Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-12 / 291. szám

w VílÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ. MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK L A P J A 70. évfolyam 291. szám 1980. december 12., péntek Ara: 1,20 forint ilÜ <:.•.;-'• koreait, felelősséggel K

ongresszusunkra az a feladat vár. hogy tovább tökéletesítse a szakszervezetek tevékenységét szocialista viszonyok között és korszerűsítse munkastílusát. módszereit. Az elmúlt több mint két évtizedben alapvetően tisztázódtak és a gyakorlatban érvényesülnek is azok az elvek, módszerek, amelyek a népi hatalom körülményei között jellemzik a szakszervezetek sajátos szerepét, működését. E szerep nemcsak a tagság érdekképviseletét és érdekvédelmét illetően sajátos, hanem a termeléssel való foglalkozás tekintetében is. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának nemrégiben nyomtatásban is megjelent néhány fontos megállapítását idéztük elöljáróban; aktualitásukat az adja meg hogy ma. december 12-én kezdi meg tanácskozását Budapesten a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa. Nyolcszáz küldött. négyszáz meghívott vendég jelenlétében és várhatóan tevékeny közreműködésével kerül sor arra az eszmecserére, amely — az alapszervezeti beszámolóktól, bizalmiválasztásoktól egészen az ágazatiszakmai kongresszusokig — több hónapnyi aktív munkában töltött beszámolóidőszakon átívelve, számot vet az egész hazai szakszervezeti mozgalom helyzetével és feladtaival. A központi mérlegkészítés és a mozgalom egészének elkövetkező öt esztendejét érintő kérdések elemzése, az út további mérföldköveinek kijelölése — ÉX a XXIV, kongresszus feladata* A központi mérleg tényeit, adatait ezer meg ezer munkahelyi vélemény formálta. Csak néhány gondolat e körből, éppen a véleményalakítás kapcsán. Felelősségérzet jellemzi mindazokat a nézeteket javaslatokat. bírálatokat, amelyek felszínre kerülnek a tanácskozások során — s a felelősségérzet nem véletlen jelensége napjaink hazai szakszervezeti életének. A véleménynyilvánítás. a szakszervezet, mint érdekképviselet álláspontiának kifejtése nemcsak joga, hanem kötelessége is a mozgalomnak. Ott. ahol a ..megbízólevelet" négv és fél millió tag állította ki jelképesen, ennek a bizalomnak igen nagy felelősségérzettel kell megfelelni minden szinten. Jelenthet ez alkotó eszmecseréket, kritikusi szemléletet, gazdasági vezetőkkel történő tárgyalásokat. feladategyeztetéseket a kormány s a szakszervezet között. Vagv adandó alkalommal vitákban, érvekben születő döntéseket sőt korábbi döntések esetleges társadalmi igényű korrekciójának kép viselését is. De jelent a felelősségérzet — politikai meggyőző munkát, tudatformáló munkahelyi tevékenységet is. A megelőző. XXIII. -znkszervezeti kongresszus óta egész sor területen történt jelentós változás, sok minden fejlődött a mozgalomban. E vonatkozásban talán az egvik legfontosabb volt a szocialista demokratizmus erősítése a mozgalomban: a bizalmiak hatáskörének gyarapítása, a bizalmi testületek, a főbizalmi-rendszer ..bejáratása". A kor követelte meg ezeket a lépéseket, az élet igazolta a kongresszusi elhatározás helyességét Nyilvánvaló — s most mar esztendők sora erősiti. tapasztalatok gazdag tárháza ad neki naavobb nyomatékot —. hogv a most következő kongresszus e tekintetben is lovább'éoést jelenthet. Ahogyan a SZOT iőtitkára nemrégiben. utalva a testületi véleményezések sikerére, megfogalmazta: ..Olyan javaslatot terjeszthetünk a kongresszus elé. hogv erősítse meg és terjessze ki ezt a jogkört a gyáregységi, üzemi vezetők véleményezésére is." Életszínvonal. Ennek a sok összetevőjű fogalomnak gyakorlati, féltő óvása, gyarapítása. de legalábbis — mai feladatunkat tekintve — szinten tartása az egvik legfontosabb érdekvédelmi, szakszervereti teendő is. Természetes viszont, hogv az elkövetkező néhány évben á 'szakszervezetek figyelme fokozottabban ott kell legven ennek őrzésén, fejlesztésén. Nem feledve, hogv néhány, feltétlenül szükséges, a pártés állami vezetés által is indokoltnak tartott szociálpolitikai lépés — a kis nyugdíjak vásárlóértékének megóvása, a gves, a többgyerekesek családi pótlékának mértéke... stb. — megtörténjék, illetve fejlesztésük napirendre kerülhessen. Nem az ország realitásaitól, gazdasági erejétől és nemzeti jövedelmének nagyságától elvonatkoztatott célok ezek. Ellenkezőleg. A mozgalom munkájának