Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-13 / 266. szám

4 Csütörtök, 1980. novemfcer 13: Nem félünk a munkától Két ízben, összesen több mint másfél hónapig nem kapott PVC-t a Magyar Kábelművek szegedi gyára, At kellett szervezni a PVC-t felhasználó üzemrészek munkáját, a dolgozok egy részét kényszerszabadságra küldték. Nemcsak az esetenkénti anyaghiány, hanem a növekvő követelmények is rugalmasságra, jobb szervezésre, ésszerű létszámgazdálkodásra ösztönzi a gyár vezetőit. Hogyan lehet több mint ezer embert foglalkoztató, néha érdekellentétektől megosztott kollektívával megoldani a feladatokat? — erről kérdeztem Tombdcz Józsefet, a kábelgyár igazgatóját. — Mennyire függ a kábelgyár a háttéripartól? ? — Kevésbé, mint az ágazat többi gyára. Bizonyos mértékig a kábelgyártás is háttéripar. Főleg különböző alap- és segédanyagokat használunk. ezeket nagy mennyiségben, állandó partnerektől vásároljuk. A hagyományos kábelek 4—5 féle anyagot tartalmaznak. Bár a koaxiális kábelekhez többféle anyag szükséges, ezeket egyelőre importból kapjuk. — Fennakadás nélkül? — Előfordulnak problémák. Biztonsági készletet kell tartanunk, de a szigorú előírások miatt ezt csak úgy tehetjük meg. ha más anyagokbó'l kevesebbet készlete-Onk. PVC-ből például ezer vagonnal használunk fel évente. 3—400 tonnát, tíz napra valót tudunk belőle raktározni. — Ml okozta a PVC-hi. anyt? — A PVC-t a Borsodi Vegyi Kombináttól vásároljuk. A hozzávaló, úgynevezett lágyítót az Egyesült Vegyi Müvek szállítja a BVK-nak. A lágyítóhoz szükséges Ipari alkoholt román Importból szerzik be. Elakadtak az importszállítások, s ez végigfutott a láncon. A végén a DÉLÉP házgyárában is majdnem leállt a munka, csak nagyon nehezen tudtunk legyártani annyi kábelt, amennyit ott felhasználnak. — Mit lehet ilyenkor tenni? — A Magyar Kábelmüvek központi anyagellátási osztályán keresztül adjuk le a rendelést. Ha hiány van, tőlük érdeklődünk. Ez végigmegy visszafelé a láncon, mindenki mond valamit, lehetőleg Igyekszik hitegetni a másikat, emiatt aztán még nehezebb megtenni a szükséges intézkedéseket. A nyári első „PVC-krach" június 24-től Július 22-ig tartott. Váratlanul ért bennünket. Többféle érgyártó gépünk van: először leállítottuk a nagyteljesftményüeket, amelyek óránként 6—700 kiló PVC-t használnak fel. A kisebbek 50—100 kilós teljesítményűek, így jóval tovább mehettek. Sokféle műveletet lehet még végezni egy Ideig. De nem a végtelenségig. Tudtuk előre, mikor fogy el végleg a PVC. igyekeztünk kiszámítani, hogyan lesz legkisebb a veszteség. A Munka Törvénykönyve lehetővé teszi, hogy rendkívüli esetekben kényszerszabadságra küldjük a dolgozókat. Kénytelenek voltunk élni ezzel a lehetőséggel. — Mit szóltak hozzá az érintettek? — Egymás között feltehetően sokat beszéltek róla, hiszen mindenképpen kevesebbet kerestek. Aki nem ment el szabadságra, órabérben dolgozott. kevesebbet kapott. Aki elment, annak átlagfizetést adtunk, ő is rosszabbul járt. Szerencsére július volt. Ilyenkor könynyebb rábeszélni az embereket. hogy menjenek szabadságra. Lementem minden műszakkezdésre és elbeszélgettem a dolgozókkal Ilyenkor 1—2 órát naponta rá kell erre szánni. Odamentem a vezéregyéniségekhez, elmondtam nekik, amit én tudtam a helyzetről. Sikerült elérni, hogy a körülményekhez képest végig Jó maradt a hangulat. Igaz, volt aki írt a Szakszervezetek megyei Tanácsának, a Népszabadsághoz is ment egy ievél. Kivizsgálták, megállapították, hogy törvényesen és humánusan jártunk eL — Hogyan szűnt meg a hiány? — Tőkés importból szereztek ipari alkoholt Hegyeshalomtól követtük telefonon, telexen a vagonokat. Sürgettük a vasutat, a BVK saját mozdonya elébe ment a kocsiknak. — Mennyi lett a termeléskiesés? — Kevesebb, mint amire számítottunk. Az első PVChiányos Időben 70—80 millió is lehetett volna, végül 40 millióval termeltünk csak kevesebbet a tervezettnél. Amikor