Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
Csütörtök, 1980. december 25. 75 Lakás... lakás... Beszélgetés dr. Ábrahám Kálmán építési és városfejlesztési miniszterrel 0 Figyelemmel a lakásállományra, hogyan ítéli meg miniszter elvtárs a lakásigénylők számának alakulását? — A lakásállomány ez év végén megközelíti a 3 millió 600 ezret. Gyarapodása 1970 óta 13.3 százalék, tehát jóval nagyobb mértékű, mint a népesség növekedése, amely 3,8 százalék. Ennek eredményeként a 100 lakott lakásra jutó családok száma 124ről 108-ra, a 100 szobára jutó népesség pedig 199-ről 150-re mérséklődött. Javulást jelez, hogy tíz év alatt a komfortos lakások aránya 24-ről 49 százalékra nőtt, az egyszobás lakások aránya pedig 46,1-ről 27,8 százalékra csökkent. H A lakásigénylők száma mégsem csökken, hartcm növekszik. Vajon miért? — Mert folytatódik a háztartások szétaprózódása, a családok számának s ezzel az önálló lakásra igényt tartók számának növekedése. E tendencia következtében az igények növekedésével a jövőben is számolni kell. Az igénylések szaporodásának oka a városokba való túlzott mértékű beáramlás is. Az igénylők közül egyre többen valójában nem lakásnéiküliek, hanem lakáscsere-Igénylőit. Már van lakásuk, de az részükre valamilyen okból nem megfelelő, nem elég nagy, nem elég komfortos, távol van a munkahelytől stb., arányuk eléri az összigénylők egyharmadát. Ezeknek az igényeknek a kielé.'ítése a lépcsőzetes lakáselosztással és a szervezett lakáscserékkel elősegíthetők. Erre ösztönöznek az új rendelkezések. Végezetül, tapasztalataink szerint, a tanácsoknál nyilvántartott igények egy része időközben elévült, vagy valamilyen módon már megoldódott. Ezért kerül sor 1981 első felében a lakásigénylések időszerűségének felülvizsgálatára. 0 Milyennek látja a helyzetet vidéken? Vannak városok, ahol sokkal több a jogos lakásigénylő, mint ahány bérlakás épül évente. — A városok többségében lényegesen jobb a lakáshelyzet, mint a fővárosban. Vannak azonban gyorsan fejlődő városok, ahol a lakásépítés csak' nehezen tud lépést tartani a növekvő lakásigényekkel. Ezért a következő tervidőszakban a településfejlesztési és a lakáspolitikai célok jobb összehangolásával igyekszünk mérsékelni a városokba való beáramlást. . Ami a kérdés második részét illeti, köztudott, hogy a lakáshelyzet alakulásában és javításában egyaránt szerepe van az állami, illetőleg a magánlakásépítésnek. Az állami lakások elosztásánál a többi között figyelembe kellett venni a nyilvántartott bér-, illetőleg szövetkezeti lakásra jogosultak számát, valamint a lakáspótlási szükség1 etet. A tanácsi lakások egy részét szövetkezeti lakásként értékesítik majd a jogosultak részére. 1 Némileg enyhít a gondokon az az új rendelkezés, amely szerint a bérlakásra jogosultak állami pénzügyi támogatást kapnak, ha vállalják, hogy lakásigényüket telepszerű több szintes, személyi tulajdonú lakás építésével (vásárlásával) oldják meg, és ehhez munkáltatói kölcsönben is részesülnek. További segítség, hogy °a munkáslakás-építés kedvezményeit 400—420 településre kiterjesztettük és ott a családiházépítéshez nyújtható kölcsön is növekszik. 0 Hogyan befolyásolják majd a helyzetet a lakásépítést terv előirányzatai, valamint a most jóváhagyott intézkedés-„csomag"? — A Minisztertanács által jóváhagyott intézkedéssorozat több irányban igyekszik előmozdítani a lakáshelyzet javítását. A VI. ötéves tervidőszakban összesen 370—390 ezer lakást kell felépíteni, ezen belül állami erőből 115r*120 ezer, magánerőből pedig 255—270 ezer lakás az. előirányzat. Azonos fontosságú feladatként kell elvégezni 90—100 ezer állami tulajdonú városi lakás felújítását és mintegy 40—50 ezer komfort nélküli lakás korszerűsítését. Mindezek eredményeként 1981—85. között mintegy másfél millió ember lakáskörülményei javulnak. Az intézkedés-„csomag" más vonatkozásai kedvező irányba fejlesztik tovább a tanácsi lakásgazdálkodás rendszerét, elősegítik a lakásalap jobb kihasználását, a lakásokkal való ésszerűbb gazdálkodást, fokozottabb anyagi érdekeltséggel ösztönöznek a lakáscserékre. Sor került az „otthonházak" (nyugdíjasok háza, garzonház, szobabérlők háza) szabályozására, ösztönző rendelkezések segítik az üdülők lakáscélú hasznosítását, valamint a tetőtérbeépítést és emeletráépítést. Végül sor kerül az egyes lakásépítési (vásárlási) formák pénzügyi feltételeinek módosítására. 