Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

O

Munkaerő-gazdálkodásban a korábbi évekhez viszonyítva aktívabb szervező és irányító munka valósult meg. A tanácsok a munkaerő-irányítás korszerűsítésével segítették a hatékony gazdálkodást. A kedvező folyamatokat erősítette a szabályozók módosítása. is. Mindezek hatására növekedett az emberi tényezők szerepe a gazdálkodási feladatok megoldásában. A szolgáltatás kivételével a megye termelő ágazataiban a létszám csökkenése volt a jellemző, elsősorban a fizikai állománynál. Ennek következtében egyes termelést kiszolgáló területeken (anyagmozgatás, rakodás, karbantartás stb.) létszámhiány keletkezett. A munkaerő-forgalom mintegy felére csökkent. A mezőgazdaságban a munkaigényes ágazatok ió kereseti lehetőségét kihasználva főként ipari munkahelyekről jelentős számú dolgozó vállalt idénymunkát. Javult a munkaidőalap kihasználása is. Szigorították a késések, eltávozások, fegyelemsértők szankcionálását. Nőtt a rugalmas munkaidőben foglalkoztatottak száma. Ezek következtében a kieső idők aránya 20—25 százalékkal csökkent. Á fizikai létszám csökkenése ösztönzőleg hatott az adminisztratív területek munkaerő-gazdálkodására Az idén gyakrabban került sor a létszám-átcsoportosításokra, többnyire a termékszerkezet változásával. munkakörök megszüntetésével összefüggésben. Ennek következtében növekediett a felnőtt képzésben részt vevők száma. javult a több szakmával rendelkezők iránti igénvek kielégítése.A szocialista munkaverseny kedvező politikai légkörben folyt, növekedett a brigádok cselekvőkészsége. A kongresszusi rnunkaverseny tartalmi gazdagítását segítette a Sziklai Sándor szocialista brigád felhívásához történt gyors megvei csatlakozás. Fejlődés tapasztalható a műszaki, értelmiségi. alkalmazotti dolgozók mozgósításában. v A vállalati tervek és a brigádvállalások jobban igazodtak az aktuális gazdasági körülményekhez. A hatékonyság javítását szolgáló vállalások előtérbe kerültek. azok teljesítése kedvezőbben alakult. Jelentős importmegtakarítást értek el az élelmiszeripari vállalatok, a DEFAG. a Taurus Gumigyár, az NKFV szocialista brigádjai, és az ipari szövetkezetekben dolgozó brigádok. Az anyagköltség megtakarításában élen jártak a KSZV. a MÁV. DÉLÉP. Ikarus brigádjai. Exporttermelésben kiemelkedő munkát végeztek az élelmiszeripari vállalatok brigádjai. A kampánymunkák idején fokozódott a társadalmi összefogás a mezőgazdaságban. Segítséget nyújtottak az árvíz sújtotta megvéknek. A minő ség javítását segítette a ..munkád mellé add a neved" mozgalom a szolgáltatásban, könnyűiparban, a higiéniai verseny az élelmiszeriparban. a jó minőségű tej termelésére irányuló verseny a mezőgazdaságban. A társadalmi munka és kommunista műszakok eredményeként gyermekintézmények fejlesztésére 4,4 millió forint befizetés történt. Nincs jelentősebb előrelépés az újítómozgalom területén. Nem volt folyamatos a szervezés és a propagandamunka, az anyagi és erkölcsi elismerés, helyenként a társadalmi munkában túlzások la előfordultak. II. Az 1981. évé gazdaságpolitikai feladatok Az MSZMP KB 1980. december 2-i határozata alapján kimunkált megyei feladatok szervesen kapcsolódnak a hatodik ötéves tervkoncepció célkitűzéseihez. Törekvésünk, hogy a hatékonysági tartalékok következetes feltárásával erősítsük az ötödik ötéves terv utolsó két évében mutatkozott pozitív tendenciákat. Érjük el, hogy már a hatodik ötéves terv első éve feladatainak megvalósításában jussanak érvényre a XII. kongreszszus és a megyei pártértekezlet által megerősített