Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

4 < •. • i. ... Vasárnao. 1980. december 7. Nem minden papsajt Avagy: van premierünk a Kisszinházhan Sportszerűtlen volna •gyetlen kézlegyintéssel elintézni: tudomásul venni a színház minapi fiaskóját. Mivel hát ősbemutatót tartottak, mai magyar drámáét. Fölfedezték g spanyolviaszt, a közelmúltban elhunyt Thurzó Gábor örökségéből azt. amiről eleddig máautt jótékonyan megfeledkeztek: A holló ét a sajtban takaréklángon ég a szerző egyébként bizonyított színpadi tehetsége, Az ördög llgyuédjiról nem ls beszélve. Mint talányos címe sejteti, példabeszédfélével állunk (pontosabban illünk) szemben. Hamadan ben Jazld szaracén hercegnek azüksége van a lótolvaj Baldassare pápaságára, értsd rajt', a tényleges (fegyverest hatalomnak az egyházira, hogy totális ellenőrzést gyakorolhasson a világon, Vica •ersa: a pápai hatalom sem nélkülözheti a világi (fegyveres, tényleges) hatalom támaszát, ellenkező esetben m szellem biológiai vegetációra kényszerül, a a testtel együtt éhenhal — ezért Magyarán: a hatalom kettős természetű (Ismerős, nem?), a világi életképtelen a szellemi nélkül, és fordítva. Politika nem létezhet ideológia nélkül, ámbátor erőszakot kell tennie önmagán. • az Ideológiával kötött szövetsége fejében elviselnie, hogy ez sakkban tartsa, kihasználja, megzsarolja. Nóta bene, maga sem különb. Hasonló módon tartja ellenőrzése alatt az Ideológiát. Sőt. E kötélhúzásban a politika a kezdeményező. Nincs kisárva. tál messzire röptét a fantáziám. Ám egészen egyszerűen képtelen vagyok az osztálytársadalmak ilyesfajta látleletén kivfil más érdemi rajzolatot fölfedezni a setét középkor hajnaléra száműzött sztori röntgenfelvételén- Ez is. mint tgazség, meglehetősen közhelyszerű igv. Hasonló bölcsességek utin kutatva a darab iszapos gondolat medrében, az alábbi igazságrögöket sikerült kimosnom még: — a fizikai létért megalkuvásokra Is fogható, hajlamos az ember, sőt maga az élet sem egyéb eleve megalkuvásnál (az istállószolga mondja), — „nem az számít, akit a hit képviseletére kijelöltek, hanem a hit maga" (morfondírozik tovább istállószolgánk), másutt ugyanez Baldassare szájából: „nem a megbízó fontos, hanem a megbízatás", — valamikor „Szent Péternek egyetlen kulcsa volt. és most Róma lakatosai egyre kovácsolják a kulcsokat" (így a bíboros Marosanl), — „Róma népe elfásult, annak az Ideológiáiét kapja magára, mint bohócgúnyát, aki azt Ígéri: Róma az lesz, ami volt" (e nyilatkozatot. blborostársa, Sebastiano teszi, s ugyancsak belőle azakad föl a sóhaj). — „bár oly korban élhetnénk, amikor nem kell megölni azt, aki az utunkban van", — végezetül a krónlkaírórezonórféle Bertram de la Chaliéres nem kevésbé nagy horderejű fölismeréseiből, hogy „bár legfontosabb a lelkek fölötti uralom, az se baj, ha a földi javakkal törődünk", illetve „sose egyezzenek bele a fele-fele rendkívül hasznos, de kétséges filozófiájába, az ötvenkét százalék, ez a lényeges" Mert tudniillik a lótolvaj Baldassare — kl úgv nyerte vissza szabadságét, hogy engedelmességet fogadott a szaracén hercegnek, vagyis pápa lett szegény, a herceg pápája — végül ls komolyan vette hivatását, amelyre e világi hatalom önös érdeke Baldassare: Vass Gábor mozdította, a juszt se mondott le róla, csak az anyagi javak feléért, pontosan annál valamivel többért. (Ki tudja, vajh miért