Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-16 / 294. szám

6 Kedd. 1980. december I6L Á környezet óvása önvédeSem Havas hegycsúcsok, üde­kék ég, patyolat-levegő, me­lyen át szabad útja van a ránk tűző napsugárnak. Il­latozó mezők és rétek, ősi tisztaságú erdei zugok, kris­tályosan csillogó patakok. Hajszolt városi magyar azt htszi, csodát lát, ha egy­szer elkeveredik az osztrák Alpokba. Nemcsak a termé­szet. ritkaszép ajándéka mi­att lepi el a sárga Irigység, hanem ama fölismerés miatt is: valamiben különbek az Itt élő emberek. Minden ér­zékszervükkel bizonyítottan óvják, féltik a Glóbusz rá­juk jutott kis szeletét: la­katlan völgykatlanban szo­rul meg a gyárkémény füst­je, de a nagyvárosok fölött sem sötétíti el az eget a go­molygó szürkeség, az üze­mek szűrve eregetik a kül­világba égéstermékeiket. Ez • közösségi — nyilván tör­vények szabályozta — lelki­ismeret azonban egyéni eré­nyekkel is párosul. Akár ott a sétálóút mentén a tábla: természetvédelmi terület, s a figyelmeztetés: a szemetelő­ket pénzbírsággal sújtják, akár nincs, sem Üres kon­zervdoboz, sem elhajított pa­pírzsebkendő, sem sörös­üveg nem szentségteleníti meg a fenyvesek fenséges szépségét. A természet óvása azonban nem pusztán az esztétikum védelme: az élet védelme egyben, azaz ön­védelem. 0 650—700 ezer köbméterrel kellett volna növelnünk, 550 ezer köbméterrel sikerült is. De, ahogy fejlődik a vezeté­ki vízellátás, ezt nem kö­veti a csatornázás, a szenny­víztisztítás: gondjaink egy­re súlyosbodnak. A levegő­be került szilárd szennyezést sok településen sikerült csökkenteni, a gázok meny­nyisége azonban növekedett. A hulladékok ügyében, a zaj­védelemben azonban jófor­mán semmi előrelépés nem történt. 0 Világszerte kutatók ezrei munkálkodnak olyan eljá­rásokon. amelyekkel a talaj, a levegő, a víz tisztasága visszanyerhető, illetve meg­őrizhető. Törvényalkotók dugják össze a fejüket, hogy jobbnál jobb paragrafuso­kat fogalmazzanak meg az emberi környezet megóvá­sára. De mindaddig, amíg a nemes szándék egy-egy la­boratórium falain belül re­ked, s a törvény előírásai nem hatják át a mindenna­pokat, a természet, az élet veszélyben forog. Az ötödik ötéves tervről szóló törvény hazánkban konkrét környezetvédelmi feladatokat fogalmazott meg. Alapvető célkitűzés volt, hogy a környezeti ártalmak további növekedését meg­akadályozzuk, a meglevőket csökkentsük, az új veszé­lyeket pedig — különböző fejlesztésekkel — kerüljük el. Időszerű föltenni a kér­dést, hogyan teljesítettük ezeket a követelményeket. A válasz lehangoló. A földvédelem előírásai szerint mérsékelten csök­kenthető a mezőgazdasági földterületek nagysága, még­is a megengedettnél jóval több: 129 ezer hektárnyi művelhető földet használ­tunk más célra. A vízmű­vek teljesítményét naponta Kézenfekvő a követelés: szigorúbb törvényeket! Igen ám, csak előbb a meglevők­nek kellene érvényt szerez­ni. Az emberi környezet vé­delméről szóló törvényt in­tézkedési terv. az 1976-os mi­nisztertanácsi határozat kö­vette, konkrét előírások­kal. Az azóta eltelt idő­szakban sem alakult ki meg­bízható statisztikai rendszer, amelynek alapján tervezni, intézkedni, cselekedni lehet­ne. A KSH például hivata­losan kimutatta azt a meg­lepő adatot, hogy ugrássze­rűen megnőtt az országban a részlegesen tisztított vizek mennyisége. Az MTA egyik intézete munkatársainak ez szöget ütött a fejében: ho­gyan, hiszen nem készült el egyetlen, ilyen nagy beru­házást