Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

Az eredményesebb munkát hátráltatta, hogy a szerződéses kapcsolatok alig javultak. Lassú volt a módosított követelményekre való átállás, ütemtelen volt az első félévi termeles. O

Az ipari termelés mennyisége az előző évhez képest szinten maradt. Az első félévi alacsony termelési színvonal következtében a termelés előirányzott bővülése nem valósult meg. A termelés növekedési üteme gazdálkodó szervezetenként a korábbiaknál jobban differenciálódott, amiben alapvetően az exportképesség játszott döntő szerepet. Első ízben fordult elő, hogy a nehézipar termelése nem emelkedett Ebben a szénhidrogénbányászati termelés mérséklődésén túl közrejátszott a beruházások visszafogása, illetve az, hogy a szerződéskötések elhúzódása miatt a nagyobb gépipari egységeinknél bázisszintű, vagy az alatti volt a termelés. Az anyagellátási gondok, technológiai nehézségek következtében jelentős volt a tervtől való lemaradás. A könnyűipari vállalatok termelése a fogyasztási cikkek keresletének növekedése következtében közel egv százalékkal emelkedett. A vállalatok felénél bekövektezett növekedésen belül a bútor, és nyomdaiparban volt a legjelentősebb a termelés bővülése. A kötöttáru- és készruha-előállítás terén a kapacitások és az igénvek nagyobb felfutást is lehetővé tettek volna, de a hazai alapanyaggyártók nem megfelelő szállítási készsége ezt akadályozta. Az élelmiszeripar termelési volumene 2 százalékkal emelkedett, ami a kedvező exportértékesítési lehetőségek megfelelő kihasználásán alapult A termelés mérsékelten növekedett a szövetkezeti iparban ls, de itt nagyobb eltérések mutatkoztak, mint az állami vállalatoknál. Dinamikusabb felfutás volt a vegyipari és cipőipari szövetkezeteknél, míg a gépipar fejlődése lassúbb volt. Az export mennyisége nem változott, értéke viszont 10 százalékkal meghaladta a múlt évit. Ezen belül mintegy 25 százalékkal nőtt a dollárelszámolású exportárbevétel. A viszonylag lassú termelésnövekedés mellett erősödtek a gazdaságosság javítását szolgáló vállalati törekvések. A gazdálkodásra kedvezően hatottak a szervezeti változások, valamint az élelmiszeripari tröszti vállalatok érdekeltségi rendszerének módosítása, önállóságuk növelése. A vállalati törekvések eredménye: — az előző évhez képest az Iparban lényegesen kevesebb munkaerőt foglalkoztattak. Tervszerűbb volt a készletgazdálkodás; — a termelési és értékesítési szerkezet rugalmasabban Igazodott a Jövedelmezőségi feltételekhez, bár ez évben több adminisztratív korlátozó tényező is (termelési utasítás a ruházati iparban, a kiviteli kontingens a gépiparban) befolyásolta a termelés összetételének alakulását; — a termelés jelentősebb korszerűsítésére került sor az újabb exportárualap bővítő, illetve importkiváltó berunazások nyomán a Baromfifeldolgozó Vállalatnál, a KSZVnél, a Szegedi Ruhagyárnál és a DEFAG-nál. Licencvásárlásra alapozva az Apolló CipóIpari Szövetkezetnél, a FÜTÖBER-nél, a Hódmezővásárhelyi Fémipari Vállalatnál; — az élelmiszer- és ruházati iparban eredményes gyártmánycserélődés bontakozott ki. A nehézipari egységekben azonban kevés esetben került sor gazdaságtalan gyártmányok megszüntetésére; — a korábbiaknál több kezdeményezés történt a különböző vállalatok közötti együttműködési formák kialakítására, mint például a külkereskedelmi társaságokban való részvétel, a KSZV és a Taurus Gumiipari Vállalat fejlesztési együttműködése; — fokozott figyelmet fordítottak a vállalati belső Irányítás korszerűsítésére, az érdekeltségi rendszer fejlesztésére. Több vállalat előrelépett a számítástechnika alkalmazásában: — az alapanyag, és energiaköltségek emelkedése, az import korlátozása fokozottabb takarékossággal párosult A villamos- és hőenergia-felhasználás a múlt évi szint alatt maradt. Az intézkedések eredményeként javult a gazdálkodó egvségek jövedelmezősége, és kedvezően alakult az export gazdaságossága. A vállalati nvereség kiemelkedően növekedett az élelmiszeriparban, s visszaesett a géoiparban. Az utóbbinál kedvezőtlenül alakult a termelékenység, és az exportjövedelmezőség ls. Több területen gyengébb minőségű alaoanyag-felhasználásra kényszerültek a vállalatok. például az Alföldi Porcelángyár, a HÓDTKÖT. a hangszergvár és a KSZV. Ezért a minőség javítására iránvuló intézkedések nem mindenütt jártak eredménnyel. A feldolgozóipari kapacitások egyenletesebb terhelését fonal, fenyőfa, pvc ;stb. anvaghiánv miatti üzemá"isok hátráltatták. O

