Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-12 / 291. szám

2 Péntek, 1980. december 12. imTifff/'ju.'H KOMJ.\T IRÉN KÖSZÖNTÉSE Komját Irént, a párt és a munkásmozgalom régi har­cosát, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének alel­nökét születésnapja alkalmá­ból az MSZMP Központi Bi­zottsága levélben köszöntöt­te. A Központi Bizottság Üd­vözletét Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára adta át EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTEREK — SAJTÓÉRTEKEZLETE A KGST egészségügyi ál­landó bizottságának munká­járól, az eredményekről és a tervekről tájékoztatták az új­ságírókat csütörtökön Moszk­vában a bizottság most véget ért 11. ülésének résztvevői Magyarországot a tanácsko­záson — és a sajtóértckezle ten — dr. Schultheisz Emil' egészségügyi miniszter kép­viselte. A niF, PRESSE MAGYAR MELLÉKLETE A Die Presse című tekinté­lyes osztrák napilap csütörtö­ki (december 11.) számában 18 oldalas magyar melléklet jelent meg „Magyarország — gazdasági partner" címmel. BROWN TOKIÓBAN Harold Brown amerikai hadügyminiszter csütörtökön Tokióba érkezett A Penta­gon vezetője előzőleg a brüsszeli NATO-tanácskozá­son vett részt, és a japán fő­városból Szombaton tovább­utazik Dél-Koreába. TUDÓSÍTÓK TILTAKOZÁSA Az Izraelben dolgozó kül­földi újságírók szövetsége szerdán nyilatkozatban erő­teljesen megbélyegezte az iz­raeli hatóságoknak a sajtó el­len foganatosított korlátozó Intézkedéseit. & CSÖKKEN A FESZÜLTSÉG A szíriai—jordániai hatá­ron összevont haderők Im­már kölcsönös visszavonásá­val gyorsuló ütemben csök­ken a több, mint két hete ki­alakult katonai feszültség. MEGBÍZÓLEVÉL­ÁTADÁS Dr. Szita János, a Magyar Népköztársaság Máltán ls akkreditált római nagyköve­te csütörtökön átadta megbí­zólevelét Anton Buttlgieg­nek, a Máltai Köztársaság el­nökének. BENZINKORLATOZÁS Az iraki kormány benzin­korlátozást; léptetett életbe szerdán, az Iraki—Iráni há­ború 81. napján. A rendelke­zés értelmében naponta vál­takozva a páros. Illetve a pá­ratlan rendszámú gépkocsik közlekedhetnek. A FÖLDRENGÉS ÁLDOZATAI A legutóbbi hivatalos fel­mérés szerint a november 23-i Nápoly környéki föld­rengésnek 3114 halálos áldo­zata, 7871 sebesültje van, 1873 személynek még min­dig nem akadtak nyomára. MARAD A RENDKÍVÜLI ÁLLAPOT Az angol alsóház csütörtö­kön 93 szavazattal 21 ellené­ben meghosszabbította az 1973 óta érvényben levő észak-írországi rendkívüli ál­lapotot. A szavazáson a 635 fos alsóház többi képviselője nem volt jelen. TEHERÁN NEM TARGYAL Irak hosszú harcra rendez­kedett be Iránnal szemben, mert Teherán nem hajlandó tárgyalni Irak terület! köve­teléseiről — hangoztatta Sza­dun Hammadl Iraki külügy­miniszter csütörtökön Mani­lában, ahol hivatalos látoga­táson tartózkodik. Sajtótájé­koztatóján a miniszter kije­lentette, hogy Irak már ko­rábban is fegyverszüneti ja­vaslatot tett, Befejezőinek a szovjet­indiai tárgyaiások 0 ÜJ-Delhi (MTI) Hazaindulása előtt katonai tiszteletadással búcsúztatták csütörtökön Új-Delhiben Leonyid Brezsnyevet. Az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke négy­napos hivatalos látogatásá­nak befejeztével elutazott az indiai fővárosból. Brezsnyev ÜJ-Delhiben megbeszélést folytatott Nilam Szandzsiva Reddi köztársa­sági elnökkel és többször tár­gyalt Indira Gandhi minisz­terelnökkel. A tárgyalásokon igen részletesen tekintették