Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-07 / 287. szám
Vasárnap, 1980. december 7. 3 Megállapodás Budapesten szombaton J jegyzőkönyv aláírásával be- j fejeződött a magyar—csehszlovák határvizi bizottság 41. ülésszaka. A tárgyalásokon áttekintették és egyeztették a Dunán, a Tiszán, a Bodrogon, a Sajón és a Her-* nádon végzett folyó szabályozási és árvízvédelmi munkálatokat és meghatározták a további feladatokat. Megállapították. hogy a Duna Rajka és Gönyü közötti sza-1 kaszán eredményesen foly-! tatták az egységes főmeder1 kialakítását. Az ülésen megállapodást írtak alá arról, hogy a két ország vízügyi szervei együttműködnek az árvíz, a belvíz és a jég elleni védekezésben. Elhatározták, hogy a vízminőség-vizsgálatokat továbbra is közösen folytatják. A csehszlovák vízügyi küldöttség szombaton elutazott hazánkból. (MTI) JSz új totc-loiiözóban A SzHlérí sntrárAH totó Vtó körzeti iroda 316 négyzetméteres helyiségében egyezerre hétszázan dolgozzák fel a beérkező — het'ente másfél milliónyi — szelvénvfizönt. Képünk péntek délelőtt 11 órakor készült: kezdődik a lottószelvények értékelése Több hús, pa'uoiia, zöldség Beszámoló párttaggyűlés a röszkei Kossuth Tsz-ben Szeged vonzáskörzetében, gok bevonására, a növény- Mihály — munkájáról. Péla varns és az- ország ellátá- ápolástól a betakarításig. dajuk ' követendő és követsában jóhírű a röszkei Kos- A röszkei Kossuth Tsz ál- hető is. su-th Tsz, amejy közel 3 ezer lattenyésztését jellemzi hektáron gazdálkodik. Igaz, hogy 1200 főnyi tagságának több mint a fele nyugdíjas, vagv jaradekos, az évi várható tiszta nyereség mégis tejtermelés mintegy 13 százalékos növekedése. Tehenenként ez 3 ezer liter. Az állattenyésztési főágazat várhatóan t millió 200 ezer A mindvégig jó légkörű és szinte a teljes tagságot öszszefogo taggyűlésén Makra Lajos, a községi pártvezetőség képviseletében mondott véleményt a téesz pártalapszervezete vezetőségének munkájáról, amely pozitív. A tanácskozáson felszólalt Kéri József ágazatvezető, Kaczor Balázsné könyvelő, Hankó János főágazat-vezető, id. Paja Andrásné nyugjesztette elő a vezetőség be- tervezett összegből százezre- dijas' ,Mol?ár, Albert ^beszámolóját A többi között ket takarítottak meg. A lesl elnökhelyettes, Zadorx megközelíti a 10 millió fo- forinttal teljesíti túl éves rín-tot, és tavaly is jól zárta tervet, ötezer sertest feldola/. esztendőt. A bizakodás, a gozva értékesítettek budajói végzett munka öröme pesti üzleteikben. Beruházá hatotta át a szervezetének taggyűlését A. 76 főnyi tagságnak Vörös Lajos, az alapszervezet titkára tertsz pártalap- saikat a célszerűég, a gazdabeszámoló ságosság szerint határozták meg. Nem költekeztek túl, csak a legszükségesebb gépeket vásárolták meg, s a elhangzott, hogy az időjárás viszontagsága tói, jégverés ellenére röszkei Kossuth Tsz penztöbbszöri ügyi helyzetét nem kell mais felül- gyarázni: elég annyi, hogy Antal takarmányos. Az MSZMP szegedi járási bizottságának képviseletében Molnár Mihály, a deszki Maros Tsz párttitkára szószükség ti a tervezetthez viszonyít- lalt feb va a 115 százalékot kerekedtek a gondokon. Ak- egész évben fizetőképes kor és úgy álltak munká- volt, és bevétele megközelíba, anogy azt a megkívánta, nem nézve a bét végét az ünnepeket sem. * Időt nyertek, és szinte teljesen betakarították a termést Ilyenformán a téesz dően jó munkája. párt. és gazdasági vezetősé- nélküli társadalmi A beszámoló taggyúlé' ünnepi pillanatai voltak, amikor Hódi Jánosné nöMi jellemzi még ennek a téesznek a tagságát? A szo- vénytermesztő fiatalasszony cialista brigádok kiemelke- új párttagként átvette tagTérítés sági könyvét, és Maginyecz munká- Jánosné . állatgondozó az ge bátran, nyílt tekintettel juk értéke közel félmillió MSZMP emléklapját 25 éves nézhet a tagság szemébe, forint. Kezdeményeztek