Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-13 / 266. szám

3 Csütörtök, 1980. novemfcer 13: Miklós Imre államtitkár látogatása Megyénkben Miklós Imre államtitkár, áttekintették az állam és az az Állami Egyházügyi Hiva- egyházak közötti viszony tal elnöke tegnap, szerdán , Szegedre látogatott. Délelőtt nelyzetel­az MSZMP Csongrád megyei Bizottságán dr. Komócsin Mihály, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Szabó Sán­dor, a Csongrád megyei ta­nács elnöke fogadta. Ezt kö­vetően munkamegbeszélésen Délután dr. Koncz János­nak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében az MSZMP megyei oktatási igazgatóságára látogatott, ahol aktívaülésen . időszerű egyházpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. Távoli tájakról Árukatl fiowisilc a magíjfar haiők Magyarország tengerhajó­zása 1979-ben 15 millió dol­lárt keresett nyugati megbí­zóknak teljesített szállítások­ból. A 21 egységből álló kis flotta nem számottevő ver­senytársa a nyugati hajózási vállalatoknak, az utóbbi évek során mégis figyelemre mél­tó fejlődési ütemet mutatott feL Magyarország számára a tengeri hajópark különösen fontos, mert a tengerentúl­ra irányuló szállítmányok nagy részét ez továbbítja, jóllehet az országnak nincsen tengerpartja. A MAHART hajózási vállalat 1930-ban 580 ezer tonna áru szállítását vette tervbe. A magyar tengerhajózási flotta 21 hajója kivétel nél­kül KGST-hajógyárakból származnak, évente mintegy 100 kikötőt látogatnak meg. Tevékenységének egyik súly­pontja a Földközi-tenger ke­leti része, főként magyar gyártmányú acéltermékeket szállít Görögországnak és Törökországnak. A flotta egyes hajói amel­lett majdnem állandóan köz­lekednek a Balti-tengeren és a Távol-Keleten. Európából főként műtrágvát, gabonát és acélt szállítanak a tengeren­túlra, a Távol-Keletről pedig trópusi fát, ónt, nyerskau­csukot, farostlemezt és pál­mamagot hoznak. fiz Áttörik és a biilladék­gyaités A MÉH Tröszt minden is­kolaévben hasznosanyag­gyűjtő versenyt hirdet az út­törők részére. Az 1979—80-as tanévben három megye — Bács-Kiskun, Békés és Csongrád — 498 iskolájából 207 csapat vett részt. A sze­gedi Zalka Máté Általános Iskola úttörőcsapata ebben a versenyben magasan ki­emelkedő eredményt ért el: az elmúlt tanévben 194 348 forint értékű hulladékot gyűjtött össze. Az éves versenyben a Dél­magyarországi MÉH Vállalat mindig hirdet egy-egy rövi­debb ideig tartó, 3 megyére érvényes, kampányjellegű versenyt, melyen külön ju­talmazzák az első helyezet­teket, az eredmények pedig beszámítanak az éves ver­senybe is. Ezzel is segíteni és serkenteni kívánja a MÉH az iskolák úttörőcsa­patait. Ezenkívül lakótelepi gyűj­tésekkel — mozgó átvevő­helyek létesítésével — is igyekeznek lehetőséget nyúj­tani az úttörőknek és egy­ben a lakosságnak, hogy mi­nél kisebb gonddal sikerül­jön megszabadulniuk fölös­leges. de a népgazdaság szá­mára hasznos hulladéktóL (A gyűjtések időpontját rendszeresen ismertetjük.) Beszélgetések a párta lapszervezetekben A parttagságnak sok fóru- Szlatárovics Antal párttit- kombinátban üzemgazdász­ma van, vé.eménye, java^sla- kár, munkaköre szerint ke- ként kezdte. Volt telepveze­ta elmondásánoz mind a reskedelmi osztályvezető, tő Hódmezővásárhelyen, pártélettel, mind gazdálkodá- Ézsiás Istvánná szervező Harmadik diplomáját szerzi sunkkal kapcsolatban. Ezek titkár, a minőségellenőrzési meg most, mint szakközgaz­élö, eleven fórumok: pártcso- osztály vezetője, Zombori dász. Ugyancsak részt vesz port-értekezlet, taggyűlés, Józsefné pártcsoportvezető, a pártoktatásban, mint elő­különböző fokozatú szeminá- munkaügyi előadó, Józsa adó. Szerinte a szemináriu­rium, vitakör, stb. Közeled- Zsigmond, az