Az építőipar termelésében országosan csökkenő tendencia érvényesült, megyénkben 3 százalékkal nőtt a volumen. Kivételt képez a Közúti Építő Vállalat kisebb útépítési feladatok miatt. Az ágazat vállalatai sokirányú Intézkedésekkel törekedtek a feladatok végrehajtására: — bővítették a kivitelező kapacitásokat, szélesítették a közreműködő vállalatok együttműködését; — előrelépést Jelentett a termelékenyebb könnyűszerkezetes építési eljárás nagyobb arányú alkalmazása, a befejező munkák kisgépekkel való segítése; — a technológiát több területen korszerűsítették; — a tanácsi vállalatok növelték részvételüket az épületfelújítási munkákban. A szükséges kapacitástöbbiet létrehozását fékezte, hogy lassan haladt az országos szak- és szerelőipari vállalatok megyénkben végzett tevékenységének helyi erőkkel való helyettesítése. Ez évben is jelentősek voltak az anyagi-műszaki feltételek hiányával kapcsolatos zavarok. A rr unkák szervezettsége, koncentráltsága sem javult. Az alvállalkozók kötelezettségeiknek sok esetben hiányosan és késve tettek eleget. Ezért a feladatokat nem sikerült maradéktalanul teljesíteni, a tervidőszak végére felhalmozódott építési igény Kielégítésében jelentősek a lemaradások. A tervező szervezetek teljesítménye a korábbi években csök-' kent 1980-ban ismét emelkedett.' Javult együttműködésük a kivitelező vállalatokkal. A DÉLÉP és a DÉLTERV közösen segítették elő a lakástervek választékának bővítését. A nagyobb feladatokat csökkenő létszámmal oldották meg, igv mintegv 6 s-^zaiékkal emelkedett a termelékenység. Viszont az árrendezés, valamint a költségnövekedés együttes hatására Jelentősen visszaesett a r-"reség. O

