Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-19 / 297. szám

2 •I Péntelc, 1980. tfccemfccr 19. Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) tést, hogy olyankor, amikor a külgazdasági feltételek gyorsan, előre pontosan nem látható módon és mértékben változnak, a tervezést, a gazdasági irányítást alkalmassá kell tenni a rugalmas reagálásra, a szükséges manőverezésre. Ezért változtattunk és Változtatunk a gazdaságirányítás szervezeti döntési rendszerén. Célunk, hogy az irányítás intézményei kisebb létszámúak, de tevékenységüket színvonalasabban ellátó szervezetek legyenek, amelyek egymás munkáját nem átfedve, hanem erősítve, hatékonyan szervezik a végrehajtást, a terv céljainak elérését; segítik a vállalatok kezdemenyezéseinek, önállóságának, gazdálkodási felelősségének kibontakozását. A kormányzati munka hatékony öszszehangolását segíti az allaml tervbizottság, a gazdasági bizottság hatáskörének és illetékességének újrarendezése, az iparirányítás korszerűsítése, az 1980-ban bevezetett ár- és szabályozó rendszer, amely alapjaiban bevált, és megfelelően szolgálja céljaink elérését A nemzetközi versenyképesség fokozása szükséges , A gazdaságirányításban, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásában kiemelkedő helyet foglalnak el azok az intézkedések, amelyek a vállalatok szervezési-döntési és belső Irányítási-ösztönzési rendszerének fejlesztését célozzák. A nemzetközi versenyképesség növelése, a termelésnek a változó Igényekhez való rugalmas alkalmazkodása, a vállalati bnállóság és ezzel együtt a felelősség növelése, a dolgozó kollektívák kezdeményezőkészségének kibontakoztatása, a belső tartalékok mozgósítása mind-mind szükségessé teszi, hogy áttekintsük a vállalatoknál a korábbi években kialakult szervezeti rendszert és belső mechanizmust A törvényjavaslatban szereplő előirányzatok közül különösen két dolog foglalkoztatja közvéleményünket Az egyik a gazdasági fejlődés lehetőségei, a másik az életszínvonal, várható alakulása'." Az előirányzott évi a százalékos nemzeti jövedelemnövekedés . neipaet közi összehasonlításban nem számit alacsonynak, megfelel a KGST-országok átlagának, a nagyobb annál, amivel a fejlett tőkés országok a következő öt évben számolnak. Természetes, ha csak tőlünk függne, szívünk szerint lényegesen gyorsabb növekedési ütemet terveznénk. De világosan látjuk azt is, hogy vágyainkat nem „tervesithetjük", hogy a realitásoktól nem rugaszkodhatunk el súlyos következmények nélkül. Tervgazdaságunk nem kis eredménye, hogy a legutóbbi években úgy tudta visszafogni a növekedés ütemét, hogy a külgazdasági egyensúly a tervezettnél kedvezőbben alakult, folyamatosságot és haladást tudott felmutatni ja termelésben és a fogyasztásban, el tudta kerülni a törést, az érezhető visszaesést Ügy tudta szabályozni a "külkereskedelmi forgalmat, hogy nem folyamodott drasztikus importtilalomhoz, hánem dinamikusan növeite a kivitelt, a behozatalt pedig csak mérsékelte. Az 1981—85-ös tervidőszak központi célja változatlanul az egyensúly javítása, s ennek rendeljük ala e növekedési Ütem alakulását. A mérsékeltebb növekedés továbbra sem zárja ki, BŐI igényli egyes ágazatok, vállalatok tevékenységének dinamikus fejlődését. Azok a vállalatok, amelyek gazdaságosan tudják bővíteni az exportot, kiváltani az importot kielégíteni a hazai fizetőképes keresletet az átlagosnál gyorsabban növelhetik termelésüket E követelményeknek meg nem felelő vállalatok fő feladata a termelés korszerűsítése, gazdaságossá tétele, s