Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

nosftására. A hajtatott zöldség­termesztés bővítését az üveg­házi felület növelésével és ter­málenergiával fűtött fóliasátrak fokozott alkalmazásával ér­jük el: — a mezőgazdasági nagyüze­mek törekedjenek a férőhelyek jobb kihasználásával és re­konstrukcióiával az állatlét­szám — szarvasmarha-, sertés-, baromfi- és iuhállománv — növelésére. Ezzel mérsékeljék a háztáii és kisgazdaságokban várható további állománycsök­kenést. A szarvasmarha-ága­zatban növekedien — a szako­sodás folytatása mellett — a húshasznú állomány aránva: — fokozni kell az alapfelada­tokon kívüli tevékenvsés bőví­tését. Főleg az élelmi szeripari fe1 dolgozás és a lakossági szol­gáltatások fejlesztése indokolt. A mezőgazdasági üzemek ala­kítsanak ki szélesebb kancsola­tot az Ipari szövetkezetekkel. Az ágazati gazdálkodás se­gítse elő. hogy a ráfordítások a termelésnél mérsékeltebben emelkedjenek. Ennek érdeké­ben: — szükséges, hogv a tájkör­zetben működő mikrokörzetek taeaazdaságainak együttműkö­dése tovább erősödiön. a sza­kosodási adottságok figyelembe­vételével állattenvésztési tele­pek. terményszárítók és tárolók létesítésére irányuló közös be­ruházások előkészítésére kerül­jön sor: — a megyei termelési rend­szerek és társulások nagyobb befolyást gyakoroljanak a pro­filjukba tartozó kultúrák ter­melésének és forgalmazásának gazdaságosságára, a minőségi követelmények betartására: — korszerűbb fajták széle­sebb körű alkalmazásával, a termelési technológia követke­zetesebb betartásával a gazda­ságok tegyenek további erőfe­szítéseket az átlaghozamok gaz­daságos emelésére, elsősorban az ipari, a zöldség- és takar­* mánynövények, szőlő- és gyü­mölcsfélék esetében. Stabilizál­ják a kalászosoknál elért 1980. évi eredményeket; — a hús- és tejhozamok fo­kozását, valamint az önköltség csökkentését a tenyésztői mun­ka színvonalának javításával, a magasabb tenyészértékű állo­mány -részarányának növelésé­vel. a tartási körülmények ja­vításával és az olcsóbb takar­mányok felhasználásával kell biztosítani; — a mezőgazdasággal kap­csolatban levő forgalmazó- és feldolgozó szervek eddigieknél szervezettebben közvetítsék a hazai és exportigényeket, köl­csönösen erősítsék a szerződé­ses fegyelmet. Kiemelt figyel­met fordítsanak a burgonya, a vöröshagyma, fűszerpaprika és egyéb szántóföldi növények, va­lamint a gabonatermő terület kialakítására. A termelőüze­mekkel közösen dolgozzák ki, illetve feilesszék a végtermék­érdekeiteken alapuló együtt­működést a baromfi-, fűszer­paprika- és szőlőtermelésnél. Bővüljön az együttműködés a DEFAG és az erdészettel ren­delkező mezőgazdasági nagy­üzemek között is. A háztáji és kisgazdaságok te­vékenységének szervezésében a mezőgazdasági nagyüzemekkel együtt vállaljanak nagyobb sze­repet a termékeiket felvásárlók, illetve továbbfeldolgozók. Érjék el. hogy a kisgazdaságok terme­lési struktúrája a piaci igények­nek megfelelően alakuljon, a sertés- és szarvasmarha-ágazat­ban a termeléscsökkenés üteme mérséklődjön. Fejlődésüket a hi­telezési tevékenység is segítse. A gazdálkodási feladatok meg­alapozását segítse elő az anyagi­műszaki bázis javítása, kedve­zőbb termelési, tárolási feltételek kialakítása, úiabb gépi eszközök beszerzése, mintegy 180 hektár­nyi szőlő és 120 hektár gyümöl­csös telepítése, az állattenyésztő telepek kapacitásbővítő rekonst­rukciója. A mezőgazdasági ter­melés biztonsága érdekében to­vábbra is kiemelt feladat a komplex meliorációs program ütemes megvalósítása. Ez évben további 15 000 hektár terület bel­vízmentesítése történjen meg a Tisza—Maros-zugi vízrendszer, a Maros-balparti és Percsora—Sö­vényháza térségében, és kezdőd­jön el a sámson—aoátfalvi rend­szer kiépítése. Talajjavításra 3— 4000 hektáron kerüljön sor. Fe­jezzék be Szegeden a 13 hektár alnoterületű üvegházi beruházást. O A közlekedés szállítási tel­jesítménye