Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-19 / 297. szám

Ppp*ek, 1980. deremW 19. 3 Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka tottságot. Az állami beruházások kivitelezése általában is jó ütemben halad. A Tisza-völgyi ár- és belvízkárok következményeinek elhárításához az állami költségvetés 1,8 milliárd forinttal járul hozzá. Az 1980. évi gazdasági és pénzügyi folyamatok összefoglalóan azt mutatják, hogy az egyensúlyi viszonyokat előtérbe helyező gazdaságpolitika kezd szélesebb körben érvényesülni a gazdálkodási gyakorlatban. A javulás nem véletlen műve, hanem azt a reális tervezés, a gazdálkodók korszerűbb szemlélete, s ennek megfelelő cselekvése eredményezte. Az irányító munka fejlődött, az új szabályozók működőképesek, serkentő hatásúak. A növekedési és egyensúlyi célok együttes megvalósításához azonban még sokat kell tennünk. A-- w r • . r ám m jovo evi terv celiai 1981-ben továbbra is az a kulcsfeladat, hogy jobban kibontakoztassuk a hatékony munkát, előtérben tartsuk a gazdasági egyensúly további javítását, és biztosítsuk az elért életszínvonal megőrzését. A hatékonyság érzékelhető javítására, a nemzetközi versenyképesség fokozására építve és a követelményeket nem lazítva 1981-re az 1979 —80. évinél kissé nagyobb növekedést irányoz elő: a feladat a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékos, az ipari termelés 3—3,5 százalékos, a mezőgazdasági termelés mintegy 3 százalékos növelése. A kivitelnek a behozatalnál továbbra is lényegesen gyorsabban kell nőnie. Az 1981. évi termelés és várható áralakulás nyomán a népgazdaság összes jövedelme 5—6 százalékkal növekszik. Az állami költségvetés javasolt bevételei és kiadásai egyaránt 7,1 százalékkal haladják meg az ez évit. A költségvetés hiánya 4.5 milliárd forint. A hiány a gyarapodó bevételek ellenére azért nem csökkent, mivel az életszínvonal megőrzésében, az életkörülmények javításában növekednek a költségvetés kötelezettségei. A költségvetés bevételei között meghatározóak a vállalatok és szövetkezetek befizetései, amelyek a támogatásokkal csökkentve 6,5 százalékkal haladják meg az ideit. Arra számítunk, hogy jövőre a vállalatok nyeresége a korábbinál jobban — az egész gazdaságban 10 százalékot meghaladóan — emelkedik. A terv céljait előreláthatóan továbbra is nehéz, egyes vonatkozásokban még nehezedő külgazdasági feltételek között kell teljesíteni. Ezért elengedhetetlen, hogy a vállalatok reálisan érzékeljék a piaci feltételeket, követelményeket, hogy anyagi előnyök kísérjék a gazdaságos, és hátrányok a nem gazdaságos tevékenységet. Az 1980-ban bevezetett szabályozók erre egészükben alkalmasak, és ezért a pénzügyi szabályozókat nem módosítjuk általánosan. Elsősorban az átmeneti támogatások, mentességek — esetenként elvonások — korábban is szándékolt csökkentését, tehát a szabályozás normativitásának erősítését szorgalmazzuk. Ezzel a növekvő társadalmi közkiadásoknak is biztosabb fedezetet teremtünk. Szélesebb körű változás a pénzügyi szabályokban az, hogy a városi és községi hozzájárulás, amely eddig a nyereség 10 szazaléka volt, a jövő évtől 15 százalékra emelkedik. A vállőJaci jóléti és kulturális alap dolgozónként az idei 950 forinttal szemben jövőre 1C00 forint tesz A jövő év elejétől a mű zaki f®1' v-uéfrt "lapokat új mMon képezik a vállalatok. Nagyobb műszaki fejlesztési támogatáshoz juthatnak azok, akik az országos középtávú kutatási-fejlesztési tervekbe illeszkedő feladatokat oldanak meg. Az 1981. évi