vastagszik e finom különbség durva hatvanöt százalékra a Kisszínházban? Ha még lúircl esnék szó, melyről köztudomású, legyen kövér? De itt hollót emlegetnek ...) Hlc tranzit et glória mundi — így múlik el a világ dicsősége. S az egyházé is, teszi hozzá Thurzó, miközben *úladagolt dózisokban fecskendezi színpadra, a vallásos hit, helyesebben annak föl-, di .intézményei, az egyházi hatalom kiárusításának erköícstörténetét Becsszóra: többszöri olvasással sem villanyozott föl a mű. Kerestem drámai e-flterét. abban la a mának cimzatt erős üzenetét Hasztalan. Ami önmagában nem jelent semmit könnyen előfordulhat (nem először történnék), a hiba az én kószülékemben van. Mindjárt a címével próbára tesz, alaposan. A holló és a sajt nevezetes meséjét, az Ismerős történet ldevalóeégát nehez lenyelni, fönnakad a tarkomon. Néma madarunk, csőrében a sajttal, valahol a darab vége felé látogatja meg a pápa Baldassarét. ki hivatásához hűen égi üzenetre gyanakszik. „Nehez helyzetekben a csoda csak elvétve Isten műve. áltálé ban az embereké — mondja. — Egy holló, a kü'iötte nem beszél, tgy üzen az Isten. Egy üzenet, egy lel. Fejtsük meg mi..." Hát. kérem, lehet találgatni. A2 előadás szerint Baldassare megfejtette. Könnyű neki Csak nem mondia kl! 'Magam odáig jutottam, Bn' dassare a holló s szaracén hercegünk meg társai, t ravaszok, reménytelenül gvűrkőznek kiénekelni szálából a sajtot. Mellesleg elképzelhető, egészen másról van szó.) A darab eredendő misztikáját némileg oszlatja, föl számolni képtelen az előadás. A látványnak az a langyos, szecessziós miliője, amtt az olvasati anvag sugall (aranyvértes amazon egy hatalmas ementáli ss"ton, angyalfejekkel övezett aggastyán; a predazzól lovagterem kőkarosszékestül faasztalostul, zsámolvostúl stb1 nincs sehol Pusztán az istállóra Ismeral — az Is rgv helvszln persze — mégsem ettől a sivár, keménv k'nálattól üldöz a szorongás A kivitelezést végigkísérte eklekticizmus okán. Amely lehetne elevé fölvállalt, elhatározott Is: most viszont olybá fest elidegenítő koporsóíátyola • mondandó bizonytalanságának. Kálmán László fh. koromfeketébe mártott díszletei mintha a lengyel Ircdynskl régmúlt klsszinházl bemutatójáról, az Isten veled, Júddsból maradtak volna viasza, de legalábbis Grotowski híres Laboratóriumának gázkamrafojtottságára emlékeztetnek. Those Were the Days — Azok a szép napok ... Mary Hopkin örökzöld slkerszéma köti össze a képeket, egy magányosan kóborló hegedűs hangszeréről. S andalít magnóról mindjárt az előadás kontrasztos nyitányaként hogy a földalatti nyúlketrecféléből előemelkedik a hegedűs-karmester derékig, a hallhatóan a zenét, láthatóan a szemközt mekegő kecskét dirigálja. Rőt naturalizmus és elvontság árad a színpadról. A krónikás Bertram zongorázó csontváznak meséli a prológot (ez legalább szellemes), az Istálldszolga alommnJ hinti be a Játékteret, Baldassare lpont érő dobésokkal hajigálja a fogdmegeket tanácstalanul rikácsolnak a bíborosok. a szaracén herceg pedig le-föl rohangál kfnjában, ha elfogynak érvel — s az érvek, bizony, gyorsan kiapadnak, ö is, a többiek is. elhasznált gondolatokat darálnak unos-untalan,. mint a tibeti imamelom. Részletezzem? Őszinte együttérzéssel adóztam egy reménytelen vállalkozás árvízkárosultjainak. A fiatal Seregi Zoltán, megérezve a darab gyenge Izomzatát, erős csontozatot Igyekezett