perspektivikus célkitűzések is: — a népgazdasági előirányzatokkal összhangban gyorsuljon a megye gazdasága fejlődésének üteme. Erősödjenek intenzív jegyei, javuljon a termelés hatékonysága, a munka termelékenysége. Kívánatos, hogy a súlyponti területek (gabona és hústermelés, versenyképes exportot bonyolító iparágak. kivitelező építőipar) anyagi-technikai bázisának fejlesztése a szűkösebb pénzügyi feltételek mellett is folytatódjon. Pénzügyi forrásainkat ezért elsősorban a VI. ötéves népgazdasagi tervben kiemelt fejlesztésekre koncentrálva kell felhasználni, előnyben részesítve a gyorsan megtérülő, gazdaságos exportbővítŐ, illetve importbehozatalt helyettesítő beruházásokat; — a gazdálkodó szervezetek továbbra is kiemelten kezeljék a külgazdasági egyensúly Javításához kapcsolódó feladatokat. A gazdaságosabb devizaki termelést versenyképesebb ipari és mezőgazdasági termékszerkezet kialakításával alapozzák meg. Bővüljön a megyei gazdaság egyéb ágazatainak (kereskedelem, közlekedés, építőipar) részvétele is a nemzetközi munkamegosztásban ; — folytatódjon a gazdasági építés feltételeihez, a lakosság életkörülményeinek javításához kapcsolódó szociális infrastruktúra ütemes kiépítése, s a folyamatban levő termelő beruházások kivitelezése gyorsuljon meg; — segíteni kell a társadalmi szektorok tevékenységét kiegészítő második gazdaságot, fokozni integrációját a szocialista nagyüzemekkel. Ebben jobban kell támaszkodni a lakossági pénzforrásokra, valamennvi szinten emelni kell a gazd asági rán yf*6 tevékenység színvonalát: — feladataink megoldása során az eddiginél jobban támaszkodjunk a termelés emberi tényezőire. Ezt igényli az anyagi források növekedésének mérséklődése, a hatékonysági követelmények szigorúbbá válása. Kapjon nagyobb szerepet munkánkban a személyi feltételek célkitűzéseinkkel összehangolt fejlesztése, a képzés, és továbbkéozés módszereinek tökéletesítése. A gazdálkodók a hazai tudományos bázisokkal való szorosabb együttműködéssel. a külföldi műszaki-tudományos kapcsolatok eredményeinek átvételével javítsák fejlesztő tevékenységüket ; — a területi gazdaságszervező munkával tárják fel az eddig nem hasznosított heiyi erőforrásokat. A növekedés gyorístása érdekében az irányító szervek hívják fel a gazdálkodó szervezetek figyelmét a kedvező területi adottságokra (geotermikus energia, földgázvagyon, megnövekedett kertészeti és haltermelő kapacitás, helyi tudományos bázis, rugalmasan gazdálkodó kisés középüzemi szervezetek stb.) fokozott hasznosítására, — a vállalatok, tanácsok éa Intézményeik gazdálkodásában az eddigieknél jobban érvényesüljön az ésszerű takarékosság, a minőségileg kifogástalan munka iránti követelmény, a szállítási és kooperációs kötelezettségek fegyelmezett teljesítése. Az energiagazdálkodási programhoz kaocsolódva irányuljon nagyobb figyelem az energiagazdálkodás területi feladataira, az energiahordozók intenzívebb hasznosítására. Az eszközökkel, munkaidővel való hatékony gazdálkodás Javításának komplex felfogása megköveteli, hogy a vállalatok, illetve a lakosság ügyeit intéző minden szervezet kötelességének érezze a színvonalas kiszolgálást, a feladatok rugalmas megoldását; — az Irányító munkában éa a végrehajtásban átfogóan érvényesüljön az életszínvonal megőrzéséért érzett poii Lixai felelősség. A gazdálkodók ármunkájában következetesen érvényesüljenek az árpolitikai eli eK rendelkezések. A bérpolitika ösztönző funkciója erősödjön. Mindezek érdekében a tanácsok gondoskodjanak a területfejlesztési és tanácsi gazdaság fejlesztésére irányuló ötéve§ tervek színvonalas kimunkálásáról, hatékony koordinációval szervezzék a tervek időarányos teljesítését. Ebben támaszkodjanak a társadalmi szervezetekre, tömegmozgalmakra, szervezzék a lakosság önkéntes közreműködései. A vállalatok és szövetkezetek a népgazdaság hatodik ötéves tervéhez, valamint megyei ágazati fejlesztési koncepciókhoz jól igazodó, döntően a helyi erőforrásokra alapozott terveket készítsenek. Jóváhagyásuk előtt vitassák meg azokat az üzemi demokrácia illetékes fórumain a bizalmi testületekkel és a dolgozó kollektívákkal. A központ: irányítás módosított elemeit figyelembe véve a tervekhez kapcsolódó intézkedési tervekben munkálják ki a jövedelmező gazdálkodást szolgáló vállalati tennivalókat, köztük a belső mechanizmus korszerűsítésének feladatait O

Az iparban rendelkezésre álló erőforrások lehetővé teszik, hogy a termelés átlagos növekedési üteme kismértékben gyorsuljon, de továbbra is a hatékonysági és egyensúlyjavitasi követelmények érvényesülését tükrözve differenciáltan alakuljon. Megyei szintén 2—3 százalékos termelésfelfutást tervezünk. Átlagot meghaladó növekedésre kerüljön sor: a gazdaságos, nem rubelelszámolású kivitelre kerülő termékeknél. a tőkés piaci behozatal helyettesítését szolgáló termelőeszközök előállításánál, a helyi árualapok termelésénél és a szolgáltatási tevékenységnél; — a kohászat, kábelgyártás, olajbányászat, építőanyag-ipar és alumíniumfeldolgozás területén lezajlott jelentősebb fejlesztésekre alapozva érjék el a nehézipari termelés bővülését. A termékszerkezet átalakításával, a gyártmányok nemzetközi versenyképességének fokozásával javuljon a gépipar. építőanyag- és vegyipar exportképessége. A szolgáltatóvállalatok teremtsék meg a mérsékelten növekvő energiafelhasználási Igények biztonságos kielégítésének feltételeit; — a könnyűipari vállalatok Járuljanak hozzá a gazdaságos nem rubelelszámolású külkereskedelmi értékesítés növe'éaéhez. A feltárt új piacok követelményeit megfelelő áruválasztékkal és minőséggel elégítsék ki. Gondoskodjanak a külkereskedelmi egyensúly javítására létrehozott kapacitások megfelelő hasznosításáról; — az élelmiszeripari termelés dinamikus növelését szolgálja a piac által igényelt Korszerű termékek (baromfin „s, darabőit hústermékek, tejtermékek, gyümölcsbefőttek, savanyúságfélék, üdítő italok) kínálatanak bővítése. A konzerviparban csökkent'^k a veszteséges termékek előállítását. A piaci munka és a termékszerkezet átalakításával növeljék az exportot és annak jövedelmezőségét. A haltermelés bővülésével összhangban vizsgálják meg a feldolgozás fejlesztésének lehetőségét. A sütőipari vállalatok gondoskodjanak a lakossági igények választékosabb kielégítéséről; — az ipari szövetkezetek termelésében az exportigények növekvő mértékű kielégítésén túl tovább emelkedjen a kereskedelemből hiányzó, vagy importot kiváltó fogyasztási cikkek aránya, belföldi kínálata. Járuljanak hozzá a háttéripari igények jobb kielégítéséhez. A gazdálkodás hatékonyságának javítását szolgáló intézkedésekkel a vállalatok, szövetkezetek javítsák jövedelmezőségüket, egyben törekedjenek magasabb belső szervezettség és termelékenység megvalósítására; — a központi szabályozó rendszerhez való jobb alkalmazkodás, valamint az új szervezeti keretek előnyeinek érvényre juttatása érdekében folytatni kell a belső irányítási rendszer korszerűsítését az önállóság és felelősség növelésével is, erősítve az üzemi kollektívák érdekeltségét, a termelés jobb minőségében és a takarékos gazdálkodásban; — a konzervipari vállalatok, ipari szövetkezetek