igénylő berendezés sem. Aztán kiderült a tur­pisság. Mivel a fővárosban tisztítás nélkül ömlik a szennyvíz a Dunába, valaki kitalálta: védőrácsot kell szerelni a közkifolyókra. Hát ez valóban részleges tisztítás, amennyiben mondjuk, egy szarvasmarha „fönnakad" ezen a rácson, de minden egyéb változatlanul a folyó­ba kerül. A határozat bizonyos jog­szabályok módosítását is előírta, de azóta sem ter­jesztették ki a környezetvé­delmi bírságolást, s nem lá­tott napvilágot a zajvéde­lemről szóló jogszabály sem. A törvény hat környeze­tünkben levő „tárgyat" véd. A mezőgazdaság által hasz­nosítható földjeinkre nem vigyáztunk eléggé, nem ki­elégítő a talaj szennyezett­sége elleni küzdelem sem. A vízvédelemnek vannak a legrégebbi hagyományai jog­alkotásunkban : legutóbb 1976-ban ismét törvénybe foglalták: káros szennyezést előidéző létesítményt üze­meltetni és fenntartani nem szabad. Egyetlen üzem be­zárásáról sem hallottunk, az viszont tény, hogy fantaszti­kus összegek folytak be szennyvíz és csatornabírság címén — amitől persze nem lesz tisztább egyetlen fo­lyónk sem. Egy bányaüzem például több bírságot fize­tett, mint amennyi forintot egy év alatt megtermelt. Eleinte büszkélkedtünk, hogy a Balaton vizének összeté­tele a KGST-országok pa­raméterei szerint kiváló; csakhogy bakteriológiai szempontból korántsem az. Megvizsgálta a vizet a KÖ­JÁL tavaly, a keszthelyi­öbölben, s az eredmény? Ki­tették a táblát: Fürödni ti­los! A tábla hamarosan el­tűnt, a baktériumok marad­tak ... A Balaton megmen­tésére azonban a kormány is intézkedett A levegővédelem jogi sza­bályozása korszerűsítésre szorul. Jelenleg nincs ugyan­is lehetőség veszély esetén az azonnali beavatkozásra. Japánban például állandó rádió-összeköttetésben van a levegőtisztasági felügyelőség az üzemekkel. Ha valahol a kibocsátott szennyeződés a megengedett mértékűnél több, azonnal utasítják a gyárat, állítsa le a termelést vagy szabályozza a füstösz­szetételét. Türelmi*idő fél­óra. Ha nem intézkednek, büntetőeljárás indul az igazgató ellen. Elavultak az élővilágvédelem előírásai is. Előfordulhatott ugyanis, hogy egy értékes kristály­barlang a bányászat áldo­zatává lett. Egyre többet szenvedünk a zajoktól, még­is csak négy éve helyezték hatályon kívül az 1947-es rendeletet, amely megtiltotta az igavonó állatok hangos kurjantgatással való bizta­tását. Helyette azonban új jogszabályt nem alkottak. A veszélyes hulladékok és a su­gárzás elleni védelem le­hetőségein még a jogászok­nak is kell törniük a fejü­ket. Bevonulás előtt Hasznos tudnivalók — Kötelességek 3. Jóllehet, törvényeinken Is múlik, meddig jár gyerek­cipőben hazánkban a kör­nyezetvédelem. A paragra­fusok gyengéit, hiányossá­gait a már elkészült termé­szetvédelmi jogszabályok új tervezete Igyekszik megszün­tetni. Egyik fő erényeként lehetővé teszi az azonnali Intézkedést, akár karhatalom közbelépésével is. és módot ad arra, hogy a táj védelme érdekében a megyei tanács elrendelje egy-egy veszé­lyeztető tevékenység meg­szüntetését. Minden írott és kimon­dott szó önmagában azon­ban kevés a kék éghez, az áttetsző folyóvizekhez, az ősi tisztaságú erdőkhöz... Chikán Ágnes A Csongrád megyei had­kiegészítési és területvédel­mi parancsnokság előzetes terve alapján januárban és februárban a fiatalok jelen­tős csoportja tesz majd ele­get alkotmányos kötelezett­ségének: bevonul sorkatonai szolgálatra. A sorkötelesek életük jelentős állomásához érkeznek, amikor behívópa­ranccsal