át a nemzetközi helyzetet, különösen az ázsiai konti­nens problémáit, valamint a kétoldalú kapcsolatok távla­talt, a továbbfejlesztésükhöz szükséges tennivalókat. A megbeszélések eredménye­ként közös közleményt fo­gadtak el, amely összegezi a két ország együttes vélemé­nyét. Aláírták a szovjet— Indiai kereskedelmi és áru­csere-forgalmi szerződést az 1981—85. közötti időszakra, a tudományos és műszaki együttműködés további ki­szélesítéséről szóló szerző­dést, valamint egy filmmű­vészeti együttműködési meg­állapodást és egy két évre szóló kulturális munkater­vet. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fótitkára találko­zott az Indiai Kommunista Párt vezetőivel. Fogadta az Indiai—szovjet kulturális és baráti, társaság küldöttsé­gét is.' A szovjet államfő látoga­tását iaen nagy figyelemmel kísérték Indiában. Nagy visszhangot keltettek szerda esti beszédének a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatos meg­állapításai. A Perzsa-öböl térsége békéjének biztosítá­sára vonatkozó javaslatait csütörtökön első oldalon kö­zölte minden Új-Delhiben megjelenő Jap. Szovjet—mag y a r tervkoordináció 0 Moszkva (MTD December ll-én Moszkvá­ban a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság tervező szervei befejezték a két or­szág 1981—1985. évi népgaz­dasági terveinek koordiná­cióját A tervkoordináció ered­ményeinek valóra váltása lehetőséget nyújt arra, hogy a jövő ötéves tervidőszak­ban a kölcsönösen előnyös áruforgalom meghaladja a 34 milliárd rubclf-és ez az 1976—.1980. évekbe*' képeit számottevő növekedést je­lent Különösen a. gépipar kiemelt ágazataiban, a vegy­iparban és a gyógyszeripar­ban bővül a gyártásszakosí­tás és kooperáció alapján folytatandó együttműködés. A tervkoordináció ered­ményeiről szóló jegyzőköny­vet a magyar fél részéről Faluvégi Lajos, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnö­ke, a szovjet fél részéről Nyikolaj Bajbakov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke Irta álá. „>_ .. .r.* j Az áláirtíst követőén Nyi­kolaj Bajbakov és Faluvégi Lajos rövid beszédben mél­tatták a tárgyalásokat, és az azok eredményeként aláírt jegyzőkönyvet Lengyel-szovjet együttműködés 0 Varsó (PAP) Az Interpress lengyel saj­tóügynökség cikket közöl a lengyel—szovjet gazdasági együttműködésről. A „barát­ság és gazdasági együttmű­ködés" címmel megjelent cikk egyebek közt ezeket írja: A Szovjetunióból származó Importunk fele kőolajból és annak származékaiból, vala­mint földgázból, alumínium­ból, gyapotból, cellulózból és vasércből áll. Ebben az évben Lengyelország több mint 8,5 milliárd zlotyit fizet ezeknek az importcikkeknek a behoza­taláért Ha ugyanezt nyuga­ton vásárolnánk meg, akkor 19,5 milliárd zlotyit kellene fizetnünk érte. Az utóbbi időben nagy fi­gyelem kíséri a Szovjetunió­tól kapott kétmilliárd dollá­ros hitelt, amelynek egy ré­sze konvertibilis valuta, má­sik része áru. Természetesen kiegészítő, terven felüli — lengyel árucikkekkel nem fedezhető — árucikkekről van szó. Számítások szerint ebben az évben 700 millió dollárt használunk fel, 1981­ben pedig 1,3 milliárdot. Ez utóbbi 1,1 milliárd értékben valutáris hitel, 200 millió ér­tékben pedig áru. Ez az ösz­szeg, valamint az érte vásá­rolt áru lehetővé teszi, hogy legalább részben csökkent­sük az ország fizetési mérle­gében és a belső piaci ellá­tásban jelentkező