kreálni alá. a sorvadásos tüneteket fölszámolni mégsem tudta. -EUenkszőleg. Nyilvánvalóbbá tette. önkéntelenül. A szereplők külsőségekben elfulladó játéka logikua folvamánva a figurák vérszegénységének, bár néhányan rokonszenves szorgalommal próbálnak karaktert lehelni beléjük, tgv mindenekelőtt azok. akiknek legalább esélyük lehet: Vast Gábor Baldsssaréja például színészi bravúrokat is fölvillant, okosan építkezik egész exteriőrje reménykeltő—a jövőre nézvést. a szegedi társulat egyik aku' gondjót oldhatja meg. Szaracén hercegünk vérszomjá* portréjához Király Levente fűszere a groteszk, s jól választ; nemkülönben Mentes József Sebastiano bíboros merengéseinek filozofikus visszafogottságával, hogy az ügyet ls kénviselje valaki, a pápaválasztás ügvét, mely ezúttal a komédia tárgyává tétetik. Érdekes módon most Játssza kl legjobb formáját Gyürki István — miután a szegedi társulatnál eltöltött szép számú évei során végre ráébredt, nem feltétlenül a beszéd Intenzitásával, de ritmusával. a hangszín árnyalataival juthat messzebbre a gondolat kl idézésében. Máriást Melinda OHana grófnő'e akkor meggvőzőbb. ha Guilietta. a sztitvkos szuka buggvan kl belőle, s akad markáns pillanata Rácz Tibornak (Terra ra hercege) és Fekete Gi ztnek (Simona) is. A többi ek: Bagó László. Máriást József. Szántó Lajos. Jacht nek Rudolf. Szabó István. Zámori László. Lakatos István. Katona András. Zslgo vits Gábor. Csorna Lajos Szabó Erzsébet. Gedai Mária, Maczelka Noémi. Kinizsi Pál? Ttsztelet a nelvtállásukért Thurzó darabja «!npndl keresztségben a .Ho'.'ó sl sajt avagy van vápánk nevet kapta Farafrázis Képpé n egy csenevész témára Ilyenkor szokás mondani nem minden papsajt Avagy: van drámánk a Xlsszfnházban Nikolényi István A /ó példa Is segít üz (alk®h@Slzmus ellen Amikor fölhajtjuk azt az egy-két pohér bort. olyan „könnyű" lesz minden: elszáll p búbánat, görcséből föloldódik a feszültség, szép lesz a világ. Ügy érzi nz ember, mintha kigyógyult volna valamiféle súlyatan ránehezedő betegségből. Pedig jóllehet, éppen az első. veszélyes lépéseket tette meg az elembertelenítő Uófnoz, az alkoholizmushoz. léül elfordulnak tőle. A kirekesztettség okozta lelki sérülés könnyen lendíti a kezet ismét a pohár után. Ezért is van olyan nagy jelentősége nz utókezelésnek és a rehabilitációnak, az alkoholizmusból kigyógyított, volt betegek aorsa alakulásában. zett 9 órás rendelet betartásának szigorú ellenőrzésére, a szakszervezeteket pedig a munkahelyi tilalom • érvényesítésére. A WHO adatai szerint 25 millió alkoholista beteg él a Mágon. Hazánkban — bemült számok alapjón — 150 ízren lettek áldozatai az ivá» szenvedélyének, Csaknem háromszor ennyien vannak azonban azok, akik félő, hogy alkoholistákká válnak, ök a veszélyeztecettek, torkukon másfél deciliter abszolút alkoholnak megfelelő mennyiségű Ital csúszik le naponta. Valamennyiünk felelőssége, családtagoké, munkatársaké is, hogy időben közbeszóljunk: ne további Tanítással, meggyőzéssel, tilalmakkal — akár büntetéssel. Hiszen tra7édiák láncolata kíséri az alkoholistát: gyengeségének családja látja kárát, ő maga ronccsá lesz, nyűg és gond. A közős teendők sorában talán az egészségügyé a legnehezebb, hiszen az ttalozó embert már mint beteget kapja meg. Együttműködésről ilyenkor szó sem lehet: az alkoholista elvesztette lába alól a talalt, nincs kötődése se családhoz, se munkahelyhez, nincsenek Intellektuális,' sőt másféle -elemi igényei sem. Az egészségügy feladata nem kevesebb, minthogy ezt a mélyre lecsúszott, egzisztenciáját tellesen elvesztett embert megkísérelje visszaadni az életnek, a társadalomnak. A gondozásnak, a gvógy* kezelésnek különböző fokozatai vannak: az önkéntes, a kötelező, a kötelező Intézeti és a kénysserelvonó kezelés. 