alapszervezet mok hatása mérhető a dől­ve az esztendő mérlegéhez, vezetőségének tagja, üzem­a beszámoló taggyűlésekhez, rendész, a munkahelyi és a területi pártalapszervezetekben meg­kezdődött és folytatódik Sze­geden is a közvetlen és kö­tetlen beszélgetés a párttag­sággal a pártéletről, gazda­ságpolitikai kérdésekről, a munkahelyi légkörről, a Az első beszélgető partner a vállalat nem régi dolgozó­ja, Virágh Béla segédmun­kás. aki Budapestről költö­zött Szegedre, szülővárosába. Harminckét éves, az idén lett párttag. Véleménye sze­pártmegbízatások teljesíté- ,j61 tÍOftdtá* Öt,a válla; séről, a párt- és a gazdasági , Vele" miBt vezetés munkájáról a szo- l"8 ™ , K cialista demokrácia érvé- konkrét partmegb.za­nyesülésé"ől a gyakorlat feledkezzenek meg ban, a Párt erkölcsi követel- mert tanutefakmr ^^ ^ menyeinek betartasarol. Az­után egyéni, emberi problé- Boros Istvánná, a vállalat mákról, esetleg olyan témáról laboratóriumának vezetője is, amely nem kívánkozik tapasztalt pártmunkás, sze­szélesebb nyilvánosság elé. "únáriumvezető. Az új párt­m oktatási évadban világnézeti és etikai kérdések vannak Az üzemek sorában "ála napirenden. Jó érzéssel több mint 230 főnyi párttag- tölti el, hogy az alapszerve­ságával is jelentős szerepet tölt be gazdasági életünkben a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát. Hét pártalap­szervezetét Szegeden az üze­mi pártbizottság és annak végrehajtó bizottsága irá­nyítja. A személyes beszél­getések itt is megkezdődtek és folytatódnak, hogy majd zet vezetőségének tagjai rendszeresen látogatják a foglalkozásokat, amelyeken esetenként szerepelnek a vállalathoz kapcsolódó prob- mat szavaztak az öttagú ve­lémák is. Borosné szeminá- zetőségnek és azt ma is a gozók jobb tájékoztatásá­ban, bel- és külpolitikai kér­désekben egyaránt, valamint a vállalathoz kötődő cselek­vési program ismeretében. Véleménye szerint a napi termelési kérdésekre jobban kellene koncentrálni, jólle­het a vállalat első félévi eredménye jó. A szocialista demokrácia kapcsán viszont elmondotta, hogy a jogok és a kötelességek gyakorlásá­ban nem szabad a különbö­ző fórumok mögé bújni, ha­nem véleményt kell monda­ni. Másrészt elvárják min­denkitől a jó, a még jobb munkát, a munkaidő teljes kihasználását, mert az közös érdeke az egyénnek és a tár­sadalomnak egyaránt. A beszélgetők az alap­szervezet vezetőségének munkáját nem kifogásolták. Véleményük szerint az jó. Az idei választáson bizal­riumának hallgatóit a válla­lat VI-os KlSZ-alapszerve­zetének tagjai alkotják, zö­mükben egyetemet, főiskolát az esztendő eredményeit végeztek. Ez előny a szemi­összefoglaló taggyűlések be­számolóiban tükröződjék a párttagság véleménye, javas- sokra jól fel kell készülnie. nárium vezetőjének, más­részt viszont: a foglalkozá ­magukénak vallják. Ám to­vábbi teendőket jelöltek, a fejlődés velejárójaként, s egyezve a vezetőséggel. Ikidi Ferenc E" I gészségügyünk szervezeti fölépít 'se­ben az első lépcsőfok a minden emberre kiterjedő alapellátás, ame­lyért a körzeti orvosok a felelősek. Raj­tuk is áll — vagy bukik — az egészség­ügy többi intézményének munkája is. Nem túlzás, ha azt mondjuk: az alapel­látás minősége meghatározza egy ország egész egészségügyét. Hazánkban az integráció — az ésszerű szérvezes szándéka meliett — kissé leg­üres térben hagyta a körzeti orvost. Épp ezért terelődött jobban a figyelem az alapellatásra, a hiányosságokra, a fej­lesztés fontosságára. Tavaly ennek szük­ségességet kormányszinten is megfogal­mazták. s a XII. pártkongresszus is ha­tározatba foglalta az alapellátás minősé­gének javítását. Érthető hat, ha most reflektorfénybe kerülnek az eddig — valljuk be — az intézeti orvosok