ha erre nincs lehetőség, akkor a termelés szinten tartása, vagy fokozatos csökkentése, esetleg leállítása. Ha a dolgozók az adott helyen nem foglalkoztathatók hatékonyan, akkor át kell Irányítani más, népgazdaságiig hasznos tevékenység végzésére. A másik kérdéscsoport az életszínvonal, a* életkörülmények alakulása. Ilyen körülmények ellenére is megkülönböztetett figyelmet fordítunk a VI. ötéves tervben az életszínvonal megőrzésére. Ezt jelzi, hogy a fogyasztás aránya a tervIdőszakban 82—83 százalékra riS, miközben a1 feftíálnr.ozásé 17—18 százalékra csökken. így Is azzal kell számolnunk, hogy az életszínvonal anyagi forrásai a VI. ötéves tervidőszakban lényegesen kisebb ütemben bővíthetők, mint amihez korábban hozzászoktunk. Érdemben arra van reális lehetőség, hogy az elért életszínvonalat megőrizzük. Az életszínvonal stabilizálásának programja — amit a Központi Bizottság körültekintő és sokoldalú mérlegelés alapján elfogadásra ajánl — egyáltalán nem lebecsülendő, Érdemes emlékeztetni arra, hogy milyen vívmányok megőrzéséről van szó. Mindenekelőtt a létbiztonságról, a munkaképes korúak teljes foglalkoztatottságáról, az ingyenes egészségügyi ellátáshoz való állampolgári jogról, az oktatáshoz, a művelődéshez való jog anyagi feltételeinek garantálásáról. Azt is elmondhatjuk, hogy nyugdíjrendszerünk nemzetközi összehasonlításban kiállja a próbát Gondoljunk csak vissza arra. hogy alig két évtizede terjesztettük ki a nyugdíjjogosultságot 10 évi munkaviszony alapján a parasztságra, s ez év januárjától azonos lett nyugdíjkorhatáruk a munkásokéval és az alkalmazottakéval. jövedelmeket eredményez; fontos feladatnak tartjuk, másrészt államunk szociál- Fejlesztésére, a jelenlegi politikai gyakorlatát, a csa- körülmények között is minlládi jövedelmek közelítését egy 30 százalékkal többet Jogos társadalmi igény pél- fordítunk, mint a megelőző daul, hogy a bérezés jobb öt évben. Az új nemzedémunkára ösztönözzön, hogy kek nevelése, az általános a keresetek legyenek ará- iskolás korúak gyors növenyosak a végzett munkával, kedése a figyelem középA jövő évtől alkalmazásra pontjába állította az oktatás kerülő új bértarifatételek feltételeinek megfelelő színkellő lehetőséget nyújtanak vonalú biztosítását. A társaahhoz, hogy — a gazdálko- dalmi összefogás Jól segudás eredményességétől füg- heti az életkörülmények jagően — a meglevő kereseti vitását szolgáló valamennyi arányok a munkával, a tel- program megvalósítását, de jesítményekkel jobban össz- különösen a gyermeknevehangba kerüljenek. Kiemelt lés, az oktatás ügyét, szociálpolitikai cél az átla- Az életkörülmények javlgosnál kisebb nyugdíjak, a tását szolgálják az olyan három és több gyermek természetű javaslatok is — után fizetett családi pótlék, amelyeket, ha a tisztelt orvalamint az élelmiszernor- szággyűlés elfogad és lörmák reálértékének megőrzé- vényerőre emel —, mint a se az ellátást nyújtó egész- sorkatonai szolgálat idejéségügyl, oktatási és szociá- nek az eddigi 24 hónapról lis intézményekben. 