megoldódott a PVCgondunk, a három készárukibocsátó üzemrésznek odaadtuk az éves túlóra bérköltség addig fel nem használt részét. Kiosztását termelési feladatokhoz kötöttük. Azt is megmondtuk, a túlórapénzért nem kell feltétlenül túlórázni. A prémiumot a gyártási feladatokhoz kötöttük, nem az üzemben eltöltött időhöz. Az üzemvezetőségek elkezdtek gazdálkodni a prémiummal: a karbantartókat például saját mozgóbérkeretükből Jutalmazták a gyors munkáért. Adtunk Jutalmat azoknak is. akik a magatartásukkal, megértésükkel bizonyították. hogy meg lehet osztani velük a gyár gondjait. Nem olyan rengeteg pénz volt ez. mégis jó hangulat alakult ki. — Ekkor újra elakadt a PVC szállítása, — Ez a második periódus nem ért teljesen váratlanul bennünket. rövidebb ideig is tartott. Számomra az volt a legfontosabb tapasztalat: tájékoztatni kell a dolgozókat, amikor probléma van, és jól kell élni az ösztönzés lehetőségeivel. Régen rengeteg túlórát számoltak el a kábelgyárban is. Szabad szombaton, vasárnap felszökött a termelési mutató — a dupla pénz miatt Hétfőn, az egyszerű munkanapon visszazuhant. Pihentek az emberek. Mi szükség volt erre? Pontos munkával a napi nyolc óra alatt is el lehet véRezni a munkát. — Nem megy ez a minőség rovására? — Jó normákat kell megállapítani. Már ez sem könynyű. Ki az átlagos dolgozó? Aki ügyes? Aki hajtja magát? Vissza kell adni a vezetésnek — minden szinten — a becsületét. Meg kell határozni a döntési lehetőségeit, és ellenőrizni. Nemcsak a műszaki fejlesztésben, hanem a vállalati munkaszervezésben is meg kell valósítani mindent, ami észszerű. — Mit szólnak ehhez a munkások? — Amikor megkaptuk a Kiváló Gyár címet, véget vetettünk annak a gyakorlatnak, hogy csak minden harfhadlk embert hívunk meg az ünnepségre. Meghívtunk mindenkit: együttdolgoztunk, a sikernek is örüljünk együtt! El is jöttek. Otthagytam a vállalati központ embereit. fogtam egy pohár sört, elmentem beszélgetni a munkásokkal. Sok emberrel váltottam szót azon a délutánon, s ezek a beszélgetések azt a meggyőződésemet erősítették meg: tisztességes célért radikális eszközökkel ls lehet dolgozni. Azok az emberek, akiknek évtizedes munkája ennek a gyárnak az oszlopa, azt mondták: tisztán akarunk látni. És nem baj, ha keményebb a vezetés — ameddig következetes. Ezt szeretjük, és azt akarjuk, legyen rend. Nem félünk a munkátólI Tanács István Győztes pénztárosok A Vásárlás mindennapjaihoz hozzátartozik önkiszolgáló boltbeli „gyűjtőutunk" utolsó állomásaként a pénztáros, aki előtt nemegyszer hosszú sorban kígyóznak a vevők, s türelmetlenül topognak, mikor üti már be kosarunk tartalmának árait a pénztárgépbe. Nem mindegy, milyen gyorsan jár a pénztárosnő ujja, nem mindegy, milyen hamar szabadul a vevő. Hogy ez nem csupán ízlés, akarat vagy óhaj kérdése, hanem komoly szakmai követelmény is, arra jó példa a belkereskedelemnek az a kezdeményezése, amely idestova 12 éve hívja vetélkedésre az ország legjobb pénztárosait Az idén a közelmúltban megtartott országos pénztáros versenyen kiemelkedő szegedi siker született. A Budapesten két napig tartó szakmai vetélkedőn a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat két csapatot Indított, mégpedig a területi, azaz a vidéki versenyzőknek rendezett fordulón és az országos versenyen. A területi verseny első és második helyezettje a két szegedi csapat lett. Tagjai megérdemlik, hogy név szerint említsük őket. A RATUS A 20 kategóriában első helyezést elért csapat: Torjányi Imréné, a Csillag téri 76-os ABC: Gémes Anna, a Partizán utca—Április 4. utca sarkán lévő 23-as számú bolt; Papp Irén, aki ugyanitt dolgozik és Kurunczi Ilona, a Kárász utca—Kölcsey utca sarkán levő 31-es áruda pénztárosa. A második helyezett csapat tagjai: Pálfy Sándorné, a Komócsin téri 98-as áruda; Sári György né, a Tarján ABC; Tóth Judit, a Széchenyi téri 8-as számú áruda és Farkas Mária, a Hunyadi sugárúti 