A mezőgazdaság a szélsőséges ldőlárás ellenére sikeres évet zárt. Az előirányzott termelésnövekedést megközelítően 4 százalékos emelkedést ert • el. A többlettermelés az export szempontjából fontos területen (pl. gabona, hal. baromfi) jelentkezett. Nem változott a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése. A növénytermesztés összes hozama 7—8 százalékkal emelkedett. Ebben meghatározó, hogv jelentősen bővült a kalászosok és a nanraforgó vetésterülete. melyeknél kedvező termésátlagokat — például kenyérgabonából hektáronként. 4.6 tonnás —. rekordtermésátlagot értünk el. Törekvéseink ellenére csökkent a kukorica- és a cukorrépa-vetésterület A felvásárlási Igénvekkel alanvetően megegyező zöldségtermelés a múlt évinél kisebb területet kötött le Az állattenyésztés produktuma az előző évi magas szinten maradt. bár a szarvasmarha- és a sertésállomány kismértékben csökkent. A nagvűzemi koca- éa tehénállomány növekedése nem ellensűlvozta a kisgazdaságokban bekövetkezett csökkenést.' At'agot meghaladó volt a vágóiuh- hal- és a tejtermelés. Kedvező adottságaink haszé nosítására. a gazdálkodás mlnőJ aégi jegyeinek erősítésére tett fontosabb i ntézkedések: — mintegy 500 hektárt kitevő tanya- és a parlagterfllet művelésbe vételével lassult a szántóföld csökkenése. A renA pénzjövedelmek az előző évinél szerényebb mértékben emelkednek. A hatékonyság javítása érdekében a végzett munkával arányosan differenciált jövedelemalakulásra van szükség. A vállalatok gondoskodjanak jövedelempolltikáiuk időben történő kialakításáról. A vállalatok a körültekintő létszámtakarékosság megvalósításával elérhető keresetnövelés mellett helyezzenek nagvobb súlyt a hatékonyság javulásával megalapozott bérfejlesztésre, melyet nagvobb részben fordítsanak az alapbérek növelésé-e. A lakosság áruellátásában alapvető cél a korábbi időszakban állandósult színvonal fenntartása. Fnnek érdekében fokozottabb figyelmet kell fordítani a feszültségek felszámolására, a megyei árualapból történő ellátás í a vitása a helyi terme'.telés bővítésével. A megvéhen termelt mezőgazdasági élelmiszeripari termékekből elsődlegesen a helyi Igények kielégítésére törekedjenek. Jobban használják ki a határközel«éghől adódó beszerzési lehetőségeinket. A szolgáltatások színvonala — a Wüieti különbségek mérséklődésével párhuzamosan — emelkedíen. Ezt segítse elő a folyamatban levő beruházások befejezése. a kisiparosok Jéts-ámának területenként differenciált emelése. A szolgáitatóhelvek nyitvatartási ideie lobban Igazodion a do'envók szabad idejéhez. Fokojo*tabb figvelrpat fordítsanak a minőségre, a vállalási idő csökkentésére. az úl szolgáltatási formák kiterledtebb alkalmazására. Meg kell gyorsítani a klsinarosnlc í'tol üzemel•"••ndő szegedi szolgáltatóház előkészítését, sz AETTzzervfz befelezését. a szeged-szőreci üzemanyagtöltő állomás megépítését. A lakás- és kommunális ellátás Javítása terén legieientősehh föladataink a 4114 (eb>*ől 649 célcsoportos) lakás, a 14 ezer méter Ivóvíz-, és nz 5 ezer méter szennvvfzcsatorna-háiózat meeénftése. Az Idények johb kielégítése érdekében szorgalmazzuk a lakossági megtakarítások fokoZottabh bekapcsolását, elsősorban B lak ásénftkezéseknéj. valamint az ivóvíz- és gázhálózat bővítésénél Ennek feltételeit (terület, énítőanvag. kivltelezókanacjtás fth) az érintett tanácsj és gazdálkodó szervek körültekintően biztosítsák. A társadalmi közkiadások mérsékeltebb növekedése mellett ls tovább emelkedjen az egészségGgvj és szociális ellátás szfnvo-" nala. Változatlanul fő célunk az alapellátás Javítása. Ül gvermek- és általános orvosi körzetek kialakítására kerüljön sor, bővüljön az üzemorvosi és a szakorvosi szolgálat. Az iskola-egészségügy színvonalát emelle a rendelési Idő további növekedése. A fekvőbeteg-ellátás feltételei Javuljanak, például Csongrádon 15 kórházi ággyal. A férőhelyek növelésével tovább javuljanak a gyermekek és Idós korúak szociális feltételei. A 345 új bölcsődei férőhely készüljön el és feje-" zödjön be a 150 fót fogadó ópusztaszeri szociális otthon építése. A kedvezőtlen szociális helyzetűek gondjainak enyhítéséhez két „öregek napközi otthonának" megnyitásával járuljunk hozzá. Készüljön el a szegedi gyógyszertári deeentrum. A közoktatás feltételeit Javítsa 650 óvodai férőhely, 72 általános Iskolai tanterem és 15 szakmunkásképző osztályterem megépítése. bár az ellátottság a demográfiai tényezők alakulása miatt csak mérsékelten Javul. Ezért különösen nagv figvelmet fordítsanak az iskolák felújításának meggyorsítására. A községekben szorgalmazni kell a pedagógus szolgálati lakások rendeltetésszerű használatát, Illetve újabbak é-"*sét. O