eredményes gazdálkodás egyik legfontosabb előfeltétele az ármechanizmus következetesebb működtetése. A vállalatoknak jobban kell ismerniük a világpiaci árak és a pénzpiac alakulását, hogy tevékenységüket a tartós tendenciák mérlegelésével alakíthassák. Az irányító szerveknek folyamatosan értékelniük kell az ármechanizmus működését, hogy ha kell, élni tudjanak a szükséges korrekciókkal. Számolunk azzal, hogy a vállalatok eredményeiben növekvő különbségek alakulhatnak ki, mert az adott ár- és pénzügyi feltételek a korábbinál kisebb mértékben közömbösítik a hatékonysági különbségeket. Továbbra is arra törekszünk, hogy az átlagosnál eredményesebben gazdálkodó vállalatok dinamikusan fejlődhessenek. A lemaradók pedig minél hamarabb zárkózzanak fel a jókhoz, de elsősorban saját erejükre támaszkodva, teljesítőképességük növelésével. Ehhez, mint eddig, ezután is átmeneti, központi segítséget is nyújtunk. E segítségnyújtást azonban feltételekhez kötjük. Megállapodásban rögzítjük a vállalatokkal, hogy milyen ütemben és milyen módon vállalják gazdálkodásuk hatékonyabbá tételét. Rendszeresen számon kérjük, hogy a vállalatok teljesítették-e a vállalt kötelezettségeket. Ha nem, úgy a támogatást megvonjuk, és kezdeményezzük az adott vállalat létjogosultságának megvizsgálását. / Ez évben tettünk már lépéseket a vállalati szervezetek korszerűsítésére, 6 a munka folytatódik. 1981-ben többek között megszűnik a Szénbányászati Tröszt, és vállalatai önállóvá lesznek; a Lampart Zománcipari Művekből több vállalat jön létre; az Üvegipari Művek és a Finomkerámiai Müvek né.hány vállalata önállósul. Felülvizsgálat alatt állnak azok a szabályozások, amelyek a vállalati tevékenységi kört ésszerűtlenül szűkítik, és amelyek indokolatlan különbségeket hoznak létre kisés nagyvállalatok, állami vállalatok és szövetkezetek működési feltételei között. Pl. Nemrég hozott a kormány olyan határozatot, amely a szövetkezetek ipari tevékenységének indokolatlan korlátozását • megszünteti. 1981-re számos olyan intézkedést irányoztunk elő, amely az ésszerűség szem előtt tartásával bővíti a kis és középvállalatok működési feltételeit. Az ff e'korii'ni 'nyelt a okulása A költségvetés kiadásainak nagy szerepük van az életszínvonal és az életkörülmények alakításában. A jövő évi népgazdasági terv szerint az egy főre jutó átlagos reáljövedelem 1 százalékkal nő. Ezt lényegében a társadalmi iuttatások növekedése teszi lehetővé; a .árszínvonal tervezett növekedése 4,5—5 százalékos, ami természetosen differenciált lesz vállalatok és egyének szerint. Az 1981. évi terv szerint a fogyasztói árak 4 5—5 százalékkal emelkednek, ez megfelel a bérszínvonal emelkedésének. Az árszínvonal emelkedése jórészt a szabad árak változása nyomán következik be; valamivel" több, mint egyharmad rész lesz a hatósági áremelések következménye. Jövő év első heteiben emeljük egyes — nagyobbrészt nem alapvető — fogyasztási cikkek és szolgáltatások árát. Olyan alapvető élelmiszerek, mint a kenyér, zsír, olaj, hús és húsáruk, cukor, tej, vagy pl. a tüzelőanyagok ára azonban változatlan marad. Emelkedik viszont a napilapok és folyóiratok ára, és egyes postai szolgáltatások díja. Az év eleji hatósági áremelések összességében kb. 1 százalékkal emelik a fogyasztói árszínvonalat. Az árpolitika ugyanakkor megfelelő biztosítékot nyújt az életszínvonal megtartásához. Ezért jövőre 10 százalékkal, 7 milliárd forinttal több lesz a költségvetés kiadása fogyasztói árkiegészítés címén az ideinél. 