feszültsé­get. A „szövetség, barátság, együttműködés" címmel a két ország közötti politikai kapcsolatokkal foglalkozó másik Interpress-clkk töb­bek közt megállapítja: A legutóbbi csúesszintű ezek a megbeszélések érin­tették a szocialista közösség fontos láncszemének számító országunkban végbemenő eseményeket. Másrészt az európai szocialista országok Ismételten megerősítették határozott szándékukat, hogy együttműködnek a politikai és katonai enyhülés további fejlődése — a Madridban ta­nácskozó biztonsági értekez­let résztvevőihez intézett ja­vaslataik megvalósítása — céljából. A Minisztertanács tárgyalta A gyermekétkeztetés fejlesztése (Folytatás az 1. oldalról) tanuló részesül, arányuk 30,2 százalékról 37,9 százalékra növekedett Ezzel az 1976. évi kormányhatározat meny­nyiségi előírásait teljesítet­ték. Az eredményt a tanácsi szervek beruházásai, a kor­szerűsítések, a meglevő ét­kezőhelyek jobb kihasználása tette lehetővé. Hozzájárult az is. hogy újabb báziskonyhák épül­tek, amelyekhez a Belke­reskedelmi Minisztérium és a tanácsak 140 millió fo­rint állami támogatást ad­tak. A gyermekétkeztetés fejlesz­téséhez hozzájárult a vendég­látóipar ls, amely a korábbi 19,7 százalék helyett ma mác az Iskolások 43,2 százaléká­nak nyújt étkeztetési lehető­séget. A számszerű fejlődést nem követte az étkeztetési színvonal minőségi javulása, a kelleténél kevesebb iskolai étkezőhelyiség létesült, nőtt a zsúfoltság, sok, az étkezési turnus. Igen eltérő a szülői hozzá­járulás is, főleg azt pana­szolják, hogy, ha a gyermek nem jut étkeztetéshez az is­kolában, hanem a vendéglő­be jár ebédelni, nem része­sül szociálpolitikai kedvez­ményben. A demográfiai huQám ha­tására 1985-ig további 130 ezerrel emelkedik az általá­nos Iskolai tanulók száma. Ezt és a jelenlegi ellátottsági szintet figyelembe véve a mi­nisztérium előterjesztése sze­rint a következő öt évben újabb 250 ezer általános Is­kolai tanuló bevonását tervezik a szervezett étkezte­tésbe. Ehhez jelentős anyagi beruházásra van szükség, amelynek többsége a taná­csok költségvetésében szere­pel, a megvalósítás, tehát el­sősorban tőlük függ. Hozzásegíthet ehhez a fő­zési kapacitások még jobb kihasználása, a helyi tár­sadalmi és gazdasági erők jobb összefogása, például az, ha az iskolásokat beengedik a munkahelyi ét­termekbe, vagy onnan szállí­tanak részükre ételt Az előterjesztés további feladataként jelölte meg az étkeztetési normák reálérté­kének emelését, és a szociál­politikai kedvezmény kiter­jesztését, amely egyébként további 100—150 ezer iskolás ellátását javíthatja azzal, hogy a szülők csak az ételek nyersanyagárát fizetik; mind­ezek azonban még kormány­szintű döntést Igényelnek. Módosított pályázati rendszer A Minisztertanács csü­törtöki ülésén meghall­gatta az Állami Ifjúsági Bi­zottság tájékoztatóját a fel­sőoktatási intézmények nap­pali tagozatán végzett pá­lyakezdő szakemberek pá­lyázati rendszerének helyze­téről. Megállapította, hogy az 1977-ben — a területi arány­talanságok mérséklése, a munkáltató igények megala­pozottabb tervezése, és az el­helyezkedés demokratizmu­sának biztosítása érdekében — bevezetett irányított elhe­lyezkedési rendszer csak részben váltotta valóra a hozzá fűzött elképzeléseket. Több ellentmondás került felszínre, s nyilvánvalóvá váltak a rendszer olyan hiá­nyosságai, ..Js^njjpj „például aztuhogyM$8*or malis