Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-20 / 298. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M S ZMPS€ÉGE0VÁ R Ö S I B )Z O T T S ÁGÁNAK L A P J A 70. évfolyam 298. szám 1980. december 20., szombat Ára: 1,20 forint Jó népfrontmunkát! i politikai tömegmozga­** lom közelgő, VII. kongresszusára készülődés jegyében ma, szombaton tanácskozik Szegeden a Hazafias Népfront Csong­rád megyei küldöttérte­kezlete azzal a céllal, hogy megvonja az eddig vég­zett munka mérlegét, meg­határozza a soron követ­kező feladatokat, valam,nt újjáválassza a mozgalom megyei vezető testületeit, azok tisztségviselőit és a küldötteket, akik a VII. kongresszuson képvisel ik majd megyénk népfront­mozgalmát. A mostani eseményt megelőzően a Hazafias Népfront Országos Taná­csa állásfoglalásának meg­felelően megyénkben ok­tóber 15-e és december 5-e között került sor a városkörzeti, a tanyai, a községi, továbbá a városi népfrontbizottságok újjá­választására. összesen 145 választási gyűlést, illetve öt városi küldöttértekezle­tet tartottak. Ezek a vá­lasztási rendezvények je­lentős politikai események voltak a városok és a községek életében. Jól jel­zi az érdeklődés mérvé*, hogy a résztvevők száma meghaladta a 18 ezer főt. A Hazafias Népfront te­vékenységéről, továbbá a települések helyzetéről és fejlesztéséről szóló beszá­molók általában élénk vé­leménynyilvánításra ösz­tönözték a jelenlevőset, akik között a korábbinál magasabb számban voltak munkások nők és fiataioK is. A résztvevőknek 11 sza­zaléka szólalt fel, mon­dott véleményt a helyi népfrontmunka eredme­nyeiről és gondjairól. A városkörzetekben és a községekben tartott vá­lasztási gyűléseken, vala­mint a városi küldötter­tekezleteken a felszólalók többsége közérdekű kér­désekkel, a települések gondjaival, a megoldásra váró problémákkal és a fejlesztési feladatokkal, le­hetőségekkel foglalkozott. Sok szó esett a kommuná­lis ellátás és a különböző szolgáltatások színvonalá­nak javításáról, a perem­kerületek és a kisebb községek alapellátásanak fejlesztéséről, és a tanyán élő emberek problémáiról. Közös jellemzőként szinte minden felszólalásból ki­csendült a lakóhely szere­tete, a város és község fejlesztéséért érzett fele­lősség és tenni akarás. lefutatja a lakosság köz­ügyek iránti felelős­ségérzetét, hogy csak ru­gyon kevés irreális, anya­gi eszközök hiányában nem megvalósítható célo­kat megfogalmazó igény hangzott el. Az is örven­detes, hogy sok hasznos javaslatot mondtak el, és igen jelentős társadalmi­ra unka-feljánlásokat tet­tek a gyűlések résztvevői, közülük is különösen a munkáskollektívák, szo­cialista brigádok. A választás eredménye­ként továbbfejlődött — és az elmúlt ciklusban vég­bement változásokhoz en­nek megfelelően ma már teljesebben igazodik — megyénk népfrontbizotisá­gainak társadalmi összeté­tele. Növekedett a testüle­tekben mindenekelőtt a fizikai dolgozók aránya. De a korábbinál nagyobb mérvű képviseletet kaptak a fiatalok, az értelmiség egyes, eddig nem eléggé aktivizált csoportjai, to­vábbá a kisiparosok és a kiskereskedők is. Olyan tettrekész nép­frontbizottságok alakultak, amelyek területi elhelyez­kedésüket és társadalmi bázisukat tekintve jobban megfelelnek a mai lakóte­rületi, valamint tömeg po­litikai munka követelmé­nyeinek. Megemlítendő, hogy a településszerkezeti változásokat követve ti­zenhéttel növekedett a városkörzeti népfrontbi­zottságok száma. Megállapítható: a vá­lasztási' rendezvények fon­tos közéleti eseményei voltak, amelyek jó fóru­mot teremtettek a legfon­tosabb országos és helyi politikai kérdések ismerte­tésére, megtárgyalására és a népfrontmunka bemuta­tására. Erősítették a párt tömegkapcsolatát, a politi­kába vetett hitet és bi­zalmat, növelték a nép­front tekintélyét és befo­lyását, jó alapot teremtel­tek a mozgalom további munkájához. A választási gyűlések politikai eredménye abban lis megmutatkozott, hogy hozzájárultak az MSZMP XII. kongresszusa határo­zatainak további tudatosí­tásához, egységes értelme­zéséhez a tömegek köré­ben, egyben kifejezésre juttatták a politikával va­ló egyetértést, továbbá a VI. ötéves terv' majdan megvalósítandó feladatai­val kapcsolatos cselekvő­készséget Az élet minden terüle­** tén nőnek a követel­mények. Vonatkozik ter­mészetesen- ez a megálla­pítás a népfrontmozga­lomra is. A mai