Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-14 / 293. szám

12 Vasárnap. 1980. december 14." Bejárók 2. Maradni mindenáron Műemlékek hasznosítása Nemrég a televízió sorozata hívta (el a figyelmet pusztuló műemlékeinkre. De bárki körülnéz szűkebb pátriájában, sajnos maga is tapasztalhatja, egész tor műemlékünk, műemlék jellegű épületünk sorsa a pusztulás. Mert vannak ugyan példásan karbantartott műemlékegyütteseink, kastélyok, templomok, utcasorok, amelyek valamilyen funkciót ls betöltenek — múzeumot, képtárat rendeznek be bennük, hangversenyeket, vagy más kulturális rendezvényt tartanak falaik között. Az Országos Műemléki Felügyelőség csak 1980-ban Is száznyolc épület felújításával foglalkozott — több mint 100 millió forint értékben. De sok az omladozó falú egykori várrom, a gazdasági épületnek, szociális otthonnak, iskolának használt kastély, a gazdátlan zsinagóga. S olt pusztul a szemünk láttára román kori építészetünk gyöngye, a Jákl templomrom; a helyi költségvetési keretet terhelné karbantartása, védelme. 1937 óta a műemlékvédelem gazdája az Országos Műemléki Felügyelőség, és a fővárosban illetékes első fokú hatósági szervezet, a Budapesti Műemléki Felügyelőség. E szervezetek az elkövetkező évekre kidolgozták a műemlékvédelem távlati fejlesztési elképzeléseit, melyek közt szerepel a műemlékek hasznosítása is. Számba vették száz legjelentősebb, gazdaságilag hasznosítható műemlékünket — kastélyokat, kúriákat, volt megycszékházakat. Olyanokat, amelyeket most egyáltalán nem, vagy funkciójuktól Idegen célokra használnak.' A felmérés kiterjedt a gazdasági mérlegelésre ls. Javasolják, ajánlják, hogy a hasznosítható műemlék épületeket vegyék igénybe a helyi hatóságok, az újat építeni szándékozók. A közművelődés, az Idegenforgalom, az államigazgatás céljaira könnyen alkalmassá lehet tenni egy-egy volt kastélyt, kúriát. Mint ahogy tették már Sir-ontornyán (bár még az Országos Műemléki Felügyelőség és a megyei tanács költségére), a helyreállított várban könyvtárat, múzeumot és művelődési házat rendeztek be. Ráckevén, a volt Savoyai-kastélyban építészeti alkotóházat helyeznek el. A sárvári- vár is a kultúra otthona — könyvtárral, művelődési házzal, házasságkötő teremmel. A szerencsi várból szálloda lett, a Eudavári Palotából múzeum, a dunaföldvári várból kiállítóterem. Ahol nem veszik igénybe a műemlék épületeket — közös pénzből kell fedezni nz állag-^' megóvás költségeit, a társadalmi segítséget ls igénybe véve Nyílt várospolitikára, olvnn társadalmi héttérre, olyan építészeti légkörre lenne szükség országszerte, amely mellett az ott élők beleszólása döntene közös történelmi értékeink megóvásáról. felkutatásáról, hasznosításáról. KADÁR MARTA „Életveszélyeink" Beszélgetés az Országos , Egészségnevelő Intézetben Szúr a szívünk, akadozik a lélegzetünk, nem tudunk aludni, kiabálunk • villamoson, sápadt a gyerek, karikák a szeme alatt, ingerültség a hangjában. Kl ne ismerné ezeket a tüneteket? Panaszolja a rokon, a barát, a munkatárs, a szomszéd, és láthatjuk magunkon magunk. Betegség? Néha igen. Máskor mindez csak útjelző a kóros állapot felé. Figyelmeztetés: még vissza Jehet fordulni — életünk módján változtatni kell. Kell? De hogyan? Az Országos Egészségnevelési Intézet feladata, hogy a tízmillió magyar egészséges életmódjának a kialakítását, a betegségek megelőzését elősegítse. Túlzásnak tűnik ez a cél? Ebben a formájában igen. Am, ha figyelembe veeszük, hogy ezt a feladatot nem egyedül, hanem