a lakosság és a gazdaság igénveihez igazodion, folytatódjon a közlekedéspolitikai koncepció megvalósítása. A személv- és árufuvarozás­ban egyaránt mintegy 2.5—3 szá­zalékos növekedésre számítunk, de a közúti személyszállításban átlagosnál gyorsabb Igénynöve­kedésre szükséges felkészülni. A feladatok javuló színvonalon és gazdaságosabban történő megol­dása az a'ábhi feladatokat állítja a közlekedésben dolgozók elé: — a fuvarpiaci keresletet meghaladó közhasznú közúti szállbókapapitások megfelelő le­terhelését. "az eddiginél rugal­masabb tarifa és üzletpolitika alkalmazását, a közületi fuvar­feladatok átadásának meoevor­sftását. a ko"s|nark összetételé­nek feladatéihoz tö-rénn iga­zítását. A 10. sz. Volán szor­galmazza a lakosság részére Végzett fuvarozási feltételeinek javítását, a koesinark összeté­telének feladatokhoz történő igazítását. A 10. sz. Volán szor­galmazza a lakosság részére végzett fuvarozási feltételeinek javítását: — a vasúti áruszállításban használt vagonpark teHesftő­kéne*séfének fokozása, az I. negvedévhen tömeges előszállí­tások Jehonvolftását. a hétvégi és éjszakai rakodások növelé­sét. az exportszállítások eeven­letesebb elosztását követeli meg; — a szállításszervezéssel fog­jnU-n—z *t1... szer— vek gondoskodjanak • közúti járművek üres futásának mér­séklését szolgáló állami intéz-, kedések végrehajtásáról: — gondoskodni kell a fajla­gos üzemanyag-fogyasztás csök­kentéséről, segíteni az erre ki-] alakított ösztönzési rend követ­kezetes, jól szervezett műkö­dését; — a személyszállítás terüle-' tén jobb menetrendszerűségre, a zsúfoltság mérséklésére, a várótermi és járműtisztaság fo­kozására kell törekedni. A hírközlési ágazatban na­gyobb figyelem irányuljon a klasszikus postaforgalmi tevé­kenység gyorsaságának, pontossá­gának fokozására. Kiemelt fel­adat a hírlapok időben történő eljuttatása a lakossághoz. Az újabb távbeszélő-állomások bekapcsolásával, a lakótelepek hálózatának gyorsabb ütemű ki­építésével javuljon a telefonellá­tás. Az anyagi lehetőségek taka­rékos felhasználása mellett foly­tassák a postahivatalok rekonst­rukcióját. A kiskereskedelmi forga­lom 1,0—1,5 százalékos emelkedése mellett javuljon a lakosság ellátásának színvonala. A forgalom mennyiségének ter­vezett növelése jelentős erőfeszí­tést igényel a szerződéses kap­csolatok bővítése, a szállítási fe­gyelem szigorítása, a hosszabb távú kapcsolatok kialakítása te­rén. A nagy- és kiskereskedelem következetesebben törekedjen a területileg és korosztályonként eltérően jelentkező kereslet ki­elégítésére, nagyobb figyelmet fordítson a szerényebb jövedel­mű rétegek ellátására. A készletek arányosabb, ész­szerűbb elosztásával érjék el, hogv a kínálat jobban kövesse a valós igényeket. A készleteknek indokolt szintre történő emelésa elsősorban a ruházati nagykeres­kedelemben jelent sürgető fel­adatot. A kedvező tapasztalatok alap-' ján tovább kell korszerűsíteni az áruszállítási-fogadási módszere­ket. az egyenletesebb kiskereske­delmi kínálat érdekében. Követ­kezetesebben alkalmazzák a jog­talan előnyszerzés kizárását szol­gáló értékesítési formákat. A vásárlási feltételek javulja­nak, az áthúzódó fejlesztések üzembe helyezésével (Szegeden a belvárosi. az Északi városrészi fejlesztések, a szentesi, hódme­zővásárhelyi beruházások kivite­lezésével), a kereskedelmi háló­zat átszervezésével, illetve a ma­gánkereskedelem feilesztéséve! Az" idegenforgalom terüMén alanvető cél a vendégforgalom csökkenésének megállítása, illet­ve fokozatos növelése. Feleződjön be a szegedi és postakocsi, cam­ping fejlesztése. O Az életkörülmények terv­szerű alakítása megköveteli a célok lehetőségekkel összehan­golt. körültekintő rangsorolását, mindazon pótlólagos forrásnak a feltárását, mellyel a jó társadal­mi közérzet megőrizhető. Illetve tovább javítható. delkezésre álló terület, vala­mint a műtrágya ésszerűbb