vizsgáljak felül gazdaságtalanul mŰKödő telepeik helyzetét, tegyenek intézkedéseket a koncentráció fokozására. A könnyűipari vállalatok vegyék át és alkalmazzák a korszerű munkaszervezési eljárásokat; — bővíteni és fejleszteni célszerű azokat a tartós együttműködési formákat, melyek a jó alapanyag-ellátást, a végtermék-érdekeltség erősítését szolgálják; — az anyag, és energiagazdálkodás fejlesztésével a vállalatok tervezzék meg a fajlagos felhasználás csökkentését szolgáló intézkedéseiket. Gondoskodjanak a hulladékok, másodlagos termékek hasznosításáról. Az ipar célkitűzéseit összességében változatlan munkaerő-foglalkoztatási színvonalra, egyenletesebb anyagellátásra kell alapozni. A technikai feltételeket a gépiparban a kábelgyártás rekonstrukciójával, öntödei kapacitás fejlesztésével, levegőtisztaságvédelmi eszközök gyártásával, az élelmiszeriparban a saitgyártás bővítésével, a csontszeparátor beállításával, húskonzervgyártás fejlesztésével, a csongrádi kenyérgyár, a szentesi gabonasiló, a dóci lisztüzem termelésbe állításával, valamint az olajipari és energetikai kapacitások üzeníbe helyezésével is javítsák. O

A kivitelező építőiparral szembeni igények alapján a termelés az elmúlt évinél szerényebben, 1,5—2 százalékkal emelkedjen. Az épületfelújítási tevékenység fejlődése az átlagosnál gyorsabb legyen, az új létesítmények kivitelezésének részaránya mérséklődjön. Az ágazat kiemelt feladatát képezi: — az állami lakásépítéssel, egészségügyi, oktatási és kulturális, valamint a kommunális hálózat fejlesztésével, korszerűsítésével kapcsolatos megyei építési és épületfelújítási igények teljesítése. A fentieken túl a DÉLÉP új feladata a panelos családiház-építési akció első ütemének megvalósítása; — az 1981. évi, valamint korábbi befejezésre tervezett beruházások építési munkáinak befejezése. A felhalmozódott garanciális javítási kötelezettségek gyorsított ütemű tejesítése; — fokozott figyelem irányuljon a feladatok javuló minőségben történő megoldására, a szavatossági problémák megelőzésére. Ezért kerüljön sor a technológiai folyamatok korszerűsítésére, kÖ2tük az új födémcserés eljárás alkalmazására. A házgyári rekonstrukció folytatásával bővüljön a lakástípusok választéka; — a technológiai és szervezettségi színvonaluk folyamatos emelése mellett a vállalatok fokozzák piackutató munkájukat, és mindenekelőtt a megyei igények elsődleges kielégítésére törekedjenek A kivitelező szervezetek törekedjenek a kivitelezés szervezettebbé tételére, a létesítmények koncentráltabb, rövidebb átfutással történő megvalósítására. E feladatokat az eddigieknél jobban segítse az építő-tervező szervezetek között kialakított együttműködési megállapodások végrehajtása. Emellett tegyenek 'további intézkedéseket a feladatokkal összehangolt kapacitásstruktúra kialakítására, elsősorban a befejező kapacitások bővítésére. ©

A mezőgazdasági termelés növekedése a piaci igények figyelembevételével mintegy 3 százalék legyen: Ezt a mezőgazdasági nagyüzemek gyorsabb fejlődésére alapozzuk. A két főágazat közül a növénytermesztés, ezen belül is a gabonaágazat fejlődjön dinamikusabban. Továbbra is kiemelt figyelmet fordítsunk az exportképesség fokozására, a minőség javítására, a gazdálkodás hatékonyságának növelésére: — a növénytermesztés vetésszerkezetében növekedjen a gabona- és ipari növények területi aránya. A zöldségtermelés igazodjon a felvásárló, feldolgozó vállalatok igényeihez. Tovább csökkenjen a szántóföldi szálas takarmányok területe. Nagyobb figyelem irányuljon a gyepterületek intenzívebb hasz-