árnyé­kában tevekenykedő körzeti orvosok. Pe­dig az alapellátás alapja nemcsak a pénz és nemcsak a sok ilyen-olyan berende­zés, hanem az ő munkájuk is. Elképzelhető, hogy sokan közülük nem örülnek ennek a váratlan „népszerűség­nek". Sőt, hallani vélem a választ: mi mindent nem kívánnak tőlünk, hisz örü­lünk. ha a rendelésen megjelent betege­ket el tudjuk látni. Idős. falusi orvosismerősöm jut eszem­be, aki gumicsizmában, motorkerékpárral járja, majd 40 éve a kérnyék sáros út­jait. És amikor — egy-egy szabad óra­jában — végigmegy a főutcán, a köszön­getők mindegyikéről tudja nemcsak be­tegségüket, hanem minden családi gond­jukat-bajukat. Ismeri őket, bejáratos min­den családhoz, az egészségesekhez is. Hisz, mint mondja, nem lehet idegen és közömbös számára, akinek a születésekor ő „bábáskodott". Cseppet setrv irigykedve „uri ember'-nek tartja a városi körzeti orvost, akinek nem feladata a kút vizé­nek ellenőrzése, sem a tetvetlenítés, sem az oltás, és még szülést sem kell levezet­nie. Sem ezt, sem az örökös éjjel-nappali szolgálatot nem cserélné föl egy városi állásért De a városi körzeti orvos sem enged­hetné meg magának, hogy elkényelmesed­jék. Itt is csak az a lelkiismeretes orvos hajthatja álomra fejét nyugodtan, aki tud­ja: a rábízott emberek mindegyikét is­meri, s a rászorulókat tisztességgel ellát­ta. Megbocsáthatatlan mulasztás rejlik te­hát amögött, ha az orvost váratlanul éri a hír: körzetében meghalt valaki, netán olyan, akiről akkor hallott először. Az alapellátásban szolgálatot teljesítő orvost nem érhetik meglepetések. Ugyan­is ő az, aki arra hivatott,' hogy szemmel tartsa a betegeket. Az egészségügy bo­nyolult rendszerében lennie kell valaki­nek, aki állandó kapcsolatban van a még egészséges, a gyógyítandó és a meggyó­gyult emberrel. Olyan mérvű már a sza­kosodás, olyan fejlettek a gyógyítás esz­közei, hogy a beteg szinte elvész a szak­orvosok, a műszerek tömege között. Az egészségügy azonban továbbra sem nélkü­lözheti a humanitást, a beteg és orvos közti bizalmat, a tapintatot, az intimitást. Erre igazán a körzeti rendelőkben van lehetőség, ezt a kapcsolatot csak a körzeti orvos képes megteremteni hosszú hóna­pok, évek után. Az alapellátás szakembe­reinek is fel kell figyelniük arra: jelen­leg egyre többen szorulnak kezelésre ideg­rendszeri betegségek miatt. A körzeti or­vos sokat tehet azért, hogy ne súlyosbod­janak ezek a panaszok. Megfelelő em­beri hozzáállás kérdése: megteremti-t az orvos annak a lehetőségét, hogy négy­szemközt beszélgessen a beteggel. Súlyos családi konfliktusokat, legbelsőbb „titko­kat" nem tár föl senki másik beteg je­lenlétében. Nenf nélkülözheti a körzeti or­vos az együttérzés, az azonosulás képessé­gét. Ha az efféle panaszokra idejekorán csak legyint, a beteget „elvesztette", akit Később, súlyosabb állapotban kap vissza. Akkor, amikor ő már képtelen segíteni rajta, így intézeti kezelésre küldi tovább. Statisztikák a bizonyítékai, hány ember esik ki a munkából hosszabb-rövidebb időre emiatt. A jó emberi tulajdonságok mellett ter­mészetesen szakmai igényeket is támaszt az egészségügy — és mi betegek szintén —. a körzeti orvosok iránt. Az alapellá­tásban dolgozóknak több mint a fele szak­orvos, belgyógyász, általános orvos. Olya* szakember, aki megvizsgálja a beteget, • képes arra, hogy egyszerűbb esetekben azonnal, helyben el is lássa, s a gyógyu­lás útjára vezesse. A cél az, hogy lehetőié.r ne küldözgessék fölöslegesen a betege C óidul természe­tesen, hogy intézeti vizsgálatra van szük­ség. De nem engedhető meg, hogy a körze­ti orvos a passzív közvetítő szerepét vál­lalja. Szakmái igénytelenségre vall az effé­le ..levél": „T. Belgyógyászat! Kérem a oe­teg' vizsgálatát." A