Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-19 / 297. szám

Ppp*ek, 1980. deremW 19. 3 Befejeződött az országgyűlés téli ülésszaka tottságot. Az állami beruhá­zások kivitelezése általában is jó ütemben halad. A Ti­sza-völgyi ár- és belvízká­rok következményeinek el­hárításához az állami költ­ségvetés 1,8 milliárd forint­tal járul hozzá. Az 1980. évi gazdasági és pénzügyi folyamatok össze­foglalóan azt mutatják, hogy az egyensúlyi viszonyokat előtérbe helyező gazdaságpo­litika kezd szélesebb kör­ben érvényesülni a gazdál­kodási gyakorlatban. A ja­vulás nem véletlen műve, hanem azt a reális terve­zés, a gazdálkodók korsze­rűbb szemlélete, s ennek megfelelő cselekvése ered­ményezte. Az irányító mun­ka fejlődött, az új szabá­lyozók működőképesek, ser­kentő hatásúak. A növeke­dési és egyensúlyi célok együttes megvalósításához azonban még sokat kell tennünk. A-- w r • . r ám m jovo evi terv celiai 1981-ben továbbra is az a kulcsfeladat, hogy job­ban kibontakoztassuk a ha­tékony munkát, előtérben tartsuk a gazdasági egyen­súly további javítását, és biztosítsuk az elért élet­színvonal megőrzését. A ha­tékonyság érzékelhető javí­tására, a nemzetközi ver­senyképesség fokozására épít­ve és a követelményeket nem lazítva 1981-re az 1979 —80. évinél kissé nagyobb növekedést irányoz elő: a feladat a nemzeti jövedelem 2—2,5 százalékos, az ipari termelés 3—3,5 százalékos, a mezőgazdasági termelés mintegy 3 százalékos növe­lése. A kivitelnek a behoza­talnál továbbra is lényege­sen gyorsabban kell nőnie. Az 1981. évi termelés és várható áralakulás nyomán a népgazdaság összes jövedel­me 5—6 százalékkal növek­szik. Az állami költségvetés javasolt bevételei és kiadá­sai egyaránt 7,1 százalék­kal haladják meg az ez évit. A költségvetés hiánya 4.5 milliárd forint. A hiány a gyarapodó bevételek el­lenére azért nem csökkent, mivel az életszínvonal meg­őrzésében, az életkörülmé­nyek javításában növeked­nek a költségvetés kötele­zettségei. A költségvetés bevételei között meghatározóak a vál­lalatok és szövetkezetek be­fizetései, amelyek a támo­gatásokkal csökkentve 6,5 százalékkal haladják meg az ideit. Arra számítunk, hogy jövőre a vállalatok nyere­sége a korábbinál jobban — az egész gazdaságban 10 százalékot meghaladóan — emelkedik. A terv céljait előrelátha­tóan továbbra is nehéz, egyes vonatkozásokban még nehezedő külgazdasági fel­tételek között kell teljesí­teni. Ezért elengedhetetlen, hogy a vállalatok reálisan érzékeljék a piaci feltéte­leket, követelményeket, hogy anyagi előnyök kísérjék a gazdaságos, és hátrányok a nem gazdaságos tevékenysé­get. Az 1980-ban bevezetett szabályozók erre egészük­ben alkalmasak, és ezért a pénzügyi szabályozókat nem módosítjuk általánosan. El­sősorban az átmeneti tá­mogatások, mentességek — esetenként elvonások — ko­rábban is szándékolt csök­kentését, tehát a szabályo­zás normativitásának erősí­tését szorgalmazzuk. Ezzel a növekvő társadalmi köz­kiadásoknak is biztosabb fe­dezetet teremtünk. Szélesebb körű változás a pénzügyi szabályokban az, hogy a városi és községi hozzájárulás, amely eddig a nyereség 10 szazaléka volt, a jövő évtől 15 százalékra emelkedik. A vállőJaci jólé­ti és kulturális alap dolgo­zónként az idei 950 forint­tal szemben jövőre 1C00 fo­rint tesz A jövő év elejé­től a mű zaki f®1' v-uéfrt "la­pokat új mMon képezik a vállalatok. Nagyobb mű­szaki fejlesztési támogatás­hoz juthatnak azok, akik az országos középtávú kutatá­si-fejlesztési tervekbe illesz­kedő feladatokat oldanak meg. Az 1981. évi eredményes gazdálkodás