Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
6 Kedd. 1980. december I6L Á környezet óvása önvédeSem Havas hegycsúcsok, üdekék ég, patyolat-levegő, melyen át szabad útja van a ránk tűző napsugárnak. Illatozó mezők és rétek, ősi tisztaságú erdei zugok, kristályosan csillogó patakok. Hajszolt városi magyar azt htszi, csodát lát, ha egyszer elkeveredik az osztrák Alpokba. Nemcsak a természet. ritkaszép ajándéka miatt lepi el a sárga Irigység, hanem ama fölismerés miatt is: valamiben különbek az Itt élő emberek. Minden érzékszervükkel bizonyítottan óvják, féltik a Glóbusz rájuk jutott kis szeletét: lakatlan völgykatlanban szorul meg a gyárkémény füstje, de a nagyvárosok fölött sem sötétíti el az eget a gomolygó szürkeség, az üzemek szűrve eregetik a külvilágba égéstermékeiket. Ez • közösségi — nyilván törvények szabályozta — lelkiismeret azonban egyéni erényekkel is párosul. Akár ott a sétálóút mentén a tábla: természetvédelmi terület, s a figyelmeztetés: a szemetelőket pénzbírsággal sújtják, akár nincs, sem Üres konzervdoboz, sem elhajított papírzsebkendő, sem sörösüveg nem szentségteleníti meg a fenyvesek fenséges szépségét. A természet óvása azonban nem pusztán az esztétikum védelme: az élet védelme egyben, azaz önvédelem. 0 650—700 ezer köbméterrel kellett volna növelnünk, 550 ezer köbméterrel sikerült is. De, ahogy fejlődik a vezetéki vízellátás, ezt nem követi a csatornázás, a szennyvíztisztítás: gondjaink egyre súlyosbodnak. A levegőbe került szilárd szennyezést sok településen sikerült csökkenteni, a gázok menynyisége azonban növekedett. A hulladékok ügyében, a zajvédelemben azonban jóformán semmi előrelépés nem történt. 0 Világszerte kutatók ezrei munkálkodnak olyan eljárásokon. amelyekkel a talaj, a levegő, a víz tisztasága visszanyerhető, illetve megőrizhető. Törvényalkotók dugják össze a fejüket, hogy jobbnál jobb paragrafusokat fogalmazzanak meg az emberi környezet megóvására. De mindaddig, amíg a nemes szándék egy-egy laboratórium falain belül reked, s a törvény előírásai nem hatják át a mindennapokat, a természet, az élet veszélyben forog. Az ötödik ötéves tervről szóló törvény hazánkban konkrét környezetvédelmi feladatokat fogalmazott meg. Alapvető célkitűzés volt, hogy a környezeti ártalmak további növekedését megakadályozzuk, a meglevőket csökkentsük, az új veszélyeket pedig — különböző fejlesztésekkel — kerüljük el. Időszerű föltenni a kérdést, hogyan teljesítettük ezeket a követelményeket. A válasz lehangoló. A földvédelem előírásai szerint mérsékelten csökkenthető a mezőgazdasági földterületek nagysága, mégis a megengedettnél jóval több: 129 ezer hektárnyi művelhető földet használtunk más célra. A vízművek teljesítményét naponta Kézenfekvő a követelés: szigorúbb törvényeket! Igen ám, csak előbb a meglevőknek kellene érvényt szerezni. Az emberi környezet védelméről szóló törvényt intézkedési terv. az 1976-os minisztertanácsi határozat követte, konkrét előírásokkal. Az azóta eltelt időszakban sem alakult ki megbízható statisztikai rendszer, amelynek alapján tervezni, intézkedni, cselekedni lehetne. A KSH például hivatalosan kimutatta azt a meglepő adatot, hogy ugrásszerűen megnőtt az országban a részlegesen tisztított vizek mennyisége. Az MTA egyik intézete munkatársainak ez szöget ütött a fejében: hogyan, hiszen nem készült el egyetlen, ilyen nagy beruházást igénylő berendezés sem. Aztán