küldött­értekezlet résztvevői azzal a jóleső érzéssel tanács­kozhatnak, hogy az el­múlt időszakban igen di­namikusan • fejlődőit Csongrád megye, és az al­kotásokban benne foglal­tatik a népfront aktívái áldozatos munkájának eredménye is. Álljon itt ennek illusztrálására csu­pán egyetlen adat: öt esz­tendő adatait összesítve elmondható, hogy me­gyénk lakosai a most le­záruló tervidőszakban egymilliárd 200 millió fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek. (Egy la­kosra 2622 forint értékű munkateljesítés jutott.) S ugyanakkor az is tény. hogy a számokon túlme­nően az eredményesseg megítélésénél figyelembe kell vennünk o közös munka erkölcsi, politikai hatását is. A mai tanácskozás meg­határozza majd a felada­tokat is. Az élet azt igény­li mindannyiónktól: fokoz­zuk munkánk hatékony-á­gát, növeljük áldozatkész­ségünket a közös ügy s'­kere érdekében. Dolgoz­zunk a fejlett szocialista építés céljainak sikereért nemzeti egységben, honfi­társi egyetértesben. Ebhez kívánunk a mai küldöttértekezlet részt­vevőinek, megyénk egész népfrontmozgalmának szű­kebb pátriánk lakossága nevében: jó népfrontmun­kát Új villamosított vasútvonal Pénteken átadták a Ceg­léd—Kiskunfélegyháza— Kiskunhalas 104 kilométeres villamosított vasútvonalat. A korszerűsített szakaszt Ceg­léden Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója avatta. Az ünnepségen ott volt Pullai Árpád, közlekedési és posta­ügyi miniszter. A MÁV ötödik ötéves terv­programjában eredetileg nem szerepelt e vonal villamosí­tása. Az ésszerűbb energia­gazdálkodás azonban indo­kolta tette a terven felüli be­ruházást. A Dízelről a villa­mosvontatásra átállással évente 10 000 tonna gázolaj takarítható meg. A felsővezetékek kiépíté­se két évvel ezelőtt kezdő­dött. A 356 millió forintos beruházáshoz az állam 200 millióval járult hozzá. a KGST-bank pedig 1.3 millió transzferábilis rubel hitelt nyújtott. Ezen a vonalon bo­nyolítják le ugyanis a Szov­jetunió és Jugoszlávia közöt­ti tranzitforgalmat. Ezentúl Budapest érintése nélkül közlekedhetnek a két szom­szédos ország között a teher­vonatok. Az első. villamos­mozdony vóntátta tehersze­relvény Ceglédről Kelebiá­ra indult. (MTI) Ülést tartott a megyei pártbizottság Penteken ülést tartott a Csongrád me­gyei pártbizottság dr. Komócsin Mihály­nak. az MSZMP Központi Bizottsága tag­jának, a megyei pártbizottság első titká­rának elnökletével. A testület Újszegeden, az oktatási igazgatóság előadótermében rendezett ülésén megtárgyalta és jóváhagy­ta a gazdasági építőmunka 1980. évi ta­pasztalatairól az 1980. évi gazdaságpoliti­kai feladatokról szóló jeléntést. A beszá­molóhoz Papdi József, a megyei pártbi­zottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Ezután vita következett. A testület tagjai közül szót kért. s kifejtette véleményét: dr. Ágoston József, az SZMT vezető tit­kára. Bleier Katalin, a Kontakta szentesi gyáregységének munkása. Krajkó András nyugdíjas, dr. Szarvas Ferenc címzetes egyetemi tanár a szegedi kórház osztály­vezető főorvosa. Tokaji István, a Derek­egyházi Állami Gazdaság igazgatója: a meghívottak közül pedig: Horváth Gyula. a PM Bevételi Főigazgatóság Területi Igazgatóságának vezetője. Ábrahám Vince. a megyei TESZÖV titkára. Szabó Jánosné. a megyei tanács elnökhelyettese, dr. So­mogyi Ferenc, a szegedi iárási pártbizott­ság első titkára. Dóczi Gábor, a szentesi városi pártbizottság titkára és Horváth János, a ICTSZÖV megyei elnöke. A pártbizottság az ' előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján határozatot hozott. Az MSZMP Csongrád meevei Bizottsága — számot adva 1979. december 22-i állás­foglalásának megvalósításáról — a Köz­ponti Blzotíság 1980. december 2-i hatá­rozata alapián megvitatta a gardasági éní­tőmunka ez évi feladatairól szóló ielentési. valamint az 1981. évi feladatokra- vonatko­zó javaslatokat. A pártbizottság az.'előter­jesztést. a vitában elhangzottakkal kiegé­szítve. egyhangúlag elfogadta. Megállapí­totta: a gazdálkodás főbb folyamatai a bonyolultabb körülmények eLlenére alap­vetően megfeleltek a központi és helyi cél­kitűzéseknél;. Megyénkben a gazdasági építőmunka összességében eredményes volt, a súlyponti törekvésekben pozitív tendenciák érvényesültek. A gazdaság 1980. évi eredményei ked­vező alapot1 szolgáltatnak a Központi Bi­zottság 1980. december 2-i