egyik legfonto­sabb előfeltétele az árme­chanizmus következetesebb működtetése. A vállalatok­nak jobban kell ismerniük a világpiaci árak és a pénz­piac alakulását, hogy tevé­kenységüket a tartós ten­denciák mérlegelésével ala­kíthassák. Az irányító szer­veknek folyamatosan érté­kelniük kell az ármechaniz­mus működését, hogy ha kell, élni tudjanak a szüksé­ges korrekciókkal. Számo­lunk azzal, hogy a vállala­tok eredményeiben növek­vő különbségek alakulhatnak ki, mert az adott ár- és pénzügyi feltételek a koráb­binál kisebb mértékben kö­zömbösítik a hatékonysági különbségeket. Továbbra is arra törekszünk, hogy az átlagosnál eredményesebben gazdálkodó vállalatok di­namikusan fejlődhessenek. A lemaradók pedig minél ha­marabb zárkózzanak fel a jókhoz, de elsősorban saját erejükre támaszkodva, tel­jesítőképességük növelésé­vel. Ehhez, mint eddig, ez­után is átmeneti, központi segítséget is nyújtunk. E se­gítségnyújtást azonban fel­tételekhez kötjük. Megálla­podásban rögzítjük a válla­latokkal, hogy milyen ütem­ben és milyen módon vál­lalják gazdálkodásuk haté­konyabbá tételét. Rendsze­resen számon kérjük, hogy a vállalatok teljesítették-e a vállalt kötelezettségeket. Ha nem, úgy a támogatást megvonjuk, és kezdeményez­zük az adott vállalat lét­jogosultságának megvizsgá­lását. / Ez évben tettünk már lé­péseket a vállalati szerveze­tek korszerűsítésére, 6 a munka folytatódik. 1981-ben többek között megszűnik a Szénbányászati Tröszt, és vállalatai önállóvá lesznek; a Lampart Zománcipari Mű­vekből több vállalat jön lét­re; az Üvegipari Művek és a Finomkerámiai Müvek né­.hány vállalata önállósul. Fe­lülvizsgálat alatt állnak azok a szabályozások, amelyek a vállalati tevékenységi kört ésszerűtlenül szűkítik, és amelyek indokolatlan kü­lönbségeket hoznak létre kis­és nagyvállalatok, állami vállalatok és szövetkezetek működési feltételei között. Pl. Nemrég hozott a kor­mány olyan határozatot, amely a szövetkezetek ipa­ri tevékenységének indoko­latlan korlátozását • meg­szünteti. 1981-re számos olyan intézkedést irányoz­tunk elő, amely az ésszerű­ség szem előtt tartásával bő­víti a kis és középvállala­tok működési feltételeit. Az ff e'korii'ni 'nyelt a okulása A költségvetés kiadásai­nak nagy szerepük van az életszínvonal és az életkö­rülmények alakításában. A jövő évi népgazdasági terv szerint az egy főre jutó át­lagos reáljövedelem 1 szá­zalékkal nő. Ezt lényegében a társadalmi iuttatások nö­vekedése teszi lehetővé; a .árszínvonal tervezett nö­vekedése 4,5—5 százalékos, ami természetosen differen­ciált lesz vállalatok és egyé­nek szerint. Az 1981. évi terv szerint a fogyasztói árak 4 5—5 szá­zalékkal emelkednek, ez megfelel a bérszínvonal emelkedésének. Az árszín­vonal emelkedése jórészt a szabad árak változása nyo­mán következik be; vala­mivel" több, mint egyhar­mad rész lesz a hatósági ár­emelések következménye. Jö­vő év első heteiben emel­jük egyes — nagyobbrészt nem alapvető — fogyasztási cikkek és szolgáltatások árát. Olyan alapvető élelmisze­rek, mint a kenyér, zsír, olaj, hús és húsáruk, cu­kor, tej, vagy pl. a tüzelő­anyagok ára azonban vál­tozatlan marad. Emelkedik viszont a napilapok és fo­lyóiratok ára, és egyes pos­tai szolgáltatások díja. Az év eleji hatósági áremelé­sek összességében kb. 1 szá­zalékkal emelik a fogyasztói árszínvonalat. Az árpolitika ugyanakkor megfelelő biz­tosítékot nyújt az életszínvo­nal megtartásához. Ezért jö­vőre 10 százalékkal, 7 mil­liárd forinttal több lesz a költségvetés kiadása fogyasz­tói árkiegészítés címén az ideinél. 