Délmagyarország, 1981. január (71. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

Szombat, 1981. január 17, 3 Októberbon Szövetkezeti kongresszus A népgazdaság VI. ötéves tervében meghatározott cé­lok megvalósításához az ipa­ri szövetkezetek gazdálko­dásuk erőteljes javításával kívánnak hozzájárulni — mondotta Rév Lajos, az O.KISZ elnöke, az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsának pénteki ülésén. — Legfontosabb feladataiknak tartják a belkereskedelmi árualapok kereslethez igazo­dó bővítését, ma még hi­ányzó cikkek gyártását, az exportkötelezettségek mara­déktalan teljesítését, a kül­piaci értékesítés fokozását. Az építőipari szövetkeze­tek a VI. ötéves tervidő­szakban tovább folytatják termelésük, szolgáltatásaik szerkezetének átalakítását, a karbantartás és a fenntartá­si munkák részarányának növelését. A szolgáltató szö­vetkezetek az energiatakaré­kosságot is fokozottan előse­gítik. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának (OKISZ) irányelvei az ipari termelés 6—8 százalékos, a lakossági szolgáltatás 5—7 százalékos, a tőkés export 10—12 százalékos, a nagy­és kiskereskedelem részére történő értékesítés 5—7 szá­zalékos évi átlagos növeke­désével számolnak. Az országos tanács 1981 októberére összehívta az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusát, s ajánlással fordult az ipari szövetkeze­tekhez és szövetségekhez a szövetkezeti mozgalom je­lentős eseményének jó elő­készítésére. I Bőrruhák exportra Átlagosan 100 perccel rövi­debb idő alatt készülnek el a szép, divatos ruhák a Pécsi Kesztyűgyár bőrruházati gyá­rában, mint tavaly ilyenkor. A zömében tőkés exportra termelő gyárban másfél évvel ezelőtt — a Textilipari ku­tató Intézettel együttműködve — az összes technológiai mű­veletet felülvizsgálták, amit intézkedések sora követett. A legjelentősebb volt közü­lük a zárt ciklusú, szalagsze­rű termelés, a dolgozókat job­ban kiszolgáló anyagmozga­tás és a gépi vasalás beve­zetése. A bőrruházati gyár folytat­ni szeretné piachódító útját az új tervciklusban is, éhhez a termelékenyebb munka jó alapozást ígér. Míg a tavaly készített 79 000 termékből ötvenezret értékesítettek kül­piacon, az idei 88 000 darab­ból 68 000-et szánnak export­ra. (MTI) Szegedi nyertesek a tervpályázaton Békésben sincs másképp, mint Csongrádban: jelentős szerepe volt eddig a családi­ház-épitésnek — a szomszéd megyében az 1961. és 1979. között épült 52 ezer új la­kás 68 százaléka családi ház­ban van —, s a VI. ötéves tervre is ez az építési forma lesz a leginkább jellemző. Ezért is határozta el a Bé­kés megyei, valamint a bé­késcsabai városi tanács vég­rehajtó bizottsága, hogy az VM-nek a magánlakás-építés fejlesztéséibe létrehozott bi­zottságával közösen tervpá­lyázatot ír ki, s így gyűjt hasznos javaslatokat a csa­bai József Attila lakótelep részének számító megyei mintatelep III. ütemének építészeti kialakítására és beépítésére. (Az I. és II. ütem építése 1973-ban kez­dődött, s a vége felé jár már.) A kiírás szerint a pályá­zatra meghívott tervezőcso­portoknak (a Bács-Kiskun, a Békés és a Csongrád megyei tanácsi vállalatok három-há­rom kollektívája kapott fel­kérést) az eddig elkészült, jórészt sorházrendszerű épü­letek választékát úgynevezett láncházakkal, átriumos lakó­épületekkel és dombházzal kellett bővíteniük. (A domb­ház elnevezés magyarázatra szorul: a lejtős terepen a 'domborzati viszonyokat ki­használó, többszintes lakóhá­zak alföldi változata a domb­ház, amely