4 si''er azonban nemcsak az orvosokon múlik. Ha valaki gyógyultan is távozik valamelyik intézetből. nem mindegy, tárt karokkal várják-e odakint, mint a megtérői avagy megvetésük jeAz alkoholizmus „ragálya" megvénket és Szegedet sem kerüli el. Sót, a városbeli alkoholisták száma az országos átlagol igencsak meghaladja. E betegség ellen nem elegendő közjoontl Intézkedéseket hozni. Megelőzésével. gyógyításával. az utógondozással ott helyben is különös gonddal kell törődni, ahol éppen áldozatalt szedi. Szegeden a városi tanács ob tavaly napirendjére ls tűzte az alkoholizmus elleni küzdelmet. Akkor határozat mondta ki: meg kell vizsgálni olyan tanácsrendelet megalkotásának lehetőségét, amely megtiltaná, hogy a városban bárki közterületen szeszes Italt fogyasszon. De fölvetődött az a gondolat is: az eddiginél összehangoltabb állami és társadalmi segítséget kellene adni a Vöröskeresztnek, hogy megnyithassa az utógondozást támogató. gyógyult alkoholisták klubját. Mi történt azóta? Életbe lépett az a tanácsrendelet, amely korlátozza a szeszes ital fogyasztását, közterületen. Városképünk .szegényebb" is lett általa: nem látni üvegből kortyolgató férfiakat, nőket az élelmiszerüzletek és a mttrncahelyek előtt, a pályaudvaron és a parkokban la egyre ritkábban. A* egészségügyi osztály szervezte őrjáratok ia ezt tanúaltják. A rendőrség tapasztalata azonban más: az első félévben IS alkalommal tettek szabálysértési följelentést a tanácsnál, közterületen italozók ellem Az egészségügyi osztály — a megelőzés érdekében — szorgalmazza a fölvilágosítást az iskolákban, az üzemekben dolgozó fiatalok körében. fölkérték a kereskedelmi osztályt az úgvneveAz alkohol elleni küzdelem másik Jelentős lépéséről nemrégiben röviden tájékoztattuk olvasóinkat: * Vöröskereszt új klubjában megnyílt a régóta tervezett és óhajtott alkoholellenes klub. Az utógondozást és rehabilitációt szolgáló klubnak a teljes és végleges gyógyulást keresők a tagjai, egyelőre mintegy harmincan. Valamennyien önkéntes fegyelemre, alkoholmentes életre vállalkoztak, s egyebek között arra, hogy kölcsönöseit segítik egymást családi, munkahelyi gondjaik megoldásában. Ha valaki klubtagsági kötelezettségeinek három hónapon át nem tesz eleget — például nem jelenik meg a taggyűléseken, nem fogadja el az Intéző bizottság döntéseit, nem fizet tagdíjat stb. —, tagsága megszűnik, de fegyelmi úton ls kizárhatják. A tanács 100 ezer forintjából otthonossá varázsolt klub alkalmas a szabad idő tartalmas eltöltésére, a kultúrált társas együttlétre. Az intézetből kikerült egykori betegeket azonban Itt sem tévesztik szem elől az orvosok, hisz a klub az utókezelésnek. az újra beilleszkedésnek ls színhelye. A kórház Ideg-elme osztályának orvosai, a Vöröskereszt, a November 7. Művelődési Otthon dolgozói mind azon Igyekeznek, hogy ezek *z emberek ismét megtalálják helyüket a világban. erőt merítsenek a jó közösségből, az együtt szerzett kulturális élményekből, hogy