1981-ben is kiemelt tár­sadalompolitikai feladatnak tekintjük az alapvető egész­ségügyi, szociális és okta­tási ellátás színvonalának ja­vítását. Ugyanakkor meg­takarításokat kívánunk el­érni az ésszerűbb intézmé­nyi gazdálkodással. A kormány kötelezte a minisztereket és a tanácso­kat, hogy a legközelebbi hó­napokban olyan több éves pénzügyi tervet és cselek­vési programot állítsanak össze, ameJy a kiadások nö­velése mellett számol az intézményrendszer ésszerű­sítésével és az eddigi ellen­őrzések során feltárt ra­cionalizálási lehetőségek ki­használásával is. Számítunk rá, hogy e munka eredmé­nyeként már ez évben meg­takarítást érhetünk el — a feladatok megfelelő ellátá­sának sérelme nélkül — az intézmények költségvetési támogatásában. Mindezt elő­segíti a költségvetési szer­vek 1981-től érvényes új gaz­dálkodási rendje, amely az intézményeknek több lehető­séget ad az önálló, ésszerű gazdálkodásra. Az egészség­ügyi kiadásokra előirányzott összeg 1981-ben 8,5 száza­lékkal több. mint az 1980. évi kiadás. Egészségügyi in­tézményi hálózatunk 1981. évben mintegy 1200 ággyal bővül, az ellátottság tovább javul. Üjabb 25 általános és 40 gyermekorvosi körzet szervezésére lesz anvagi le­hetőség. A kulturális fel­adatok ellátására 43 milliárd forint jut. Az iskolás korú gyermekek létszámának nö­vekedése miatt az általános iskolák fejlesztésére kíván­juk összpontosítani a költ­ségvetési erőforrásokat. 1100 általános iskolai tanterem épül, a tanulócsoportok szá­ma mintegy ezerrel emel­kedik. Az általános iskolai napközis ellátásban része­sülők aránya 38 százalék­ról 41 százalékra javul. A védelem kiadásai a költ­ségvetési kiadások egészéhez hasonló mértékben nőnek. A nemzetközi helyzet alakulá­sát figyelembe véve és anya­gi lehetőségeinkkel össze­hangoltan biztosítjuk az or­szág védelmi képességeinek megfelelő szinten tartását. Néphadseregünk a korszerű követelmények színvonalán képes arra, hogy a Varsói Szerződés tagországaival jó együttműködésben őrftödjék békés építőmunkánkon. Az igazgatási kiadások szá­molnak azzal, hogy a Mi­"'sztertanács határozata sze­rint az igazgatási, irányítási feladatokat ellátó és egyéb hasonló gazdálkodó szerve­zetok léts-ámát taai—83-ban ö,s-e=;en 5 szóza'ékkal kell csökkenteni. Csökken az úr­háttérintézmények létszáma is. Fontosnak tartjuk, hogv a költségvetési intézménvek­ben biztosítsuk a' épületek, gépek rendszeresebb felújí­tását. A költségvetés 5 mil­liárd forintot irányoz elő fel­újításokra, és emellett a be­ruházások között is nő a re­konstrukciós beruházások szerepe. A társadalombizto­sítási feladatok ellátására az állami költségvetés 91 mil­liárd forintot tartalmaz, amelynek mintegy kéthar­madát fedezi a társadalom­biztosítási járulék. Az elő­irányzatok kialakításánál fi­gyelembe vettük, hogy 1981. évben előreláthatóan több mint 2 millióan részesülnek összesen kereken 61 milliárd forint nyugdíjban és jára­dékban. Ez 5 milliárd forint­tal több az ez évinél. 1 mil­lió család több mint 2 millió gyermek után részesül, ösz­szesen 14,6 milliárd forint összegű családi pótlékban. Ez 1,2 milliárd forinttal több az ez évinél. A terv szerint 1981-ben 76—78 ezer új lakás épül. Ez az ez évinél sajnos kevesebb, de pénzügyi lehetőségeink nem engednek többet. Ugyanakkor a lakóházjavítás állami támogatása 15 száza­lékkal meghaladja az ez évi várható szintet. A kormány nem rég jelentős intézkedé­seket tett azzal a céllal, hogy már 1981-től javítsuk a la­kásgazdálkodás rendszerét, és kiegyenlítettebbé tegyük a pénzügyi terheket. Az