határozata, va­lamint a VI, ötéves népgazdasági tervkon­cepció alapián kijelölt 1981. évi célkitűzé­sek megvalósításához. A megyei pártbizott­ság köszönetét fejezi ki pártunk tagságá­nak a XII. kongresszus és hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója alkalma bői meghirdetett munkaversenyben aktívan részt vevő kollektíváknak, megyénk lakos­ságának. a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításában tanúsított aktív közre­működéséért. A pártbizottság az 1981-es gazdasági év fő követelményének tekinti, a hatékonysá­gi tartalékok következetes feltárásával to­vább erősíteni az utóbbi két évben megin­dult pozitív folyamatokat, már a VL öt­éves terv első évében érvényre iuttatni a terv újszerű követelményeit, a XII. kong­resszus és a megyei pártértekezlet által elfogadott tennivalókat. A pártbizottság feladatul adja a párt­szervezeteknek és felkéri a tömegszerveze­tek tagiait. az állami szervek, valamint a vállalatok, intézmények vezetőit, a szocialis­ta brigádokat, megyénk valamennyi fizikai és szellemi dolgozóiát. hogy szervezett és ha­tékony munkával járuljanak hozzá a VI. ötéves terv első évére meghatározott cél­kitűzések teljesítéséhez. A pártbizottság állásfoglalását lapunk vasárnapi számában részletesen ismertet­tük.- --'•'/•"••.. . h v '-'-.'• A testület ezután megtárgyalta és elfo­gadta ' a megyei pártbizottság 1981. évi munkatervét. Rendelet a társadalombiztosításról Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rende­lettel módosította a társada­lombiztosításról szóló tör­vény egyes rendelkezéseit. Eszerint az öregségi nyugdíj­ra a 60. életévét betöltő fér­fi és az 55. életévét betöl­tő nő akkor jogosult, ha 20 évi szolgálati időt szerzett. A végrehajtási jogszabály szerint azonban, aki a nyug­díjkort 1980. december 31-ig betölti, akkor is megszerzi az öregségi nyugdíjra való jogosultságot, ha addig az időpontig 20 évnél kevesebb, de legalább 10 évi szolgálati időt szerez. így a jelenleg dolgozó idősebb korosztályok az új rendelkezés következ­tében nem kerülnek hátrá­nyos helyzetbe. Felhatalmazta az Elnöki Tanács a Minisztertanácsot, hogy a baleseti táppénz mér- ' tékát a napi átlagkereset teljes összegében állapítsa meg. Az új rendelkezés men­tesiti a dolgozókat attól, hogy a táppénz és a munka­bér közötti különbözetet kü lön eljárás keretében kelljen érvényesíteni. A törvényere­jű rendelet a végrehajtási jogszabállyal együtt 1981 január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírókat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamat­ban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) Tanácskozott a KNEB Napirenden: a közétkeztetés Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság, s megtárgyalta a la­kosság tömegétkeztetésének országos vizsgálatáról készült Vízrendezés Sándorfalván A sándorfalvi Magyar—Lenevel Barátság Tcrme'őszövetke­zet földjeinek vízrendezését a tervnek megfelelően tovább folytatják. A munkálatok második üteme 1981-ben fejező­dik bc. A belvízelvezető rendszerhez csatornákat építenek, átemelő szivattyúkat telepítenek. Kénünkön: a Csongrádi úton, a 39-es kilométe kő közelében megindították az át­emelő berendezést összefoglaló jelentést, ame­lyet Pálmai Lajosné, a KNEB tagja, a vizsgálat vezetője terjesztett elő. Az átfogó fölmérés során mintegy két és fél ezer népi ellenőr, szakszervezeti, nép­front- és KISZ-aktivista tö megyében vizsgálta a gyer­mek-, diák-, a munkahelyi ét­keztetést és a vendéglátó vál­lalatok nyújtotta tömegétkez­tetés helyzetét. A tapasztala­tok összegezése során figye­lembe vették a vizsgálattal egyidejűleg tartott, mintegy 200 ankét, megbeszélés esak­nek 10 ezer résztvevőjének véleményét- Megállapították, hogy javult a helyzet, magfe­lelően a társadadom- és szo­ciálpolitikai alapelveknek. Rávilágítottak az ellátás el­lentmondásaira is, például ar­ra, hogy az étkeztetés fejlesz­tését szolgáló pénzösszeg föl­használása nem volt kellően megalapozott, a különböző vállalatok rnem hangoltak ösz­sze fejlesztési terveiket Az összefoglaló jelentés vitáját követően a KNEB úgy hatá­rozott, hogy — figyelembe véve a gyermekélelmezés to­vábbfejlesztéséről a közel­múltban hozott kormányha­tározatot — tapasztalatait és javaslatait a Minisztertanács elé terjeszti. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents