Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
tárásában, • takarékos gazdálkodásban. Minden területen javítani szükséges a kollektívák együttműködését, előtérbe kell helyezni a komplexbrigádok szervezését. Jobban kell hasznosítani az újításokban rejlő lehetőségeket, elsősorban a mezőgazdaságban és a szövetkezeti iparban dolgozóknál A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny értékelésénéi azok a kollektívák, brigádok kerüljenek előtérbe, akik a legtöbbet tettek a népgazdaság előtt álló feladatok megoldása érdekében \ Az előttünk álló feladatok W politikai munkával történő megalapozása megköveteli pártszerveinktől és szervezeteinktől, a tömegszervezetektől, hogy munkamódszereiket a változó körülményekhez igazítsák, munkájuk középpontjába továbfcra is a gazdaságpolitikai kérdéseket állítsák. Biztosítanunk kell, hogy az 1981. évi. valamint a VI. ötéves terv készítésénél a hatékonysági, minőségi követelmények valamennyi területen érvénvre jussanak. Ebben az évben a pártszervezetek cselekvési programot nem készítenek. Főbb gazdaságpolitikai feladataikat a munkatervben rög; ítsék. tegvenek ajánlásokat a társadalmi és tömegszervezeteknek is A termelést, gazdálkodást seeítő és személyekre szóló pártmegbízatásokkal biztosítsák a feladatok maradéktalan végrehajtását Tudatosítsák a vezetőkkel és a dolgozókkal a VI. ötéves néogazdasági terv végrehajtásának úiszerű követelménveit. Szorgalmazzák" még határozottabban a döntések időbeni meghozatalát. a konkrét intézkedéseket a vezetés minden szintjén. A kommunisták személves példamutatással is törekedlenek a munkafegyelem, a munka szervezettsége, a minőségi munkavégzés. h takarékosság fokozására Tovább kell erősíteni a pártellenőrzést a gazdálkodás folvamatáhan csakúgy, mint a pártmeehízatások teljesítése vonatkozásában. Kiemelt fieyelmet fordítsanak a személvi feltételek biztosítására A káderfeilesztési tervek szorr.c összhangban készüljenek a ga-Híikodás középtávú célkitűzése' ve! A társadalmi és tömegszervezetek a lövőben még töhb seeftséept adianak a termelési feladatok ellátásához, az új tisztséaviselőket készítsék fel e feladatokra. A szakszervezetek legfontosabb tennlvalóla a gazdálkodás segítése. a szocialista munkavers»ny továhh'ejleszfése, az üzemi demokrácia érvényesítése és a bizalmiak tevékenységének Javítása. Az alapszervezetek neveljék a dolgozókat a munkához való szocialista viszony fejlesztésére. A társadalmi érdekből szükséges átcsoportosításokat a jövőben is támogassák, de körültekintőbben kísérjék figyelemmel a dolgozók sorsát az új munkahelyen. Ügyeljenek arra, hogy a gazdasági feladatok megoldása közben ne szoruljon háttérbe a dolgozókról való gondoskodás. A KISZ konkrét szervező és a termelésben példamutató munkával segítse a párt gazdaságpolitikai tevékenységét, igényelje a pártszervezetek segítségét. Kísérje figyelemmel a fiatalok élet- és munkakörülményeinek alakulását, támogassa annak javítását. Növeljék a fiatalok egyéni vállalásai. az építőtáborok, a KISZvédnökségek, a különböző vetélkedők hatékonyságát. A népfrontbizottságok továbbra is nyújtsanak segítséget a termeléspolitikai célok eléréséhez, a szocialista munkaverseny szervezéséhez. Más társadalmi szervezetekkel (MTESZ. Közgazdasági Társaság, TIT) együtt sajátos eszközeikkel legyenek aktív részesei gazdasági feladataink végrehajtásának. A gazdaságpolitikai agitáció legfontosabb feladata, hogy mozgósítson az éves gazdaságpolitikai feladatok teljesítésére. Támogassa és terjessze a dolgozók körében a jobb és hatékonyabb munka iránti Igényt. Az agitációban és a propagandában kapjon nagyobb teret a felelősség követelménye, a napi gazdasági tennivalók magyarázata: — hangsúlyozza, hogy az országos célokkal megegyezően a gazdasági egyensúly megszilárdítása, a minőségi változások gyorsabb kibontakozása, a hatékonyság javítása érdekében a termelési szerkezet folyamatos korszerűsítésére kell törekednünk; — értesse meg, hogy a mérsékelt gazdasági növekedés ií fejlődést jelent, ha javul a versenyképesség. a munka minősége. I.épjen fel azokkal a nézetekkel szemben, amelyek szerint nagyobb értéket csak több ráfordítással lehet elérni; — tudatosítsa, hogy a gazdaság intenzív fejlődése a korábbiaknál jobban igényli a tudományos kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását; — segítse az" össztársadalmi és a közösségi érdekek elsőbbségének érvényesülését. Lépjen fel a munkahelyi demokratizmust és légkört zavaró jelenségekkel szemben. A dolgozók véleményének széles körű figyelembevételéve] növelni szükséges a vezetői felelősséget; — a munka szerinti elosztás elvének még következetesebb megvalósítása szemléletbeli akadályai ellen hatékonyabban küzdjön. A legszélesebb körben tudatosítsa, hogy as egyenlősdi szemlélet továbbélése akadályozója a hatékony gazdálkodásnak; — megyénkben a második gazdaság szerepével és népgazdasági érdekből való ösztönzésével összefüggésben az agitáció sokoldalúan mutassa be, hogy társadalmilag elismert szükségletet elégít ki. fejlődésünk pótlólagos forrása. Szálljon szembe a tulajdonviszo^ nvok, az osztályok és rétegele . szocialista vonásainak további fejlődéséért aggódó téves nézetekkel; — fordítson nagyobb gondot a népgazdaság helyzetének, a gazdálkodás eredményeinek, valamint a keresetek munka szerinti elosztásának kölcsönhatására. Mutasson rá, hogy a VI. ötéves tervben kitűzött célok elérése (az életszínvonal megtartása, a termelés és az életkörülmények szerény mértékű javítása) a megváltozott körülmények között komoly erőfeszítéseket igényel. Hatékonyan segítse a népi-nemzeti egvség nehezebb gazdasági körülmények között történő megvalósulását; — mutasson rá, hogy az életkörülmények további javítását eredményezi a 15 éves lakásépítési program megvalósítása, a szolgáltatások iránti igények jobb kielégítése, a családi munkaerő-tartalékok kiaknázása, a társadalmi juttatásoknak a szociális körűimé-' nyekhez való leazítása, a gyermeknevelés és az Idősekről való gondoskodás fettételeinek javítása, a kereskedelmi és az egészségügyi hálózat bővülése, korszerűsítése. • A megyei pártbizottság feladatul adja a pártszervezeteknek éa felkéri a tömegszervezetek tagjait, a választott testületekben dolgozó aktivistákat, az állami és gazdasági területen dolgozó kommunista vezetőket, a szocialista brigádok kollektívált, megyénk valamennyi dolgozóját, hogy aktív, kezdeményező részvételükkel járuljanak hozzá az előirányzott gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításához. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága A Délmagyarország 1980. december 21-i számának melléklete Hz MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása a gazdasági építőmunka 1980. évi tapasztalatairól, az 1981. évi gazdaságpolitikai feladatokról A megyei pártbizottság az MSZMP KB 1979. december fi-i határozata alapján jelölte ki a gazdasági építőmunka 1980. évi felaoitait, kiemelve az V. ötéves terv eredményes befejezésénea •jelentőségét, a népgazdasági egyensúly javításának, a hatékonyság növelésének, ezen belül a teimelési szerkezet korszerűsítése meggyorsításának, a szigorúbb gazdálkodási fettételekhez való rugalmas alkalrnazkodas fontosságát, a VI. ötéves tervidőszakra való felkészülést, a zavartalan átmenet biztosítását. A párt, állami, tömegszervezetl és érdekképviseleti szervek munkastílusuk és módszereik továbbfejlesztésével segítették a megjelölt célok elérését. Az irányító pártszervek és az alapszervezetek a XII. kongresszust előkészítő rendezvényein nagy hangsúlyt kaptak a gazdaságpolitikai kérdések. A párttagon észrevételeit. javaslatait jól hasznosították a gazdaságszerve; ző és ellenőrző munka továbbfejlesztésében, mozgósítottak a tennivalók alaposabb kimunkálására, következetes megoldására A kedvező politikai közhangulat kialakításához jelentősen hozzájárultak a célkitűzések tudatosításával