sok ezer egészségügyi, oktatási és gazdasági Intézménnyel, szervezettel közösen hivatott elvégezni; valamint azt sem feledjük, hogy az intézet munkatársai nem Idealisták: céljaikat a mai társadalmi és gazdasági feltételekhez igazítják — a program mér nem ls olyan abszurd. Dr. Kem Ágnes, az Intézet szervezés-módszertani osztályának vezetője a realisták fajtájából való. — Csodákat nem tehetünk. Ma sokan ügy gondollák. hogy egészségesen élnek: jól, bőségesen és kiegyensúlyozottan. Sajnos. a betegségekről szóló statisztikák nem ezt bizonyítják. Ma már nem járvánvok — a kolera és a pestis — veszélyeztetik az emberek tömegeit, hanem a neurózis. a keringési és a szívbetegségek, vagy épnen a fogak gvors romlása. A fejlődés „hátrányai". — Mindez létező veszély, ne talán az alultápláltság ri'kább előfordulása javít a helyzeten. — Igaz. sokat eszünk. Es a konyhatechnika Is lavult valamicskét. De a táplálék összetétele alig változott. A nehéz ételek fogyasztása még általános. Hárommillió koldus országából így lettünk hárommillió elhízott országává. Keveset mozogni és többet enni: életveszély. — Talán mindezt mécsem varrhatjuk a fejlődés nyakába. — Nem. A szokások gyökerei messzire nvúlnak vi«»r« Talán a." ewknri éhség emiéke is közrelátszik. vagv a nehéz munkát végző szülök és nagyszülők táplálkozási formál irányítlák a mai háziasszonyokat. Fontos, hogv föltárjuk a helytelen szokások eredetét. Propagandánkat ezekre az ismeretekre alapozzuk, a káros hagyományokat így lehet csak befolyásolni, módosítani, netán megváltoztatni. — Ez a motívumokat. Ismereteket összesítő szemlélet azt jelenti. hogy önök nem a szokásos _ egészségügyi propagandát foly' tatják. miszerint: „Ne Igyunk alkoholt!" „Mossunk fogat" és „Köhögjünk a zsebkendőbe!"? — A konkrét propagandaakciókba éppenséggel ezek a Jelszavak is beletartozhatnak, ha az előzetes munka, a helyzetelemzés szükségessé teszi. De a kiIndulási pont nem lehet ötletszerű Jelmondat. Az egészségnevelés az orvostudomány és a társadalomtudományok eredményeire támaszkodik. Az orvostudomány a célokat adja, a szociológia az életmódra vonatkozó információkat, a pszichológia és a pedagógia a befolyásolási módszereit. Ezen tudományágak kutatási tapasztalatait kell összesíteni és adaptálni az egészségnevelés területére. Az minden belgyógyászati tankönyvből megtudható, hogy egy betegséget ml okoz. De azt, hogy a kialakulását hogyan előzhetjük meg. csak az adott embercsoport lakhelyét, munkáját, kultúráját földerítve lehet megtervezni. Amint mondani szokás: az egészségneveles több tudományágra kiterjedő, azaz interdiszciplináris tudomány. — Ezek szerint az egészségnevelők úgy dolgoznak, mint a méhecskék? A különböző tudományokból gyűjtik össze kaptárukba a mézet? — így Is. Meg úgy ls. hogy önálló kutatásokat végzünk. Osztályunkon szociológus, pszichológus és közgazdász dolgozik. A belőlük alakult kutatócsoport 1elenleg egy életmódkutatás előkészítését végzi. Célunk: az életmŐdhól adódó, úgvnevezett rizikóién vezők eredetének feltárása, amelvnek környezeti, személyi és menthalhigiénés gyökerei vannak. Az első szakaszban kétezer embert kérdezünk meg a főváros X. kerületében, majd a felmérést — lehetőségeink szerint — megismételjük a mezőgazdasági jellegű XVII. kerületben. Az/ első szakasz értékelése után a kétezres mintát kétfelé bontjuk Az egyiknél kiscsoportos egészségnevelő foglalkozásokat szervezünk. amelveket a tapasztalatok alapján folyamatosan módosítunk. A másik