hasznosítását javította a talaj­vizsgálatokra épülő tápanyag­utánpótlás és a szervestrágyá­zás kiterjesztése; — a tájkörzetekben folyta­tódott a termőhelyi adottsá­gokhoz jobban igazodó szako­sodás. Például a búzavetés­terület csaknem fele a legxed­vezőbb Maros—Körös közti vidékre helyeződött; — közel 9—10 ezer hektár­nyi újabb területen végezték el a belvízmentesítést. Talaj­javításra 2 ezer hektáron ke­rült sor; — jelentős abrakmegtakarí­tást eredményezett a melleK­termékek nagyobb arányú fel­használása; — nagyobb gondot fordítot­tak a termékek minőségének megóvására. A felvásárolt ét­kezési búza 15 százaléka javí­tó minőségű. A kedvező minő­ség elősegítette a vöröshagy­maexport növelését; — a háztáji és kisgazdasá­gok termelési kedvének fenn­tartását szolgálta, hogy tartal­masabbá vált a nagyüzemek termelést integráló tevékeny­sége. A nyereségtömeg kismértékben növekedett, es kevesebb lett a pénzügyileg hiányos gazdaságok száma. Az élő munka termelé­kenysége dinamikusan emelke­dett, az eszközhatékonyság azonban tovább mérséklődött. Az alacsonyabb termésátlagok, a rét. és legelőgazdálkodás hiá­nyosságai miatt nem sikerült csökkenteni a szálas- és tömeg­takarmányt termelő területeket. Nem következett be lényeges előrehaladás a jövedelmező ki­egészítő tevékenység fejlesztése­ben a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben. Egyes zöldségféléknél ez évben sem sikerült a termelés és forgalma­zás összhangját biztosítani. O A közlekedés teljesítmé­nye a termelő ágazatok tervezettnél mérsékeltebb ütemű növekedése, valamint a fuvar­feladatok szervezettebb megvaló­sítása következtében mintegy 6 százalékkal csökkent. A javuló vállalkozási magatartás meliett sem sikerült a korábbi években fejlesztett közúti járműpark megfelelő leterhelését biztosíta­ni. A magán, és közületi sze­mélygépkocsik használatának mérséklődése miatt a vasúton és közúton egyaránt tapasztalható volt az utaslétszám emelkedése. Javult a vasúti személyszállítás kulturáltsága. A városi autó­buszközlekedést járatkimaradá­sok és zsúfoltság növekedése jellemezte. A járműkapacitás bővítése le­hetővé tette a lakossági áruszál­lítási igények nagyobb arányú és színvonalasabb kielégítését. A posta munkájának színvo­nala lényegesen nem változott. A hivatalok rekonstrukciójának késése miatt zsúfoltságuk foko­zódott. © A kereskedelem munkájá­nak középpontjában • la­kossági ellátás korábban elért színvonalának megőrzése állt. Az új árrendszerrel összefüggő bizonytalanság, az ipar szállítási készségének romlása miatt azon­ban a tervezett forgalomnöve­kedés nem valósult meg. A vásárlás technikai feltételei számottevően javultak. Közel 22 ezer négyzetméter alapterületű új üzlethálózat üzembe helyezésére és mintegy 50 bolt korszerűsítésére került sor. Kiemelkedő jelentő­ségű a Szeged Nagyáruház, a Domus Áruház és a hódmezővá­sárhelyi 3 ezer adagos több célű étterem megnyitása. A dolgozók számának csökke­nését különböző intézkedésekkel, például a szervezés színvonalá­nak emelésével, a technikai fel­szereltség javításával, rugalma­sabb munkaidő-beosztással stb. ellensúlyozták. A nagykereskedelem árukíná­lata az ipar hullámzó 'szállítása következtében romlott. Ezt né­mileg ellensúlyozta az áruterítés javulása és a korszerű értékesí­tési formák bevezetése (progra­mozott szállítás, egységrakomá­nyos áru terítés stb). A vásárlá­sok egyszerűsítését, az áruhiá­nyokkal kapcsolatos jogtalan előnyszerzés visszaszorítását is szolgálta Szegeden a minta utáni értékesítés megszervezése, vala­mint az előjegyzéses vásárlás korszerűsítése. Az idegenforgalom mérséklődé­se folytatódott A kínálatra ne­gatívan hatott, hogy előkészítési hiányosságok miatt a Szegedi Camping bővítése, a Postakocsi Camping építése nem fejeződött be. © Életkörülmények. A lakos­ság főbb forrásokból szár­mazó készpénzbevételei gyorsuló ütemben, az országos átlagot