0 Mennyire közelít a tömegesen épített lakás a beköltözők tényleges szükségletéhez? — Mind az állami, mind a magánépítésben igyekszünk olyan megoldásokat alkalmazni, elterjeszteni, amelyekkel a jelentkező szükségleteket differenciáltabban lehet kielégíteni. Ennek a célnak megfelelően korszerűsítettük a paneles típusterveket is. Ezek a differenciált lakásigényeket mind funkcionális, mind építészeti, telepítési és egyéb vonatkozásban is jobban elégítik ki. A magánlakás-építésben eddig is változatosabbak voltak a lehetőségek. Az új rendelkezések feloldották azt a kötöttséget, amely az építhető lakások alapterületét az egyes lakástípusok szerint is meghatározta. Ez főként a több generációs családok együttélésére alkalmas lakások építését segíti. A „félkész'Makás-konstrukció kibontakoztatására az ad lehetőséget, hogy a magánépítésben egyre nagyobb mértékben vehetnek részt, különböző korszerű építési technológiák alkalmazásával, az építőipari vállalatok és szövetkezetek. Ezek összeszerelik az épületeket, elvégzik azokat a főbb munkákat, amelyekkel az használatba vehető.' A befejező munkákat pedig maguk az építtetők. tulajdonosok végezhetik el, igénybe véve a munkáltató szervek, vállalatok, üzemek által nyújtható segítséget. A félkészforma az épület, a lakás későbbi bővítésére, pl. a tetőtér utólagos beépítésére is lehetőséget ad. 0 Visszatérő kérdés: hogyan lehelne jobban segíteni a magáti'>pí!őknek? A legnagyobb segítségre a családiház-építőknek van szükségük. Ezen a téren is számos intézkedés történt: egyszerűsítettük és gyorsítottuk az építési engedélyezési eljárást, sor került a magántervezői jogosultság szabályozására. Az. ajánlott tervek bővülő választékával igyekszünk segíteni a magánépíttetőknek. Családi házakhoz 135 tervváltozat áll rendelkezésre. Ezekre az építési engedélyt 15 napon belül megkaoják. Az új rendelkezések szerint az ajánlott terv alapján építők 10 százalékkal magasabb építési kölcsönt kapnak. Kedvező, hogy fokozódik a szervezett építőipar részvétele a magánépítésben, szélesedik a korszerű építési anyagok és szerkezetek alkalmazása, lehetőség van építőgépek, szerszámok kölcsönzésére. © Lchet-e lényegesen változtatni a lakásállomány (beleértve az újonnan létesültet ls) megőrzésének, karbantartásának, felújításának és korszerűsítésének módján, ütemén? — Az elmúlt időszakban a lakóházak fenntartása nem tartott lépést a lakásállomány bővülésével. Ez elsősorban a tanácsi kezelésű több szintes lakóházakra vonatkozik. A személyi tulajdonú lakóházak fenntartásának helyzete jobb. A szövetkezeti és társasházak zöme a közelmúltban épült. Ám ezek fokozatos felújításával is számolni kell. Hasonló a helyzet a korszerű technológiával épült több szintes állami lakóépületeknél is. Az építőipari szervezetek ezek folyamatos karbantartására és felújítására felkészülnek. A felújítás „dinamikája" leginkább a tanácsi kezelésű lakóházak javítására fordított pénzzel érzékelhető. Az összeg rendre megkétszereződött Ez lehetővé tette az utóbbi öt évben mintecv 75—80 ezer tanácsi lakás felújítását és 20—25 ezer korszerűsítését. A következő öt évben hasonló célra 47 milliárd forint használható fel, amelyből a folyamatos karbantartáson túlmenően, 90—100 ezer lakás felújítását és 40—50 ezer korszerűsítését is el kell végezni. Ennek eredményeként mintegy 150 ezer család, majd félmillió ember jut jobb, az újakkal azonos értékű lakáshoz. / B. J 55 Az én házam..." N' "em köszöntünk. Legfeljebb köszönünk. A tőlünk távolabbi emeleteken lakótársakr.akí?) többnyire már csak Szó nélkül, biccentve. Kurta fejmozdítással jelezve, hogy tudjuk, azonos falak vesznek körül bennünket. Azazhogy inkább — választanak el egymástól. S — tán azért, mert sokaknak nem elég vastagok a házgyári válaszfalak — mindinkább igyekszünk őket erősíteni, hogy tényleg olybá tűnjék „az én házam az én váram". — Ami pedig ezen „erődítmény" falain