Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-09 / 288. szám

70. évfolyam 288. szám 1980. december 9., kedd Ara: . 1,20 forint Du (^ifr PJPPP VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Hazaérkezeti a Szovfefunlőbó! párt- és kormánykiiidottségiink Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának vezetésével vasárnap, a kora délelőtti órákban ha­zaérkezett a Szovjetunióból párt- és kormányküldöttsé­günk amely részt vett a Varsói Szerződés tagállamai Dárt- és kormányvezetőinek moszkvai tanácskozásán. A küldöttség tagia volt Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára és Bprbándi Já­nos. a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Fogadásukra a Keleti pá­lyaudvaron megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Haixisi Ferenc. Ko­rom Mihály. Németh Károly, óvári Miklós. a Központi Bizottság titkárai, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. Berecz János, a KB osz­tályvezetője. Horváth István belügyminiszter. Púja Fri­gyes külügyminiszter, PuUai Árpád közlekedés, és posta­iigyi miniszter. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete. (MTI) Fiija Frigyes Berlinbe utazott Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Őskor Fischcrnek, a Német Demokratikus Köz­társaság külügyminiszterének meghívására hétfőn, tegnap munkaiátogatásra Berlinbe utazott. Külügyminiszte­rünket Berlin-Schönefeldi re­pülőtéren vendéglátója fo­gadta. Jelen volt dr. Szalai Béla, a Magyar Népköztársa­ság berlini nagykövete. A két külügyminiszter megkezdte a tanácskozását A gazdaság állami irányításának korszerűsítéséről Hatjai József miniszterelnök-helyettes nyilatkozata Az egységes ipari minisz­térium létrehozása, s ko­rábban a kormány gazda­sagi bizottságának megala­kítana jelzi, hogy az utóbbi időben fontos szervezeti lé­pesek is történtek az ál­lamigazgatás korszerűsítésé­re, a kormányzat gazdaság* irányító szervezetének és tevékenységének fejleszté­sére. Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. a gazdasági bizottság el­nöke interjút adott a Ma­gyar Távirati Irodának az intézkedések gyakorlati cél­jairól, és várható hatásai­ról. — Mi tette szükségessé a kormány gazdaságirányító munkájának szervezeti kor­szerűsítését? — A szervezeti lépések alapvető indítéké', gazdasá­gi fejlődésünk megváltozott feltételeiben, a XII. kong­resszus határozataiban meg­fogalmazott gazdaságpoliti­kai feladatok jellegében ta­lálhatjuk meg Gazdasági fejlődésünk intenzív szaka sza, a gazdaságunkat igen magas követelmények elé állító világgazdasági válto­zások, az. ezekhez való ru­galmas alkalmazkodás új­szerű feladatokat ad a gaz­daságirányításnak. Ilyen kö­rülmények között a fejlő­dést csak a gazdaságirányí­tás valamennyi eszközének összehangolt, a megoldandó feladatokhoz igazodó fej­lesztésével lehet biztosítani. A korábban, más helyzetben kialakult gazdaságirányítási gyakorlatot és szervezetet is hozzá kell igazítanunk a gazdasági tennivalókhoz, a magasabb követelmények­hez. A hangsúly tehát a tervszerű gazdaságirányítás tartalmi fejlesztésén van, amelyet valamennyi eszköz­nek, intézkedésnek egyaránt szo'gálnia kell. önmagában a szervezeti intézkedések természetesen nem biztosítják azt, hogy a gazdaságirányítás megfelel­jen az új körülményekből fakadó magasabb köv etel­ményeknek. De annak is tudatában kell lennünk, hogy