a kezükben jelent­keznek a parancsnokság be­vonulási központjában. A fiatalok állampolgári fele­lősségük tudatában, a meg­jelölt időben és helyen pon­tosan eleget tesznek megje­lenési kötelezettségüknek. Az eddigi tapasztalatok mu­tatják, hogy kényszerintéz­kedésre szinte alig kerül sor. A megye sorköteles ifjú­ságának döntő többsége — miután a sorozáson „Alkal­mas" minősítést kapott — természetesnek tartja, hogy életének egy meghatározott szakaszán sorkatonai szolgá­latot kell teljesítenie. Szá­mol ezzel a sorköteles szű­kebb környezete, a család is. A bevonulás körülményei azonban a bevonuló fiata­loknak és családtagjaiknak nem minden esetben kedve­zőek. Az is tény, hogy ren­dezettnek tekinthető családi viszonyok mellett sem köny­nyű a hozzátartozóktól, a barátoktól, a megszokott környezettől tartósabb időre elszakadni. Még nehezebb ott, ahol házastársat, gyer­meket, és ezzel együtt nem egy esetben jelentős gondo­kat kell hátrahagyni. Széles körben ismert, hogy a demográfiai helyzetnek a hadsereg számára kedvezőt­len alakulása miatt a sor­katonai szolgálatra általá­ban a 22—23. életévben ke­rülhet sor. Ez a körülmény növeli a magánélet tervezé­sével, a családalapítással, otthonteremtéssel, sok eset­ben a család eltartásával összefüggő anyagi gondokat és problémákat is. A megyei parancsnokság a körülmények ismeretében — lehetőségei szerint — tö­rekszik arra, hogy az otthon maradt hozzátartozók gond­jait mérsékelje, a katonai szolgálat zavartalan teljesí­téséhez szükséges feltételek biztosítását elősegítse. Ezt szolgálja a bevonulás előtt három hónappal megküldött értesítés is, amely tájékoz­tat a bevonulás idejéről, út­mutatást ad az esetleges egyéni problémák rendezé­séhez. Az értesítés kézhez­vétele után a parancsnok­ság a sorköteles személyes megjelenése esetén is segít­séget ad a hatáskörébe tar­tozó ügyek és problémák megoldásához. A családi segély kezde­ményezése, és egyéb, a be­vonulással összefüggő ügyek tisztázása érdekében a nős, családos és szociális oroblé­mákkal bajlódó fiatalok ré­szére a behívóparancsot a bevonulás előtt egy hónap­pal megküldjük. Ugyanak­kor a lehetőségeink határa­in belül ezeket a sorkötele­seket a lakóhelyükhöz köze­lebb eső. illetve anyagi szempontból is kedvezőbb körülményeket biztosító épí­tőalakulatokhoz hívjuk be. A behívással összefüggő érdekvédelmi munkát nehe­zíti, hogy a személyi ada­tokban, egyéni körülmé­nyekben beállt változások nem minden esetben jutnak el parancsnokságunkhoz. Nyilvántartási adatok hiá­nyában ezért előfordul, hogy indokolt esetekben sem tu­dunk a sorköteles, illetve hozzátartozói számára ked­vező döntést hozni. Fontos lenne e tekintetben különö­sen a házasságkötéssel. a gyermekszületéssel, a szak­képzettséggel összefüggő adatváltozás Ismerete. A bejelentési kötelezettsé­gek teljesítésének elmulasz­tása miatt különösen az 1980-as évben növekedett a szabálysértési eljárások szá­ma. Az illetékes hatóságok sok esetben jelentős pénz­bírságot is kiszabtak. A fegyveres erők, de az egyé­nek érdeke is igényli, hogy ez a helyzet kedvezően meg­változzon. A sorozás és a bevonulás közötti időben sorköteleseink alapvető honvédelmi feladata a be­jelentési kötelezettség telje­sítése. Kérjük ennek tudato­sításához az oktatási intéz­mények és a honvédelmi előképzést végző szervezetek segítségét is. A bevonulással együtt je­lentkező. a már fentebb fel­sorolt gondok és problémák rendezésében jelentős sze­repet