az egyes épület­részek eltérő emeletszámával „utánozza" a hegyvidéki la­kóépületek lépcsőzetességét.) A szendvicspaneles techno­lógia alkalmazásakor arra is törekedniük kellett a terve­zőknek, hogy a házak na­gyobbik része félkész építési formában, s lakásépítő szö­vetkezeti szervezésben való­sulhasson meg. (így a pálya­kezdő fiatalok, ifjú házasok és családok maguk is dol­gozhatnak majd családi ott­honukon — csökkentve az építés költségeit. Ez azzal az előnnyel is jár, hogy a la­kásba a tulajdonosok mi­előbb beköltözhetnek, s igé­nyeiktől, anyagi lehetősége­iktől, a család növekedésé­től függő ütemben tehetik lakhatóvá otthonuk félig ké­szen kapott helyiségeit.) Az egyes lakástipusoknál a tervezőknek már érvényesí­teniük kellett a legkorsze­rűbb lakásépítési elveket. (Fekhely nélküli nappali; a házimunkának is helyet adó étkező; elegendő tárolótér; bútorozható loggiák, tera­szok; félszobák, amelyekben lehetőleg két fekhely is el­fér; konténeres szemétszállí­tás stb.) Hogy a pályamű­vek mennyire feleltek meg a kiírás feltételeinek, azt 1980 decemberében vizsgálta meg a bíráló bizottság. A díjazott és a hasznosítható ötletek miatt megvásárolt pályamun­kák egyébként közel állnak a megvalósuláshoz, hiszen a végleges beépítési tervet ké­szítő Békés megyei Tanácsi Tervező Vállalat bevonja a munkába a díjazottakat is. Akik között — s ezért is­mertetjük a békéscsabai pá­lyázatot — két szegedi alko­tócsoport is van, méghozzá az első két helyen! A győztes pályamunka al­kotói — Szemerey Márta és Kiss Lajos építész, dr. Bá­lint Tamásné közműves ter­vező, valamint munkatár­saik, Szórath Katalin -és Szu­szik Zsuzsanna — a CSOMlr TERV dolgozói csakúgy, mint a második díjat nyert pálya­mű alkotói: Brutyó Endre építész és Zöldi István köz­műves tervező., A szegediek sikere jogosít fel bennünket annak az óhajnak a kinyil­vánítására, hogy munkájuk közzététele, nyilvános meg­ismertetése bizony Szegeden is kívánatos volna. Talán nem. csupán Békés megyé­ben lenne hasznosítható e pályamüvek szellemi és gya­korlati értéke... A bíráló bizottság ugyanis mind a beépítési javaslato­kat, mind a lakások funk­cionális kialakítását, szerke­zeti rendszerét, a lakóházak építészeti megformálását megvalósíthatónak és, ami éppenséggel nem mellékes, gazdaságosnak tartotta. Az értékeléskor arra utalt a bi­zottság, hogy az első dijas pályamű alkotói a merev környezeti adottságokat új­szerű, karakteres beépítéssel oldották fal, szép és változa­tos utcaképet alakítottak ki. S még arra is figyeltek az alkotók, hogy a Békés me­gyére jellemző építészeti ha­gyományokat ápolják, újra­fogalmazzák — egy újfajta tetőszerkezeti elem alkalma­zásával. A második díjas pá­lyamunka alkotócsoportja az épületek egyenkénti és vá­rosképi összhatásában, a ga­rázsok elhelyezésében, a la­kás és a kert kapcsolatában választott szerencsés megol­dást, a terv külön érdeme, hogy minden lakástípusnál azonos kiszolgálóblokk al­kalmazásával törekedett a gazdaságosságra. Külön di­cséretet kapott mindkét sze­gedi tervezőcsoport az érde­kes, mozgalmas hatású domb­házak terveiért, jó lakástípu­saiért. r. K. A nyomda- és papíripar idei feladatai Eredménycsen teljesítette 1980-as feladatait a nyomda­és papíripar — állapította meg pénteki ülésen a Nyomda-, a Papíripar es a Sajtó Dolgozói Szakszerveze­tének elnöksége. A múlt évben a nyomda- és a papír­ipar a könnyűipar ágazatait meghaladó mértékben fejlő­dött, a tervben meghatáro­zott feladatokat 7—10 száza­lékkal . túlteljesítette. Az elnökség . megállapította, hogy a nyomda- és papíripar egye­di nagyberuházásai határ­időre megvalósultak, a válla­latoknak azonban nem sike­rült maradéktalanul teljesí­teni e terveiket. Az idén a nyomda- és pa­píripar számára a legna­gyobb feladatot a hazai el­látás folyamatos, választék­ban gazdag biztosítása je­lenti. Az újságok, folyóira­tok. és a könyvkiadás szín­vonalának emelése mellett külön gondot kell fordítani a csomagolóeszközök és egészségügyi papíráruk meg­felelő mennyiségű és minő­ségű termelésére. A két iparág termelési értékének növelését szerény mértékűre, két százalékosra tervezik. Egyebek között az elnökség felhívta, a figyelmet a papír­gyártásban a hulladékok nagyobb arányú újrahaszno­sításának szükségességére, valamint arra, hogy mind a papír-, mind a nyomdaipar­ban a létszám további csökkenése várható. Az idén megkezdődött a szolnoki papírgyár építése, a nyomdaiparban nedig foly­tatódik a Kossuth és az Ofszet Nyomda, valamint a Nyomdagrafikai Vállalat re­konstrukciója. (MTI) Irta: Gáti Józsefr a Munkásőrség országos parancsnokának helyettese & ^79 19371 értelmében, valahogy így H iyul.1 lehetne tömör mondatba sűríteni mindazt amit a munkásőrség, a munkásőrök tízezrei nap mint nap. immár egv év híján negyedszázada a munkásha­talomért. szocialista jelenünkért és iövőn­kért vállaltak; vállalnak, teljesítenek. S egy-egy lepörgött esztendő végén, illetve az újabb év első heteiben országszerte al­egységgyűléseken — ahol például a múlt év végén több mint 10 ezer munkásőr és parancsnok mondott őszinte véleményt — és az év eleji egvséegyűléseken számot vetnek az elvégzett munkáról és felvázol­ják az elvégzendőket. Talán elmondhatjuk, ma már ez meg­szokott dolog Csongrád megyében is. aho­gyan másutt, hogy ezekben a napokban az ulcákon. városokban, községekben gyak­rabban találkoznak egyenruhás, kitüntetése­ket viselő munkásőrökkel, akik erre az éves számvetésre indulnak, és ez a szám­vetés Csongrád megyében is küzdelmes, tartalmas, alapjában eredményes esztendő­ről szólhat. Eseményekben, tennivalókban bővelkedő évet hagttunk magunk mögött. A napi gazdasági termelőmunka feladatai, az átfogó politikai események, pártunk XII. kongresszusa, határozatainak feldolgozása, felszabadulásunk 35. évfordulója, az or­szággyűlési. a tanácsi, valamint a szak­szervezeti választások, a politikai akciók során erősödött s tovább fejlődött egész munkásőrállományunk politikai szilárdsá­ga. a párt politikája melletti cselekvő ki­állása. közéleti magatartása is. S ezekkel együtt, a munkásőri kiképzés, a szolgálat, a lövészetek, gyakorlatok során gyarapodott a munkásőri felkészültségük, hozzáértésük, fegyelmezettségük is. A Csongrád megvei munkásőrök életé­ben tavaly volt még egy minden évre nem jellemző esemény: a Munkásőrség országos parancsnoksága, a megvei _pártszervekkel egyetértésben és együttműködve, átfogó, tevékenységük egészére kiterjedő ellenőr­zést — mi úgy nevezzük —. országos pa­rancsnoki szemlét hajtottunk végre a me­gyében. Ennek során pártmunkásokkal, munkásőroarancsnokokkal, munkásőrökkel, munkahelvi, vezetőkkel tanácskoztunk, foly­tattunk széles körű eszmecserét. Tanulmá­nyoztuk a munkásőrélet mozzanatait, a ki­képzést. a lövészeteket, a munkásőrök szol­gálali igénybevételét, egyéb megterhelésü­ket: a raiparancsnokok alapozó felkészíté­sét. amelyet a múlt évben e megvében is kiváló szervezettséggel hajtottak vég­re. Tanulmányoztuk továbbá a parancsnok­ságok. a