egy párttagsága elismeréseként, nem kell szégyenkeznie sem- mozgalmat, amelynek 12x35 Vörös Lajos párttitkárnak miért. Ez csendült ki a be- perc elnevezést adtak. En- könnyű volt összegezni a számoló taggyűlést megelö- nek lényege, hogy az ennek taggyűlésen elhangzottakat, zö bej-télgetéseken is. Csak keretében végzett munka Vitatott kérdésekre nem kela közös, a téesz gondjai ke- pénzbeli eredményét gyer- lett válaszolnia, s ennek rültek elóterbe, a jövő ter- mekintézmények javára alapja a teesz erőssége, kövczcse, kimunkálása, a gaz- szánták. Szép summa jött vétkezésképpen a párttagság dasagpolitika egységes értei- össze, de még nem fizették is helyzete magaslatán áll, mezese minden munkaterü- be a közös megyei kasszába, tudatában van felelősségétermelesi ágazatokra Azon morfondíroznak: meg- nek. A párttitkár papír néltartsák-e ezt az összeget a kuli összefoglalójának kürászoruló röszkei intézmé- lön értéke volt az írásos leten osztva a feladatokat. Az új gazdasági szabály zok összessége az ország nyeknek, vagy továbbadják? beszámoló után: gazdalkodásának iránytűje. Hogyan járnak Merre és hogyan haladjunk. Mennyit kapnak vissza be és milyen tempóban? Ezt lóle? Esetleg többet? Ki tudjobban? meggyőzött, agitált, magyarázott. megerteni es aszerint cselekedni nem könnyű feladat, de meg kell értenie mindenkinek, hogy mit kivan a nepgazdasag, a téesz közössege. az egyéni boldogulás. ja ezt előre? Ebben a kérdésben a taggyűlés sem tudott határozni. Egyben viszont egységes volt a vélemény. Gyenge a pártépités, kevés az alapjobban érvelt, L. F. Száz kút és más semmi Kutatók ezrei törik a fe- gésben volt a zöldségprog- liasátrakat —, néhány esetiüket, mivel lehetne pótolni rammal, illetve az ahhoz ben szociális létesitményeáz olajat, a benzint Az ipa- kapcsolódó jelentős állami ket, irodaházat, esetleg rilag fejlett országoknak is támogatással. Az országoan lassan kevés lesz a Föld kő- eddig föltárt közel 600 héolajkészlete, de hol vannak vízkútból száz kút Csongmég az ipari fejlődés út- rád megyében található, jón most induló országok? Az említett fölmérés több Mindenki egyre több olajat adatot is közzétesz, ameakar, hisz nélküle megállna lyekből kiderül, hogy 1965az élet Természetesen az ben 25 termálkút volt Csongüzemi fürdőt is fűtenek. A megyeben a 135 hektárnyi fóliával fedett terület több mint a felét szintén hévízzel fűtik. olaj csak egy az energiahordozók sorában. 3. EH rád megyében, amelyből a mezőgazdaság hatot használt Hetvennen már 75 ku- A szakemberek ennek elat tártak föl és 24-et vet- [enére azt áuítják, hogy héek belőle hasznaiatoa, az vízkészietünk több irányú és idén mar pontosan szaz ku- kompiex hasznosítása nincs tat tartanak nyilván, amely- kell(5en megoldva. A fölnek felet a mezogazdasagi hozott energiájanak csak kiűzetnek használják. Össze- sebb hányadát hasznosítjuk, hasonlitásokrol is kepet ad- nagvobb része veszendőbe nak, az itteni kutak számát megy. Nagy tömegű víz élés hasznosításukat ízembe- f0iyik a földekre, csatornákállítjak az országos adatok- ba ^ kár ]enne eltagadni kai, illetve a szomszédos környezetszennyező hatását megyék adataival. Kiderül Hiszen a felszínre került lki ebbo1' h°gy ebben a rnegyé- termálvíz ta'ajt károsító ásták, hogy hévízkészleteink Ríható az °™2ág nö- ványi sókat is tartalmaz. 7eotermikus energiaértéke vényházainak és fólia tele- javasolják a szakemberek, meghaladja az összes egyéb Pemek egyharmada Ez ku- ^ több szempontból is energiahordozó készletek Ionosképpen indokolja, hogy eredményes megoldásnak fűtőértékét," — írják a szak- a termelőszövetkezetek tobb tartják a használt hévízemberek. Az is köztudott, **víztM hasznosíthatnak. A nek az erefMi talairétegekhogy hazánk termálvízben környékbeli terme őszovetke- be való visszasajtolását. <„-,o„.