a szervezeti keretek szei-eoe nem lebecsülendő: seg'tik — ugyanakkor a szükséges korszerűsítések el­maradasa gátolná is — a je­len és a jövő gazdasági fel­adatainak megoldását Az áhamisa-"zatási mun­ka hatékonyságának növelé­se, munkamódszereinek és szervezetének fejlesztése fo­lyamatos feladat, amelyet eddig is napirenden tartot­tunk. A gazdaságirányítási rendszer tudományos elem­zése, a megoldandó gazda­sági feladatokkal való ösz­szevetese alapján azonban arra a következtetésre ju­tottunk, hogy feladataink á folyamatos intézkedéseknél nagyobb léptékű változáso­kat kívánnak a kormányza­ti gazdaságirányítás szerve­zeti rendszerében. — A gazdasági bizottság 1980 közepén való létreho­zása a szervezeti intézkedé­sek kiinduló lépésének te­kinthetö-e, amit azután az államigazgatás más gazdasá­gi intézményeinek korszerű­sítése és a vállalati szerve­zeti rendszer fejlesztése kö­vet? — összehangolt lépéssoro­zatról van szó, s az egyes, konkrét intézkedések idő­pontját alapvetően az a nélkülözhetetlen követel­mény határozza meg, hogy a döntések összhangban le­gyenek egymással, és bizto­sítsuk a munka folyamatos­ságát és zavartalanságát. A szervezeti intézkedések so­rán elsődleges követelmény­nek tekintjük a döntési és felelősségi hatáskörök világosabb, pontosabb. kö­vetkezésképpen ellenőrizhe­tőbb kialakítását. Ebből kö­vetkezik az, hogy a válto­zások gyakorlatilag az irá­nyítás és a végrehajtás va­lamennyi szintjét érintik. A cél az, hogy a központi irá­nyítás és a vállalati önálló­ság dialektikus egységét egyre fejlettebb módszerek­ke) biztosítsuk. Ebben a fo­lyamatban az időpontot te­kintve' az első érdemi szer­vezeti változtatásra valóban a kormányzati munkában került sor, amelynek mar­káns megnyilvánulása a gazdasági bizottság létreho-, zása volt 1981. január ele­jén megkezdi működését az egységes Ipari Minisztérium, s ebből következően bizonyos mértékben tehát módosul a kormányzati szervek közöt­ti munkamegosztás Megerő­södik a vállalatok önállósá­ga. valamint a hatóságok pi­acfelügyelet! tevékenysége. Lépéseket teszünk a rugal­masabb és korszerűbb vál­lalati szervezet kialakításá­ra is. — Mi indokolta a gazda­sági bizottság létrehozását? — Régóta valljuk, hogy gazdasagi eredményeinkben — a gazdaságpolitikai célok és az elérésükhöz szükséges eszközrendszer helyes kiala­kítása mellett — alapvető szerepe van a megfelelő, kö­vetkezetes végrehajtásnak. Ezt azonban gyakran leszű­kítik az egyes országos irá­nyító szervekre és a' gazda­sági egységekre, holott az egész gazdaság folyamatos irányúása és ellenőrzése mindenekelőtt kormányzati felelősség A kormány folyamatos gazdaságirányitó szerepének súlyát külön is megnövelte, hogy az ország jelenlegi helyzetében, amikcr a kül­gazdasági feltételek rendkí­vül gyorsan változnak, a gazdaságpolitikai és népgaz­dasági tervezési koncepció átfogó alkotó jellegének erő­sítésével egyidejűleg szerve zettebb, aktívabb és kellően rugalmas gazdaságszervező kormányzati munkára van szükség. Ennek megfelelően a Mi­nisztertanács az Állami Tervbizottság feladatait úgy alakította ki, hogy a terve­zés és szabályozás döntő kérdéseire összpontosíthassa tevékenységét az irányítás folyamatos, operatív felada­tainak összehangolására, va­lamint nemzetközi gazdasá­gi kapcsolataink irányításá­ra pedig létrehozta a gazda­sági bizottságot. A Minisz­tertanács a