törzsek vezető; iránvító tevékeny­ségét, a parancsnoki és törzsállomány hely­zetét. felkészültségét, továbbá felelős tár­sadalmi megbízatásukra való felkészítését és felkészültségét, a munkásőrállomány hangulatát, gondjait, problémáit, az után­pótlás tapasztalatait — és lehetne még so­rolni. és elismerés hangián le­het szólni mindarról az önzetlen munkáról, magatartásról, amely a munkásőrállományt e megvében is jellem­zi. Megbecsülés, elismerés övezi őket me­gyeszerte. s joggal. Már megszokottá vált, s ez jó dolog hogv a munkásosztály ön­kéntes fegyveres testülete, harci osztaga eredeti rendeltetésén túl — nevezetesen, hogy védje, óvja a munkáshatalmat, az or­szág belső rendiét, biztonságát, az élet. a munka, a termelé^zavartalansáeát. s e cé­lokért testvéri egvségben működiön egvütt a nóohadseregeel. a határőrséggel a rend­őrséggel — más fontos kötelezettséget, is maaára vállalt. Mindenekelőtt azt. hogv tagiai — csakúgy, mint szolgálatuk telje­sítésében — kommunista meggyőződéssel, az igazi hazafiság szellemében, legiobb tu­dásuk szerint igyekezzenek helytállni az építőmunkában, a termelésben, a közélet­ben. *a párt- és társadalmi szervezetek te­vékenységében egvaránt. így van ez Csongrád megvében is. A munkásőrök természetes magatartásformá­jához tartozik, hogy a munkásőregységek­ben, -alegységekben nincs légköre a rosszul, hanyagul végzett munkának, sokkal in­kább a példamutatásnak. A megve mun­kásőreinek több mint 60 százaléka szocia­lista brigádban dolgozik, ami talán még ennél is többet mond. minden második munkásőr birtokosa a Kiváló Dolgozó jel­vénynek. s minden harmadik munkásőr a szocialista versenymozgalomban legalább egyszer már kiérdemelte a Kiváló munkás­őr. vagv Kiváló parancsnok kitüntető cí­met. S ha ehhez még hozzávesszük, hoev a megye munkásőrei mintegy 40 százalé­kának van még más párt-, illetve társa­dalmi megbízatása is — ió mutatója a munkásőr közéletiségének. tarsadalmi fe­lelősségérzetének. önzetlen szolgálatának. A megyében iól ismerik azt a hetvenhat munkásőrt is. akik megyei, városi, iárási. községi tanácstagok, s azokat, akik oárt­és társadalmi szervezetekben választott tisztségeket töltenek be. Pártmunkások, aktivisták végzik munkájukat kisebb-na­gyobb közösségükért, dolgozó társaikért. Nem titok, hogv a munkásőr-kollektívá­kat a munkásöréletet pártunk jó közössé­A tisz'elel gi. emberformáló, nevelő iskolának tartja. Az évek során sok felelős megbízatást tel­jesítő. különböző szintű vezető került ki már a megyében is a munkásőrök sorai­ból. Az is közismert, de legalábbis a oárt tagjai jól tudják, hogv évenként, különö­sen a fiatalabbak közül nem kevesen, ép­pen a munkáson tevékenységük kapcsán kerülnek a oárt soraiba, s jó aktivistái pártunknak, a közéletnek. Említésre érdemes ^írJt már négy generáció jelenléte a munkásőr­ségben jól ötvöződik, az azonos politikai meggyőződés és szándék, a közös szolgálat, kiképzés, az önzetlen társadalmi tevékeny­ség szoros egységbe kovácsolja a munkásőr­kollektívákat. Az idősebbek értő szóval é* példájukkal magukkal ragadják a fiatalab­bakat. Ezzel is a munkásmozgalom egyik legértékesebb hagyományát követik. a pártszervezetek irányításával szervezetten gondoskodnak az utánpótlásról. A most zailó egységgyűléseken nyilván­valóan sok szó fog elhangzani mindezek­ről. a munkásőrélet sokszínű. megannyi mozzanatáról, értékeiről. S mint mindany­nyiszor. bizonyára ez alkalommal is fel­emelő percei az egységgvüléseknek. ami­kor az