a kőtelező rangsorolás, a pályázatok közvetett to­vábbítási rendszere, s az a kötöttség is, hogy legfeljebb 3 helyre lehet pályázni. A munkáltatók se tanúsítottak mindig megfelelő magatar­tást, gyakran csak késve és pontatlanul közölték a pá­lyázati információkat. Mind­ezek a hiányosságok még nem kérdőjelezik meg az alapiában jónak mondható pályázati rendszer létjogo­sultságát, pusztán annak eredményességét, hatékony­ságát gátolják, és egyben szükségessé teszik a rend­szer korszerűsítését. Éppen ezért a Minisztertanács 1981. január 1-től határozatban módosítja a felsőoktatási in­tézményekben végzettek el­helyezkedési rendszerét. A korszerűsített pályázati -endszer az eddigi tapaszta­latok hasznosítása mellett, mindenekelőtt a felsőoktatási intézmények nappali tagoza­tán végző szakemberek első munkába lépését kívánja se­gíteni, mégpedig úgy, hogy a munkáltatók és az első ízben munkát vállalók között a kötöttségek egy része meg­szűnjön. A módosított pályá­zati rendszerben továbbra is fennmarad a munkáltatók igénybejelentésének és a pá­lyázati felhívások megjelen­tetésének kötelezettsége, a felsőoktatási Intézmények hallgatóiról készített jellem­zések gyakorlata, valamint az egyes intézmények (felső­oktatási intézmények, a ku­tatóintézetek, a sajtó, a rá­dió, a televízió és egyéb hír­közlő szervek) igényének előzetes felügyeleti szervi engedélyezése. Megszűrik vi­szont a pályakezdés első há­rom évére vonatkozó admi­nisztratív kötöttség,' Vala­mint a benyújtható pályáza­tok számának korlátozása, s ezen pályázatok rangsorolása. A jövő évben hatályba lé­pő rendelkezések egyaránt megszabják a munkáltatók, a felsőoktatási intézmények Í3 az elhelyezkedni kívánó hallgatók feladatalt A gaz­dálkodó szervek kötelesek a betöltésre váró, felsőfokú végzettséget igénylő állásai­kat minden év január 31-ig pályázati felhívás formájá­ban megjelentetni a felső­fokú Intézményeknél. E rendelkezés célja, hogy a fiatalok jóval a végzés előtt tájékozódhassanak, megis­merjék az elhelyezkedési le­hetőségeket, A munkáltatók arról is kötelesek gondoskod­ni, hogy a pályázati felhívá­sok az alapképzettséghez kö­zel álló úgynevezett rokon­területű állásokat is tükröz­zék — ezzel segítsék elő a fiatalok számára a választás! lehetőség bővítését, valamint az esetleg szükségessé váló pályakorrekciót. A felsőok­tatási Intézményeknek ugyan­úgy, mint az eredeti rend­szerben ezután is biztosíta­niuk kell az álláskínálatok mindenki számára elérhető közzétételét. Nagyobb szere­pe lesz a jellemzéseknek: az oktatási intézményeknek a társadalmi szervek bevoná­sával sokoldalú, részletes, érdemi véleményt kell a hallgatókról készíteniük, olyat, amely hathatósan se­gíti a munkáltatók döntését: választását a jelentkezők kö­zött. A hallgatók feladata a módosított rendszerben, hogy pályázatukkal, valamint a csatolt Jellemzéssel közvetle­nül a munkáltatónál jelent­kezzenek. Az áTÍSs betölté­séről a beérkezett pályáza­tok összevetése, a személyes beszélgetések alapján, továb­bá az oktatási intézmények jellemzéseinek és a helyi tár­sadalmi szervek véleményé­nek figyelembevételével a munkáltató dönt. A döntés­ről minden érdekeltet tájé­koztatni kell. Amennyiben — a rendszer mechanizmusának •egyszerűsítése ellenére — a pályakezdő a diploma (okle­vél) megszerzésétől számí­tott három hónanon belül nem helyezkedik el pályázat útján, a