79-es számú bolt pénztárosa. Az országos versenyben is jól szerepeltek a szegediek, s itt harmadik helyezést értek el. A csapat tagjai: Tarjányi Imréné, Mihályiczkl Ilona áz ÉLI KER 6-os árudája pénztárosa. Farkas Mária és Pálfy Sándorné. Emellett az is említésre méltó, hogy az Anker géptípusban Mihályiczki Ilona 3. helyet szerezte meg az egyéni versenyben, míg Tarjányi Imréné 2. lett a RATUS A 20 pénztárgép kategóriában. A Szegedi ÉLIKER pénztárosainak sikere nem kis mértékben köszönhető annak, hogy a vállalat nagy figyelmet fordít erre a — hivatalosan ugyan él nem ismert — szakmára. Nemrégiben ugyanis a belkereskedelmi továbbképző intézettel közösen Szegeden pénztárosképző iskolát indítottak, amelynek keretében foglalkoznak az élelmiszerboltok pénztárosainak szakmai-gyakorlati képzésével. Az eredmények egyértelműen igazolják, hasznos volt a befektetés és a Belkereskedelmi Minisztériumnak az a segítsége, amelynek keretében húsz pénztárgépet biztosított a szakemberképzéshez. Szabályozzák a növények nemét A Lett Egyetemen (Riga/ végzett kísérletek bebizonyították, hogy mesterségesen szabályozható a növények neme. A kapott eredményeknek a szakértők véleménye 6zerint igen nagy a gyakorlati jelentősége. Egyes kultúráknál ugyanis sokkal több porzós virág képződik, mint termős. A magvak termikus kezelésével ez az arány megváltoztatható a „gyengébb nem" javára, anélkül, hogy a beporzásnál veszteségek lépnének fel. A módszert sikerrel alkalmazták az uborkánál, amelynek terméshozama mintegy 15—20 százalékkal növekedett. Ugyanígy sike rült növelni a paradicsom terméshozamát is. A geológiai változások atlasza Az ember "— miközben épít, kiaknázza az ásványi nyersanyagkincseket, hasznosítja a talajvizet és a fe.szlni vízkészleteket — nem mindig a kívánatos irányban és mértékben befolyásolja a geológiai környezetet. Ez a jelenség már világszerte sürgeti a környezetvédelem megszervezését. A varsói egyetem hidrogeológiai kutatóintézetének munkatársai szovjet kollégáikkal — a moszkvai Lomonoszov Egyetem tudósaival — jelentős vállalkozásba kezdtek néhány évvel ezelőtt amikor elhatározták: különleges atlaszt szerkesztenek amelynek térképei Kp let Európa geológiai környezetének az emberi beavatkozás követ keztében előállott változásait mutatják. A nagyszabású feladatnak azóta újabb segítőtársai is akadtak bolgár, csehszlovák, magyar és NDK-beli tudósok személyében. A vállalkozás a maga nemében egyedülálló a világon. A gondosan összegyűjtött adatok topográfiai ábrázolásával az atlasz szerkesztői nagy segítséget nyújtanak a geológiai kutatófúró munkákhoz, valamint az ökologiai viszonyoknak megfelelő területtervezéshez,' az egyes területek helyes, gazdaságos feltárásához. A tudományos munkát prof. dr. Habil W. Kowalski, a varsói és prof. E. Szergejev, a moszkvai egyetem tanára irányította, az atlasz kinyomtatását az NDK vállalta. (BUDAPRESS— INTERPRESS) Hogyan élt Juhász Gyula? Péter László könyve „Alig van magyar költő, aki annyira azonosbdott volna egy várossal, egy tájjal. Egészen bezárult ebbe a légkörbe, minden más vidékre ennek az egynek a színeit vetítette. Szegedet képviselte még amikor elvágyott is. Szenvedve szerette,, mikor talán azt hitte, hogy legjobban gyűlöli: ahogyan magunkat szeretjük és gyűlöljük egyszerre. Egy város és egy táj költője lett, vidéki költő, s egyre tudatosabban az. E vidéki végzet úgy nehezült rá. mint egy eredeti bűn ... ..Aligha lelhetnénk találóbb, tömörebb mondatokat Juhász Gyula és Szeged kapcsolatára. mint a Babitséit. Bölcsőhelve és tragikus végzetének helyszíne ez a város, verseinek vissza-visszatérő motívuma. Juhász Gyulának, Szeged nagv költőjének küzdelmes, tragikus sorsa kel életre abban az életrajzi kötetben. amelyet Péter László szegedi Irodalomtörténész. a Móra Ferenc Múzeum főmunkatársa írt még. A színes. ismeretterjesztő kötet a Móra Ferenc Könyvkiadó „Így