töltenek be a munka­helyek, a tanácsi és a tár­sadalmi szervek. A bevonu­lási segély kiadása, a bevo­nulás után járó családi se­gély időben történő folyósí­tása, a hozzátartozókkal va­ló törődés, és a figyelmes gondoskodás társadalmi köz­érzetet, hangulatot befolyá­soló tényező. Ezzel együtt ugyanakkor kedvezően hat a fiatal katona biztonságérze­tére, a katonai szolgálat za­vartalan teljesítésére. Takács József őrnagy Csehszlovák repülőjáratok A Csehszlovák Légitársa­ság Európa legrégebbi légi­közlekedési vállalatai közé tartozik. Az első járatát 1923-ban indította Prágából Pozsonyba: a följegyzések szerint mindössze egy me­rész utast és 760 gramm postát szállított. Tizennégy esztendővel később, 1937. május 2>-án ért földet Bu­dapesten az első utasszállí­tó repülőgép, amelyet a Csehszlovák Légitársaság magyar földre küldött. A krónika számon tartja, hogy 1938. szeptember 1-én rend­szeres légi összeköttetést te­remtettek Budapest, Pozsony és Pöstyén között. TELJESEBB AZ ÖRÖM, HA AJANDÉKA IDEJÉBEN ÉRKEZIK! KÉRJÜK, MÁR MOST ADJA FEL KÜLFÖLDRE KARÁCSONYI KÜLDEMÉNYEIT! jgr HAZASSAG szögi Antal és szekeres Hona Mária, Mihalovits Béla András és Szepesi Terézia, dr. Grász Ferene és Ordögh Judit Ágnes, Takács István és Kovács Aran­ka, Gén.cs István és Temesvári Margit, Abdul Rahman Radman és Gyül vészi Erzsébet, Re­denczkl Sándor József és Jakus Ilona, Acs Zoltán és Székely Eva, Liska János és Ildvai Ju­lianna, Wlnkler Miklós Andor és Rácz Erzsébet, Sebesi Miklós és Kószó Ágnes Zsuzsanna, Bu­dai István és Sárik Mária Aran­ka, Horváth Ferenc és Jankó Ibolya házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Dr. Kovács Péter Jánosnak és Városi Honénak Rita Judit, Jan­kó Gyulának és Gazdag Gab­rieUának Tamás Dániel, Vesze­lovszkl Istvánnak és Fehér Mag­dolna Jankának Ferenc, Szú­nyog Lajosnak és Lajkó Évának Adám, Papdi Jánosnak és Apró­Juhász Júliának János, Bálint Gábornak es Kónya Máriának Gabriella, Holló József Attilá­nak és Kllnger Eszter Margit­nak Edina. Eperjesi Gyulának és Romanek Jolánnak Orsolya, Gyuris Tamásnak és Gortva Erzsébetnek Tamás, Feketű Ist­vánnak és Szalma Máriának Ka­talin, DUllcsek Ferenc László­nak és Misik Erzsébetnek Fe­renc, Pintér Szilveszternek és Ptplcz Juliannának Erika, dr. Loydl Péter Gézának és dr. Molnár Mária Katalinnak Zsu­zsanna, Ágoston Ferencnek és Kovács Rózsa Máriának Dóra Krisztina, Bálint Jánosnak és Bectey Mára Juditnak Attila János, Kovács Béla Istvánnak ét Glrászln Annának Tamás, Tóth Józsefnek és Tóth Iloná­nak József, Kovács Józsefnek ét Budai Évának Andor, Hízó István Józsefnek ét Rótta Pl­Családi események roskának Brigitta, Bitófalvl Já­nosnak és Masa Irén Zsuzsanná­nak Tímea, Nyári Istvánnak és Szécsi Katalinnak István, Pálin­kás Mihály Istvánnak és Zádorl Ibolyának Mihály, Dobó István­nak és Nagy Erikának Piroska Erika, Jenei Tivadarnak és Huszka Zsuzsannának Gábor, Valkó Zoltánnak és Vigh Má­riának Norbert, Márki István­nak és otott Rozáliának Zsu­zsanna, Juhász Antalnak és Farkas Ilonának Erika Anikó, Juhász Antalnak és Farkas Ilonának Péter László. Vass Ferencnek és Ktlrthy Rozáliának Mónik®, Gyömbér Károlynak és Berki Ibolyának Frlda, Krizsán Péternek és Pável Eszternek Zsuzsanna, Tamás Sándor Ist­vánnak és Farkas Annának László Sándor, Vida-Szúcs Im­rének és Muhari Etelkának Ró­bert, Kovács Tibornak és szarka Piroskának Annamária, Szabó Jánosnak és Ancsa-Molnár Te­réziának Zsuzsanna. Bakos Fe­rencnek és