Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-30 / 304. szám

AZ HSZHP SZ EGID VÁROSI Bl ZOTTS Á G Á NA K L APJA 70. évfolyam 304. szám 1980. december 30., kedd Ára: 1,20 forint VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Juj Népi ellenőrök a kulturált kereskedelemért az áruellátás Hogyan alakult 1980-ban a lakosság áruellátása; a kereslet és a kínálat összhangja megvalósult-e; milyen törekvések segítették a választék bővítését; volt-e elegendő áru az olcsóbb tömegfogyasztási cikkekből? Ezekre a kérdésekre Kerestek választ a Csongrád megyei népi ellenőrök, amikor az idén is folyamatosan figyelték az üzletek forgalmát, a vásárlói szokások alakulását. A kereskedelmi munka színvonalát és kulturáltságát befolyásoló tényezőket összegző és értékelő legutóbbi ülésükön megállapíthatták: Csongrád megyében az 1980-as esztendőt az országoshoz hasonló kiegyensúlyozott áruellátás jellemezte. Az élelmiszer-kereskedelemben általános volt az a tapasztalat, hogy a fogyasztók érdeklődése az olcsóbb áruk felé fordult. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát intézkedése ezért példásnak tekinthető: felülvizsgálva a terméklistát, növelték a 66 forintos kilónkénti árnál olcsóbb húsáruk mennyiségét és választékát. Nem változott számottevően á városok és falvak, a központi és peremkerületi üzletek, a nagyobb ABCáruházak és kis boltok közötti színvonalkülönbség. Ez főként a tejtermékek és pékáruk választékhiányában mutatkozott meg. A vágott baromfifélék és az olcsóbb tejtermékek forgalma — a tej kivételével — nagyobb volt a tavalyinál, a más megyékből érkező dobozos sajtok kínálata azonban nem mindig volt foylamatos. Vissza-visszatérő gond volt 1980-ban, hogy a csokoládéfélék, díszdobozos áruk. az olcsóbb kekszek, ünnepi idényáruk és lisztes árucikkek egynémelyike hiányzott a pultokról. A kedvezőtlen időjárás miatt később jelentek meg az üzletekben a szabadföldi zöldségek és gyümölcsök, jelentős javulás csak a harmadik negyedévben mutatkozott Követendő példaként tartják a népi ellenörök a Szegedi ÉLIKER kedvezményes gyümölcsvásárlási akcióit, s azt is helyes kezdeményezésnek tekintik, hogy az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatok kártérítési igényüket egyre gyakrabban érvényesítik, ha a szállítók a göngyölegeket sokáig az üzletekben „felejtik". A NEB munkacsoportjának tagjai feltárták a csomagolás, szállítás, tárolás, a minőségi ellenőrzés hiányosságait, s arra is volt példa, hogy azonnali intézkedési kezdeményeztek. A vendéglátásban az árváltozások rákényszeritették a szakembereket a gondosabb, választékosabb kínálatra, s a kulturáltabb kiszolgálásra. A főzelék-, tejtermék- és gyümölcsalapanyagú ételek választéka azonban megyeszerte mégsem kielégítő, csupán a szegedi vendéglátó üzletekben tapasztalható e téren kedvező változás. Az előfize leses, ualamint a gyermekr és diákétkeztetés szervezettebbé vált, a szeszesital-forgalom csökkenését azonban a vendéglátóipar a gyümölcslé és üdítő ital választékának bővítésével jobban ellensúlyozhatná — állapították meg a népi ellenőrök. Tapasztalataik szerint a vegyes iparcikkek forgalma az év egyes időszakaiban jelentős eltéréseket mutatott. Az év második felében már érvényesült a szerződéses és szállítási fegyelem szigorításának hatása, nőtt, a közvetlen ipari beszerzések és a helyi árualapok felkutatásának szerepe, és sikeres volt a Vevők vagyunk szegedi rendezvénye is. Az áruválaszték bővítését szolgálja majd 1981-ben a határ menti árucsere-forgalom növelése, s az a törekvés is, hogy a nagykereskedelmi vállalatok minél több cikket szerezzenek be a megyében tevékenykedő üzemektől és ipari szövetkezetektől. 