körzeti orvostól elvár­ható, hogy fogalmazza meg elvetendő és erősítendő érveit, partnere legyen intézeti kollégájának a beteg ismeretében, az 5 ér­dekében. S ha kezeitje fekvőbeteg-intézetbe kerül? Továbbra sem tévesztheti szem elöl. Sze­geden évente 2500—3000 embert utalnak be kórházba vagy klinikára, s nem közömbös, hogy miiyen szakmai fölkészültsegű orvos várja majd őket idekinn. Mert — így zárul az alapellátás köre — ezek a betegek is visszatérnek körzeti orvosukhoz. Körülbelül 3 ezer ember egészségét bíz­zák egy-egy körzeti orvosra. A tapasztalat az, hogy a környék lakóinak többsége öt év alatt általában átlépi a körzeti rendelő Kü­szöbét. Húsz százalékuk azonban nem jár orvoshoz. Róluk is tudnia kellene a körzeti orvosnak, akinek egyébként kötelessége, hogy nyolc-tíz év alatt végiglátogassa az ott élőket. S zegeden évente 1000—1200 ember hal meg, legtöbbjük idős ember. Né­hány esztendeje végeztek egy íöl­mérést, amelyben arra keresték a választ: az elhunytakat egy esztendőn belül mikor látta orvos. Az eredmény megdöbbentő volt: egyharmad részük ez idő alatt sem­milyen orvosi ellátásban nem részesült. Márpedig a leggyakoribb halálokok — a tüdő-, a szív_ és a daganatos betegségek mindegyikét kezelni kellett volna. S ez az alapellátás feladata. Ha az egészségügy alapjai gyengék, nem beszélhetünk sem magasszintű, sem prog resszív ellátásról. Az alapok megerősítése főként az ott tevékenykedő orvosokon mú­lik. Olyan szakemberekre van tehát szük­ség a körzetekben is, akik tudásuk, tapasz, talatuk alapján mernek igényesebb be­avatkozást is vállalni, mernek kockáztat­ni. Mert tévedni emberi dolog, de a mu­lasztásra nincs mentség. S az alapellátás „mulasztásai" végzetesek lehetnek a beteg és az egész egészségügy számára. Chikán Ágnes Ápolók, asszisztensek A debreceni Dienes László egészségügyi szakközép- és szakiskolában ebben a tan­évben hétszázhatvanketten tanulnak. Az általános ápolói és asszisztensi szakra az idén fiúk is jelentkeztek. lata, kritikai észrevétele. A vállalat V-ös pártalapszerve­zete vezetőségének meghívá­sára vettünk részt a szemé­lyes beszélgetésen. Ehhez a 33 tagú alapszervezethez tar­toznak az irodaház, a labo­ratórium, a konyha, a műsza­ki raktár, a mosoda, a var­roda párttagjai és több mint tíz osztályvezető, a beszámo­lási kötelezettség szerint párttagok és pártonkívüliek. A beszélgetésen részt vett Javasolta most, hogy az oktatás érdekében gondos­kodjék a Kossuth Könyv­kiadó megfelelő szöveggyűj­temény kiadásáról, hiszen a tudat formálásának fontos eszköze — oktatónak és hallgatónak egyaránt — a hozzáférhető irodalom az adott témában. Bárányi István termelési főosztályvezető volt a követ­kező beszélgető partner. A Szegedi Szalámigyár és Hús­Terv a jó építőanyag-ellátásra Már a jövő évi feladatok­ra készülnek az építőanyag­ipari vállalatok. A népgaz­dasági terv mintegy 51 ezer magánerős lakásépítkezéssel számol a következő évben — ebből 31 ezer egyedi családi ház lesz. A várható igénye­ket figyelembe véve készí­tette el az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­um a Belkereskedelmi Mi­nisztériummal közösen min­den egyes megye részletes építőanyag-ellátási tervét. Az összeállításnál figye­lembe vették azt is, hogy az idén egy részről jelentős volt az elővásárlás, más részről növekedett az érdeklődés a házgyári elemekből épülő házak iránt (MTI) Kétjzer melegít Hideg szél fűi odakint, ezek a szorgalmas diákok még­sem fáznak, mert igene :~,k átme'e-TÍti őket a télirevaló be­lapátolása. A 624 es Szakmunkásképző Intézet másodéves aszta'ostan'ilói szívesen vállalták ezt a feladatot, egy kis változatosságot jelent tanulás közben.

Next

/
Thumbnails
Contents