Sípos Katalinnak Róbert. Pap Andrásnak és Csá­nyi Évának Krisztina, Keczer Gábor Árpádnak és Szentesi Ilona Évának Árpád Tamás. Schiszler Sándornak és Lehoczkl Katalinnak Róbert, Csizmadia Vilmosnak ét Cstzmtdla Évs Irénnek Vllmot, Rúzst Mtklót Istvánnak ét Kótzó Évának Anita Rita. Moró Andrásnak ét Tapody Évának Eszter, Farkas Antal Mihálynak és Petrovlct Gyöngyinek Tibor, Mezei Imre Istvánnak és Turl Éva Julianná­nak Imre Akós, Dócs László Zoltánnak és Hamvas Szilviá­nak Szilvia, Mészáros Gyulának és Klampeczkl Erzsébetnek Csa­ba Gyula, Varga Árpádnak és Bitófalvl Jolánnak Nikoletta Helga, Mágori Ferenc Józsefnek es Vltusz Ildikónak Nóra, ör­dög Jánosnak és Fekete Erzsé­betnek Attila Zsolt nevű gyer­mekük született. HALÁLOZÁS Tremll Istvánné Berta Anna. Szüszner Lajos, Lévay Imréné Lévai Mária, Csikós Gáborné Halász Julianna, Föl,dl Sándor, Szeles János, Juhász Gézáné Tóth Julianna, Laczó Endre, Nagy Pál Imre, Eri Ferencné Tóth Rozália, Varga László, Liptay Józsefné Czintos Irén, Kiss Antal, Majorosi János, Korponal Péterné Mayer Mar­git, Veres János, Bernáth Sá­muelné Dudás Anna, Lázár Sándorné Papp Róza, Pomázt Ferenc, Ocskó István, Géczl Pé­terné Papp Erzsébet, Hajas László, Csikós Ferenc, Vecser­nyés Antalné Szabó-Galiba Ve­ronika, Tanács Ferenc, Börcsök Ferencné Engt Gizella, Szlrovicza Ferencné Molnár Rozália, Kukk István, Tóth József. Zlmányi Józsefné Humonyanszki Mária Szakmelszter Józsefné Jáksó Rozália, Horváth Imre László. Huszta József, Tápai Ilona. Laczkó Mátyásné Tímár Rozália. Strehling László Jakab, Dobai István. Tapod! Istvánné Szilágyi Anna, Fülöp Csaba Menyhért. Povázsal Pálné Setény Katalin. VecsCinyés Vincéné Tanács Ro­zália, Pósa Antal. Móra József. Simon István, Hatvtni Jánot, Mólnár Jánc.né Kis Viktória. Papdl István, Zlmányl-Kovács István meghalt | A két ország között a lé­gi forgalom csak a felsza­badulás után lett igazán je­lentős. A Csehszlovák Légi­társaság (rövidítése: CSAj a MALÉV elődjével, a szov­jet segítséggel fönntartott MASZOVLET-tel együtt 1947 nyarától rendszeres repülő­járatokkal rövidítette meg az utat a két főváros kö­zött. Ennyit a múltról. A je­lenről mindennél világosab­ban beszél, hogy esetenként Immár a napi 1—1 járat is kevésnek bizonyul Buda­pest és Prága között A Csehszlovák Légitársaság egy évben immár 15 ezernél is több utast, jelentős meny­nyiségű árut és postai kül­deményt szállít a két fő­város között. Budapest és Prága között ls remekül be­váltak a szovjet gyártmá­nyú TU 134-es típusú repü­lőgépek, ám a sok utas mi­att 1981. április 1-től a 168 utast befogadó IL—62-es gé­pek is közlekednek majd. A CSA repülőgépei a vi­lág 45 városa légi kikötői­nek rendszeres vendégei, Ausztrália kivételével min­den kontinensen megfor­dulnak. Ezt jól tudják a magyar utasok is, hiszen kö­zülük szép számmal igény­be veszik a CSA tengeren­túli járatait. New Yorkba télen heti egy, " nyá­ron heti két járat indul, Montreálba télen-nyáron he­ti egy járattal juthat el CSA-gép fedélzetén a mP­gyar utas — aki forintban is kifizetheti a menetjegy ked­vezményekkel enyhített árát. A légitársaság legújabb tí­pusú gépének, az IL 62 M­riek az üzembe állításéval igencsak megrövidül az uta­•ás ideje Havannába — a tép leszállás nélkül teszi meg az utat. A Csehszlovák Légitársa­ság — amelynek Irodája Budapesten, a Vörösmarty tér 2. szám alatt található — 1981-ben az utasok számá­nak további növekedésére számit

Next

/
Thumbnails
Contents