kiderült a turpisság. Mivel a fővárosban tisztítás nélkül ömlik a szennyvíz a Dunába, valaki kitalálta: védőrácsot kell szerelni a közkifolyókra. Hát ez valóban részleges tisztítás, amennyiben mondjuk, egy szarvasmarha „fönnakad" ezen a rácson, de minden egyéb változatlanul a folyóba kerül. A határozat bizonyos jogszabályok módosítását is előírta, de azóta sem terjesztették ki a környezetvédelmi bírságolást, s nem látott napvilágot a zajvédelemről szóló jogszabály sem. A törvény hat környezetünkben levő „tárgyat" véd. A mezőgazdaság által hasznosítható földjeinkre nem vigyáztunk eléggé, nem kielégítő a talaj szennyezettsége elleni küzdelem sem. A vízvédelemnek vannak a legrégebbi hagyományai jogalkotásunkban : legutóbb 1976-ban ismét törvénybe foglalták: káros szennyezést előidéző létesítményt üzemeltetni és fenntartani nem szabad. Egyetlen üzem bezárásáról sem hallottunk, az viszont tény, hogy fantasztikus összegek folytak be szennyvíz és csatornabírság címén — amitől persze nem lesz tisztább egyetlen folyónk sem. Egy bányaüzem például több bírságot fizetett, mint amennyi forintot egy év alatt megtermelt. Eleinte büszkélkedtünk, hogy a Balaton vizének összetétele a KGST-országok paraméterei szerint kiváló; csakhogy bakteriológiai szempontból korántsem az. Megvizsgálta a vizet a KÖJÁL tavaly, a keszthelyiöbölben, s az eredmény? Kitették a táblát: Fürödni tilos! A tábla hamarosan eltűnt, a baktériumok maradtak ... A Balaton megmentésére azonban a kormány is intézkedett A levegővédelem jogi szabályozása korszerűsítésre szorul. Jelenleg nincs ugyanis lehetőség veszély esetén az azonnali beavatkozásra. Japánban például állandó rádió-összeköttetésben van a levegőtisztasági felügyelőség az üzemekkel. Ha valahol a kibocsátott szennyeződés a megengedett mértékűnél több, azonnal utasítják a gyárat, állítsa le a termelést vagy szabályozza a füstöszszetételét. Türelmi*idő félóra. Ha nem intézkednek, büntetőeljárás indul az igazgató ellen. Elavultak az élővilágvédelem előírásai is. Előfordulhatott ugyanis, hogy egy értékes kristálybarlang a bányászat áldozatává lett. Egyre többet szenvedünk a zajoktól, mégis csak négy éve helyezték hatályon kívül az 1947-es rendeletet, amely megtiltotta az igavonó állatok hangos kurjantgatással való biztatását. Helyette azonban új jogszabályt nem alkottak. A veszélyes hulladékok és a sugárzás elleni védelem lehetőségein még a jogászoknak is kell törniük a fejüket. Bevonulás előtt Hasznos tudnivalók — Kötelességek 3. Jóllehet, törvényeinken Is múlik, meddig jár gyerekcipőben hazánkban a környezetvédelem. A paragrafusok gyengéit, hiányosságait a már elkészült természetvédelmi jogszabályok új tervezete Igyekszik megszüntetni. Egyik fő erényeként lehetővé teszi az azonnali Intézkedést, akár karhatalom közbelépésével is. és módot ad arra, hogy a táj védelme érdekében a megyei tanács elrendelje egy-egy veszélyeztető tevékenység megszüntetését. Minden írott és kimondott szó önmagában azonban kevés a kék éghez, az áttetsző folyóvizekhez, az ősi tisztaságú erdőkhöz... Chikán Ágnes A Csongrád megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság előzetes terve alapján januárban és februárban a fiatalok jelentős csoportja tesz majd eleget alkotmányos kötelezettségének: bevonul sorkatonai szolgálatra. A sorkötelesek életük jelentős állomásához érkeznek, amikor behívóparanccsal a kezükben jelentkeznek