újonnan jelentkező munkásörök — köztük sok. még párton kívüli fiatal is — ünnepélyes esküben fogadják a szocialista haza. a népi hatalom védelmét, s jelké­pesen átveszik leszerelő idősebb társaik­tól a védelem egvik eszközét, a fegyvert. Sokan, munkatársaik: hozzátartozóik közül szemtanúi is lehetnek az ünnepélyes per­ceknek. Az egységgyűléseken persze sok szó esik a tennivalókról, a megoldandó feladatok­ról is. A mai bonyolult, nem könnyű nem­zetközi politikai és gazdasági helyzetben igencsak komolyan kell venni a felkészü­lést. a készenlétet, hogv külső és belső el­lenfeleink (mert ilyenek is akadnak) soha ne táplálhassanak reálisan illóziókat ma­gukban. De a mi hazai, belső gazdasági ne­hézségeink. úgyszintén kemény helytállást, munkát követelnek mindannyiónktóL de különösen a parancsnokságoktól parancs­nokoktól. Megterveztük, előkészítettük ez évi feladatainkat. A Munkásőrség megvei parancsnoksága és az egységparancsnok ­ságok is kidolgozták kiképzési, felkészülési programiaikat. Ezeket gondosan egyeztetik a munkahelyek Dárt- és gazdasági vezetői­vel is. A jnunkásőrök feladataikat zömmel szabad idejük terhére teljesítik, ezért na­gvon gondosan kell előkészíteni és reali­zálni a munkásőrök igénvbevételét. foko­zott figyelemmel sok. más irányú közéleti tevékenységükre is. Jó ösztönzője, segítője a munkásőr-kol­lektívák összekovácsolásának, feladattelje­sítésének a testületekben folyó szocialista versenymozgalom. Igazi nemes vetélkedés­ről van itt szó. hiszen ennek szerves ré­szei mind a munkahelvi helytállás, mind a munkásőri feladatok végrehajtása egv­aránt. De hozzátartozik ehhez az egvmás kölcsönös segítése, ösztönzése az alkotó, őszinte politizáló légkör fejlesztése is. Ilvenkor az elismerő vándorzászlók, serle­gek bizony ..vándorútra" kelnek, akik kiér­demelték. esv esztendeig büszkén őrzik az erkölcsi elismerésnek ezeket az eszközeit A meave munkásőregvséeei közötti verse­nvek vándorserlegét, ez alkalommal a Sze­ged városi zászlóali munkásőrei érdemelték ki. immár nesvedik alkalommal eavség­gvűlésükön a minao büszkén vehették át egvévi vagy — tőlük függ — több évi meg­őrzésre. Ez évben valószínűleg fel- fog élénkülni a verseny, hiszen iövő év februárjában köszöntjük a Munkásőrség megalakulása és fennállása negyedszázados jubileumát Tehát ez az év a felkészülés, előkészítés éve is. A versenvmozgalom is ebben a szellemben fog zailani. A megemlékezésnek legméltóbb tartalmát nem a külsőségek, sokkal inkább azok belső motivációi adják meg. hogv ez az ese­mény is szilár­dítsa tovább a munkásörökben a szocialista haza szeretetét, a párt. a szocializmus, a nemzetközi munkásmozgalom ügye iránti hűséget. Mozdítsa elő a munkásőrállomány erkölcsi-politikai egységének további szi­lárdítását. Forrassza még jobban eggyé a munkásőr-kollektívákat. Ösztönözze a dol­gozókat a munkásőrszolgálat önkéntes vál­lalására. Mozgósítsa a munkásőrállományt a XII. kongresszus határozatainak megva­lósítására. fokozott helytállásra a termelő­munkában. a munkásőrszolgálatban egy­aránt Ezekkel a gondolatokkal köszöntöm Csongrád megye munkásőreevségeinek sze­mélyi állományát, munkásőr- és oarancs­noktársaimat és a munkánkat olvan sok­oldalúan segítő pártmunkásokat. Azt kí­vánom: vegve körül a munkásőröket to­vábbra is az a társadalmi figyelmesség a megvében amelv eddig is jelentós ösz­tönzője volt és lesz a lövőben is az önzet­len közéleti munkánalc. a néo szolgálatá­nak. Azt tűzzük csitt',

Next

/
Thumbnails
Contents