreműkö­nője az Ifjúsági Ház irodai- dik Mincso Mincsev (hege­mi kávéházában január 19- dü).

Next

/
Thumbnails
Contents