meghaladóan emelkedtek. A nö­vekedésben meghatározó szerepe volt a társadalombiztosítási be­vételeknek. A bérpolitika óva­tossága miatt az év első fe­lében igen alacsony volt a kere­setek növekedése. A jövedelem­növelő intézkedések nagyobb ré­szében az év utolsó hónapjaiban valósultak meg, vállalatonként jelentős szóródással. Kezdeti eredmények mutatkoztak a diffe­renciáltabb bérezést szolgáló ösz­tönzési formák kialakításában. A lakosság a kereskedelmi áruk vásárlására a jövedelmek azonos hányadát fordította, szolgáltatá­sokra viszont 25 százalékkal töb­bet, mint az előző évben. A vásárolt termékek mennyi­sége minden árufőcsoportban mérséklődött. Élelmiszerekből a városokban szinten maradt, a mezőgazdasági termeléssel érin­tett területeken az önfogyasztás emelkedése miatt csökkent a vá­sárlás. Kedvező az előfizetéses étkeztetés 25 százalékos emelke­dése. A tartós fogyasztási cikkek vásárlása is kismértékben csök­kent. Az ipari szolgáltatások igény­bevétele dinamikus volt. Az ár­emelkedések néhány területen — vegytisztítás, mosás — a keres­letet mérsékelték. Az igények jobb kielégítését tette lehetővé új szolgáltatóhelyek átadása pél­dául Csongrádqn, Szegeden, Mindszenten, a minőség javítása, a felvevőhálózat bővítése. A kis­ipari szolgáltatások területén új ellátási formák jelentek meg. Hódmezővásárhelyen felépült az úgynevezett Mesterek Háza. Kö­zel 300 fővel növekedett a mun­kaviszony melletti és nyugdíjas kisiparosok száma. A célcsoportos lakásépítésben elértük a tervezett mennyiséget A felépült 4174 összes lakás­mennyiség 10 százalékkal elma­rad a tervtől Javult a kommu­nális ellátás színvonala a víz-, földgáz-, szennyvízhálózat, vala­mint az ivóvíztermelő kapácitás bővítésével 15 kilométer ivóvíz­hálózat, 15 kilométer szennyvíz­csatorna, 10 kilométer földgáz­elosztó vezeték épült. Adottsága­inkat a földgázfűtésre való átté­rés terén mérsékeltebb ütemben tudtuk hasznosítani Az egészségügyi és szociális ellátás új létesítményeinek üzem­be helyezésével is javultak a la­kosság életkörülményei, össze­sen 340 darab kórházi ágy, 175 bölcsődei férőhely készült el. Az egészségügyi alapellátás színvo­nalát emelte az általános és gyer­mekorvosi, valamint a védőnői körzetek számának emelkedése — Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Rúzsán — valamint a szakorvosi és üzemorvosi rendelési idő ki­sebb mértékű növekedése. Az in­tegrált egészségügyi szervezetek működése szervezettebbé vált. Nem mérséklődött ezzel kapcso­latosan az orvosi rendelők zsú­foltsága, a hosszú várakozási idő. A közoktatás területén a ter­vezett 1275 óvodai férőhelyből 1025 valósult meg, melyből 275 szükségmegoldásból történt át­minősítés. A tervezett 56 általá­nos iskolai tanterem helyett 64 létesült A közművelődési intézményhá­lózat 1980-ban a szentesi Ifjú­sági Házzal bővült. Folytatódik a makói múzeum építése és a szegedi Fekete-ház átalakítása munkásmozgalmi múzeum cél­jára. O A szocialista szektorban be­ruházásokra mintegy 6,5 milliárd forintot fordítottak. Ez volumenben 7—8 százalékkal ke­vesebb a bázisnál. A fejlesz^ tések visszafogása elsősorban a vállalati beruházásoknál volt je­lentős. A pénzügyi lehetőségek mér­séklődése körültekintőbb mun­kára ösztönözte a beruházókat. Javult az előkészítés, több beru­házás indítását későbbre halasz­tották (új nyomdaüzem. Szentesi Sörgyár, Csongrádi Vízlépcső, BUDALAKK Festéküzeme stb.) vagy törölték. Az újszerű tendenciák hatását a folyamatban levő beruházások­nál még alig lehetett érezni ka­pacitáshiány és beruházásbonyo­lítási hiányosságok miatt. A ki­vitelezés üteme lassabb volt a tervezettnél. A folyamatban le­vök között több egészségügyi lé­tesítmény, Szentes—Csongrádi Tisza-híd, olajipari termelő léte­sítmények, Csongrádi Kenyérgyár, ATEV, SZEBISZ, Szegedi Vasön­töde beruházásának kivitelezésé­ben lemaradás mutatkozik-

Next

/
Thumbnails
Contents