önmaguk előtt Is bebizonyítsák: ital nélkül te meg lehet találni az élet őr őr célt S ha mindez sikerűi segíthetnek az eltévelvedők jó útra térítésében, és példájuk bebizonyítja: erős akarattal. az embertársak támogatásival végleg kl lehet gyógyulni ebből a betegségből ls. Chlkán Ágnes Zenei naptár Ránki és szimfonikusaink Jóleső megelégedéssel hallgattuk a filharmónia legutóbbi bérleti hangversenyén. a Zenés Színházban. Szeged szimfonikus zenekarát. Októberi koncertjükön nyújtott teljesítményüktől e mostani lényegesen különbözött. Mégpedig abban, hogv ezen az estén őszinte, belülről fakadó muzsikáló kedvvel játszottak. Így előadásuk sokkal elevenebbnek. meggyőzőbbnek hatott Odaadó partnerévé emelkedve Ránki Dezsőnek, aki Beethoven Esz-dúr zongoraversenyét szólaltatta meg. Ránki olyan művész, akinél magától értetődd a fölényes technikai tudás, feszes ritmikáiú játéka, billentésének színgazdagsága természetes eszközként szolgálta újrateremtő alkotói fan'ázlátet. egvénl felfogását. A 8eethoven-versenymű má<odik tételében minden bánatot feledtető, vigasztalóan jvönvórű. érzékenv. eleven, 'élegző szénséaet zongorázott. A sodró lendületű harmadik tételt pedig a szokásosnál nem vidámabbra, hanem rusztlkusabbra. sarkosabbra élezte s ebben a 'elfogásban — a klasszicizmus csiszolt, aránvos formájába, pal lérosottságába bújtatott zabolátlanság — lenyűgöző volt A Pál Tamás vezette zenekar alá- és mellérendelt szerepében, mindvégig Örömmel. fegyelmezetten, pontosan és szépen alkalmazkodott a kiváló szólistához. Ezért sajnáltam azt a kis megtorpanást, éppen a zórótétel utolsó ütemeiben, ami miatt aztán nem tudott a finis olyan meggyőzően, fénnyel, erővel robbanni Miként az előzmények Ígérték volna. v Debussy Egy faun délutániénak megszólaltatása — a koncert második felében — sokszínű, tantáziagazdag interpretálás volt. Pál Tamás ihletett légkört teremtett, s a zenekar kiemelkedően szép. puha hangzással gyönyörködtetett: ám kevésbé a fuvolaszőló. amely levegősen lebegő hangiával nem tudott igazán szólisztikus intenzitással kitűnni. Ravel La Valss-ia bécsi keringő (utáni nosztalgia), francia módra A karmester érdekes módon kétarcúra formálta. Egyrészt a bécsi valcernek. a táncnak mámorát. annak egészséges örömét hangsúlyozta az Interpretálás. másrészt — a mű második harmadában — néhány keringőmotívum „tálalása" mintha tudatosan ironizálta volna éppen azt a keringőt, amit pár ütemmel előbb oly komolyan vettek. Ez a maliciózus „felhang" zavart. Mert ha a Ravel által megfogalmazott jellemzést veszem alapul, a La Valse szimfonikus költemény (vagy még Inkább keringő nararrázls). S megszólaltatásakor („Kavargó felhőkön tűnnek át a suhanó párok, lassan szétosztanak a felhők. s előbukkan a hatalmas teremben forgó sokaság") nem érzem indokoltnak az irónlát. még egy Dár ütem villanásáig sem. mert, ez esetben nem úiabb színhatásnak. ellenkezően, tartalomváltoztató gondolatnak érezhető. Ravel szellemével azonosulva, inkább zaklatott. keringőmotívum-tpredékekből megálmodott, lázas látomásnak, szinte extatikus kerengésnek lűnik melvben van még valami földöntúli lidércfénves villódzás is Pél Tamás és zenekara más fényeket ragyogtatott ebben a mű ben. De ez a .más" ls érték, és a iókedvű. felszabadult előadás, a szép. egységes zenekari hangzás megérdemelten aratta a vastapsot. Berényl Bogát*