csoporthoz ugyanazt a propagandát juttattuk el, ami az ország összlakosságát is eléri. Három év múlva úiabb felmérést végzünk, hogy megállapítsuk, miben változott a két csoport magatartása. egészségügyi kulturáltsága. így pontosan felmérhetjük pedagógiai eszközcink sikerét vagy kudarcát. — ön mondta, hogy egészségügyi kulturáltságunk nz életmódtól függ. Az életmód pedig a konkrét dolgoktól: lakástól, munkától stb. Ezeken kellene tehát változtatni, ha alapvető változást akarunk elérni az egés'íégfigvi maratartásban. De az Országos Egészségnevelési Intézet nem lakáshivatal. és nem Is Munfcaügvl Minisztérium. tgy kérdésessé válik a hatékonysága. — A körülményeket ml nem tudluk megváltoztatni. Tevékenységünk arra épül, hogy az adott •lehetőségek között késztessük az embereket a legegészségesebb életmódra. Mindig csak azt a bizonyos egy lépést akarjuk rr»egtétetni velük. Azt. ami adott helyzetünkben megtehető. S ezért kell kutatni, ezért kell Jól ismerni az „adott helyzetet". Az egészségnevelő, ha megfelelő Ismeretekkel rendelkezik, sohasem akarja meggyőzni a szövőnőt, hogy gyermekét csak hét óra után keltse. Hiszen neki mar hatkor a gépe mellett kell állnia. De azt javasolhatja, h <gy reggeliztesse meg a gyermekét. Munkatársunk a zuhanyozás egészségességét sem propagálhatja ott, ahol még a kút is meszsze van. De mondhatja, hogy naponta mosdjanak, teknőben, dézsában — bármiben, mert ez fontos. Hatékonyságunkra visszatérve: igaz, hogy lakást nem tudunk adni, és például uszodát sem tudunk építeni. De fel tudjuk kelteni az egészségesebb lakás, vagy az uszoda iránti Igényt, aminek következtében talán — a társadalmi szükséglet nyomására — hamarább épülnek megfelelő otthonok és uszodák. Munkánk ígv közvetve, a konkrét körűimé, nyek megváltoztatását is elősegíti. N. A Lóvasalást, ekét* boronát és vetőgépet javító kovácsságot tanult Böröcz Antal, de ekevasat negyvennyolcban kalapált utoljára, lovat pedig ötvenháromban patkolt, hajókovácsi minőségben. Megkérdeztem: merne-e még lókoporót vállalni? Azt mondja, mindenképpen, és biztosan nem fizetne rá a 16 az ő bátorságára, mert amit egyszer megtanult nz ember, azt nem szabad elfelejtenie. Hát vetőgépet Javítani? Olyat, amire ha ránéz az ember, azt hiszi, répavetés közben aszpirint ls gyárt. Attő! se Ijedne meg. de rajzot föltétlenül hozzak hozzá. Huszonkilenc éve rajzok után dolgozik Tápén, ha azon kibogarászhatná, ml a hiba, akkor garanciával Javítaná. Ragaszkodásáról, szakmához való hűségéről akarok Írni, mégis avval kell kezdenem, hogy odahagyta tanult mesterségét — Kezdtek rossz szelek fújni a kisiparra, bizonytalanra nem tehettem föl az életemet. — Elindult Balástyáról. és kikötött Tápén? — Nagy ugrás lett volna egyszerre, közbeesett Szeged. Húsz kovácsot és húsz ráverőt vett föl a vasút, köztük voltam én ls. ócska tirafonszögből három meleggel kis l-sínszöset csináltunk. Először lekalapoztuk, másodszorra nyújtottuk, a harmadik melegítéssel lefeleztük. Óránként tíz darabot. Letelt a szerződés, le is út, föl ls út. — Tápé? — Olvasom az apróhirdetést, kovácsot keres a MAHART. Ugrok a villamosra, battyogok a végállomástól, azt mondja a portás. menien, jóember, nincs fölvétel. Nincsen? Elkeseredtem, fordultam vissza. Minek reklamáljak, hogy az újságban benne volt? Itt biztosan jobban tudják. Utánam kiabál a portás, de Jő erősen, mert messze Jártam már: vagv nem kovács maga? Akkor meg minek megy el? Kovácsot nagyon keresnek. — Próbaidő? — Két hét. Azonnal tűzhöz