18 hónapra való csökkenléAz elért életszínvonal Fe 1981-től. Hasonló, de megőrzéséről. hatékony mé« átfogóbb és horderejcanyagi ösztönzésről érdem- ben nagyobb jelentőségű ben csak akkor beszélhe- az « xn- kongresszus tünk, ha az áruellátás nem határozatának megfelelően romlik, sőt lehetőleg Javul, }6li2- Január 1-től — a toha a lakosság pénzéért lyamatos és a három muszükségletelnek. igényének, szakban dolgozó vállalatokízlésének megfelelő, jó mi- "ál 4991 közepétől — megnőségű. korszerű termékel kezdődhet az áttérés az oívésárolhat. kulturált körül- n.aP0S munkahét bevezetémények között és szinvona- **«• heti 42 órás munkaidő lasabb szolgáltatást kap. mellett. Ezért fontos, hogy a jövő- Az életkörülmények alaben Is következetesen fenn- kulására, ha szeráfiyen is, tartsuk gazdasági életünk de segítőleg hathat az úgybevált rendjét, miszerint nevezett kiegészítő gazdasag minden kiáramló jövedelem, működése. Ez a tevékenység vásárlóerő mögött szilárd az utóbbi években kiszéleárufedezet legyen. sedett. Jelentős része a leA lakáshelyzet javítása K^lis, társadalmilag szerveVáltozatlanul az egyik leg- fett vagy ellenőrzött mun_ „V.K kavégzés, de vannak láthanagyobb társadalompolitikai tatlan> nJMt fQrmál feladat. Az új lakások épi- Minthogy létéhez esetenként tésén túl, igazságosabb el- negatív jelenségek tapadosztással, s rugalmasabb la- nak. például a monopol káseazdálkodással is elóie helyzettel val0 visszaélés. KasgazaaiKoaassai is eiore y az ügveskedés. ezért kívánunk lépni. A lakosság szépének -társadalmi" ttiegjobb egészségügyi éllátásár ítélése ellentmondásos. ' '• \ Reális célok a társadalom előtt célokkal és feladatokkal. Hasznosítható Javaslataik egy részét figyelembe vette a tervezőmunka, másik részük a végrehajtás során érvényesíthető, s van néhány fontos javaslat, amelyet a hosszú távú tervező munka során kell majd hasznosítani. A VI. ötéves terv megalapozott, reális célokat tűz társadalmunk elé, A tervet meggyőződéssel vallhatjuk cselekvésünk vezérfonalának is, mivel nem kevesebbre vállalkozik, mint arra. hogy lényegesen nehezebb viszonyok kőzött töretlenül folytassuk a gazdasági építőmunkát, új növekedési pályára segítsük a gazdaságot, kibontakoztassuk a fejlődés intenzív vonásait konszolidáljuk külső pénzügyi egyensúlyi helyzetünket, javítsuk az életkörülményeket, megvédjük elért életszínvonalunkat. megteremtsük egy későbbi lendületesebb előrehaladás feltételeit. Tisztelt Országgyűlés! Az országgyűlés e tervjavaslat után a következő napirendként tárgyalja az 1981. évi állami költségvetésről előterjesztett törvényjavaslatot Abban a középtávú tervcélok a jövő évre már konkretizálódnak is. A követelményekkel összhangban dolgozva Erősíteni elosztási rendszerünk szocialista vonásait Meg kell őrizni a 20 év alfttt több mint kétszeresére nőtt reáljövedelmet Azt, hogy az ezer lakosra iutó évi lakásépítés száma továbbra is 7—8 között legyen, és feleljen meg az európai átlagnak; a gépesített háztartásokat a mintegy egymillió személygépkocsi. közlekedésének, s továbbiak vásárlásának lehetőségét az évente mintegv 5 millió ember külföldre utazását A törvényességet, a közbiztonságot, az emberek nyugalmát, s mindazt az anyagi, szellemi és morális értéket amit a magyarság szorgalma felhalmozott ebben az országban. Továbbra is arra törekszünk. hogy erősítsük elosztási rendszerünk szocialista vonásait, társadalmi igazságosságát Folytatnunk és javítanunk kell egyrészt a teljesítmények szerinti díjazás gyakorlatát, amely a munkával arányos, eltérő Az okok egy része meszszire, az államosításokig, illetve a kistermelök szövetkezetekbe való szervezésének helyenkénti túlzásaihoz, a megmaradó kisipar és kiskereskedelem helyének, szerepének a mezőgazdasági szövetkezetek, ipari kisegítő tevékenységére váltakozó megítéléséhez az ipari szövetkezetek tevékenységi körében az árutermelés arányaínak a szolgáltatások rovására történő megnövekedéséhez nyúlik vissza. Azokban az Időkben természetszerűen nem gondoltunk arra, hogy később ilyen