kívül van: kit érdekel? Egész napon-héten-hónapon-éven-életen keresztül rohanunk és „robotolunk", nincs is időnk (s igényünk sem?) arra, hogy e falak mögé bepillantást engedjünk vagy nyerjünk. Nincs időnk (s igényünk sem?), mert a napi munkaidő után még másodállásban, maszek vagy fusimunkában keressük a pénzt. Többségünk nem a napi megélhetésre, hanem sok esetben már-már státuszszimbólumnak számító luxuscikkekre vagy extra külföldi utazásokra. Amiket nem is biztos, hogy élvezünk, de mert másnak is van, és más is megy, mi sem maradhatunk le róla. „Legfeljebb" közben se látunk, se hallunk, a családon belül is alig szólunk egymáshoz —, s csak nagyon-nagyon ritkán engedjük közel magunkhoz még a barátainkat is, nemhogy a szomszédokat... S így a szabad időnket és minden energiánkat felemésztő életmódba beleveszve, úgy tűnik, mégis jó többségünknek ... Miként jónak látszik ..'oegubózva" is — szigorúan szűk családi körben. Ahol nem kell attól félnünk, hogy úgymond kiadjuk magunkat. E zárt közeg8 Berezeli A. Károly I. Varázsigék 3. Az erdő büszke fái királyi közönnyel tűrik sorsukat — Nem vándorolnak el, ha szűk a hely, kemények ők, akár az öntudat. Az ember lába gyors , s örökké szebb hazát keres — A fák már tudják, hogy nem érdemes Nagyobb a Sors — Mint elnéző rokon, merengsz hű másodon, mely simán s biztatóan ring lent a tiszta tóban — A kép egész s megnyugtató, arányaid ragyogja vissza a lusta tó — De perc csupán s a kék kulissza komor lesz hirtelen, vihar csapong a szirteken, a tó tükrébe sújt nagy ökle s a tiszta kép széthull csörögve — örökre — Egy csillag hull le lassan — S a fénye szinte harsan a szédítő magasban — Előbb csak halvány s tétova, aztán ragyogva fut tova, s kialszik végül lángoló nyoma — Szorongva nézz oda és elmélkedj kicsit — Külön világ volt ő is itt — Csoda — 4. Éjt nap követ s viszont — Dúlt harcmező a horizont — A nap fáklyája ég még s már zengve bont — zászlót az öldöklő sötétség — Igy változol te is magadban, s leszel titok, megoldhatatlan, mert egyetlen vagy s mégis sokszoros, jelkép csupán, mely oszt s szoroz, mely mindig más, de önmagát jelenti mégis — Titokzatos matézis — ben, ha a hibáinkat és erényeinket feketén-fehéren felmutatiuk is, akkor sem kell attól tartanunk, hogy majd valahol, valamikor felhasználják azokat ellenünk. Otthon nyugodtan olvashatjuk vagy nézhetjük a tv-n a krimit, vagy csakis és kizárólag a munkánkhoz szükséges szakirodalmat —, ha nincs tanú, nem szólhatnak meg érte, hogy nincs igényünk a magasabb szintű kultúrára vagy szakbarbárok vagyunk ... S ugyebár minél kevesebb embert engedünk be falaink közé, annál kevésbé derül ki, hogy átlagon aluli vagy felüli színvonalon élünk, kevesebb lesz tehát a megszólva sajnálónk vagy irigyünk. Ha nem látunk, nem hallunk, nem beszélünk ki „védőfalaink" közül, s nem is engedünk be „várunkba" arra illetékteleneket, kevesebb derijű ki rólunk. Ám, vajon biztosíték-e ez arra, hogy megfelelő módon vagy kedvezőbben ítéltessünk meg, találgatások és pletykák alapján? Igy is, úgy is „kibeszélnek" bennünket — miként mi is másokat. Miért nem jut eszünkbe egyszer-egyszer (például az ünnepnapok ráérősebb idejében), hogy nemcsak „kibeszélni" lehet egymást, hanem beszélgetni is lehetne?! Nemcsak hallgatva egymás szavát — hála érte az egyre vékonyodó házgyári falaknak —, hanem meg is értve. Átlépve a „falon túliakhoz" néha beszélgetni, fel is fogva örömüket, bánatukat, vágyakozásaikat. Megízlelni majd megérezni ebből, hogy az. ember valójában társas lény még felpörgetett életrilmusú korunkban is. Örököse, hordozója a közösségi érzéseknek —, s különösen annak kellene lennie ilyenkor, ünnepnapokon. Amikoris. sok évszázados hagyományok szerint illendő egymásnak jókat kívánni —, azaz köszönteni. Köszönteni, s közeledni közvetlen környezetünkben is — követve hajdan volt közösségek szép hagyományait — bekukkantva legalább a fal másik oldalára. — Vajon, miért nem teszszük? Miért elégszünk meg anynyival, hogy legfeljebb köszönünk? A tőlünk távolabbi emeleteken !nkó-társaknak(!) többnyire már csak szó nélkül, biccentve .. . SZABÓ M ÖOOLNA VARADI GÁBOR RAJZAI