élt..." sorozatának legújabb köteteként a napokban került a könyvesboltokba. Péter László tizenkét fejezetben tárgyalja a költő élettörténetét. barátaihoz, családjához való viszonyát, s közben — szinte észrevétlenül — tárulkozik ki az olvasó előtt a századelő irodalmi. politikai életének társadalomrajza. Számtalan helytörténeti érdekesség kerül napvilágra az életűt kapcsán a költő szülőházáról, szegedi utcákról, terekről, a város történelméről. A kötet elején, a családi kapcsolatok taglalása után a szerző nemcsak a költő neveltetésének, tanulmányainak mozzanatalt vázolja fel, hanem keresi, kutatja azokat a szellemi, irodalmi indítékokat, amelyek döntő szerepet játszottak Juhász Gyula költővé válásában. Eleven képet fest az ifjú poétát ért baráti behatásokról is. Érdekes adalékok bukkannak elő a költőt Ady Endréhez, Babits Mihályhoz, Dutka Ákoshoz — a holnaposokhoz fűződő viszonyról is. A kezdő tanár-költő „Canossa járásának" minden apró mozzanatát figyelemmel kísért a szerző. Bepillantást enged u Máramarosszlgeten eltöltött évekről, Nagyváradon. Szakolcán és Makóra, majd ismét Szegedre kanyargó életút minden állomásába. Hányatott élettörténetének hétterében lépten-nyomon felseilenek a századelei Magyarország sanyarú társadalmi viszonyai. Egy olyan világé, ahol egy tehetséges. lendületes fiatal költő a kibontakozás éveit eldugott kisvárosokban kényszerül tölteni, távol a nyüzsgő irodalmi élettől, nemegyszer szorongató kepyér- és állásgondekkal küzdve. Péter László biztos kézzel rajzolja meg a Horthy-Magyarország történelmi fonákságait, & Juhász Gyula helyzetét. A kötetnek — és Juhász Gyula életének is — a legmozgalmasabb és legizgalmasabb fejezete a Tanácsköztársaság időszakára esik. „A Nemzeti Tanács jegyzője, a szegedi Polgári Radikális Párt alelnöke, a Szabad Egyetem és a Szabad Líceum rendszeres előadója. á decemberben Induló hetilap a Tilz főmunkatársa. s utoljára, de nem utolsó sorban a Délmaqyarorszáa költőié és rendszeres vezércikkírója, páratlan serenvséggel vette ki részét a szegedi közéletből." — öszszegzi ezt az időszakot a kötél Juhász Gyula verssel köszönti az új rendet (Első szabad ének). Hitte, hogy a világ átváltozásaival, megváltozik az ő élete is, hogy szükség lesz rá, mint költőre, publicistára, a kultúra terjesztőjére rajongással szeretett szülővárosában és hazájában. Költeményeivel, cikkeivel és egész emberi magatartásával tett hitet a forradalom mellett. A proletárdiktatúra bukásával Juhász Gyula élete is gyökeresen átalakult, mint mindenkié, aki azonosodott a forradalommal. Az üldözés, a kitaszítottság keserű kenyere jutott osztályrészül neki. aki mindig is igényelte a nyilvánosságot. a költőként szólás lehetőségét. Élete hátralevő részében remeteként a világtól elvonulva élt, s egyre inkább elhatalmasodott. rajta betegsége. 1937 április 6-án magamagát szakította el a világtól, a költészettől — örökre. Csak 54( éves volt. „Te még enyém vagy, és enyém maradsz. / A földemet elvették, de vizem még / — Vér és könny úszik benned s annyi emlék — / Híven kitartassz, mint a gyász s panasz" — vallotta egyik versében a Tiszáról. Szobra ma ott áll a szeretett folyó partján. S Szeged népe mindig tisztelettel gondol a város költő fiára. Gondolatalt, verselt, élettörténetét megőrizzük, s tovább adjuk. Ezt segíti Péter László kiváló életrajzi kötete is. Rafai Gábor Gyűjt/e a ITIÁRKA-kupakot! Ha Bármilyen Márka kupakot összegyűjt, és 1981. március l-lg bekUldl, vagy beviszi azokat a Márkakupak központba (Budapest, Hegedű u. 9. 1061), sors/egyet kapr amellyel részt vesz a nyereménysorsoláson. Főnyeremény! egy Lada személygépkocsi. Sorsolás: 1981. április 18-fin. IA Márka kupak központ nyitva: 1 hétfőn 13-17 óráig, szerdán 10—18 óralg I és pénteken 13—17 óráig. A mártélyl FUrst Sándor Tsz igóslóés csikóárverést tart s tehenészeti telep bekötő útja melletti legelön 1980. november 19-én 9 órakor.