két kormánybi­zottság hatáskörét és fele­lősségét úgy határozta meg. hogy tevékenységük össze­hangolt, egymást kiegészítő legyen Egyidejűleg a többi között megszűnt a nemzet­közi gazdasági ' kapcsolatok bizottsága, valamint a tár­caköz' ár- és terrrékforgal mazási bizottság (Folytatás a 2. oldalon.) Illést tartót! a megyei képviselőcsoport A Csongrád megyei or­szággyűlési képviselőcsoport tegnap, hétfőn délután a Hazafias Népfront megyei bizottságának szegedi szék­házában ülésezett Szabó Sándor, a megyei tanács el­nöke tájékoztatót adott a Csongrád megyei VI. ötéves költségvetési és fejlesztési célkitűzésekről. A megyei tanács elnöke a következő tervidőszak koncepcióját is­mertetve foglalkozott a leg­fontosabb feladatokkal, hangsúlyozottan a lakásépí­téssel, a lakóház- és épü­letfelújítással. A tájékoztató után Kangyalka. Antal (a 15-ös választókerület) a ma­kói fejlesztési igényekről be­szélt; dr. Busz Márk (8-as választókerület) a kórházak műszerezettségének színvo­naláról és a sürgető felada­tokról szólt; Mag Pál (11-es választókerület) a házgyári sorházak építésének lehető­sége iránt érdeklődött; Bl­b ók Istvánná (7-es válasz­tókerület) az építési telkek kialakitasát sürgette a köz­ségekben, és a pályakezdő, otthont teremtő fiatalok fo­kozottabb támogatására hív­ta fel a figyelmet, Vallyon Aladárné (10-es választóke­rület) a felgyói iskolagon­dokról, a tanulók szállításá­nak nehézségeiről és Tóth lászló (12-es választókerület) a szentesi járás nagyközsé­geinek társadalmi összefogá­sáról, tornaterem-építésekről beszélt A képviselők javastatai, észrevételei után felszólalt az ülésen részt vevő dr Ko­mócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára. Többek között hangsúlyozta, Csong­rád megye urbanizációs fej­lődése rendkívül felgyorsult a IV.' és V. ötéves tervben, a várasok infrastruktúrájá­nak jelentős részét ekkor építették ki. A megyei párt­bizottság első titkára rámu­tatott arra, hogy a jövőben a szűkösebb fejlesztési le­hetőségek miatt jobban kell gazdálkodni meglevő értéke­inkkel, s tovabbra is nagyon fontos a lakosság öntevé­keny segitsege, kezdeménye­zése a tcrvíeladatok végre­hajtásában. Ezt követően Takács lm­réne, a megyei képviselőcso­port vezetője ismertette az országgyűlés téli időszakára való felkészülés teendőit. A tanácskozáson részt vett es az ország gazdasagpolitikai célkitűzéseit elemezve fel­szólalt Apró Antal, az MSZMP KB tagja, az or­szággyűlés elnöke Szeged l-es számú választókerületé­nek képviselője. Apró Antal tegnap, hét­főn délelőtt Szegedre érkez­ve felkereste a megyei, a szegedi városi pártbizottsá­got, a megyei tanácsot és időszerű kérdésekről meg­beszélést folytatott a megye és Szeged párt- és állami vezetőivel. Megtekintette a Szeged Nagyáruházat 1*. melyet a közelmúltban ad­tak árt fiz országgyűlés kereskedelmi és mező­gazdasági bizottságának megbeszélése A VI. ötéves népgazdasági tervtörvényjavaslat továbbá a BpK illetve. a külkereske­delmi Minisztérium költség­vetése jól jelzi azt az irányt, amelyen haiadva a nép. az oi-szág javára tenni lehet — állapították meg az ország­gyűlés kereskedelmi bizott­ságának hétfői ülésén. A Parlamentben megtartott ta­nácskozáson a képviselők az 1981—85. közötti időszakra szóló elképzeléseket, vala­mint a két kereskedelmi tár­ca állami költségvetését vi­tatták meg. Juhár Zoltán belkereske­delmi