1980-ban a ruházati szakmában volt á legnehezebb megvalósítani a kereskedelempolitikai célkitűzéseket. A ruházati cikkek választéka meglehetősen szegényes, méteráruból, lakástextilből még az év végére sem volt zökkenőmentes az ellátás. Papucsból, házicipőből, gyermek- és női gumicsizmából, bébinadrágból és női szövetruhából, férfi és női felső kötöttáruból többfélét szerettek volna látni a vásárlók az üzletekben. Hogyan javítható jövőre Csongrád megye lakosságának áruellátása? Erre a kérdésre javaslataik megfogalmazásával adtak választ a megyei NEB aktivistái. Kihasználatlan lehetőségek vannak még a nagy. és a kiskereskedelem együttműködésében, például a piackutatásban, a propagandatevékenységben, az árengedményes és más értékesítési akciók egyeztetéseben, a helyi árualapok feltárásában, a. szerződéses , fegyelem érvényesítésében. Exportszerződések Több külkereskedelmi vállalat az év utolsó napjaiban is szerződéskötésekkel realizálta korábbi tárgyalásait, s ezekkel a megállapodásokkal együtt 1981. évi exportárualapjuk nagy részét előre lekötötték. A Mogürt Külkereskedelmi Vállalat, miután a közelmúltban legnagyobb szocialista partnereivel aláírta a jövő évi járműipari kooperációkat és autóbuszexport-szerződéseket, most a görög főváros, Athén közlekedési vállalatának vezetőivel szerződött 200 Ikarus városi autóbusz szállítására. A 12 millió dollárt is meghaladó megállapodás alapján pótalkatrészeket és garázsipari felszereléseket is exportálnak jövőre Görögországba. Így összesen már 700 magyar autóbusz közlekedik majd Athénban. A Technoimpex, a Metrimpex és a gépexport vállalatok alkotta külkereskedelmi társaság nigériai cégekkel írt alá hatmillió dolláros szerződést. E szerint 114 kisebb-nagyobb oktatási létesítményt, elsősorban tanműhelyeket szerelnek fel magyar berendezésekkel, eszközökkel. Ezek a tanműhelye': alkotják az állam legfontosabb szakmunkásképző intézeteit és műszaki középiskoláit. A berendezések szállítását jövőre kezdik meg. (MTI) A TESZÖY küldöttgyűlésén A NÍVÓ Ipari Szövetkezetben Munkaigényisei A fafeldolgozással foglalkozó üzemek legnagyobb gondja, hogy világszerte mind kevesebb az alapanyag. Egyre fiatalabb, gyengébb minőségű fákat vágnak ki, mert elfogynak az ős telepítésű erdők. A folyamattal párhuzamosan növekszik az ára is a fürészárunak. A fa feldolgozóit nehéz feladat elé állítja ez a kétoldalú szorítás. A Nívó Faipari Játékkészítő Szövetkezetben úgy próbálnak ezen segíteni, hogy a kevesebb anyagot, több, pontosabb, finomabb munkát igénylő termékek gyártását helyezik előtérbe. Ilyen, viszonylag kevés anyagból előállítható termékük a babaetetöszék, amely játék is, használati tárgy is egyben. Tizenöt éve kezdték el gyártani, azóta fokozatosan növekszik a kereslet iránta. Néhány olyan terméke is van a szövetkezetnek, amely a megrendelők speciális igénye alapján készül. Ilyen a másutt kevésbé ismert, Hollandiában azonban nagy népszerűségnek örvendő korongos játék. Ezek, s a hasonló játékok arányát növelik, az anyagigényesebb árukét, például a kerti bútorokét csökkentik Megszűnt a szövetkezet csongrádi telephelye, az ott dolgozók többsége kilépett, másutt keresett munkahelyet. Nagyéren létesítettek új telepet, ám így is nagy kiesési okozott a csongrádi termelés leállása. 