a képviselői, tanácsi, szakszervezeti és népfrontválasztásokhoz kapcsolódó fórumok is. A partszervezetek ellenőrző munkájuk során folyamatosan értékelték a feladatok teljesítését, konkrétan vizsgálták a gazdaságosság javításának helyi tartalékait. A„ eredményes munka fettételeinek megteremtésére irányult a pártszervek kádermunkája. A testületek újjáválaszlása és más vezetőcserék eredményeként fokozódott az aktivitás és kezdeményezés a jelentkező feszültségek feloldására. Viszont nehézségeket okoz az, hogy a hatáskörileg illetékes párt. és állami szervek nem gondoskodnak időben a vezetők utánpótlásáról, az indokoltnál kevesebb esetben kezdeményeztek minőségi cserét. A gazdaságpolitikai agitáció a figyelmet az egységes értelmezés és cselekvés kibontakoztatására, a jelentkező gondok megoldási lehetőségeinek bemutatására irányította. Elősegítette, hogv a dolgozók megértéssel fogad iák az ésszerű munkaerő-gazdálkodást szolgáló szervezeti intézkedéseket, és fegyelmezettebb munka iránti jogos követeiménveket. Nem sikerült eléggé tudatosítani. hogv nem kielégítő életszinvonalunk termelési megalapozottsága, és az elért színvonal megőrzése is több erőfeszítést kóveteL A társadalmi szervek, szervezetei munkáját a korábbiaknál nagyobb konkrétság jellemezte. A szakszervezetek ösztönöz léK a társadalmilag hasznos munkaerőmozgást, és segítették a munkateljesítményekkel arányosanb bérezés kialakítását. A KksZszervezetek mozgósítottak a minőség javítására és a takarékossági célok megvalósítására, társadalmim unka-akciók szervezésére. A népfrontbizottságok foglalkoztak az V. ötéves terv nátralevő fejlesztési feladataival, megkezdték a VI. ötéves terv és a tanácsi tervjavaslatok társadalmi vitáját. A tanácsi testületek gazdaságpolitikai célokat realizáló döntései alapján a szakigazgatási szervek koordináltabban szervezik a lakosság ellátására irányuló feladatok megoldását, javuló együttműködést alakítottak ki gazdálkodó szervezetekkel, társadalmi szervekkel és a lakossággal. A költségvetési és fejlesztési pénzforrásokkai való gazdálkodásra nagyobb tervszetűség és szervezettség volt jellemző. I. Gazdasági fejlődésünk 1980. évi eredményei A felsőbb pártszervek útmutatásai alapján a gazdálkodó egységeknél a külső feltételekhez jobban igazodó feladattervek készültek, azok végrehajtása tükrözte az idei esztendő sajátosságalt : — a módosított szabályozó rendszerre való átállást, a jövedelemképzés szigorítását, valamint az ezekkel kapcsolatos vállalati érdekeltség és szemlélet változását; — a fejlesztési források szűkülését, ennek következtében a tervezett beruházások egy részének visszafogását; — a termelésbővítés szerényebb lehetőségeit, az importkorlátozást, az értékesítés bizonytalanságaiig a létszáia gyorsuló és egyre általánosabb csökkenését. Az évet jellemző sajátos körülmények minden területen ösztönözték a mélyebb helyzetelemzést és fokozott alKalmazkodást, kezdeményező készséget váltottak ki. Az igényesebb feltételek között megyénk gazdasága a megjelölt irányba, de a núlt évinél és a tervezettnél mérsékeltebb ütemben fejlődött. Gazdasági építőmunkánk alapvetően eredményes volt; — a folyamatban levő beruházások kivitelezése gyorsult, a befejezetlen állomány csökkent; — a népgazdasági szükségletekhez jobban igazodott a termelés szerkezete, és ennek megfelelően differenciálódott a termelő ágazatok és vállalatoll teljesítménye: — a szabályozó rendszer változásai, a mérsékeltebb fejlődési ütem ellenére a vállalatok pénzügyi helyzete szilárd maradt, a jövedelmezősegi színvonala a vártnál kedvezőbben alakult; — emelkedett a nem rubelelszámolású kivitel, javult a kereskedelmi munka hatásfoka és az export gazdaságossága; — az életkörülmények meghatározó elemeinek alakulása összességében biztosította a kialakult életszínvonal megőrzését. Túlteljesítettük az állami lakásépítési tervet. több jelentős, lakosságot ellátó létesítmény került üzembe helyezésre. i