érdekvédelmi és érdekképviseleti feladata rendszerének egvik fémjelzője. hogy nem öncélú — tetszetős, ám a gyakorlatban elérhetetlen — ..szociális álmokat" kerget, hanem mindenkor számat vet (helyileg is, magasabb szinten is, tanúsítják utóbbit az ágazati kongresszusok ajánlásai is) az ország teherbíró képességével, a nemzeti iövédelem alakulásával. Azzal: mennvit és miként tudunk, vagv kell megtermelnünk, s abból mennyi lehet s különböző rétegek, végső soron áz egyének tulajdona. Fogalmazhatnánk ezt úgy ls: célozonoeság. állam és szakszervezetek között, a Párt és a- Szakszervezeti mozgalom kö/ött. Ez jellemzi ma az együttműködés különböző formáit: ez tükröződik abban a kapcsolatrendszerben is. ami partnerviszonvként jelentkezik a gazdasági és a szakszervereti szervek között, vállalati, üzemi, iparági viszonylatban is. A partnerség azt is jelenti, hogy a gazdasági és társadalmi célok megvalósításának folyamatában — amely kemény, sokszor áldozatos munkák sorát jelenti! — mindig, mindenkor számolniuk kell a gazdasági vezetőknek a szakszervezet véleményével, álláspontiával. Minden teendőbe, döntésbe „bele kell kalkulálni" a szakszervezetek mozgósító. termelést segítő. munkaversenvre szervező és buzdító ereiét, de érdekvédelmi tevékenységét. ehhez kapcsolódó lépéseit is. A

z előző szakszervezeti kongresszus óta több területen változott, körülöttünk a világ, s nemegyszer hátrányunkra. Változtak a külgazdasági körülmények. sőt némely vonatkozásban a szakszervezeti munka nemzetközi körülményei és teendői is. E változásokról bizonnyal szó esik a tanácskozáson, a mozgalom tisztségviselőinek munkáját és munkamódszereit. nemzetközi területen kifejtendő teendőit illetően is. S mivel a küldöttek tekintélves hányada nagvobb munkásközösségeket képvisel, gondjaik, teendőik helyi summázata a gazdasági munka .országos céliaival cseng egvbe. várható, hogv erős reflektorfény vetül — a munkára. A munkamódszereken belül is: a demokratizmus további útiára finomítására és erősítésére. A következő ötéves terv előirányzatai adatai most már ismertek: a feszítettebb munka igénvétől az ötnapos •munkahét — szakszervezeteket jelentősen érintő — előkeszületeiig számos fontos kérdés felszínre kerülése várható. A kongresszus: számvetés Munka, érdekképviselet érdekvédelem, életszínvonalpolitikai, köznapi, mindnváiunkal érintő kéidéseiről esik szó megfontoltan a célok és lehetőségek ismeretében. Tehát, alkotóan és a megtehető — megteendő lépéseket ielezve, . . j„ ; K. S. A Szojuz—T jól vizsgázott 3 Losonczi Pál és Lázár György fogadta a Sri Lanka i Jól töltötte az első földi éjszakát a Szojuz—T—3 űrhajó szerdán szerencsésen Földet ért ' három utasa a bajkonuri Kloszmonavt-szállodában. Leonyid Kizim, Oleg Makarov és Gennagyij Sztrekalov pihen, s akklimatizélódik. Egy-egy űrkísérlet értékelése hosszú időt vesz igénybe, a szakemberek máris egyetértenek abban, hogy mind az új, szállító űrhajótípus korszerűsített változata — a Szojuz—T—3 —. mind a háromfőnyi legénysége jól vizsgázott. ' (MTI) külügyminisztert Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön, a Parlamentben fogadta A. C. Shahul Hameedt, a Sri Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság külügyminiszterét, aki hivatalos látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes hangú találkozón részt vett Hazi Venvel külügyminiszter-helyet) tes. Jelen volt R. C. A Johnpulle, a Sri Lanka-i Demokratikus Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Lázár György, a Minisztertanács elnöke a Parlámehtben fogadta A. C. Hameedet. Rész vett g 'találkozón Púja Frigyes• külügyminiszter, valamint ' R. C. Á.. Johnp.ulle. A ' megbeszéléseken áttekintették Magyarország és Sri Lanka - kapcsolatainak alakulását és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. • • ülést tartott a Minisztertanács Kutatási program — Megszűnik a szénbányászati tröszt — Újraszabályozták a szövetkezetek gazdasági tevékenységi körét A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A "Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a Varsói Szerződne tagállamai vezetőinek moszkvai találkozójáról szóló jelentést. A kormány pie6targyalta és jóváhagyta a Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja és a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács küldöttségének Heng Samrin elnök vezetésével hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról adott beszámolót. A Minisztertanács megtárgyalta a tudománypolitikai határozatok végrehajtásáról szóló jelentést/Jóváhagyta az országos középtávú kutatásifejlesztési tervet, amely a tervidőszak főbb tudománypolitikai feladatait, a legfontosabb országos kutatásifejlesztési programokat tartalmazza. Elfogadta a hazai kutatóintézeti hálózat továbbfejlesztésére és az 1981 —83-ban teendő intézkedésekre vonatkozó javaslatokat. A Minisztertanács úgy döntött, hogy a szénbánya vállalatok önállóságának növelése érdekében megszünteti a Magyar Szénbányászati Trösztöt. Tudomásul vélte, hogy a szénbánya vállalatokat .közvetlen mvniszté.riumi felügyelet alá helyezik, s tevékenységük összehangolására egy. a trösztinél lényegesen kisebb létszámú koordinációs központot hoznak létre. A kormány elfogadta " az igazságügy-miniszter beszámolóiát az 1975—80. közötti időszak jogalkotasi feladatainak teljesítéséről, s javaslatát az 1981—85. közötti időszak jogalkotási programjára. Megállapítottá, hogy az elmúlt öt évben alkotott magas szintű jogsrabályok összességükben jól szolgálták a társadalmi-gazdasági élet, jogrendszérünk fejlődését. A következő ötéves időszakra elfogadott program szerint elsősorban az alacsonyabb S2intű jogszabályok korszerűsítésének és egyszerűsítésének munkálatait kell meggyorsítani. A kormány újraszabályozta a szövetkezetek gazdasági tevékenységi körét. Az 1981. jahuár 1-éú hatályba lépő jogszabály — a népga2-_ dasági és ellátási érdékAnek megfelelően —. lehetőségét; teremt a 1 tevékenysegi kór eddiginél szabadabb megválasztásához, indokolatlan korlátozásainak feloldásához, a rugalmas profilváltáshoz. A Minisztertanács módosította és részben egyszerűsítette a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakemberek pályázat útján való elhelyezkedését előíró korábbi rendelkezéseit. A kormány elfogadta a belkereskedelmi és a művelődési miniszter jelentését » gyermekélelmezés tovább fejlesztéséről 1976-ban hozott határozat végrehajtásának helyzetéről, és feladatul tűzte ki mindenekelőtt az általános iskolások étkeztetési feltételeinek további javítását. A gyermekétkeztetés fejlesztése A nők gazdasági és társadalmi aktivitásának fokozódásával kiemelkedő szociális feladattá vált a gyermekek napközbeni ellátása. Ezért is hozott határozatot a Minisztertanács 1976-ban a gyermekétkeztetés javítására A határozat végrehajtását a társadalom élénk érdeklődéssel kíséri. Az elmúlt években áttekintette a gyermek- és diákétkeztetés hely* zetét például az Állami Ifjú sági Bizottság, a Magyar Nők Országos Tanácsa és ez év első felében vizsgálta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság is. A Belkereskedelmi Minisztérium első ízben 1978-ban, azt követően pedig ezen a héten, csütörtökön a Művelődési Minisztériummal egyetértésben adott újabb jelentést a Minisztertanácsnak a határozatban előírt feladatok időarányos ! ' leütéséről. Az előterjesztésből megál• 'hat'' hogy az érdekeltek sokat tettek az említett határozat vcg rehajtására, s — a meglevő gondok' mellett — javult a gyermekellátás helyzete, bővült a szervezett étkeztetésben résztvevők száma. Az 1975/1976. tanévben 380 ezer, a mostaniban már 596 ezer általános iskolás vett, illetve vesz részt a szervezett étkeztetés valamilyen formájában, igy arányuk 35,1 százalékról 49,7 százalékra emelkedett. Ezen belül a napi háromszori étkeztetést nyújtó napközis ellátásban a korábbi 328 ezer helyett ma már 455 ezer általános iskolai (Folytatás a 2. oldalon.) Fejűik e téeszek és az ipari üzemek eovüüniűkadése A hazai ipar szerkeretéből több ágazatban is hiányoznak a kis- és középüzemek. Helyettesítésükre mind bátrabban vállalkoznak a termelőszövetkereti melléküzemágak. Az idén újabb száz kooperációs megállapodás jött lére ipari üzemek és termelőszövetkezetek kö zött. Az orszagban 170 tszüzemben gyártanak fa félkész- és késztermékeket, 97ben textil és ruházati termé keket. Tárolóeszközöket készítenek 260 helyen ós gépipari szerkereteket, alkatrészeket adnak az ipar meg rendelésére több mint 300 helyen. Az üzemek jó része hiánycikknek számító árukat gyárt, mégpedig viszonylag kisösszegű beruházás után. A gépeket ugyanis az ipari üzemek adják; általában a korsrei-űsitett gépláncukba már be nem illő régebbi típusokat adják tovább, a gazdaságok pedig a korábban más célra használt épületeiket alakítják át a berendezések befogadására.