„ zeieknek 30 szazaleka — 20 leggazdagabb területe Csöng- gazdaság _ rendelke2ik hé. A szakemberek szerint éa vízkúttal. S ha még to- minden bizonnyal igazuk is vább részletezzük az ada- van. hogv a környezetben tokát, megállapítható, hogy meglévő hévízkészletek naaz összes kutaknak 60 6Zá- svobb aránvú és sokrétűbb zalékát négy zöldségterme- hasznosítását több tényező lő szövetkezet birtokolja. « hátráltatja. Megemlítik. Különösen a szentesi szö- bo«v a kutak túrosának néhány vetkezetek járnak élen, költségei megduplázódtak az A geotermikus energia egyre inkább előtérbe kerül. Sőt, egy meglepő adatot is közzétettek a KSH megyei Igazgatóságának legutóbbi kiadványában, amelyben részletesen foglalkoznak termálkutakkai. Mi ez a meglepő adat? „Kiszámítotrad megyében lelhető. Az évente gazdaságosan kitermelhető melegvíz-készletet több mint 100 millió köbméterre becsülik, ami az országos készletnek egyötödét is meghaladja. Közismert, hogy .tudatos" termalkútkiépítes majdnem mellett a kutak döntő többsége a szénhidrogén-medencében található, amelyeket az olajkutatók tártak föL De akkoriban nem sokat törődtek az úgynevezett meddőfúrásokkal hiszen az energia-árarányok mások óránként voltak. A termelőszövetkezeteknek is más gondokkal kellett, bajlódni, s az anyagi helyzetük sem engedte volna meg a termálenergiára alapozott komolyabb beruházásóRáf. A ihelegvíz-készletek tudatosabb föltárása és hasznosítása körülbelül tizenöt évvel ezelőtt kezdődött el. amikor a termelőszövetkezetek megerősödtek. A jelenleg használt kutaknak körülbelül egyharmadát az olajipar adta át a mezőgazdaságnak. S később 30 kúttal. Az utóbbi időben. Jelenleg 8— 10 millióba kerül egv kút utóbbi esztendőkben kiépí- nvitása. A vizet hasznosító tett kutak zöme 80 Celsius- létesítmények, berendezések foknál melegebb vizet ad. Egy átlagos mélységű, tehát 2 ezer méter körüli kútból 60—90 köbméter 80—90 Celsius-fokú hévizet nyernek. is sokba kerülnek, és nem mindegyik gazdaság vállalkozhat ilyen komolv beruházásra Azt is megjegyzik, hogy kevés a jól felkészült, speciálisan képzett szakember. A termálvizet használó gazdaságokat ugyanakkor — mivel a geotermikus energiának nincs ára — anyagi oldalról semmi sem ösztönzi Az előnyök mellett több arra, hogv ésszerűbben és gonddal is találkozhatunk a takarékosabban használ iák. hévíz hasznosítás körében. Bővebb summázatot aligKurcsa, nem is tudjuk pon- ha kell adni. hiszen a mai tosan, hogy mennyi víz fogy gazdasági helyzetben minden évente, hiszen a mezőgazda- lehetőséget okosan és takasági üzemek nem mérik a rékosan kell megragadni, vízfelhasználásukat örven- csak így érdemes. Ez az 0 a fúrási és kútkiképzési detes viszont- hog-v tóbb energiahordozó valóiéban Lntechnológia fejlődése lehetővé tette, hogy a korábbinál nagyobb — kétezer métert meghaladó — mélységgazdaságban sokoldalúan föl- sven van, de jelentős beruhasználják a meleg vizet házásokat igényel. hogy első lépésként az üvegháza- használatba vegyük, iavunkkat fűtik föl, majd a foko- ra fordítsuk. Jelenleg csak zatosan lehűlő vízzel külön- azt dúdolhattak, hogv száz bői magasabb hőfokú vizet ... , ,„ „ . segítsenek felszínre. A ter- böző üzemi létesítményeket kut más ^^ málvíz fokozottabb hasznosítását sürgette az energiaigény növekedése, az állandó áremelkedések, s nem utolsósorban a környezetvédelem fokozott követelménye is. A mezőgazdasági hasznosításban megfigyelhető volt bizonyos hullámzás. A 70-es évek közepén átmeneti megtorpanás volt majd az elmúlt egy-két évben ismét megélénkült a kutak feltárása és használatba vétele. Ez szoroö összefüg— szárítókat, istállókat fóGazdagh István Továbbra is program: minél szervezetben a fiatalok aratóbb húst. gabonat es zöld- nya, főleg a nőké. Mi lesz segfélét termelni. Itt jót és esztendők múltával, ha mos1 időben gondolkoztak a teesz megtorpannak, ha