munkáltató pályá­zat nélkül is alkalmazhatja. A munkába állást segítő általános módszertől eltérő­en a lakosság alapvető érde­keit szolgáló pedagógus, or­vos, jogász munkakörök pá­lyázat útján történő betöl­tését az illetékes miniszte­rek külön szabályozzák. Az afganisztáni küldöttség sajtókonferenciája Az Afganisztáni Népi De- lenlegi helyzetét meghatározó molcratikus Párt küldöttsége hazai és nemzetközi ténye­Mahmoud Baryalai-jal, a zőket. KB és a Forradalmi Tanács Köszönetet mondott a szó­tagjával, a Központi Bizott- cialista országok, minde­ság külügyi osztályának v«- nekelótt a Szovjetunió inter­zetőjével az élen, csütörtökön nacionalista támogatásáért, a az újságíró szövetség székhá- vjj^g haladó éa demokratikus zában találkozott a hazai erőj részéről megnyilvánuló és a nemzetközi sajtó kép- szolidaritásért.. Hansúlyozta: viselőivel. Bányász Rezső, a ez nagv erőt ad Afganisztán külügyminisztérium sajtó- népének a forradalmi vlv­főosztályának vezetője kö- monyok megőrzéséhez és szöntötte az MSZMP KB továbbfejlesztéséhez, meghívására hazárdban tar- ,97g decemberében Hafl­tózkodó vendégeket es „ h Amjn bukását követ6_ Jeelant Bakhtarit az Afga- Afganisztán üj táv. nlsztánl Demokratikus Köz- ]atok ^ütak A forradai<OT társaság magyarországi nagy- második szakaszában vi­követét szonylag rövid idő alatt sl­Mahmoud Baryalai beve- került elérni, hogy konszo­zetőben szólt az afgán népi lidálódott a helyzet Helyre­demokratikus rendszernek a áUt a ^^ H a néptömegek konszolidációért folytatott ]ata megerősödött a « ICBUVUUU. küzdelméről. Vázolta az af- / - * „„, moszkvai megbeszéléseknek I gán forradalom győzelmének "épnek a Párt politikája különleges jelentőségük volt,' körülményeit, az ország je- iránti bizalma. ENSZ'közgyűtóe Magyar felszólalás 0 New York (MTI) Húsz évvel ezelőtt fogadta el az ENSZ közgyűlése a gyarmati országok és népek függetlenségének megadását kimondó nyilatkozatát. Az évforduló alkalmából Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke üzenetet intézett a vi­lágszervezet közgyűlésének 35. ülésszakához. Az ok­mányt a közgyűlés hétfő esti plenáris ülésén, az említett deklaráció végrehajtásával foglalkozó vita keretében el­hangzott beszédében olvasta fel Rácz Pál nagykövet, ha­zánk állandó ENSZ-képvise­lője. A magyar diplomata fel­szólalásában visszatekintett a nyilatkozat elfogadása óta el­telt két évtizedre, és megál­lapította, hogy ez Klatt az Idő alatt felgyorsult a gyarmati rendszer felszámolásának fo­lyamata. Az Egyesült Nem­zetek az okmány szellemé­ben növelték a gyarmati né­pek felszabadító harcához nyújtott segítségüket. 1960 óta több mint hatvan ország nyerte el függetlenségét. Rácz Pál egyben emlékez­tetett arra is, hogy Dél-Af­rika törvénytelen módon még mindig megszállva tartja Na­míbiát; emellett még továb­bi huszonkét másik terület szerepel az ENSZ különleges bizottságának a gyámsági, vagy függő területeket fel­tüntető listáján. * Ünnepi ülésen emlékeztek meg csütörtökön az emberi jogok napja — december 10. — alkalmából a Magyar ENSZ-társaságnál arról, hogy az idén 35 éves Egyesült Nemzetek Szervezetének 25 év óta tagja Magyarország. Simái Mihály, a magyar ENSZ-társaság és az ENSZ­társaságok világszövetsége el­nöke megnyitójában utalt arra, hogy napjainkban a világ országaiból 153 tagja a világszervezetnek. i 1

Next

/
Thumbnails
Contents