A beruházások 1981. évben mind értékben, mind volumenben mérséklődnek. Egvedl nagyberuházás megyénkben nem Indul. A beruházási feladatok csökkenése mérsékli az igénvek és a kivitelezési lehetőségek közötti feszültséget. Ezzel a lehetőséggel élve javuljon az előkészítés színvonala, a megvalósítás koncentrációja, a kivifelezés minősége: — a vállalati és szövetkezeti fejlesztési lehetőségek csökkenése szükségessé teszi a beruházások anvagj-műszaki összetételének további ésszerűsítését: a géoi rekonstrukciók előférhe helvezécót. főként a belföldi és szocialista beszerzésű génfelhasználás arányának növelését: — a beruházási tevékenység segítse elő a befejezésre tervezett létesítmények maradéktalan megvalósítását, a hefe'eze*!»n beruházási állomány további csökkenését. Gvorsftani k°)1 a folvamatban levő Jelentősebb létesítmények kivitelezését. Illetve rekonstrukciéiát (Szegedi Könwtár és Levéltár. Szegedi Nemzeti Színház, makói kórház stb.). Megkülönböztetett figveiem iránvuiion az életkori jl mén vek lavftásáboz kapcsolódó létesítmények, valamint a nénga-dasáei egvensúivt Javító termelőberuházások kivitelezésének tervszerű elvégzésére; — az úi ötéves tervidőszakra való zökkenőmentes átmenet érdolréhen a termelőszervezetek [ Indítsák el a feilesztési elkénZe'óselk kivitelezésének előkészítését. A helvi adottságokra építve minél nagyobb arányban kapcsolódjanak a központilag kiemelt — alumíniumipart, növénwédőszer-gyártásí. energiagazdálkodási. a favaevon. a hulladékok és a másodlagos nyersanyagok hasznosítására, a termőterület védelmére, a rétés legelőgazdálkodásra stb. iránvuló — fejlesztési progra-' ""•khoz. O

A területi munkaerő-gazdálkodás a felles foglalkoztatás biztosítása mellett segítse a hatékonyság követelménveinek fokozott érvényre juttatását a termelési szerkezet változásaihoz kapcsolódó munkaerőmozgást és szakképzést. Ennek érdekében folyamatossá és tervszerűvé kell tenni a munkaerő-gazdálkodással összefüggő ellenőrzési munkát a tanácsi, szakszervezeti, szövetkezeti érdekképviseleti szervek tevékenységében A tanácsok hangolják össze a vállalatok létszámmozgással járó munkaügyi Intézkedéseit. Gondoskodni kell a Dálvakezdö fiatalok népgazdasági érdeknek és képzettségüknek jobban megfelelő, szervezett elhelyezkedéséről. A vállalatok és intézmények munkaerő-gazdálkodásában törekedni kell a hatékonyabb foglalkoztatásra, a termelékenység emelésére. A gazdaságilag szükségszerű munkaügyi intézkedések politikai előkészítésére js irányuljon nagyobb figveiem: — a vállalati munkaügyi tervek johban tükrözzék a terület munkaerőhelyzetét és szorosabban kapcsolódjanak a termelés] feladatokhoz. A munkahely-változtatások SZeryezet+en, nagvobb pránvban a munkáltatók kezdeményezésére történjenek. ÉrvápvesflHön az az elv, hogv a felszabaduló létszám foplalkoztptécát (ehetőié® vállalaton belüli átcsnnortosítással és a szükséges átvépzés megvalósításával nldiák meg A létszámcsökkentési terveket munkamegt.akarftó Intézkedésekkel alanozzák meg. bogy azok ne eredményezzenek termelési nehézségeket, feszültségeket: — a ' munkaidőalap fokozottabb kihasználása érdekében színvonalasabb munkaszervezésre. a rugalmas munka'dő alkalmazására. az ösztönzési formák továhbi tökéletesítésére van szükség. A vállalatok készültének fel az ötnanos munkabét bevezetésére, gondos előkészítéssel éri ék el a munkaIdő Intenzívebb kihasználását; — a létszámhiányos területe-, ken fokozottábhan használták ki azokat a lehetőségeket. meIvek a vállalaton belüli mellékfoglalkozások vállalásában rejlenek: — továbbra is feladat a nem fizikai létszám arányának az adminisztratív létszám csökkentésével történő mérséklése. Az intézmények gondoskod. janak a létszám-leépítési előirányzatok időaránvos mégolyáról ®

Az éves gazdasá"! építőmunkában számítunk a kongresszusi versenvlendület továbbvitelére. a szocialista munkaversenv-mnzgalom valamint más. termelést segítő mozgalmak aktív támogató ereiére. Emelni kell a versenvszervezés színvonalát a célkitűzéseket, feladatokat, konkrétabban kell megfogalmazni mind a személyekre, mind a brigádokra vonatkozóan A szocialista hrieádok figyelmét Jobban rá kell irányítani a hatékonyságjavító feladatokra, a hiá.nvclkkgvártás, termékszerkezet-korszerűsítés. exnorthővttés, szolgáltatásfejlesztés stb kérdéseire. A szocialista hrieádok továbbra ls vállaljanak kezdeményező szerepet a tartalékok fel-