az időpárt. és gazdasági vezetői, sebb korosztalybeliek nyugfelmérték a gazdaság, a téesztagság erejét terveztek, számolták, hogy miképpen díjba mennek? A gond megoldása sürgető. Ezt látja az alapszervezet vezetősége, az érhetnek el még jobb ered- egész párttagság. Nagyobb menyeket a tésben, az növénytermeszállattenyésztésfigyelmet, gondot kell hát fordítani a község és a téesz ben, a háztáji gazdálkodás- KISZ-eseire, többet kell veban. Nyertek a jégverés, az lük foglalkozni, ugyanúgy, aszály ellenére is. Javították mint a téesz munkásöreinek a talajok minőségét, s az megerősítésére fiatalokkal, eddiginél még érdekeltebbé Elismerően szólt a vezetőtették ösztönző módszerek- ség beszámolója a téesz kel a tagságot a közösben munkásőr tagjai — Makra végzett munkában. Megálla- Lajos, ördögh József. Zádopodást kötöttek részes mú- ri Antal, Kovács József. Vöveitisre, készpénzzel megvál- rös Lajos, Molnár Albert tott munkákra, a családta- Magda József, Csamangó Aratják a sziki nádat Az alföldi szikeseken, ahol nád levélzetét. könnyítve a kitűnő minőségű, ipari fel- betakarítok munkáját. dolgozásra kiválóan alkal- A tavaszig tartó nagy szemas úgynevezett acélos nád zonban a tervek szerint egyterem, megkezdődött a be- millió kéve nádat aratnak, takarítás. A felgyöi állami Ezenkívül legalabb kétszázgazdaság csongrádi nádüze- ezer kévét a tsz-ektől vásámének öt alföldi megyére ki- rol fel az üzem. A tsz-tagok terjedő körzetében tucatnyi szívesen vállalnak ilyenkor gép dolgozott, kihasználva az nádaratást, mert olyan időidőjárás nyújtotta kedvező szakban jutnak jövedelemlehetőséget. Az ingoványos, kiegészítéshez, amikor a me, . , . , . . , zőgazdaságban már megfővizenyős talajok felszm. ré- gy^^ a muTlka. tege keményre fagyott, s a a csongrádi feldolgozó szilárd terepen jó ütemben üzemben nádszöveteket és haladhatnak az aratógépek nádlemezeket készítenek. Ezeket mint fagyvédő takarókat használja fel az építőA hirtelen beköszöntött tél úgyszólván egyik nap- ipar a mezőgazdaság ról a másikra pergette le a (MTI) Az energiatakarékosság jegyében Hőtechnikai szakmai napok Takarékoskodnunk kell az val együtt úgy gondolta, energiával, jobban, mint va- hogy a szakembereknek fellaha. Például azáltal hogy tétlenül fel kell készülniük lakasunkban. középületeink- a szabvány alkalmazasára ben kevesebbet engedünk méghozzá mielőbb. Így szúelillani a melegből. A ko- letett meg a hőtechnikai rabbinál jobb höszigetelésú szakmai napok gondolata: a falakra, anyagokra van te- háromnapos eseménysorohát szükség. Tekintettel zatra nem csupán a DELÉP ezekre a követelményekre, szakembereit hívták meg tavaly áprilisban új szab- hanem Csongrád. Bács-Kisvánu született. amely elő- kun és Békés megye valaírja. hogy a falak hőszige- mennyi jelentős építőipari telő képességének sokkal tervező, kivitelező, beruháiobbnak kell lennie az eddi- feó és anyaggyártó vállalagieknéL Üj szabvány tehát tának képviselőit is. Elóadálétezik már. az alkalmazás sok. gyakorlati bemutatók, azonban mindeddig esetleges filmvetítések szerepeltek a volt. Az új évben azonban programban, s amit nem már csakis olyan létesítmé- terveztek: gyakran szállt vinyekre adnak építési enge- tába kivitelező az anyagdélyt amelyek falai megfe- gyártóval, tervező a be ruha. lelnek az új szabványnak, zóval. S hogv mindez haszJelentős megszorítás ez. ha nos volt. az Csánk Elemérfigvelembe vesszük, hogy nek, a DÉLÉP műszaki igazépítőipari vállalataink ió- gatóiának. az eseménvsororészt olyan anyagokkal és zat védnökének zárszavaiból módszerekkel dolgoznak ie- is kiderült: sikerült jó meg. lenleg. amelyek fennakadná- oldásokat találni arra. hoov nak a rostán. az építők a megváltozott kö. A DÉLÉP továbbképző veteltnénveknek megfelelően központjának vezetője. Mi- dolgozzanak, lamn György, munkatársak. B*. & i