állítottak serítőnek. de egv hónap múlva már énmellém adtak segítséget. Egy év múlva a hajóépítőknél voltam szegecselő. — Itt is próbaidő? — Két kalanáccsal vertük a szegecset, egyikünk bal kézzel, a másik Jobbal. En jobbos vagyok. de azt mondja a párom, semmi jó nem lesz abból, ha egyszerre ketten tanulunk: én a szegecselést, 6 meg a balkezességet. Tanuljam meg mindjárt ballal, sokkal egyszerűbb lesz. Szerencsére egy szavam ae lehetett ellene. — Mi ebben a szerencse? — Attól 'kezdve akármilyent osztottak be mellém, én váltogatni tudtam a kalapácsot. — Messze van Balástya. — Ahogy vesszük. Éppen olyan messze, mint Balástyához Tápé. Csakhogy én annál ls messzebbről jöttem, mert kint laktunk tanyán, a Darázs-féle szesziózue mellett. — A megállóig gyalog Járt? — Fenét. Kapitányságon nem állt meg a hajnali vonat, gyalog mentem az állomásig. — Mikor kelt? — Kettőkor, ha virradt. ha nem. Este 7-kor értem haza. — A mai ember azt mondaná rá, ekkora bolondságot nem szabad csinálni. — Mindig azt kell, amit az élet parancsol. — Ha nagy volt a hó? — Akkor hóban jártam. — Változás? — ötvenhatban házat építettünk a faluban. — Tápén? — B-ilástyán. — Ha magának itt van a kenyere a tápai tűz mellett, miért nem ide épített? A tégla itt ae drágább. — Nappal tápai vagyok, de éjjel halásjyal. — Össze* tudja számolni, hány órája ment rá arrn. hogy bejáró? — Fölösleges számolni. Én ott születtem. — A fia ls ide jár. — Amikor még én parancsoltam neki. Ide írattam ipari tanulónak. azóta is itt dolgozik. — De ha itt épített volna házat, ő már megszokta volna Tápét. nem kellene belárnia. — Ma"a ezt nem értL — Mit? — Homoki ember a fekete főidet nem szokhatja meg. — Babona. — Maga annak mondja, aminek akarja, én akkor is Balástyán maradtam. — Ha haza megy? — Van munka bőven. Allatot tartunk. — Itt ls tarthatna. — A sárban? — Az útiköltségén egész Tápét körülbetonozhatta volna. — Akkor is más. — Milyen kapcsolata van a faluval? BalástvávoL — Avval cemmi. — Akkor? — Rokonok, szomszédok ott laknak. Ha hazamegyek, jól érzem magam. — Mindig? Egyre Inkább nem. — Azért, mert az idő tépi a kapcsolatokat? — Most éppen másról van szó. Két asszony összeveszett, egymásra kiabáltak, becsületsértés lett belőle. — El kell felejteni. — Ezt nem lehet, mert a harag nem áll meg félúton. Vlszszavonatták a feleségem jogosítványát, pedig egyszerre szereztük meg. — Indok? — Kitalálták rá, hogy fejben gyönge. — Veszélyes az autói — De két hónappal előtte újították a jogosítványt, akkor nem volt gyönge? Szanatóriumi vizsgálatot kértünk, kezünkben az írás, hogy nincsen baj. Akire egyszer rásütnek valamit, le nem lehet vakarni róla. — Látja, ha otthon maradt volna, vagy ide költöztek volna, talán ez a baj is elmaradt volna. — Maga agitálni akar engem? Én ide jöttem, mert befogadtak, és Itt ls akarok maradni amíg rám nem Jön a nyuedíj. Amit elkezd az ember, azt felezze ls be. Üjra kezdeni mindig lehet, de sok erő megy rá. Amit máshol el lehet érni. azt itt is lehet, csak dolgozni kell érte Vannak ugrálós emberek, és vannak maradósak. Én maradni akarok mindenáron. HORVÁTH DEZSŐ Katona Judit Díszkút Tóth Valériának Lágv fénycsobog a bronz redői közt, az ifjúságé, amely elmúló s a szerelemé, mely kezdettől örök. Sorsküzdelemben kezdet és a vég: teremtés, béke magány, anyaság. Csukott szemhél a'att is ég e kép megifjodik, ki szomját oltja itt. Csiszolt, lapos kavics a pillanat s a part főié. hol gvöngvszín víz fakad egy apró, tiszta lányka közelít