államtitkár az írásos tájékoztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében kiemelte, hogy — az év eleji zökke­nőktől eltekintve — _ 1980­ban kiegyensúlyozott volt az áruellátás. E megatlaoítás nem vonatkozik a csokoládés, valamint a diabetikus ké­szítményekre, ami különösen most. karácsonytájt bosszan­tó. Az áremelkedés okozta megtorpanást követően dif­ferenciált árpolitikában, ked­vezményekben és kezdemé­nyezésekben testet öltő kezdő lépések tapasztalhatók a vendéglátásban. Tetemesen gyarapodott a kiskereskedel­mi üzlethálózat, az idegen­forgalomban pedig 1980-ban a tavalyinál kevesebb vendég több devizát hagyott Ma­gyarországon. Hasonló ered­ménveket vár a kormányzat a következő esztendőtől is. Az ideivel azonos lesz a hús­ellátás. és egyéb fogyasztási cikkekből néhány százalék, kai nő a nem rubelelszárno­. lásji import is, Az 1'985-ig szóló időszakra a kiskereske­delemben — az életszínvo­nal-politikának megfelelően — szerény növekedés varha­tó. * A mezögazdasag. az élel­miszeri oar és a fagazdaság előtt álló alapvető feladat a továbbiakban is a termelés hatékonyságának növelése, amivel is a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez kell hozzájárulni — hangoz­tatta bevezető előadásában az országgyűlés mezőgazdasá­gi bi 'ottságának — Cselőtei László elnökletével megtar­tott — hétfői ülésén Vendégh Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes. A bizottsági ülésen — amelynek a Parlament adott otthont — a képviselők a hatodik ötéves tervtörvény. javaslat és a jövő évi költ­ségvetés tervezetének agazati Leendőit vitatták meg. A tanácskozáson szó esett arról is. hogy a nagyüzemi gazdaságoknak a viiagoiac igényeihez folyamatosan iga­zodva kell megtermelniük a legfontosabb élelmiszereket, nagy gondot kell fordítaniuk a földvédelemre, hiszen az utóbbi fél évtized során 250 ezer hektár földterület esett ki a termelésből, ami — mu­tatott rá később a vitában Cselőtei László (Pest megye) — csaknem felér egv kisebb megye területével. A követe kező esztendőkben arra kell törekedni, hogy évente leg­feljebb 15—17 ezer hektárt vonjanak ki a mezőgazdasá­gi i-rmelésből. s ennek el­lensúlyozása következetesen javítsák a gyönge minőségű talajokat. L. Brezsnyev Indiában Hivatalos, baráti látoga'asra hétfőn Üj-Delhibe érkezett Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fótitkára. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és kísérete. A vendégeket India államfője, miniszterelnöke és kormánya hívta meg. A szovjet és in-'iai . .'.okkal feldíszített repü­lőtéren Leonyid Brezsnyev és méretét Nilam Szandzsiva Feddi államfő. Indira Gandhi miniszterelnök, a kormány tagjai parlamenti képviselők, közéleti személyiségek, és az indiai fővárosban működő diplomáciai testület tagjai fo­gadták. (Részletes tudósításunk a 2. oldalon.) A Csepel Művek székesfehérvári nehezfémöntödéiében az idén tíz-tizenkétezer tonna rézhulladékot dolgoznak fel, amelyből tömböket, sajtolt tuskókat, alakos és kokillaönt­vényeket. perselyeket készítenek. Ezzel saját anyagellátá­sukat biztosítják, és a törzsgyárat is ellátják félkész alap­anyaggal. Emeilett a hasonló profilú öntödéknek is szállí­tanak öntészeti tömböket. Az öntödében — felvételünk Itt készült — az év végéig több mint tizenháromezer tonna félkész és készterméket gyártanak.

Next

/
Thumbnails
Contents