1981-ben is kiemelt társadalompolitikai feladatnak tekintjük az alapvető egészségügyi, szociális és oktatási ellátás színvonalának javítását. Ugyanakkor megtakarításokat kívánunk elérni az ésszerűbb intézményi gazdálkodással. A kormány kötelezte a minisztereket és a tanácsokat, hogy a legközelebbi hónapokban olyan több éves pénzügyi tervet és cselekvési programot állítsanak össze, ameJy a kiadások növelése mellett számol az intézményrendszer ésszerűsítésével és az eddigi ellenőrzések során feltárt racionalizálási lehetőségek kihasználásával is. Számítunk rá, hogy e munka eredményeként már ez évben megtakarítást érhetünk el — a feladatok megfelelő ellátásának sérelme nélkül — az intézmények költségvetési támogatásában. Mindezt elősegíti a költségvetési szervek 1981-től érvényes új gazdálkodási rendje, amely az intézményeknek több lehetőséget ad az önálló, ésszerű gazdálkodásra. Az egészségügyi kiadásokra előirányzott összeg 1981-ben 8,5 százalékkal több. mint az 1980. évi kiadás. Egészségügyi intézményi hálózatunk 1981. évben mintegy 1200 ággyal bővül, az ellátottság tovább javul. Üjabb 25 általános és 40 gyermekorvosi körzet szervezésére lesz anvagi lehetőség. A kulturális feladatok ellátására 43 milliárd forint jut. Az iskolás korú gyermekek létszámának növekedése miatt az általános iskolák fejlesztésére kívánjuk összpontosítani a költségvetési erőforrásokat. 1100 általános iskolai tanterem épül, a tanulócsoportok száma mintegy ezerrel emelkedik. Az általános iskolai napközis ellátásban részesülők aránya 38 százalékról 41 százalékra javul. A védelem kiadásai a költségvetési kiadások egészéhez hasonló mértékben nőnek. A nemzetközi helyzet alakulását figyelembe véve és anyagi lehetőségeinkkel összehangoltan biztosítjuk az ország védelmi képességeinek megfelelő szinten tartását. Néphadseregünk a korszerű követelmények színvonalán képes arra, hogy a Varsói Szerződés tagországaival jó együttműködésben őrftödjék békés építőmunkánkon. Az igazgatási kiadások számolnak azzal, hogy a Mi"'sztertanács határozata szerint az igazgatási, irányítási feladatokat ellátó és egyéb hasonló gazdálkodó szervezetok léts-ámát taai—83-ban ö,s-e=;en 5 szóza'ékkal kell csökkenteni. Csökken az úrháttérintézmények létszáma is. Fontosnak tartjuk, hogv a költségvetési intézménvekben biztosítsuk a' épületek, gépek rendszeresebb felújítását. A költségvetés 5 milliárd forintot irányoz elő felújításokra, és emellett a beruházások között is nő a rekonstrukciós beruházások szerepe. A társadalombiztosítási feladatok ellátására az állami költségvetés 91 milliárd forintot tartalmaz, amelynek mintegy kétharmadát fedezi a társadalombiztosítási járulék. Az előirányzatok kialakításánál figyelembe vettük, hogy 1981. évben előreláthatóan több mint 2 millióan részesülnek összesen kereken 61 milliárd forint nyugdíjban és járadékban. Ez 5 milliárd forinttal több az ez évinél. 1 millió család több mint 2 millió gyermek után részesül, öszszesen 14,6 milliárd forint összegű családi pótlékban. Ez 1,2 milliárd forinttal több az ez évinél. A terv szerint 1981-ben 76—78 ezer új lakás épül. Ez az ez évinél sajnos kevesebb, de pénzügyi lehetőségeink nem engednek többet. Ugyanakkor a lakóházjavítás állami támogatása 15 százalékkal meghaladja az ez évi várható szintet. A kormány nem rég jelentős intézkedéseket tett azzal a céllal, hogy már 1981-től javítsuk a lakásgazdálkodás rendszerét, és kiegyenlítettebbé tegyük a pénzügyi terheket. Az intézkedések megoldanak néhányat a képviselő elvtársak által is felvetett kérdésekből. A legfőbb vonása a változásoknak, hogy bővítjük a lakásépítési támogatásban részesülők körét, és növeljük a fiatalok és nagycsaládosok kedvezményeit. Az igazságosabb teherelosztás érdekében emeljük viszont az állami bérlakásokhoz és a tanácsi értékesítésű lakásokhoz jutók pénzügyi hozzájárulásának összegét. A lakáscseréket az eddiginél jobban ösztönözzük. A lakossági igények jobb kielégítése érdekében módosítottuk 1981. évtől az általános jövedelemadóról szóló jogszabályokat A módosítás könnyebbséget jelent azoknak a kisiparosoknak és magánkereskedőknek, akik munkahelyüket korszerűsitik, illetve jövedelmük egy részét a termelő tevékenység bővítésére fordítják; továbbá azoknak, akik kis lélekszámú községekben segítik a jobb ellátást. Az állami költségvetés felhalmozási kiadása jövőre összesen 67 milliárd forint lesz, kevesebb, mint ez évben. Ez összhangban van azzal, hogy az éves terv az ideinél alacsonyabb, 182 milliárd forint beruházást ír elő. Állami beruházásként elkezdjük a Szolnoki Papírgyár rekonstrukcióját és bővítését, az Árpád-híd szélesítését, s az előkészítés előrehaladásától függően több szénbánya építését. A jövő évben közel 10 milliárd forintot fordítunk a legnagyobb beruházásunkra, a paksi atomerőműre. Jelentős összegeket irányzónk eló kohászati beruházásokra, folytatjuk a metró észak—déli vonalának építését. Növeljük az oktatási és egészségügyi beruházások előirányzatát. A termelő beruházásoknak közel háromnegyed része a vállalati döntési körben valósul meg. Az ez évihez hasonló öszszegű hitelt vehetnek igénybe jövőre a vállalatok elsősorban az export árualapokat bővítő vagy az import gazdaságos csökkentését célzó, továbbá gazdaságos energiafelhasználást eredményező beruházásaikhoz. A hitel követelményei azonban szigorodnak. A beruházások állami támogatásának összegét csökkentjük. Jelentós támogatást kapnak azonban az energiamegtakarító beruházások. Továbbra is támogatjuk az építőanyag-ipar és az élelmiszeripar egyes ágazatait, a lakossági szolgáltatások fejlesztését és a környezetvédelmi beruházásokat, a mezőgazdaság és erdőgazdaság beruházásait, a kereskedelmi hálózat fejlesztését. A tanácsok költségvetés* A tanácsokról, valamint az állami pénzügyekről szóló törvény értelmében az országgyűlés — a középtávú terv idejére szólóan — törvényben állapítja meg a tanácsok számára a tervük, illetve a költségvetésük végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételeket. A tanácsok együttesen 1981—85. között mintegy 556 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, ami — folyó áron — 150 milliárd forinttal haladja meg az előző ötéves időszaki kiadásokat Ez nem kis elkötelezettséget jelent az állami költségvetés számára, de lehetővé teszi, hogy a tanácsok a települések fejlesztését előrelátóan es megalapozottan tervezhesék. így módjuk van arra, hogy céljaikat — a demokratikus fórumokat igénybe véve — a lakossággal előre megismertessék, s annak végrehajtásához cselekvő körreműködésüket igényeljék. Befejezésül újra hangsúlyoznom kell a most elfogadott VI. ötéves terv, továbbá az 1981. évi terv és költségvetés szerves egységét. Ez az egység nem csupán az alapvető célok azonosságában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy az 1981. évi gazdálkodás eredményei az ötéves terv végrehajtásának első eredményei is lesznek. Élnünk kell azzal az előnnyel, hogy 1981-ben egy, már megkezdett úton