a parancsnokság bevonulási központjában. A fiatalok állampolgári felelősségük tudatában, a megjelölt időben és helyen pontosan eleget tesznek megjelenési kötelezettségüknek. Az eddigi tapasztalatok mutatják, hogy kényszerintézkedésre szinte alig kerül sor. A megye sorköteles ifjúságának döntő többsége — miután a sorozáson „Alkalmas" minősítést kapott — természetesnek tartja, hogy életének egy meghatározott szakaszán sorkatonai szolgálatot kell teljesítenie. Számol ezzel a sorköteles szűkebb környezete, a család is. A bevonulás körülményei azonban a bevonuló fiataloknak és családtagjaiknak nem minden esetben kedvezőek. Az is tény, hogy rendezettnek tekinthető családi viszonyok mellett sem könynyű a hozzátartozóktól, a barátoktól, a megszokott környezettől tartósabb időre elszakadni. Még nehezebb ott, ahol házastársat, gyermeket, és ezzel együtt nem egy esetben jelentős gondokat kell hátrahagyni. Széles körben ismert, hogy a demográfiai helyzetnek a hadsereg számára kedvezőtlen alakulása miatt a sorkatonai szolgálatra általában a 22—23. életévben kerülhet sor. Ez a körülmény növeli a magánélet tervezésével, a családalapítással, otthonteremtéssel, sok esetben a család eltartásával összefüggő anyagi gondokat és problémákat is. A megyei parancsnokság a körülmények ismeretében — lehetőségei szerint — törekszik arra, hogy az otthon maradt hozzátartozók gondjait mérsékelje, a katonai szolgálat zavartalan teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítását elősegítse. Ezt szolgálja a bevonulás előtt három hónappal megküldött értesítés is, amely tájékoztat a bevonulás idejéről, útmutatást ad az esetleges egyéni problémák rendezéséhez. Az értesítés kézhezvétele után a parancsnokság a sorköteles személyes megjelenése esetén is segítséget ad a hatáskörébe tartozó ügyek és problémák megoldásához. A családi segély kezdeményezése, és egyéb, a bevonulással összefüggő ügyek tisztázása érdekében a nős, családos és szociális oroblémákkal bajlódó fiatalok részére a behívóparancsot a bevonulás előtt egy hónappal megküldjük. Ugyanakkor a lehetőségeink határain belül ezeket a sorköteleseket a lakóhelyükhöz közelebb eső. illetve anyagi szempontból is kedvezőbb körülményeket biztosító építőalakulatokhoz hívjuk be. A behívással összefüggő érdekvédelmi munkát nehezíti, hogy a személyi adatokban, egyéni körülményekben beállt változások nem minden esetben jutnak el parancsnokságunkhoz. Nyilvántartási adatok hiányában ezért előfordul, hogy indokolt esetekben sem tudunk a sorköteles, illetve hozzátartozói számára kedvező döntést hozni. Fontos lenne e tekintetben különösen a házasságkötéssel. a gyermekszületéssel, a szakképzettséggel összefüggő adatváltozás Ismerete. A bejelentési kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt különösen az 1980-as évben növekedett a szabálysértési eljárások száma. Az illetékes hatóságok sok esetben jelentős pénzbírságot is kiszabtak. A fegyveres erők, de az egyének érdeke is igényli, hogy ez a helyzet kedvezően megváltozzon. A sorozás és a bevonulás közötti időben sorköteleseink alapvető honvédelmi feladata a bejelentési kötelezettség teljesítése. Kérjük ennek tudatosításához az oktatási intézmények és a honvédelmi előképzést végző szervezetek segítségét is. A bevonulással együtt jelentkező. a már fentebb felsorolt gondok és problémák rendezésében jelentős szerepet töltenek be a