széles körű lesz a személyi tulajdon, s a lakosság tartós javainak fenntartása, karbantartása. javítása ennyi kvalifikált munkát igényel majd. Az új vállalatokat nem a lakossági „aprómunkára", szolgáltatásokra szerveztük. Ar árak és a bérek sokáig nem honorálták megfelelően az Ilyen munkát a nagy vállalati szervezet pedig alkalmatlan az ilyen szolgáitatások ésszerű. Jövedelmező ellátására. így terjedtek ei az elfelejtett munkavégzési formák, alakulhattak ki monopolhelyzetek, és „fekete" tarifák. E gondok sem moralizálással, sem adminisztratív eszközökkel nem oldhatók meg. A feladat tehát az, hogy a szükséges és hasznos tevékenységet megszabadítsuk az indokolatlan kötöttségektől, láthatóvá es törvényessé tegyük, hogy be tudjuk kapcsolni a társadalmilag szervezett és ellenőrzött tevékenységek közé. Ezzel egyidejűleg határozottan fel kell lépni a törvényességet, a jogrendet a társadalmi normákat sértő konkrét jelenségek ellen Az ötéves terv előzetes irányelveit véleményezte* társadalmi és tudományos szervek vezető testületei is. Helyeslik, hogy a legfontosabb cél a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a termelés hatékonyságának erőteljes növelése, az életszínvonal megszilárdítása, az életkörülmények javítása. A viták hasznosak, felelősségérzettől áthatottak voltak. Mindenütt kifejezésre juttatták egyetértésüket az irányelvekben megjelölt alapvető gazdaságpolitikai Jövőre is az 1979—80-ban kialakított gazdaságpolitikai nyomvonalon haladunk tovább. Az 1981. évi terv teljesítésének fontos feltétele a zavartalan átmenet megteremtése, a folyamatosság érvényesítése. Az Irányítás minden szintjén és valamennyi gazdálkodó egységnél tovább kell erősíteni a tervszerűséget, segíteni a távlati gondolkodás és szemléletmód terjesztését; biztosítani, hogy már az Indulásnál érvényesüljenek a VI. ötéves tervben megfogalmazott magas minőségi és hatékonysági követelmények. 1981-ben a legfőbo feladatként folytatni kell az elmúlt évek gazdaságpolitikáját, a követelményeket nem lazítva, növelni a termelést, hogy fokozódó exportkötelezettségeinknek eleget tegyünk, s a belső szükséglétét választékosabban elégítsük kl. A lakosság reáljövedelme és fogyasztásé. emelkedik, a közösségi kiadásokban viszont további megtakarításokra kell törekedni. A beruházást)* mérséklődnek. Aki mostanában vidéken járt, az láthatta a hófödte tájon a kombájnokat a kemény küzdelmet, a termés mentését Késhet a tavasz, korán beköszönthet a léi, a természet próbára teheti az embert, de nem fog tü rajta. A rendkívüli helyzetek mindig kiváló teljesítményekre sarkallnak. Most nehezebb helyzetben van sok ország gazdasága, Köztük a mienk Is. A nehézségek leküzdése kitartást szorgalmat, fegyelmet szellemi teljesítményt, leleményesseget, kezdeményezést követel. Versenyképességünk, gazdasági helyzetünk, Jelenünk és jövőnk alakulása függ a minden szempontból ésszerű gondolkodástól, magatartástól, a magasabb követelményekhez való Igazodás általánossá válásától. Ha versenyben akarunk maradni, a mércét a nemzetközi gazdasági követelményekhez kell Igazítani Amit eddig • nem tettünk meg önszántunkból, azt most az élet, a gazdálkodás kemény realitásai, fejlődésünk nehezebb belső és Külső feltételei elvégeztetik velünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében a törvényjavaslatot elfogadom, és a tisztelt országgyűlésnek Is elfogadásra ajánlom — mondotta befejezésül Havasi Ferenc. Hefényi István expozéja Az 1981. évi költségvetést a kormány a most elfogadott VI. ötéver terv céljai szolgálatában, az 1981. évi népgazdasági tervvel összehangoltan terjeszti az országgyűlés elé. Az előirányzatok számolnak az ez évi folyamatok hatásaival és a gazdálkodás várható feltételeivel is. Még néhány nap hátra van az évből, de az már nem kétséges, hogy 1980-ban 1979hez hasonlóan ismét sikerült előrehaladni a legfontosabb feladat megvalósításában, a külgazdasági egyensúly javításában. A külkereskedelmi mérleg hiánya kisebb az előző évinél és az előirányzottnál. Ez a javulás a tervezettnél lassúbb gazdasági növekedés mellett valósult meg. A nemzeti jövedelem alig 1 százalékkal lesz nagyobb a múlt évinél. Eredményeinkről Ennek fő oka az, hogy ez évben az ipari termelés nem emelkedik, várhatóan egy kissé a tavalyi szint alatt marad. E hazánkban szokatlan jelenségnek az a magyarázata, hogy a belső piac a tervezettnél kevesebb árut igényelt, megtakarítást értünk el a villamosenergia- és a kőolaj-felhasználásban, csökkent a gazdaságtalan és a felhasználók által nem igényelt termékek termelése a vegyipar, a könnyűipar, a gépipar egyes vállalatainál. Az ipar termelése ezt figyelembe véve is nagyobb lehetett volna, ha a rendelkezésre álló kapacitásokat az export fokozására, illetve az import tehermentesítésére jobban kihasználták volna. Ehhez persze gyorsabban kell megjelenni új termékekkel, illetve vállalkozni kell új tevékenységekre Is. A mezőgazdasági termelés a tervezettnek megfelelően 4—5 százalékkal növekszik, ami a2 idei Időjárás szeszélyességét tekintve jó eredménynek minősíthető. A lakosság fogyasztása a nemzeti jövedelemhez hasonló mértékben növekszik, az egy főre jutó lakossági jövedelem a tavalyi szinten maradt. A társadalmi juttatások összege emelkedett, a reálbér a múlt évinél kisebb, 1979 második feléhez képest azonban nem változott. A beruházás volumene 7—8 százalékkal kevesebb az előző évinél. Az ez évi gazdasági helyzet alakulása szerves folytatása az 1979-ben elindított folyamatoknak. Ebben a célratörő politikai munka és a gazdaságiránvitás, valamint a gazdálkodás javulása mellett a közgazdasági szabályozók néhány lényeges változása ls szerepet játszik. Az év elején bevezetett árrendszer és ármechanizmus az iparágak többségében a korábbinál közvetlenebb kapcsolatot teremt a világpiaci és a belföldi árak között. Ezzel kívánatos hatást gyakorolhat a termelési és értékesítési szerkezetre. A vállalatoknál az előző évihez hasonló összegű nyereség képződik. Az ipar és építőIpar nyeresége azonban kevesebb, mlg a mezőgazdaságé — termelésével arányosan — több, és a szolgáltató ágazatok nyeresége ls magasabb a tavalyinál. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai meghaladják az előirányzatot, de a hiány a tervezett 4,5 milliárd forint körül alakul. Az előirányzott és tényleges bevételek és kiadások eltéréséről majd a zárszámadásban tételesen beszámolunk. A vállalati és szövetkezeti befizetések kedvezően alakultak. Többletük fedezetül szolgált a tervezett fogyasztói árszínvonal betartásához szükségessé vált támogatási többletre. A költségvetési kiadások legjelentősebb részét kitevő társadalmi közkiadásokra a tervezettnél többet fordítottunk. Év közben emeltük a három- és többgyermekes családok, a két gyermeküket egyedül nevelők, valamint a fogyatékos gyermeket gondozók családi pótlékát. A múlt évinél 13 milliárd forinttal többet költünk a költségvetési intézmények működtetésére. Ez évben 2800 kórházi ágy, 5200 bölcsődei, 24 ezer óvodai, 1500 szociális otthoni féróhelybővülés javítja az ellá-