kell haladnunk. Ez még akkor is előny, ha az előrehaladás a korábbinál igényesebb és szervezettohb munkát követel. A jő tendenciákat folytatni, a reménykeltő kezdeményezéseket erősíteni, a nem hatékony termelés visszaszorítását pedig gyorsítani kell — zárta beszédét a pénzügyminiszter. Cjcinege Lajos előterjesztése — Csaknem öt éve fogadta el az országgyűlés a honvédelemről szól 1976. évi I. törvényt — kezdte a miniszter. — Amikor most a Minisztertanács megbízásából a törvény módosítására vonatkozó javaslatot előterjesztem, tisztelettel jelentem. hogy honvédelmi törvényünk kiállta a gyakorlat próbáját. — A törvény hatályba lépése óta a társadalmunkban végbement változások, hazánk. rendszerünk védelme, szövetségi kötelezettségeink figyelembevételével széles körűen megvizsgáltuk a sorkatonai szolgálati idő csökkentésének lehetőségét. Ügy ítéljük meg hogy létrejöttek a feltételek a sorkatonai szolgálati időnek 24 hónapról 18 hónapra való leszállítására. — Az utóbbi években — a követeiményelthez jobban igazodó — új, differenciált egészségügyi alkalmassági elbírálási rendszert, vezettek be. amelynek eredményeként a katonai szolgálatra alkalmasak aránya a korábbi 70 százalékról 84 százalékra emelkedett. A 80-as években pedig emelkedpi fog a sorkötelesek létszáma, ami azt jelenti, hogy a fegyveres erők sorkatona-szükséglete folyatnatosan biztosítható és egyben érvényt tudunk szerezni annak is. hogy minden katonai szolgálatra alkalmas fiatal behívásra kerüljön Ez tehát azt ielenti. hogy ugyanannyi idő alatt 25 százalékkal több katonát kér pezünk ki, vagyis gyorsabb ütemben növekszik fegyveres erőink jól képzett személyi tartaléka és javul koröszszetétele. — Ismeretes, hogy jelenleg nem a sorköteles kor kezdetén, 18—20, hanem atlag 22 éves korban hívjuk be a sorköteleseket. Ennek következtében 30—32 százalékuk nős, s ezeknek fele egy-, vagy kétgyermekes. A 18 hónapos szolgálati idő elősegíti, hogy néhány év alatt ielentősen csökkenteni tudjuk a behívottak átlag életko-át és ezzel a nős családosok arányát Kedvező feltételekről beszéltem. Ezt követően néhány gyakorlati kérdésről szólt a hon vé leim: miniszter: — A 13 hónapos szolgálati időt 1981-ben kezdjük meg bevezetni és 1982-ben fejezzük be az átállást. A jelenleg sorkatonai szolgálatot teljesítőkre vonatkozóan ez azt jelenti, hogy ők is — a folyamatba beillesztve — már némileg rövidebb időt fognak szolgálni. Az átállást a katonai élet rendjének tokozására is fel kívánjuk használni. Jelenleg a ténylegesen letöltött szolgálati idő szempontjából igen nagy a szóródás, sokféle címen ós nagyon eltérő időtartamú kedvezmények vannak érvényben. Ezeket szükséges felülvizsgálni, és ahol indokolt az időkedvezmény meghagyása, azt be kell illesztenünk az általános szolgálati idő, váltás stb. rendjébe. A jövőben a sorállomány döntő nagy többségének a váltása — a leszerelés, bevonulás — évente két alkalommal nvndig azonos időpontban, tavasszal és ősszel történik. — A Magyar Neph ad sereg, népköztársaságunk fegyveres erői hivatásos állományának nevében biztosítom a tisztelt -országgyűlést. népünket, hogy a tisztikar, a tiszthelyettesek, polgári dolgozóink tudatosan -állaliák az új sorkatonai szolgálati idő bevezetősé'-ől rájuk háruló többletfeladatokat — Kér«*r> a tisztelt országgyűlést. hogy a Minisztertanács nevében beterjesztett — a honvédelmi, valamint a jogi és igazgatási bizottság által támogatott —, a honvédelmi törvény módosítására vonatkozó javaslatot fogadja eL