munkahelyek, a tanácsi és a társadalmi szervek. A bevonulási segély kiadása, a bevonulás után járó családi segély időben történő folyósítása, a hozzátartozókkal való törődés, és a figyelmes gondoskodás társadalmi közérzetet, hangulatot befolyásoló tényező. Ezzel együtt ugyanakkor kedvezően hat a fiatal katona biztonságérzetére, a katonai szolgálat zavartalan teljesítésére. Takács József őrnagy Csehszlovák repülőjáratok A Csehszlovák Légitársaság Európa legrégebbi légiközlekedési vállalatai közé tartozik. Az első járatát 1923-ban indította Prágából Pozsonyba: a följegyzések szerint mindössze egy merész utast és 760 gramm postát szállított. Tizennégy esztendővel később, 1937. május 2>-án ért földet Budapesten az első utasszállító repülőgép, amelyet a Csehszlovák Légitársaság magyar földre küldött. A krónika számon tartja, hogy 1938. szeptember 1-én rendszeres légi összeköttetést teremtettek Budapest, Pozsony és Pöstyén között. TELJESEBB AZ ÖRÖM, HA AJANDÉKA IDEJÉBEN ÉRKEZIK! KÉRJÜK, MÁR MOST ADJA FEL KÜLFÖLDRE KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT! jgr HAZASSAG szögi Antal és szekeres Hona Mária, Mihalovits Béla András és Szepesi Terézia, dr. Grász Ferene és Ordögh Judit Ágnes, Takács István és Kovács Aranka, Gén.cs István és Temesvári Margit, Abdul Rahman Radman és Gyül vészi Erzsébet, Redenczkl Sándor József és Jakus Ilona, Acs Zoltán és Székely Eva, Liska János és Ildvai Julianna, Wlnkler Miklós Andor és Rácz Erzsébet, Sebesi Miklós és Kószó Ágnes Zsuzsanna, Budai István és Sárik Mária Aranka, Horváth Ferenc és Jankó Ibolya házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Dr. Kovács Péter Jánosnak és Városi Honénak Rita Judit, Jankó Gyulának és Gazdag GabrieUának Tamás Dániel, Veszelovszkl Istvánnak és Fehér Magdolna Jankának Ferenc, Szúnyog Lajosnak és Lajkó Évának Adám, Papdi Jánosnak és ApróJuhász Júliának János, Bálint Gábornak es Kónya Máriának Gabriella, Holló József Attilának és Kllnger Eszter Margitnak Edina. Eperjesi Gyulának és Romanek Jolánnak Orsolya, Gyuris Tamásnak és Gortva Erzsébetnek Tamás, Feketű Istvánnak és Szalma Máriának Katalin, DUllcsek Ferenc Lászlónak és Misik Erzsébetnek Ferenc, Pintér Szilveszternek és Ptplcz Juliannának Erika, dr. Loydl Péter Gézának és dr. Molnár Mária Katalinnak Zsuzsanna, Ágoston Ferencnek és Kovács Rózsa Máriának Dóra Krisztina, Bálint Jánosnak és Bectey Mára Juditnak Attila János, Kovács Béla Istvánnak ét Glrászln Annának Tamás, Tóth Józsefnek és Tóth Ilonának József, Kovács Józsefnek ét Budai Évának Andor, Hízó István Józsefnek ét Rótta PlCsaládi események roskának Brigitta, Bitófalvl Jánosnak és Masa Irén Zsuzsannának Tímea, Nyári Istvánnak és Szécsi Katalinnak István, Pálinkás Mihály Istvánnak és Zádorl Ibolyának Mihály, Dobó Istvánnak és Nagy Erikának Piroska Erika, Jenei Tivadarnak és Huszka Zsuzsannának Gábor, Valkó Zoltánnak és Vigh Máriának Norbert, Márki Istvánnak és otott Rozáliának Zsuzsanna, Juhász Antalnak és Farkas Ilonának Erika Anikó, Juhász Antalnak és Farkas Ilonának Péter László. Vass Ferencnek és Ktlrthy Rozáliának Mónik®, Gyömbér Károlynak és Berki Ibolyának Frlda, Krizsán Péternek és Pável Eszternek Zsuzsanna, Tamás Sándor Istvánnak és Farkas Annának László Sándor, Vida-Szúcs Imrének és Muhari Etelkának Róbert, Kovács Tibornak és szarka Piroskának Annamária, Szabó Jánosnak és Ancsa-Molnár Teréziának Zsuzsanna. Bakos Ferencnek