1979-ben 71 millió forint volt az éves termelési értékük, idén csak 60 millió körüli összegre számítanak. Jövőre azonban újból mintegy 70 milliós értéket terveznek, hiszen akkor már nem kell költözködni, dolgozókat betanítani egy egészen új telephelyen. Igyekeznek eleget tenni annak az elvárásnak, hogy minél több terméket értékesítsenek a tőkés piacon. 1980-ban romlott termékeik gazdaságossága, hiszen az alapanyag-áremelkedéseket nem tudták maradéktalanul beépíteni késztermékeik árába. A vásárlók mintegy 5—10 százalékos áremelést viselnek el évente. Ezt a következő évre kötött szerződések már tartalmazzák, így remélhető, hogy jövőre — ha nem emelkedik újból a faanyag ára —, javulnak a gazdaságossági mutatók. A Konsumex Külkereskedelmi Vállalat exportálja a szövekezet termékeit. A külkereskedőkkel jó a kapcsolat, a piaci információk pontosak. A hazai piac számára egyre kevesebb játékot készítenek, eseti szerződéseket kötnek csak a TRIÁL-lal. Jövőre nagyobb beruházást nem terveznek, hiszen nincsenek bővében a fejlesztési alapnak. Bár megrendelés lenne, a termelés mennyiségi növelésének határt szab a munkaerő létszáma. A gépeket két műszakban is lehetne üzemeltetni, ha akadna munkáskéz. További gondokat okozna azonban a termelés bővítése esetén, hogy kicsi a hely, nincs hol tárolni az anyagokat Inkább kooperációval próbálkoznak, termelőszövetkezeti melléküzemágaknak adják ki az egyszerűbb, de több helyet igénylő munkafázisokat. f ""jf ^"^mwl' rn**** -1T ¥ ISáÉÉ * Jt^ wKm Gyermekágyik lába készül a saját kivitelezésű gépen Kemény munkával, nehéz körülmények között, det teljesítette az ötéves terv fo előirányzatait megyénk mezőgazdasága. Ezzel summázhatnánk a Csongrád megyei TESZÖV tegnapi küldöttgyűlésének beszámolóját, valamint a vitában elhangzott hozzászólásokat. A IV. ötéves terv átlagához viszonyítva 20—22 százaleKkal növekedett — változatlan áron számolva a megye mezőgazdasági termelése. A jelentős termelésbővülés amiatt is különösen értékesnek tekinthető, hogy három évben igen kedvezőtlen, szélsőséges időjárás nehezítette a munkát, s a vilagpiaci változások kedvezőtlen hatásait is egyre jobban megérezte a mezőgazdaság. A kenyérgabona, a Kukorica és a hústermelésben egyaránt jó, nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket értek el a szóvetkezetek. Csökkent a szőlőgyümölcs ültetvények területe, ám a termőre forduló korszerű telepítések nagyobb hozammal ellensúlyozták a kieső területek termését. Csökkent a szántóföldi zöldségfélék termőterülete, ennek oka elsősorban a raktározás, a felvásárlás hiányosságaiban keresendő. Az állattenyésztés mennyiségi növekedése sem feledtetheti, hogy gazaasagossági mutatói nem a legkedvezőbbek. Ennek tulajdonítható, hogy nem növekedett például a vágomarha-állomány, a termelőszövetkezetekben csökkent a sertésférőhelyek száma. Évről évre csökken a mezőgazdaságban dolgozók száma a megyében. Így a termelés növekedése kizárólag a munka termelékenységének emelkedéséből származik. Növekedtek v'szont a termelési költségek, s nem javultak, egyes ágazatokban inkább romlottaK a jövedelmezőségi viszonyok. Továbbra is sok a vita a szerződések körül. Sok tartalék rejlik a termelőszövetkezeti együttműködésben Kevesebb gépre, ipari eredetű anyagra futja a termelőszövetkezetek fejlesztési alapjából, mint korábbán. Csökkent az építési beruházások száma és értéxe. A termelőszövetkezeti dolgozók életszínvonala emelkedett az ötéves terv ideién. Jelentős a differenciál/Más a termelőszövetkezetek gazdálkodási színvonalában, a különbségek azonban 1980ban a várakozásokkal ellentétben inkább csökkentek, mint növekedtek. Az elért eredmények a mezőgazdaságban dolgozók szakszerű, lelkiismeretes munkáját bizonyítják. A TESZÖV elnökségének beszámolójához Molnár Lajos, a Csongrád megyei tszszövetség elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Ezután Kerekes László, a maroslelei Rákóczi Tsz elnöke kért szót. Szóvá tette a mezőgazdasági dolgozók üdültetésének viszonylagos elmaradottságát, javasolta, hogy több gyógyüdülési lehetőséghez juttassák a téesztagokat. Molnár Imre. a szóregi Tisza—Maros-szög Tsz elnökhelyettese arról beszélt, hogy igen nehéz úgy eleget tenni a minőségi követelményeknek, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő teljesítményű szárító-, tisztítóberendezesek, amelyekkel a megkívánt minőség elérhető lenne. Dobó Szilveszter, a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet elnöke a Homokon gazdálkodó szakszövetkezetekben adódó speciális körülményekről, az ottani eredményes gazdálkodás követelményeiről számolt be. Dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára hozzászólásában elmondta, o megyeben ez volt az eddigi legeredményesebb ötéves terve a mezőgazdaságnak. Az eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy növexedett a vezetők és a dolgozók képzettsége, rátermettsege, gyakorlata. A szubjektív körülményeken kívül jeientős szerepe volt a műszaki színvonal és a nagy értékű aga-zatók : részaránya emelkedésének, a háztáji és a közös közti integráció fejlödesenek, valamint a termelőszövetkezetek együttműködése javulásának. A megyei pártbizottság első titkára kifejtette: nagyobb gondot kell fordítani a jövőben a öldterület védelmére, a munkaerő létszámának csökkenésére, a termelési tcoiHégek alakulására, a szerzőik ses kapcsolatok alakulásán valamint egyes részterüle tek, például a háztáji tejtermelés vagy az ültelvenyterületek csökkenésére. Seres Gyula, a nakói Kossuth Tsz elnöke felvetette, hogy megkapják a téeszek a dotációt a Komplex meliorációra, ám nem találnak hozzá kivitelezőt. Váczi Józsefné dr.. a oaksi Magyar—Bolgár Ba atság Tsz elnöke a gazdaság egyedi rendezés utáni gondjairól és kezdeti eredményeiről számolt be. Dr. Czimbalmos Béla. a TOT főtitkára a szövetkezeti mozgalom országos helyzetével és feladataival foglalkozott, hozzászólásában. Fülöp Sándor. a makói József Attila Tsz sertésgondozója a mezőgazdaságban dolgozó szocialista brigádok tevékenységét elemezte. Dr. Magassy Dániel. a Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettese a tudomány és a gyaitorlat egy üti működésének eredményeiről szólt Ezután dr. Soós Gábor mezőgazdasági és éle' lezésügyi államtitkár kért szót. Elmondta, a nehezebb körülmények áúanrfős'.iinak. Megnő a jelen'őr 'qe a kritikus helyzetekhez való alkalmazkodásnak. az altér natív tervezésnek. A nezogazdaságra továbbra is fontos feladat vár az export, a mennyiségi és minőségi termelés növelésében. A küldöttek elfogadták az elnökség beszámolóját, valamint a határozati javaslatot 4