intéz­kedések megoldanak néhá­nyat a képviselő elvtársak által is felvetett kérdések­ből. A legfőbb vonása a vál­tozásoknak, hogy bővítjük a lakásépítési támogatásban részesülők körét, és növeljük a fiatalok és nagycsaládosok kedvezményeit. Az igazságo­sabb teherelosztás érdekében emeljük viszont az állami bérlakásokhoz és a tanácsi értékesítésű lakásokhoz ju­tók pénzügyi hozzájárulásá­nak összegét. A lakáscseré­ket az eddiginél jobban ösz­tönözzük. A lakossági igények jobb kielégítése érdekében módo­sítottuk 1981. évtől az álta­lános jövedelemadóról szóló jogszabályokat A módosítás könnyebbséget jelent azok­nak a kisiparosoknak és ma­gánkereskedőknek, akik munkahelyüket korszerűsi­tik, illetve jövedelmük egy részét a termelő tevékeny­ség bővítésére fordítják; to­vábbá azoknak, akik kis lé­lekszámú községekben segí­tik a jobb ellátást. Az állami költségvetés fel­halmozási kiadása jövőre összesen 67 milliárd forint lesz, kevesebb, mint ez év­ben. Ez összhangban van az­zal, hogy az éves terv az ideinél alacsonyabb, 182 mil­liárd forint beruházást ír elő. Állami beruházásként el­kezdjük a Szolnoki Papír­gyár rekonstrukcióját és bő­vítését, az Árpád-híd széle­sítését, s az előkészítés elő­rehaladásától függően több szénbánya építését. A jövő évben közel 10 milliárd fo­rintot fordítunk a legna­gyobb beruházásunkra, a paksi atomerőműre. Jelentős összegeket irányzónk eló ko­hászati beruházásokra, foly­tatjuk a metró észak—déli vonalának építését. Növeljük az oktatási és egészségügyi beruházások előirányzatát. A termelő beruházásoknak kö­zel háromnegyed része a vál­lalati döntési körben valósul meg. Az ez évihez hasonló ösz­szegű hitelt vehetnek igény­be jövőre a vállalatok első­sorban az export árualapo­kat bővítő vagy az import gazdaságos csökkentését cél­zó, továbbá gazdaságos ener­giafelhasználást eredményező beruházásaikhoz. A hitel kö­vetelményei azonban szigo­rodnak. A beruházások álla­mi támogatásának összegét csökkentjük. Jelentós támo­gatást kapnak azonban az energiamegtakarító beruhá­zások. Továbbra is támogat­juk az építőanyag-ipar és az élelmiszeripar egyes ágaza­tait, a lakossági szolgáltatá­sok fejlesztését és a környe­zetvédelmi beruházásokat, a mezőgazdaság és erdőgazda­ság beruházásait, a kereske­delmi hálózat fejlesztését. A tanácsok költségvetés* A tanácsokról, valamint az állami pénzügyekről szóló törvény értelmében az or­szággyűlés — a középtávú terv idejére szólóan — tör­vényben állapítja meg a ta­nácsok számára a tervük, il­letve a költségvetésük vég­rehajtásához szükséges pénz­ügyi feltételeket. A taná­csok együttesen 1981—85. kö­zött mintegy 556 milliárd fo­rinttal gazdálkodhatnak, ami — folyó áron — 150 milli­árd forinttal haladja meg az előző ötéves időszaki ki­adásokat Ez nem kis elkö­telezettséget jelent az ál­lami költségvetés számára, de lehetővé teszi, hogy a tanácsok a települések fej­lesztését előrelátóan es megalapozottan tervezhesék. így módjuk van arra, hogy céljaikat — a demokratikus fórumokat igénybe véve — a lakossággal előre megis­mertessék, s annak vég­rehajtásához cselekvő kör­reműködésüket igényeljék. Befejezésül újra hangsú­lyoznom kell a most elfo­gadott VI. ötéves terv, to­vábbá az 1981. évi terv és költségvetés szerves egysé­gét. Ez az egység nem csu­pán az alapvető célok azo­nosságában mutatkozik meg, hanem abban is, hogy az 1981. évi gazdálkodás ered­ményei az ötéves terv vég­rehajtásának első eredmé­nyei is lesznek. Élnünk kell azzal az előnnyel, hogy 1981-ben egy, már megkez­dett úton kell haladnunk. Ez még akkor is előny, ha az előrehaladás a korábbi­nál igényesebb és szervezet­tohb munkát követel. A jő tendenciákat folytatni, a reménykeltő kezdeményezé­seket erősíteni, a nem ha­tékony termelés visszaszo­rítását pedig gyorsítani kell — zárta beszédét a pénzügy­miniszter. Cjcinege Lajos előterjesztése — Csaknem öt éve fogadta el az országgyűlés a honvé­delemről szól 1976. évi I. törvényt — kezdte a minisz­ter. — Amikor most a Mi­nisztertanács megbízásából a törvény módosítására vo­natkozó javaslatot előter­jesztem, tisztelettel jelen­tem. hogy honvédelmi törvé­nyünk kiállta a gyakorlat próbáját. — A törvény hatályba lé­pése óta a társadalmunkban végbement változások, ha­zánk. rendszerünk védelme, szövetségi kötelezettsége­ink figyelembevételével szé­les körűen megvizsgáltuk a sorkatonai szolgálati idő csökkentésének lehetőségét. Ügy ítéljük meg hogy létre­jöttek a feltételek a sorkato­nai szolgálati időnek 24 hó­napról 18 hónapra való le­szállítására. — Az utóbbi években — a követeiményelthez jobban igazodó — új, differenciált egészségügyi alkalmassági elbírálási rendszert, vezettek be. amelynek eredményeként a katonai szolgálatra alkal­masak aránya a korábbi 70 százalékról 84 százalékra emelkedett. A 80-as években pedig emelkedpi fog a sor­kötelesek létszáma, ami azt jelenti, hogy a fegyveres erők sorkatona-szükséglete folyatnatosan biztosítható és egyben érvényt tudunk sze­rezni annak is. hogy minden katonai szolgálatra alkalmas fiatal behívásra kerüljön Ez tehát azt ielenti. hogy ugyanannyi idő alatt 25 szá­zalékkal több katonát kér pezünk ki, vagyis gyorsabb ütemben növekszik fegyveres erőink jól képzett személyi tartaléka és javul korösz­szetétele. — Ismeretes, hogy jelen­leg nem a sorköteles kor kezdetén, 18—20, hanem at­lag 22 éves korban hívjuk be a sorköteleseket. Ennek következtében 30—32 száza­lékuk nős, s ezeknek fele egy-, vagy kétgyermekes. A 18 hónapos szolgálati idő elősegíti, hogy néhány év alatt ielentősen csökkenteni tudjuk a behívottak átlag életko-át és ezzel a nős csa­ládosok arányát Kedvező feltételekről beszéltem. Ezt követően néhány gya­korlati kérdésről szólt a hon vé leim: miniszter: — A 13 hónapos szolgálati időt 1981-ben kezdjük meg bevezetni és 1982-ben fejez­zük be az átállást. A jelen­leg sorkatonai szolgálatot teljesítőkre vonatkozóan ez azt jelenti, hogy ők is — a folyamatba beillesztve — már némileg rövidebb időt fognak szolgálni. Az átállást a katonai élet rendjének tokozására is fel kívánjuk használni. Jelenleg a tényle­gesen letöltött szolgálati idő szempontjából igen nagy a szóródás, sokféle címen ós nagyon eltérő időtartamú kedvezmények vannak ér­vényben. Ezeket szükséges felülvizsgálni, és ahol indo­kolt az időkedvezmény meg­hagyása, azt be kell illeszte­nünk az általános szolgálati idő, váltás stb. rendjébe. A jövőben a sorállomány döntő nagy többségének a váltása — a leszerelés, bevonulás — évente két alkalommal nvn­dig azonos időpontban, ta­vasszal és ősszel történik. — A Magyar Neph ad sereg, népköztársaságunk fegyveres erői hivatásos állományának nevében biztosítom a tisztelt -országgyűlést. népünket, hogy a tisztikar, a tiszthelyettesek, polgári dolgozóink tudatosan -állaliák az új sorkatonai szolgálati idő bevezetősé'-ől rájuk háruló többletfeladato­kat — Kér«*r> a tisztelt ország­gyűlést. hogy a Miniszterta­nács nevében beterjesztett — a honvédelmi, valamint a jo­gi és igazgatási bizottság ál­tal támogatott —, a honvé­delmi törvény módosítására vonatkozó javaslatot fogad­ja eL

Next

/
Thumbnails
Contents