és Sípos Katalinnak Róbert. Pap Andrásnak és Csányi Évának Krisztina, Keczer Gábor Árpádnak és Szentesi Ilona Évának Árpád Tamás. Schiszler Sándornak és Lehoczkl Katalinnak Róbert, Csizmadia Vilmosnak ét Cstzmtdla Évs Irénnek Vllmot, Rúzst Mtklót Istvánnak ét Kótzó Évának Anita Rita. Moró Andrásnak ét Tapody Évának Eszter, Farkas Antal Mihálynak és Petrovlct Gyöngyinek Tibor, Mezei Imre Istvánnak és Turl Éva Juliannának Imre Akós, Dócs László Zoltánnak és Hamvas Szilviának Szilvia, Mészáros Gyulának és Klampeczkl Erzsébetnek Csaba Gyula, Varga Árpádnak és Bitófalvl Jolánnak Nikoletta Helga, Mágori Ferenc Józsefnek es Vltusz Ildikónak Nóra, ördög Jánosnak és Fekete Erzsébetnek Attila Zsolt nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS Tremll Istvánné Berta Anna. Szüszner Lajos, Lévay Imréné Lévai Mária, Csikós Gáborné Halász Julianna, Föl,dl Sándor, Szeles János, Juhász Gézáné Tóth Julianna, Laczó Endre, Nagy Pál Imre, Eri Ferencné Tóth Rozália, Varga László, Liptay Józsefné Czintos Irén, Kiss Antal, Majorosi János, Korponal Péterné Mayer Margit, Veres János, Bernáth Sámuelné Dudás Anna, Lázár Sándorné Papp Róza, Pomázt Ferenc, Ocskó István, Géczl Péterné Papp Erzsébet, Hajas László, Csikós Ferenc, Vecsernyés Antalné Szabó-Galiba Veronika, Tanács Ferenc, Börcsök Ferencné Engt Gizella, Szlrovicza Ferencné Molnár Rozália, Kukk István, Tóth József. Zlmányi Józsefné Humonyanszki Mária Szakmelszter Józsefné Jáksó Rozália, Horváth Imre László. Huszta József, Tápai Ilona. Laczkó Mátyásné Tímár Rozália. Strehling László Jakab, Dobai István. Tapod! Istvánné Szilágyi Anna, Fülöp Csaba Menyhért. Povázsal Pálné Setény Katalin. VecsCinyés Vincéné Tanács Rozália, Pósa Antal. Móra József. Simon István, Hatvtni Jánot, Mólnár Jánc.né Kis Viktória. Papdl István, Zlmányl-Kovács István meghalt | A két ország között a légi forgalom csak a felszabadulás után lett igazán jelentős. A Csehszlovák Légitársaság (rövidítése: CSAj a MALÉV elődjével, a szovjet segítséggel fönntartott MASZOVLET-tel együtt 1947 nyarától rendszeres repülőjáratokkal rövidítette meg az utat a két főváros között. Ennyit a múltról. A jelenről mindennél világosabban beszél, hogy esetenként Immár a napi 1—1 járat is kevésnek bizonyul Budapest és Prága között A Csehszlovák Légitársaság egy évben immár 15 ezernél is több utast, jelentős menynyiségű árut és postai küldeményt szállít a két főváros között. Budapest és Prága között ls remekül beváltak a szovjet gyártmányú TU 134-es típusú repülőgépek, ám a sok utas miatt 1981. április 1-től a 168 utast befogadó IL—62-es gépek is közlekednek majd. A CSA repülőgépei a világ 45 városa légi kikötőinek rendszeres vendégei, Ausztrália kivételével minden kontinensen megfordulnak. Ezt jól tudják a magyar utasok is, hiszen közülük szép számmal igénybe veszik a CSA tengerentúli járatait. New Yorkba télen heti egy, " nyáron heti két járat indul, Montreálba télen-nyáron heti egy járattal juthat el CSA-gép fedélzetén a mPgyar utas — aki forintban is kifizetheti a menetjegy kedvezményekkel enyhített árát. A légitársaság legújabb típusú gépének, az IL 62 Mriek az üzembe állításéval igencsak megrövidül az uta•ás ideje Havannába — a tép leszállás nélkül teszi meg az utat. A Csehszlovák Légitársaság — amelynek Irodája Budapesten, a Vörösmarty tér 2. szám alatt található — 1981-ben az utasok számának további növekedésére számit